Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-12 / 37. szám
1961. február 12, vasárnap 9. oldat 105 vendégszoba, két bár, három cukrászda, kilátó étterem CSAK AZ IFjOSAQ DOLQA? Milyen lesz a Kecskeméti Áranyhomok Nagyszálló Várakozással vegyes csodálko- azt is, hogy emellett lesz még zással szemléltük az elmúlt esz- egy éttermi és egy utcai cuk- tendőben, hogy az ember és a rászda is. gép milyen gyorsan emeli a fa- — Hány közhasználatú belső lakat A szép tettek dicsérete helyiség lesz a földszinten? A szálló betonváza már elérte a tervezett magasságot. — Itt helyezkedik el a 250 személyt befogadó kényelmes étterem, hangulatos bárhelyiség és egy ivóbár is. A közhasználatú helyiségekbe színes kerámia falburkolat kerül, valamint festett és kárpitozott falak kölcsönöznek majd hangulatos légkört. Az épület külső homlokzata kőburkolást kap. Ami pedig az egész szálló berendezését illeti, egészen az evőeszközökig a tervezőiroda határozza meg: milyen bútorok és felszerelési tárgyak kerülhetnek az épületbe. — Most már csak az a kérdés, mikor jöhetünk az avató- ra? j^EireiETriE'T'T Jsn^O^jyii Egy asszony vergődése a boldogtalanságban A lakás, ahova bekopogtattunk, meglehetősen rendetlen. Fűtése sem kielégítő. Mindössze ketten laknak benne — az iszákos apa és félénk tekintetű kislánya, aki egyelőre apja »gondjaira« van bízva... Hát az édesanyja? ö miért nincs vele? Megfelelő munkát nem kapott ••• Piros Istvánná tiszakécskei asszony a kérdezett édesanya, aki durva férje miatt hagyta el családi hajlékát. A keresetét italra pocsékoló órásmester gonoszsága ugyanis nem ismert határt: volt rá példa, hogy feleségét éjnek idején nyújtófával verte el, noha az semmit sem mellett azonban egyre többen kérdezik: milyen lesz, hogy néz majd ki Kecskemét büszkesége az Aranyhomok Nagyszálló? Válasz helyett, képzeletben sétára hívjuk az olvasót, s idegenvezetőnek felkérjük Herczeg Mihályt, az építés vezetőjét — Amíg a zöld ág felkerült a hatodik emeletre, 5700 köbméter földet mozgattunk meg, és beépítésre került: 3400 köbméter kavics, 2300 mázsa be- ■tonvas, valamint 14 009 zsák cement — Mi minden foglal majd helyet ebben a betonrengetegben? — A maketton látható homlokfal Kecskemét főterére néz. Az öt emeleten összesen 105 szoba helyezkedik el. Nagyrészük egyágyas, de két-három- ágyas, valamint 6 férőhelyes túristaszobák is állnak majd a vendégek rendelkezésére. — És a berendezés? — A mai igényeknek megfelelően beépített szekrénnyel, telefonnal lesznek felszerelve, minden második szobához pedig fürdőszoba is csatlakozik a különálló fürdőhelyiségek mellett — A maketten is érdekes a hatodik emelet sajátos kiképzése. Itt mi foglal majd helyet? — Kilátó étterem, melynek a főtérre néző eleje csupa üvegből lesz. Szánjunk egy percet a félemeletre is. Itt, szintén a főtérre nézve nyitott teraszú nyári cukrászdát képezünk ki. Ha már itt tartunk, elmondom Ilyen lesz az étterem belső kiképzése. vétett néki. Amellett, hogy élettársával komiszul bánt. családja ellátásáról sem gondoskodott apához illően. F elesege gyakran panaszkodott szomszédainak: — Mit adják enni gyermekeimnek? Ma is csak pár forintot találtam a zsebében, a többit elitta... Elvonókúrára kellene az ilyen embert küldeni! Ilyen előzmények után — a házasságkötésüktől számított kilenc év elteltével — Piros né elvált a részeges órásmestertől, majd gyermekeivel együtt a Szánkon élő szüleihez költözött. Hogy kettőjük megélhetéséhez pénzt szerezzen, igyekezett munkát keresni —, de próbálkozása kevés sikerrel járt: olyan munkát. amit különben is betegeskedő testének károsodása nélkül végezhetett volna — nem kapott. JVem látott kiutat Végül is visszautazott Tisza- kécskére, remélve, hogy ott — már csak gyermekei érdekeit is tekintve — biztosítanak majd neki megfelelő foglalkozást. Sikerült is ugyan elhelyezkednie a községi zöldség-, gyümölcsfelvásárló telepen, a fizikailag legyengült asszony azonban hamar kidőlt a munkából. (60—70 kilogrammos ládákat kellett cipelnie!) Ugyanígy járt kézbesítői megbízatásával, melyről a sok gyaloglás miatt kénytelen volt lemondani. A gyermekedért és saját magáért aggódó, kétségbeesett asa- szony — aki hasztalanul kilincselt erejéhez mérten könnyebb munkáért — egyik december* este öngyilkosságot kísérelt meg. Nagy mennyiségű altatóval akart véget vetni reménytelennek látszó életének. A lelkiis- ■ méretes orvosi kezelés azonban hatásosabbnak bizonyult az altatószemél — s Pirosmé rövidé«» sen gyógyultan hagyta el a kór- házat. Pártfogást érdemlő ügy A kérdés ezek után jogos: vajon nem lehetett volna-e megelőzni a majdnem tragédiával végződő öngyilkossági kísérletest: meg azt, hogy Pirosné egyáltalán ilyen helyzetbe kerüljön?. Értesüléseink szerint Pirosné sorsáról igen sok helyen tudtak a faluban — de megsegítésére és részeges férjét vádoló panaszaira ügyet sem vetettek. Magára hagyták. Ügyannyira, hogy nem volt kihez fordulnia, aki súlyos gondjait orvosolta volna, bár a Tiszakécskei Nőtanács is tudott az asszony sanyarú életéről. Mindenki számára felhívás Pirosné esete: az alkoholista férjektől szenvedő asszonyok pártfogását, védelmét nem szabad elmulasztani. Mert a közöny — mint a tiszakécskei asz- szonnyal is történt — egy emberi élet pusztulását is jelentheti. Kohl Antal Az Aranyhomok Nagyszálló makettje, a homlokzat felől nézve. — 1. Itt helyezkedik el a 250 személyt befogadó étterem. — 2. A nyitott teraszú nyári cukrászda. — 3. Az utcai cukrászda és a bárhelyiség kUlönbejárata. — 4. Kilátó étterem a hatodik emeleten. Matejka András pallér főnökének gazdagon berendezett új villáját bombatalálat éri és a romok eltakarításakor Matejka tíz rúd aranyat talál. Az arany birtoklása képezi a későbbi bonyodalmas cselekmény alapját. Nagyravágyó felesége feltűnő módon költekezni kezd, majd összeismerkedik Borsiczky főhadnaggyal, aki mindenáron meg akarja szerezni az asszony aranyjussát. Borsiczky miután Matej kát behívatta katonának, mérget itat vele. A felszabadító szovjet csapatok eszméletlen állapotban találnak Matejkára, aki elvesztette emlékezőtehetségét. Hadifogságból hazatérve egy építőipari vállalathoz kerül, ahol osztályvezető lesz. Másodszor is megnősül, egy volt gyáros lányát veszi el. Majd visz- szanyerte emlékezőképességét és feleségének elmesélte az arany rejtekhelyét. Rossz társaságba kerülve Szerencsés ■— ez az új neve — már-már odáig jut, hogy szembekerül a szocialista renddel, mígnem egy párttitkárral folytatott drámai beszélgetésen felfedi egész életét* amelyet az arany vitt tévútra* amely őt aranykalitkában tartotta. A mindvégig érdekes regény folytatásos közlését legközelebbi számunkban