Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-11 / 36. szám

1901, február 11, szómba! >. ofAaf „Szakszövetkezetünkben minőségi borokat akarunk előállítani“ A lakásán kerestük Kéhl Józsefet, a kiskőrösi Petőfi Szakszövetkezet elnökét. Nem találtuk otthon. Félesége azt mondta: a tanácsházán lelhet­jük meg. Onnan viszont az új­donsült közös gazdaság épülő Irodájához küldtek bennünket, mivel hogy odament az elnök. A kőművesek a bútorüzletbe irányították utunkat, mert Józsi bácsi a székeket, asztalokat ment átvenni az iroda számára. Igen, az üzletben is volt már a szak- szövetkezet elnöke, de visszatért a tanácsházára. Nem egészen félóra alatt bonyolította le ezt a »körforgalmat«. — Van most az elnökünknek mit szaladgálnia — mosolygott kísérőnk, az egyik szövetkezeti tag. Végül — tudomást szerezve érdeklődésünkről — Kéhl Jó­zsef keresett meg bennünket, hogy elmondja: mit tettek ed­dig. s mit csinálnak ezután a szakszövetkezetükben. — Hatvanhetem, 275 hold földdel, amelynek csaknem a fele szőlő, már öt év óta ala­csonyabb fokon csoportgazdál­kodást folytattunk — mesélte. A szölőmunkákat legtöbbször egyé­nileg végeztük, bár a tagok né­ha baráti módon összedolgoztak. Ami a termelést illeti, eléggé la­za volt közöttünk a kapcsolat, de ennek ellenére létesítettünk fel nem osztható közös alapot is. A tiszta jövedelem tíz száza­lékát fizettük erre. Ebből vásá­roltunk egy ezer hektoliter be­fogadóképességű közös pincét, s fogtunk hozzá az iroda és mel­lette a közgyűlések helyiségéül is szolgáló kultúrterem megépít- tetéséhez. Csoportunk közös alapjának értéke meghaladta a négyszázezer forintot, amelyből a betéti számlánkon közei száz­ezer forint szerepel. — Szóval, a termelés kevésbé volt nálunk közös, az értékesí­tés már inkább. Két esztendeje több mint ezer hektó bort ad­tunk el közös szerződésre az állami felvásárlónak, tavaly azonban már csak annak a fe­lét. Többi borunkat négy fővá­rosi kimérőnkben értékesítettük. Az utóbbi módon nem sokkal lett több csoportunk tagjainak a haszna, mintha nagytételben az államnak adtuk volna el min­den borunkat. Sőt, a minőségi bo­rokért az Alföldi Állami Pince- gazdaság többet fizetett, mint amennyi a kimérőinkben tör­tént értékesítés után tisztán megmaradt — Érthető hát, hogy em­legettük már, »menjünk rá« a minőségi borokra. Csakhogy eh­hez az eddigi csoportgazdálko­dásunk keretei között nem lett volna meg a lehetőségünk. Ezt tak községünkben is a mezőgaz­daság szocialista átszervezésé­hez. Csoportunk szakszövetke­zetté alakult át s számosán nö­velték sorainkat — A napokban — folytat­ta Kéhl József — megválasztot­tuk a kilenctagú vezetőséget, amelybe, hogy az asszonyok se maradjanak képviselet nélkül, Németh Ferencnét is beválasz­tottuk. Háromtagú ellenőrző bi­zottságot is létesítettünk. Az alakuló közgyűlést egyébként a Petőfi Moziban tartottuk, de né­hány nap múlva a saját helyi­ségünkben jöhetünk össze, már ott lesz az első vezetőségi ülé­sünk is. — A tagság nem egészen öt nap alatt 12 ezer forintot fize­tett üzemviteli alapra. Akárcsak a község mindegyik — tíz — szakszövetkezetében, a szőlő és a szántó egy-egy holdja után 200, illetve 100 forintot adunk erre a célra. A csak beruházás­ra, kizárólag gyümölcstelepítés­re fordítható közös alapra vi­szont a szántó kataszteri tiszta FEBRUÁR hónap folyamán mezőgazdasági könyvvásárt ren­dez könyvesboltjaiban a Könyv- terjesztő Vállalat. A vásárra több érdekes, új mezőgazdasági szakkönyv is megjelenik, s né­hány nagyon keresett, régi ki­adású művet ismét megjelen­tetnek a kiadók. Ismét megjelenik például a Mák és termesztése c. könyv, melyben a szerzők a mák ag­rotechnikájáról, betakarításáról, a mag tárolásáról tájékoztatják az olvasót. Kidomborítják a gyógyszergyártásban alkalmazott mákfajták népgazdasági jelentő­ségét és jövedelmezőségét is. ŰJ KIADÁSBAN jelenik meg a Zetor 25-ös, a Zetor 25—K és a Zetor Super 42 típusú trak­A kiskunhalasi járásban ja­nuár végéig több mint 5 ezer hízott sertésre kötöttek szerző­dést a termelők. Ha a kötések arányát nézzük, szembetűnő a termelőszövetkezetek eredmé­nye. Az állomány 71 százaléka a termelőszövetkezetek közös gazdaságából származik. 