Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-10 / 35. szám

1961. február 16, péntek J——""*----------------------- : Pénteki találóskérdésfink I Bebútorozott — mégsem lakható. Mi az? seifet I9|9A30 iSozsoneqosjaq v kecskeméti népfront­bizottság legutóbbi ülésén — amelyen sok fontos, kö­zösséget érintő dologról fe­lelősségteljes tanácskozás, vita alakult ki — az egyik bizottsági tag a következő­ket tette szóvá: Államunk az oktatás szín­vonalának növelése érdeké­ben sok millió forintot áldoz új iskolák, nevelői lakások építésére. Az elmúlt évek­ben Belsőballószögben is épült egy nagyon szép, új, kéttantermes iskola, két­szobás nevelői lakással. A nevelői lakásban azonban nem lakik senki. Bár ki van téve az ajtóra egy név­jegykártya és a lakás be is van bútorozva, de tulaj­donosai — egyik rokonuk­nál — bent laknak Kecs­keméten, a Reiszmann Sán­dor utcában. Ugyanis a férj is, a feleség is a városban dolgozik. Mint a hozzászóló elmon­dotta: ez magában véve még nem is volna olyan nagy baj, ha ebből nem következne, hogy a belső- ballószögi iskolában 48 el­sőosztályos tanulót kell egy osztályba összezsúfolni, mert, aki — kettéosztás esetén — el tudná vállalni a másik elsőosztály tanítá­sát, annak nem tudnak la­kást biztosítani. A népfront-bizottság tag­jával együtt most mi is megkérdezzük az illetéke­sektől: Meddig kell még egy ideiglenes jelleggel, illetéktelenül kiutalt neve­lői lakás miatt 48 elsős kis­diáknak egy tanulócsoport­ba járni? Mert azt bizo­nyára nem kell részleteseb­ben fejtegetnünk, hogy ok­tatásügyünk fejlődésével mennyire ellentétes —; és az iskolai renddel, tanulás­sal most barátkozó gyer­mekek számára mennyire előnytelen a pedagó­gust pedig milyen nehéz követelmény elé állítja egy ilyen magaslétszámú első osztály?! —éné— A MAGYAR, SZOCIALISTA MUNkÁSPAUT 8ACS — kISkUN MEGYEI LAPJA „Fiából becsülefes, kötelességtudó embert nevelt“ Levél a honvédség KISZ-szervezetétől Borongós őszi reggel volt, amikor Oláh József vonatra- szállt a nyárlőrinci vasútállo­máson. Mégegyszer végignézett az ismerős tájon, majd a vo­nat ablakából hosszasan inte­getett szeretteinek. Oláh néni sokáig állt könnyes szemekkel a sínek mellett. Már a mozdony füstje se látszott, de ő még mindig integetett kis fehér ken­dőjével. Józsikája elment kato­nának. Azóta több mint két év telt el. Fehér hótakaró borítja a nyárlőrinci határt, s az est csendjét csak itt-ott töri meg a házakból kiszüremlő vígság zaja. Disznótor, fosztó — ez járja most falun. Az erdőszé­len kis házikó búvik meg, két ablakán szerényen lopakodik ki a világosság. Bent a szobában két nő — anya és lánya — csendesen beszélgetnek. Oláh néni — mert hozzá kukkantunk most be — vilá­gossárga borítékot forgat a ke­zében. Feladója a Határőrség KISZ-szervezete. Szemében könnyek csillognak, amint ki tudja, hányadszor olvassa már e sorokat. OOOO-OOOOOOOOOl Gyorscsibenevelő üzem az elhanyagolt hartai malomban (Tudósítónktól.) Nem töltik unatkozással az időt azok a har- taiak, akik a mozi előcsarnoka előtt (mivel olyan kicsi, hogy oda nem férnek be) a filmkez­désre várakoznak. Átlépnek a szemközti oldalra és a Lenin Tsz nagyszerű csibeneveldéjé- ben gyönyörködnek. — Még ilyet! — hangzik innen is. onnan is megjegyzés, külö­nösen az idősebb asszonyok szá­jából. — piát ezek nem fagy­nak meg? Soha se hittem vol­na, hogy így is lehet csibét ne­velni. Bizony sokan nem hitték, s most az üresen álló, elhanyagolt régi malom épületébe a szövet­kezet valóságos csibeeldorádót varázsolt, A nemrégiben még elhagyatott malom ablakain ba­rátságos sárga fény árad az ut­cára. Pincéjében és magas föld­szintjén infravörös égők ont­ják a fényt, meleget a földtől körülbelül másfél méternyi magasságban, szinte beterítik a két teremben vígan futkosó, he- verésző ötezer darab, pihés jó­szágot. Karácsony előtti napokban a szövetkezet vezetősége — idős Oláh Pál elvtárssal az élen — a kormányrendeletekről és a párthatározatokról beszélgetett, amelyek több hús, tej, tojás és más áruféleségek előállítását ké­rik az ország