kezdjük meg. Kecskeméti anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Sutus-Juhász Veronika (anyja neve: Retkes Veronika), Diószeghy Attila (Go- golák Ilona), Baracskai Tibor (Aszódi Eszter), Tormási Tibor (Bobány Terézia), Dinók Julianna (Danyi Ilona). — Nem akarok jósolni, hiszen a Bács megyei Építőipari Vállalat mellett, tizenhat alvállalkozó pontosan összehan- . golt tevékenységétől függ, hogy 1962. Szilveszterén, vagy 1963. :avaszán kerül-e sor az avarra. Szöveg — Sándor Kép — Pásztor egyes korosztályoknak vannak sajátosan felmerülő kulturális igényei is. A cél az, hogy — megmaradva a falusi m* velődé» helyzetnél — nagy lépésekkel vigyük előre az elkövetkezendő esztendőikben a világnézeti nevelés ügyét, a kultúra eszközeivel » segítséget nyújtsunk falusi dolgozóinknak abbai* hogy lelkes és eredményes munkásaivá váljanak a szövetkezésnek, a korszerű nagyüzemi gazdálkodásnak. A társasán gazdálkodó parasztság az eddiginél jóval több szabad idővel rendelkezik. Nem mindegy, hogy a több évszázados gazdasági kötöttségek miatt az egyhangú robothoz hozzászokott falusi tömegek valóban igényes kulturálódási alkalmakkal töltik-e el, vagy séma — különösen télen — a munka befejezésétől a lefekvés idejéig levő időt, s a vasárnapi közös művelődésnek az igényes, a városi lehetőségekhez közel járó, vagy azzal egyenrangú módszereit és alkalmait életkorra való tekintet nélkül mindenkinek a rendelkezésére bocsátják-e. Bonyolult és sokoldalú probléma ez. Rengeteg tennivalót ad, s ennek az elvégzésére valóban minden erőt, minden rendelkezésre álló módszert és lehetőséget össze kell fogni. E torz módon jelentkező nemzedékprobléma feleslegesen foglalja le az emberek gondolatait, másutt jobban kihasználható energiákat köt le és éppen azoknak a szerveknek az együttes, és józan megfontolásán alapuló munkája szükséges leküzdésére, hogy a kultúrát valóban a népmilliók közös kincsévé tegyék, megszüntetve annak életkori monopo- lisztikus jellegét. Sok egyéb, múltból fttmaradt téves nézet között az az egyes helyeken még fellelhető hiedelem is gátolja a kulturális élet fellendülését és kifejlődését falvainkban, községeinkben, hogy »szégyen«, vagy «nem illő dolog« házasemberek- nék, idősebbeknek művelődési dolgokkal foglalkozni. Van olyan községünk, ahol a falusi erkölcs tiltja, hogy menyecskék nyilvánosan, színpadon szerepeljenek színjátszó együttesekben, tánccsoportokban részt vegyenek. Talán ez, talán más problémák is olyan nézetet alakítottak ki megyénk községeinek egy részében, hogy a kulturális élettel való foglalkozás egyedüli letéteményese az ifjúság. Ha valaki műkedvelő munkáról, általában kulturális életről érdeklődik, legtöbbször azt válaszolják: »Kulturális ügyek? Ezt a KISZ csinálja, tessék hozzájuk fordulni.« Már pedig az ifjúság szervezet tevékenységére nem lehet leszűkíteni több szempontból a falusi népművelés körét. Nem lehet azért, mert nemcsak a KISZ feladata a kulturális ügyek fellendítése, másrészt mert a falusi fiatalság a vidéki társadalmi életnek csak egy rétege. Legalább ugyanolyan, ha nem nagyobb kulturális igényeket támaszthatnák az idősebb korosztályok is. Sokkal szélesebb körű és nemzedék-problémákkal össze nem kapcsolható a szocialista kulturális forradalom problematikája még abban az esetben sem, ha világosan látjuk, hogy az
