Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-14 / 38. szám

I 1961. február 14, tedd 5. oldal 150 hold mélyszántás, 7000 kéve nád, szerfás épületanyagok az eddig,L közös munka eredményei Ounai&tntbmedeken Az egyik nap téli, a másik tavaszi as; hófoltosalk, járhatat- , lande a földek Dunaszentbene- dek határában is, mégis, az egész község parasztságát egy közösségbe tömörítő Űj Hajnal Termelőszövetkezetben nem kis munkaeredményt elikönyvelhct- ■ek már. Januárban az elmaradt mély. szántás jó résziét 150 kh-on lófo­gatokkal elvégezték, s — ha az idő megengedi — folytatják ezt a munkát. A tervbe vett szerfás .épületek saját brigáddal történő építéséhez számosán fát termel­nék iki a közös erdőben, s már Vágták hétezer kéve nádat is. ■ ■ Ennyi munka egységeit mér bejegyezték a könyvecskékbe, s hogy mennyi kerül még beléjük, a decemberben létrejött 3000 holdás közös gazdaság készülő tervei nagyjából sejtetik. Ami a munkáik megszervezé­sét illeti, a kapásnövényeket családi művelésre, prémiumot is nyújtva adja ki tagjainak a szö­vetkezet. A köztes babból pél­dául a termés 40 százaléka — fele-fele arányban természetben, illetve készpénzben — az illető tagé lesz. A tagság szívesen végzi majd áz anyagi ösztönzéssel párosuló munkát, amit az eddigi vállalá­sok is bizonyítanák. Herbi Já­nos például 3 hold ikukorica, 100 négyszögöl mák, mégegyszer ennyi cukorrépa, 400 négyszögöl fűszerpaprika és 800 négyszögöl napraforgó megművelését, s két hold 400 négyszögöl búza, há­romnegyed hold árpa learatását vállalta a családjával. Hosszan lehetne folytatni a neveket, a vállalások mértékét. Első piüáhatra furcsának tűn- íet az aratás kézi erővel törté­nő elvégzésének vállalása, ezt főként a táhffiásftás hiánya indo­kolja. Megfelelő férőhely hiá­nyában a közös ló-, szarvas­marha- és sertésáűlómányt a nagyobb háztáji istállóikban tart­ják. A sertéshizlalási terv telje­sítése végett a háztáji gazdasá­gok is szerződést kötnek az Ál­lat forgalmi Vállalattal. A közös szerződésre hizlalt sertések is a tagok óljaiban maradnák. A ta­karmányt most szedik össze a szövetkezeti állomány számára. Persze, ez csak átmeneti álla­pot, addig, amíg el nem készül­nék a közös istállók, ólak. Eh­hez viszont meglehetősen jó le­hetőségekkel rendelkezik a du- naszentbenedeki Üj Hajnal Ter­melőszövetkezet. Az említett szerfaanyagokon és szakembe­reken kívül ugyanis egyszerre 40 ezer tégla »gyártására« al­kalmas égetőkememcévei is ren­delkezik. (A tüzeléshez szüksé­ges, ritkításból származó rozsét a Duraaártéri Erdőgazdaság in- gyem adja a szövetkezetnek, csupán össze kell azt szednie.) Bizakodó hangulatban, az ösz- szefogás erejébe vetett hittel, máris dicséretes munkaeredmé- nyekkel tették meg első közös lépésüket a dunaszentbenede- kiek. Az általuk meghatározott négyszögölenkénti 15 filléreket (a földnélfcüJi belépők a csalá­donkénti 150 forintokat) is kez­dik már befizetni a közös alap­ra. Ez az összeg az elmúlt hét közepén 67 ezer forintot tett ki. Pénz is van tehát, a munka­kedv és a vezetőség megfontolt­sága %em hiányzik — mindez pedig már az első évben meg­tenni gyümölcsét. T. I. (OOOOOOOOOOOOOOOOOOW n magyar-szovjet mezőgazdasági napok