14 szá­zalékot pedig a háztáji gazdasá­gok szerződtek. Rémen például a szövetkezeti tagok 103, János­halmán közel 250, Kisszálláson jövedelmiének minden aranyko­ronája után. tíz forintot fizetünk majd. — Mi valamivel előnyösebb helyzetben vagyunk, mint a többi szakszövetkezet, hiszen» mint említettem, közel félmillió forint értékű közös alappal in­dulunk. Ezt a befizetésre ke­rülő tíz forintok és majd a ter­mésből származó tiszta jövede­lem tíz százaléka növelik. — A szántót egyébként az ősszel táblása tjük. s bár egyéni lesz rajta a termelés, de közös terv szerint. Ami a szőlőgaz­dálkodást illeti, minőségi borok előállítására törekszünk. Erre nemcsak azért lesz meg a lehe­tőségünk, mert megfelelő pincé­vel rendelkezünk, hanem, mert többen vannak közöttünk, akik különösképpen értenek a bor­kezeléshez. S ezzel el is búcsúzott tő­lünk Kéhl József, mert hívták: az új szocialista gazdaságban sok még a kezdeti tennivaló. T. I. olyan szakműhelyek dolgozóinak munkáját kívánja megkönnyí­teni, amelyekben a szokványos és a különleges javításokhoz szükséges felszerelések egyaránt megvannak. Felhívja a figyel­met az egyes Zetor traktortípu­sok sajátos tulajdonságaira is. RÉGÓTA keresett a mezőgaz­dasági könyvpiacon az olyan szakkönyv, amely az arató­cséplőgépek szerkezetét és üze­mét ismerteti. Tischler Márton hasonló című könyve tájékozta­tást ad a különböző típusú kombájnok szerkezeti megoldá­sairól, a bejáratásról és a kar­bantartásról. Részletes útbaiga­zítást találunk a könyvben a gabonaszérű szervezésére, a be­takarított gabona kezelésére, a különböző aprómagvak aratásá­ra és cséplésére. meghiZlalására szerződtek a ház­táji gazdaságban. A váro6 szö­vetkezeted — amelyek a múlt évben is átlagosan 40 mázsa ser­téshúst és baromfit adtak 100 hold redukált szántára számítva a népgazdaságnak — az idén még magasabb tervszámokat tűztek ki maguk elé. Az alap ehhez biztosított, mert Halas több szövetkezetében egy-egy koca 14—16 malacot nevel fel A modem műszaki kocsi nesztelenül suhan a színház elé. Oldalán a felírás: Televízió. Milyen nagyszerű dolog ké­A TV-kocsi kivüirúl nyelmes székben pihenni a TV- készülék előtt. Csak ül az em­ber a szobában, s ott érzi ma­gát, mondjuk a Népstadionban, színházban, vagy éppen ahová a TV kamerája kísér... veszi, valamint sugározza Bu­dapest felé a képeket. Az előkészületek nagyon kö­rültekintő munkát igényelnek, íme most is az egyik kábelben lehet a hiba. Mire a mérnökök, technikusok, szakemberek meg­találják a baj forrását, éjjel két óra. Pihenni azonban nem lehet. Délelőtt ugyanis kamera­próba következik. Akkorra pe­dig mindennek stimmelni kelL Megérkeznek a riporterek, elsötétül a nézőtér. Délelőtt 11 óra és megkezdődik a kamera­próba. A közvetítőkocsi ab­lakai sötétek és a képernyőkön egy-egy jelenet látható. Most kezdődik csak a lázas munka! Ott ül a rendező a kocsiban a technikusokkal, hangmérnökkel* képvágóval; fején fülhallgató* amelynek segítségével állandó összeköttetésben van az opera­tőrökkel. Pillanatokon belül kell hatá­rozni a rendezőnek, melyik ka­mera milyen szögben kit éa ho­gyan hozzon a képemyőr*. Állandóan hangzik utasítása: — Egyes gép a főszereplőre* — Kettes! Próbáld behozni a színpad baloldali részét... — Hármas kamera, teljes színpadi képet kérek... A közvetítőlánc teljes. Végi# a vonalon mérnökök, techniku­sok, szakemberek hajlanak a készülékek, telefonkagylók fölé. Végig a közvetítőláncon men­nek és jönnek az utasítások? itt Javítsunk, ez maradhat, Bu­ir beláttuk, amikor hozzáfog- is több mint 100 darab sertés egy