lakosságától, első­sorban a termelőszövetkezetek­től. Ekkor született meg az el­határozás, hogy kibérelik ezt az elhanyagolt malomépületet és gyorscsibenevelő üzemmé ala­kítják. Az apró jószágot 8—10 hetes rántanivaló korában vi­szik a piacra. Ebben az évben a terv szerint háromszor hatezer, tehát tizennyolcezer darabot ér­tékesítenek. A nagyarányú baromfinevelés a szövetkezet öt asszonyának nyújt állandó munkát. Vezető­jük Vajda Lőrincné négyhetes szaktanfolyamon vett részt. Ruppáner néni, Zsidóné, Stefán néni és Kovács Mária két-há- romhetes baromfinevelési tan­folyamokat végeztek és rend­szeresen eljárnak az ezüstka­lászos tanfolyamra is, melyet Füzesi Béla főállattenyésztő ve­zet. A gondos, szakszerű bánás­mód nem hiányzik tehát, az ál­landó állatorvosi felügyelet is biztosított, s bizonyára nem ma­rad el a fáradozással járó ha­szon sem. Viváth János Értelmiségi ankét Kunszentmik lóson Értelmiségi ankétot rendez­nek február 21-én Kunszent- miklóson. Az ankét előadója Madarász László, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese. Határőrség Gosztonyi KISZ-szervezete köszönetét mond azért, hogy fiából be­csületes, kötelességtudó em­bert nevelt. Parancsnokai elé­gedettek viselkedésével és a kiképzésben elért eredményei­vel. Ügy érezzük, része van ebben Oláh néninek is, mert nem mindegy: milyen neve­lést kap a szülői háznál az ember, mielőtt bevonul kato­nának. Tudjuk, hogy nem volt könnyű megválni fiától, ami­kor behívót kapott a néphad­sereghez, hiszen már segíteni tudta volna keresetével öz­vegy édesanyját. Jóska azon­ban nemsokára visszatér a családi körbe, és igyekszik meghálálni mindazt, amit édesanyja érte tett. Kívánjuk, hogy még sok-sok éven át éljenek együtt szeretetben, békességben." — Hogyan is nőtt fel az ő Jóskája? — mereng a múlton Oláh néni. Férje a második vi­lágháborúba® élesett. Nem ment újra férjhez, mert gyermekei­nek akart élni. Pedig nagyon nehéz volt a sorsa. Kishaszon- bérletet vállalt és éjt nappallá téve dolgozott Gyermekei is megtanulták tőle a munka sze- retetét, nem volt hát hiábavaló, amit értük tett. Jóska becsülettel töltötte le katonaidejét. Jóska most már nemsokára itthon lesz. Erre a gondolatra újra bol­dogság járja át Oláh néni szí­vét, és fia jövetelének előhírnö­két — a KISZ dicsérő levelét — kebléhez szorítja. Szűcs Antal JavuTt a közlekedési fegyelem Jászszentlászlón (Tudósítónktól.) A község közbiztonsági hely­zetéről tárgyalt legutóbbi ülé­sén a Jászszentlászlói Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Megállapította, hogy mióta Gye- nes Péter rendőrőrmester a köz­ség körzeti megbízottja, sokat javult a közbiztonság. Társa­dalmi segítő társaival: a segéd­rendőrökkel és sokszor a tanács­tagokkal együtt az éjjeli és haj­nali órákban ellenőrzi a tsz-ek állatállományát, s az egyéb kö­zös vagyont. Elismeréssel állapította meg a végrehajtó bizottság, hogy so­kat javult a községben a kerék­párokkal és más járművekkel közlekedők fegyelme. A körzeti megbízott nagy gondot fordít az ilyencélú nevelésre. Második napirendi pontként az Új Barázda Tsz elnökét szá­moltatta be a v. b. a közös gaz­daság helyzetéről, az állatállo­mány átteleltetéséről, a takar­mánybiztosításról és az idei áru­értékesítési terv előkészületei­ről. Befejezésül a tennivalók elősegítésére hozott határozatot a végrehajtó bizottság. Egységes belvízlevezető rendszer kiépítését tervezik a dunavecsei járásban Január 3-án tárgyalt a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága a belvízkárok elhárításá­ról, s úgy határozott, hogy a belvizek levezetésének, s a III. kategóriájú csatornák rendben- tartásának ellenőrzését és a szükséges intézkedések kiadását a járási tanácsokra bízza. E ha­tározat nyomán ellátogattunk a dunavecsei járásba — ahol köz­ismerten sok a belvíz — s fel­kerestük Horváth József elv­társat, a járási tanács v. b. el­nökhelyettesét, és megkérdez­tük tőle: milyen intézkedéseket tettek a belvizek levezetésére. — Járásunk területének víz­gazdálkodása az Alsó-Dunavöl- gyi Vízügyi Igazgatósághoz tar­tozik — mondta