programja a kiskunfélegyházi járásban A kiskunfélegyházi járási és városi magyar—szovjet mező- gazdasági napokat előkészítő bi­zottság ülést tartott a Hazafias Népfront helyiségében. Az ülé­sen részt vett Czinege Gábor, a Hazafias Népfront titkára, aki eddig is lelkes munkát végzett a szervezésben, a párt, a ta­nács, a MEDOSZ, valamint az összes mezőgazdasági propagan­damunkában érdekelt szervek képviselői. A magyar—szovjet mezőgaz­dasági napokat három helyen rendezik meg a kiskunfélegyházi járásban. — Kiskunfélegyházán március 5-én kerül sor az ün­nepségre. Ezen öt község — köz­tük Petőfiszállás, Pálmonostora és Gátér — meghívottal is részt iOOOOOOOOOOÖOOOOOtKK Talajjavító izotóppal... A Magyar Tudományos Aka­démia Agrokémiai Kutató Inté­zete a legmodernebb felszerelés­sel — többek között izotópsu­gárzással — vizsgálja a talaj termékenysége növelésének le­hetőségeit. Talajtani, agrokémiai mikrobiológiai kísérleteket foly­tatnák különböző termőtalajok­kal. Megfigyeléseik eredménye a mezőgazdaság többtermelésében mutatkozik ’meg. Hogyan képződik a talajban a humusz? Ács Tamásné a talaj- mikróbák izotópvizsgálatát végzi. vesznek. 9-én Alpáron Simon János, a megyei népfront-bizott­ság mezőgazdasági instruktora tart előadást. Kiskunmajsán március 12-én Bodnár Lajos, a Dózsa Termelőszövetkezet elnö­ke lesz az előadó. Az előadásokon a kiskunfél­egyházi járás dolgozói megis­merkednek a szovjet mezőgaz­daság fejlődésével, a szovjet pél­dák magyarországi alkalmazásá­nak nagyszerű eredményeivel, valamint a gépesítés fontosságá­val. A kiskunfélegyházi ünnep­ségre három szovjet vendéget várnak. Gyarapodik a közős-jól jár a gazda! Premizálás a halasi termelőszövetkezetekben KISKUNHALAS termel őszö­ve tkezerteilben a tavaly először bevezetett jövedelemelosztási és premizálási módszer ugrásszerű változást hozott Soha azelőtt ennyi kukoricát nem takarítot­tak be a közös földekről s a te­henészetekben több száz literire! növekedett az egy tehéntől ki­fejt teji Az idén a város szövetkezetei tovább fejlesztik a jutalmazási rendszert A városi tanács me­zőgazdasági osztálya a szövetke­zetek javaslata! alapján össze­síti az elgondolásokat s azt a tagság minden gazdaságiban megtárgyalja majd. KUKORICÁNÁL, burgonyá­nál és cukorrépánál a bevált gyakorlat szerint a terven féWil megtermelt mennyiség féle a ta­got illeti úgy, hogy 42 százalék a gyalogmunkásé, 8 százalék pe­dig az efcézést végző fogatosé. Cukorrépa esetében ez csak any- nyit módosul, hogy a prémium egy részét cukorban, más részét pénzben fizetik, de a nagyüze­mi felár és a répaszelet mind a közösé. A zöldségtermesztésben ugyan­csak a terven felüli áru 50 szá­zaléka a tagé, de a primőrter­mesztés előmozdítása érdekében az átlagár felett értékesített zöldség árának 10 százalékát is megkapja. A gyümölcstermesz­tésben a mennyiségi jutalmazás mellett alkalmazzák a mmőségj) prémiumot, vagyis exportminö- ség esetében az árkülönbözet 20 —25 százaléka a tagé. A TEHENÉSZETBEN » terű ven felül kifejt tej árának ne* gyedrészót készpénzben kapja a fejő, amennyiben a borjaknál a napi 90 dekás súlygyarapodás* biztosítja. Ha a termelőszövet­kezet 4500 liternél több tejet ad el az államnak, úgy a nagyüze­mi felár negyedrészét is meg­kapja a gondozó, 30—35 darab­nál nem több tehén esetén. A sertéstenyésztésben és juhászai­ban minden negyedik, terven felüli malac, illetve bárány a gondozót illeti. A BAROMFITENYÉSZTÉS előmozdítására foglalkoznak a halasi közös gazdaságok a ház­táji gazdaságokban felesben tör­ténő nevelés gondolatával. Az elgondolás a következő: a tag 100 darab naposcsibét és 100 kilogramm szemeskukoricát kap. Ezért köteles 36 kilogramm sú­lyú éüőcsixkét adni a szövetke­zetnek, 22,50 forintos kilónkénti átlagáron, összesen tehát 810 fo­rintot kap. Ezenkívül tartozik még 15—20 kilogramm baromfit közös értékesítésre átadni, mely­nek ellenértékét — azt az árat, amelyért a szövetkeze* eladja — szintén megkapja, miután ez a mennyiség emeli a közös áru- értékesítés arányát^ MINÉL nagyobb területi* ter­jesztik ki a város szövetkezetei a tavaly már bevált premizálási módszereket, annál több lesz a termény, a tej, a hús, annál gyorsabban gyarapodik a közös, s járnak mind jobban a tagok’ Százhuszonöt százalékra teljesítik az áruértékesítési térrel ISO hold fokhagymát termesztenek Dusnokon Két új termelőszövetkezet — az Üj Élet és a Kossuth kezdi meg ebben az évben a közös munkát Dusnokon a 48-ról 245 tagra felfejlődött Munkás Pa­raszt Szövetség mellett. A két új szövetkezet 2700 holdas területén több mint 600 tag gazdálkodik. A községi tanács végrehajtó bizottsága mindkét új termelő- szövetkezet részére időben biz­tosította az irodahelyiséget. Ugyanakkor Kecskemétről az Állat és Terményforgalmi Vál­lalat négytagú brigádja a hely­színen nyújt segítséget az ad­minisztrációs ügyek intézésében és a tavaszi munkaszervezés előkészítésében. A Munkás Paraszt Szövetség tagjai már több mint kétezer má­zsa trágyát hordtak ki a földekre. A felfejlődött gazdaságban még az ősszel 26 hold fokhagyma is földbe került. Az új szövetke­zetekben közel 30 köbméter fát adtak össze a tagok, ezekből lé­ceket és deszkákat készítenek sertésólakhoz. A Kossuth Termelőszövetke­zet gazdái nemrégiben hat­van fogattal kezdték meg a trágyahordást. A szövetkezetek már az idén gépeket akarnak venni, és a központokban istállókat építe­nek. Ismeretes, hogy Dusnokon si­keresen termesztik a fokhagy­mát. Az utóbbi években sokat exportáltak. Az idén is nagy gondot fordítanak majd ter­mesztésére. Több mint 150 ka- tasztrális holdon termelik a fokhagymát és köztesként egyes helyeken ricinust ültetnek. Nem hanyagolják el továbbá a pap­rika termesztését sem. S hogy a termelőszövetkezeti gazdákat anyagiakban is érde­kelté tegyék mind a három szövetkezet a családi művelést alkal­mazza. Már megkezdődtek a szerződés« kötések, amely szerint a tagolt a művelésre elvállalt földterü­leteket kötelesek a legjobb tu­dásuk szerint megművelni. Ugyanakkor többlettermés ese­tén a termény értékének bizo­nyos százalékát prémiumként kapják meg. Például a terven felül termelt paprikának 80, a kukoricának 50, a primőráruk­nak 50 százaléka a tagot illet? meg. Elkészült a község 1961. évi áruértékesítési terve. Ebben az évben többek kö­zött 30 vagon kenyérgabo­nát, 600 hízott sertést, 380 ezer tojást és 770 hektoliter tejet adnak államunknak. A