év alatti OOOCX3000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000CXXX1000000000000 ... és ilyen a TV-kocsi belseje* Képűnkön Seregi László, a Kecskeméti Katona József Színház rendezője irányítja a közvetítést >oooooooooooooooooo< Üj könyvek a mezőgazdasági könyvvásáron torok műhelykönyve. — E mu >o-o-oooooo-o-ooo-oo-o-oo-oc Több mint ötezer hízott sertésre kötöttek szerződést Bagó Lajos KUN BAR ÁCS hatá­rában levő takaros há­zában találunk Bagó Lajosra, a szőlőter­mesztés „paraszti tu­dósára”, akiről már Ladánybenén hallot­tuk, hogy januárban az elsők között hagyott fel az egyénileg gaz­dálkodással. Villany még nincs errefelé, de elem szol­gáltatta árammal mű­ködő csengő jelzésére nyit ajtót. Előszobája falán oklevelek töme­ge díszlik, s modern barométer mutatja, hogy: erősen csökken a légnyomás, tehát csa­padékhullásra lehet számítani. — Igen, a szövetke­zeti gazdálkodás mel­lett döntöttem én is —- mondja. — Bár spe­ciális eset vagyok — teszi hozzá kis idő múlva. Ha nem tudnák, ed­digi életének, tevé­kenységének tömör megfogalmazásából vi­lágossá válna, hogy valóban az. Tizennégy hold szőlőjében ugyan­is nemcsak termelés­sel, hanem hat holdon kísérletezéssel, kuta­tással is foglalkozik. MATHIÁSZ János, a nagy szőlőnemesítő nyomdokain jár, Ko­csis Pál Kossuth-díjas kutató közvetlen tanít­ványának vallja ma­gát. A Kertészeti Fő­iskolával, s úgyszól­ván az ország összes szőlész szakemberével tart kapcsolatot, akik csaknem mindahányon megfordultak már nála. új útra lépett Célja: az eddig ter­mesztett szőlőfajtáknál jobbaknak az előállí­tása. Egyrészt azért, hogy új fajtái a sötét­vörös borok alapanya­gaként önállóan is megállják helyüket, másrészt, hogy festő­anyagul szolgáljanak a kadarkához. Eredmé­nyei: a Növényfajta­minősítő Intézet hét festőfajtáját tartja már nyilván. A szőlő mint­egy háromezer egye­dének 280 kombináció­jával kísérletezik, kü­lön gyűjteményében 326 fajta található. S most? — FÉLTEM, hogy a megalakulásban levő közös gazdaságunk szervezési munkáit rám bízzák — vallja be. Nem, tudnék élni, ha a kísérletezést sutba kéne hajítanom. Tár­saim és a községi ta­nács vezetői, valamint Somogyvári Jakab elv­társ, a párttitkár is megnyugtattak azon­ban, hogy a közösben még több lehetőség birtokában folytatha­tom kísérleteimet. A közös szőlőtermesztés munkáinak szakirányí­tását persze szívesen elvállalom. Es már a jövőbe néz, amikor ezt mondja: — MINT egyéni gaz­dálkodó is számos eredményt, sikert el­értem szőlőfajtáimmal, de nagyobb lesz az örömöm, ha mindezt nagyban látom. — n — n Hogyan készül a TV-adás — erről szól most riportunk. • Megérkeznek a műszakiak. Színház elé gördül a közvetítő kocsi is és megkezdődik az elő­készület. Az előadásig még 24 óra van hátra, de kell is ennyi idő, hogy minden órapontos­sággal működjön. Késő este a nagytemplom tornyán már két hatalmas tányéralakú parabola antenna jelzi: Kecskeméten jár a Televízió. Színház, tanácsház, nagy­templom-torony — ez a közve­títőlánc egyik része. A nézőté­ren már három felvevőkamera lencséje méred a színpad bár­sonyfüggönyére. Oldalajtónál pedig ott áll a TV-kocsi. Hozzávetőleges számítások szerint több millió forintot ér a modem felszereléssel ellátott közvetítőkocsi. Három van be­lőle a TV-nek. A relé-állomás a tanácsháza legfelső emeletén rendezkedett be. Innen vastag kábelek futnak a templomto­ronyba, amelynek tetején a színház felől parabola antenna dapesten jó a vétel... Villámgyorsan dolgozik a képvágó és a kis képernyők felvételei a kocsi falán levő nagyernyőn már összefüggő je­leneteket alkotnak. A kamerapróba, az esti köz­vetítés előkészítése tehát áldo­zatos, aprólékos és lelkes mun­kával most is sikerült. Márkus János és Pásztor Zoltán riportja **— Halló Budapest? Jó a vé­tel?« ■— tízemben az erősítő. Atnís^ megkezdődhet a helyszíni közvetítés

Next

/
Thumbnails
Contents