Horváth elv­társ. — > Az igazgatóság kezelésében levő I—II-s kategóriájú belvízlevezető csatornákban is igen magasra szökött a vízszint az őszi esőzések után. Több helyen — különösen a Dunavölgyi Főcsatorna egyes szakaszain — és ott, ahol a XXX. számú csatorna beletor­kollik — a víz ki is lépett med­réből. Sok belvízlevezető árkot le kellett zárni, mert már a csa­PETŐFI NE PB 4 Magyar Szocialista Munkásoár> Bacs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lanla. Szerkeszti a szerkesztő bizottság, Felelős szerkesztő: Weither Dániel KlacHa: a Petőn Népe Laokiadő Vállalat Felelős kiadd: Mezei István. Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiad óhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Törleszt! a Magyar Posta. Előfizethető' • helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dí! 1 hónapra 12 Ft Bács-Kiskon megyei Nyomda V. Kecskemét, — Tel.: 15-29. 27-49 tornákból visszafelé kezdett öm- leni a víz, s az a veszély fe­nyegetett, hogy még nagyobb területek kerülnek a víz alá. Időközben kint jártak a Vízügyi Igazgatóság szakemberei, s tár­gyalásokat folytattunk velük a csatornák vízszintjének csök­kentéséről. Azóta ez meg is tör­tént, szivattyúkkal emelték át a vizet a Dunába. — Milyen állapotban vannak a községi tanácsok kezelésében levő III. kategóriájú csatornák? — A belvizek lassú lefolyá­sát ezután már több helyen a községi tanácsok kezelésé­ben levő III. kategóriájú csatornák elhanyagoltsága okozta. Ezért körlevélben hívtuk fel a községi tanácsok vb-elnökeit, hogy a belvízlevezető árkokat hozassák rendbe, tásztíttassák meg azokat a gaztól, nádtól, sástól. Községi tanácsaink nagy­része meg is tette a szükséges intézkedéseket, vannak azonban területek, — mint például Kun- szentmikíós —, ahol csak a fagy kiolvadása után lehet a munkát megkezdeni. Különösen nehéz terep a Szabadszállás Balázs-pusztai terület, amelyet meg sem lehet közelíteni jelen­leg a sár és a víz miatt. Mindettől függetlenül a járás területét most már rendszere­sen ellenőrizzük. A következő feladat az, hogy a vetéseken le­vő pangó vizek levezetését el­végezzék a tanácsok és a ter­melőszövetkezetek. E munkála­tok elvégzésének ellenőrzésére segítségül hívjuk a községi párt- szervezeteket is. Ez a jelenlegi helyzet, de készül már egy nagyszabá­sú terv, amellyel a jövőben meg akarjuk előzni a bel­vízkárokat. Utasítottuk a mezőgazdasági osztályt, hogy minden község­ben határbejárásaik alkalmával mérjék fel a belvizek által ve­szélyeztetett területeket, vala­mint a III. kategóriájú csator­nákat és készítsenek tervet egy az egész járásra kiterjedő bel vízlevezető rendszer kiépítésért — fejezte be kérdéseinkre adoti válaszát Horváth elvtárs. N. O. ARANYHOMOK a javasolt neve a most épülő új kecskeméti szállodának. A javaslatot Juhász István, a városi tanács vb-főmérnöke nyújtotta be. Megszívlelendő ötlet, hiszen a szálloda em­beröltőkön keresztül fog állni, a neve meg túl is éli az épü­letet, így nyilvánvalóan he­lyes, ha színt, ízt és zamatot sugárzó elnevezést találunk számára. A vendégek, ide- és átuta­zók, nyaralók és turisták, itt szerzik majd első benyomásu­kat a városról, lakóiról, ven­dégszeretetéről. Ok lesznek azok a propagandisták, akik a szálló nevét, hírét szerte viszik az országba; rajtuk ke­resztül válik — az idők fo­lyamán — fogalommá az Aranyhomok. Aranyhomok. Szín, fz és za­mat találkozik ebben a szo­katlan módon összetett szó­ban. Maga a homok szó a leg­teljesebb sivárságot fejezi ki Sivár is volt ez a vidék, de Kecskemét dolgos népe a be­származott települőkkel együtt szorgalmas munkával megkö­tötte a futó homokot és vi­lághírű gyümölcskultúrát te­remtett rajta. Kecskemét sárga- és kajszi­barackja, Helvécia aranyló bora a homokon termett és terem. így emelkedett a pusz­tahomok aranyhomokká és ezért kerül majd föl neonfé­nyes betűkkel az új szálloda homlokzatára is, hogy nem­zedékről nemzedékre hirdes­se és népszerűsítse a kecske­méti aranyhomokot... V. J. Kép szöveg nélkül. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents