Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-12 / 37. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek í MAGYAR* SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM Ara 60 fillér 1961. FEBR. 12, VASÄRNAF Rakjuk le termelőszövetkezeteinkben a közös baromfitenyésztés alapjait Megyei ankét Kecskeméten 60 millió forint megtakarítás a mnnkayerseny nyomán az állami gazdaságokban Pénteken baromfitenyésztést ankétet rendeztek Kecskeméten az MSZMP megyei bizottságá­nak kezdeményezésére a Bács- Kiskun megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága, a Megyed Nő­tanács és a MÉSZÖV igazgató­sága szervezésében. A megbe­szélésen részt vettek a járási ta­nácsok végrehajtó bizottságai­nak elnökhelyettesei, a járási földművesszövetkezeti elnökök, a járási főállatorvosok, állatte­nyésztők és termelőszövetkezeti baromfigondozók. Ott volt a megbeszélésen Kántor István, a Földművelésügyi Minisztérium Kisállattenyésztési Osztályának vezetője. Láng György, az Élel­mezésügyi Minisztérium Barom­fiipari Igazgatóságának vezető­je, Gárdos Ferenc, a SZÖVÉRT baromfi osztályának vezetője, Tompa Béla, az MSZMP megyei bizottságának mezőgazdasági osz­tályvezetője, dr. Dallos Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke, Sarok An­tal, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, Bank Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának ve­zetője, Simó Tibor, a MÉSZÖV elnöke, valamint az állami fel­vásárló vállalatok vezetői. Az ankétet Herczegh Gábor- né, a Megyei Nőtanács munka­társa nyitotta meg, majd Sarok Antal tartott beszámolót a me­gye baromfitenyésztésének hely­zetéről, valamint a soron levő feladatokról. Hangsúlyozta, hogy az ankét jelentőségét aláhúzza: az ország összes baromfiál­lományának mintegy 10 százaléka a megyénkben van, ugyanakkor az évi országos ba- romfifelvásárlás 14—16 százalé­kát adja megyénk. Ä baromfi­tartás jövedelmező és az ezzel foglalkozó termetek mindig meg­találták számításukat. Megyénkben 73 termelőszö­vetkezet foglalkozik pecse- nyecsirke-neveléssel. Nagy lehetőség van a kacsa-, a liba- és a pulykatenyésztésre is. Az árubaromfi jelentős részét még a háztájiak adják és ezért segíteni kell a háztáji ba­romfinevelést is. Megyénkben az idén 411 vagon baromfit és 42 millió tojást kell felvásárolni ahhoz, hogy a ter­vet teljesítsük. A baromfite­nyésztés további fellendítése ér­dekében ki kell dolgozni az anyagi ösztönzés helyes mód­jait termelőszövetkezeteinkben és bátran alkalmazni szükséges azokat. Különösen az asszonyok se­gíthetnek sokat a megye ba­romfitenyésztésének fellen­dítésében. Már is vannak helyes kezdemé­nyezések, amelyeket támogatni kell. A beszámolót élénk vita kö­vette. Több termelőszövetkezeti baromfitenyésztő beszámolt eredményedről, tapasztalatairól. Dr. Dallos Ferenc hozzászólásá­ban hangoztatta, hogy jobban ki kell használni a baromfite­nyésztés lehetőségeit. Erkölcsi­leg és anyagilag több támogatást szükséges adni a baromfitenyésztők­nek. Ha megtalálják számításukat, akkor nagyobb igyekezettel dol­goznak. Ismételten aláhúzta, hogy a háztáji gazdaságok je­lentős áruforrást képviselnek. Sajnos, előfordul még jelenleg is megyénkben, hogy egyes köz­ségi és termelőszövetkezeti ve­zetők különböző akadályokat gördítenek az egyéni és háztáji baromfitenyésztés elé, ez rövid­látás és bűnös dolog. Nagyobb szakmai propagandát fejtsenek ki az illetékesek a baromfite­nyésztés érdekében. Rosszul ál­lunk