három termelőszövetkezet előzetes tervei szerint 125 szá­zalékra teljesíti majd Dusnok ez évi áruértékesítési tervét. Harminc százalékkal több szén érkezett Kecskemétre az esedékes mennyiségnél TETTEKBEN IS PÁRTOLÓ TAQOK — SOKAT tettek a termelőszövetkezetért a tanítók — így nyilat­koztak Ordason az Út­törő Termelőszövetke­zetben. — Érdemes ró­luk írni, menjen át az iskolába, ismerkedjen meg velük... Taba Miklós igazgató­tanítót óraszünet köz­ben találom. Szerényen beszél magáról, sőt még tiltakozik is, ami­kor megmondom, hogy szeretnék írni róla. — Csak a kötelessé­gemet teljesítem. Itt élek, tanítom a gye­rekeket ebben a köz­ségben már 1929-től. Nem nagy község a miénk, nyolcszáz egy­néhány lelket számlál, de majdnem minden­kit ismerek és szere­tem a községemet. EGY KÖZÖS csa­ládban élnek már az ordasiak: az Ü ttörő Termelőszövetkezetben. S hogy ez így van, ebben része van Taba Miklósnak is ... A téli hónapokban Illés László tanítóval, valamint a népneve­lőkkel közösen járták az egyéni gazdákat. Gyakran a késő éjsza­kába nyúltak ezek a látogatások, ö is pár­toló tag lett. Taba Miklós egy hold 900 négyszögöl területét adta a közösbe, majd kijelentette a szövetke­zet vezetőségének, hogy ő és tanítótársa segít­ségére mindenkor szá­míthatnak. AZ ALAKULÁST követő napokban már az iskola padjaiban ült az új tagok egy része: Illés László, a szövet­kezeti szervezési részt oktatta, az igazgató pedig január 20-án megkezdte a munka­egység-számítási tanfo­lyamot. — Magam is megle­pődtem az eddigi eredmények láttán — mondja. — Egy-egy előadáson átlag ötven szövetkezeti gazda vesz részt. Búcsúzásul az igaz­gató-tanító ezt mond­ja: — AZ ORDASIAK szorgalmához semmi kétség nem fér és ha ezután is ilyen lelke­sek lesznek, a közös munka eredménye nem maradhat el... — M. J. — Kecskemét lakosságának szén­ellátása nem volt zökkenő nél­küli a múlt év őszén. A nem eléggé folyamatos szállítás lehe­tetlenné tette a jelentkező — megnövekedett — igények azon­nali kielégítését, s ennek a tor­lódásnak volt a következménye a sokat panaszolt sorbanállás. Érdemes azonban betekinteni a tüzelőellátás múlt évi statisz­tikájába, mely a szénfogyasztás jelentős emelkedéséről ad szá­mot. Míg 1959-ben 2548 vagon szenet és brikettet vásárolt a város lakossága, addig tavaly 2903 vagonnal fogyott el a TÜ- ZÉP telepéről. Illetve üzletei­ből. A szén kalória értékében az emelkedés körülbelül 25 százalékos. Ez elsősorban' a bri­kett aránya 70 százalékos emel­kedésének köszönhető. A szállítmányok — melyek között továbbra is sok a bri­kett — ebben az évben folya­matosan érkeznek. Az év első negyedében a terv szerint öt vagonnal több —, tehát 288 va­gont — szenet vár a TÜZÉP- telep, mint a múlt év hasonló időszakában. Időarányos bon­tásban eddig 30 százalékkal több tüzelő érkezett már meg, mint az esedékes. A Szegedi úti telepen a ki­szolgálás továbbra is az előze­tes megrendelések alapján tör­ténik. A megrendelők többsé­gét másodszor, illetve harmad­szor juttatják szénhez. Kisebb torlódás időnként a két üzlet (Mátyás téri és Téglagyár utcai) előtt jelentkezik, de az igénye­ket naponta folyamatosan ki tudják elégíteni. , <

Next

/
Thumbnails
Contents