az 1961. évi szerződéskö­téssel, ezért nagyobb igyekezet­tel lássunk hozzá a baromfite­nyésztés fellendítésének meg­alapozásához. Sarok Antal zárszavában han­goztatta, hogy termelőszövet­kezeteink mindenütt rakják le a közös baromfitenyésztés alap­jait. Kövessék a tataházi terme­lőszövetkezetek példáját, amelyek összefogva építe­nek baromfitelepeket. Sok helyen van arra alkalmas istálló, üresen álló épület, ame­lyet kis átalakítással alkalmas­sá tehetünk baromfitenyésztés­re. Elősegíti e fontos állatte­nyésztési ágazat fellendítését, hogy énül a dunavecsei modern keltetőállomás, amely előrelát­hatólag ez év második felében üzemelni fog. Ezenkívül a megyében hat takarmány­keverő üzem létesül, amelyek megkönnyítik a ba­romfitenyésztő termelőszövetke­zetek táptakarmánnyal való el­látását. összefoglalva, az ankét jól sikerült. Sok értékes hozzászó­lás hangzott el. Sajnálatos azon­ban, hogy a meghívott termelő­szövetkezeti elnökök nem je­lentek meg a megbeszélésen, pedig számukra is rendkívül sok hasznos útmutatást jelentettek volna az elhangzottal®. K. S. Az elmúlt esztendőben ered­ményes munkát végzett a Me­gyei Moziüzemi Vállalat. Az előírt terveket jelentős mér­tékben túlteljesítették, s orszá­gosan is tiszteletreméltó he­lyezést ért el a megyei válla­latok között folyó versenyben. Jelenleg Bács megyében van a többi megyéhez viszonyítva a legtöbb korszerű szélesvásznas filmszínház. A vetítőhelyek szá­mának növelésével, a filmszín­házak korszerűsítésével 1960- ban következett be az a sors­döntő esemény, hogy egy év alatt eddig soha nem tapasztalt mennyiségű mozilátogató vett részt filmszínházaink előadá­sain. 1960-ban már több mint 6 millió mozilátogatót tartott nyilván a Megyei Moziüzemi Vállalat. Pontosan 367 ezerrel többen nézték meg a műsoron levő filmeket, mint egy évvel azelőtt. Pénteken délelőtt értekezletet tartott a MED ŐSZ megyebizott­sága az állami gazdaságok füg­getlenített szakszervezeti bizott­sági titkárai részére. Ezen meg­beszélték az 1961. évi munka­verseny feltételeit 200 vetítőhely Az idén újabb jelentékeny fejlődésről adnak számot a már megvalósulóban levő tervek. Az MSZMP a művelődéspoli­tika irányelveinek döntő célki­tűzését állította a vállalatfej­lesztési tervek középpontjába, így nagyarányú fejlesztési prog­ramot dolgoztak ki a tanyavi­lág filmellátottságának gyöke­res megjavítására. 1960 végén 155 vetítési hely irányítása tar­tozott a vállalat hatáskörébe, ha a tanyai fejlesztési prog­ram megvalósul, már az év má­sodik felére 200 fölé emelkedik az összes vetítőhelyek száma megyénkben. A Megyei Mozi­üzemi Vállalat ezt a nagysza­bású fejlesztési programot rész­letesen megtárgyalta a járási tanácsszervekkel és több he­lyen már megindultak az ezzel 1960-ban megyénk állami gaz­daságaiban közel 60 millió fo­rint megtakarítást eredményez­tek a munkaversenyek. Legjobb eredmények a Bajai Állami Gaz­daságban születtek, s itt már elkészítették az ez évi progra­mot is. Ebben az évben 200 000 forintot fordítanak a verseny­ben részvevő dolgozók jutalma zására és 200 kiváló munkás részesül majd kitüntetésben. Jó eredménnyel dicsekedhetnék még a Bácsalmási és Mátetelki Állami Gazdaságban is. Az ez évi munkaversenjterve- zetet üzemegységenként a közeli napokban vitatják meg, majd ezután kerül sor a versenyvál­lalásokra. Az állami gazdasá­gokban egész éves versenyt szerveznek és ezen belül szor­galmazzák a szocialista brigád címért folyó vetélkedést is. Tb- valy 44 brigád versenyzett a szocialista brigád címért és 316 fővel 34 brigád érte él ezt a ki tüntetést. Állami gazdasága­inkban egész évben nagy gon* dot fordítanak az egyéni és if­júsági munkaversenyek iet kapcsolatos munkálatok. Ugyan­akkor tíz olyan községben lé­tesítenek az idén állandó film­színházat, amelyet eddig a kör­zeti vetítőszolgálat látott el. Új maxik Több új mozi építése kezdő­dik meg, vagy fejeződik be 1961-ben. Május 1-én nyitjái® meg hosszas huzavona után a lajosmizsei szélesvásznas, több mint 400 férőhelyes, legkorsze­rűbb berendezésekkel ellátott filmszínházat. Kisszálláson is új mozi épült. Hasonló a már működő mélykűtihoz. Ez is al­kalmas lesz szélesvásznas vetí­tésekre csak úgy mint az idén átadásra kerülő csikériai új filmszínház is. Ebben az eszten­dőben kezdik meg Kiskunféi- egyházán egy korszerű, új film­színház építését is, melyet 500 férőhelyesre terveznek. Mozi- építkezések kezdődnek Szabad- szálláson és Kunszentmiklóson. Folytatják a tiszakécskei kul- túrkombinát építkezéseit. de előreláthatólag még az idén nem fejeződnek be a munkála­tok. Jövőre fejezik be a laki­teleki új szélesvásznas mozit is. Szépítés, csinosítás Igen sok régebbi moziépüle­tet korszerűsítenek és újítanak fel 1961-ben. Sokfelé építenek pénztárhelyiségeket, kiszolgáló helyiségeket, új előcsarnoko­kat, hét moziban korszerű fű­tőberendezést szerelnek fel, s megjavítják néhány filmszín­házunkban a szellőző berender zéseket is. Külső képük tekin­tetében is szebbé válnak film­színházaink. Húsz normál és húsz keskenymozit új reklám­objektumokkal, ízléses és szép vitrinekkel, hirdetési berende­zéseikkel szerelnek fél. Az idén 14 keskeny filmszínházunkban végeznek felújítást és tatarozást e*. u ÉPÜL A BAROMFIKELTETŐ Dunavecsén jó ütemben halad a baromfikeltető állomás építése. A keltetőterem tetőszerke­zetét már beemelték, s február 20-án megkezdődik a belső szerelési munka. Az építésvezető tájékoztatása szerint április hó 15-én veszi kezdetét a keltetőgépek beállítása és beszerelése. A Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat dolgozói június hó 20-án adják át rendeltetésének ezt az 5 millió forintos létesítményt. Képünkön a Dunavecsei Baromfikeltető Állomás keltető- háza látható. (Pásztor Zoltán felvétele^ ü megye és a megyeszékhely vezetőinek látogatása a kecskeméti tanyákon A Hazafias Népfront kecskeméti városi bizottsága pénteken este találkozókat rendezett a megye és a város vezetői, valamint a tanyákon élő, még egyénileg dolgozó parasztok között. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára Tóth Lászlónak, a Hazafias Népfront városi bizottsága elnökének kíséretében a szarkási, dr. Dallos Ferenc, a megyei tanács v. b. elnöke Eszik Sándornak, a Hazafias Népfront kecskeméti városi bizottsága titkárának kíséretében a ménteldki, Kovács Endre, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára Végh József országgyű­lési képviselő kíséretében a belsőnyíri, Gombos Aladár, a városi pártbizottság titkára Fekete Józsefnek, az Építőipari Ktsz elnö­kének kíséretében ugyancsak a ménteleki tanyáikra látogatott eiL A találkozókon barátságos beszélgetés alakult ki. A dolgozó pa­rasztok igen sok kérdést tettek fel, amelyre a megye és a város vezetőd válaszoltak; TCatm.itliÁ ntmUát&qatá — a tanyai fitmttlátái (tllmdRIíu. Húsz szélesvásznas filmszínház van megyénkben A IWLOZltraíDETMO: VÁLLALAT TERVEI Több mint

Next

/
Thumbnails
Contents