Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-09 / 34. szám
Ki az „úr” a családban? d. nagy. a feltltg ? A szülő is vizsgázik bizonyítványosztáskor A családi béke, egyensúly és kiegyezés témája gyakran szerepel a társalgásban és a bírósági — különösen a családjogi es házassági — ügyekben. Sót még a családi körben is »szóba« kerül. Ki hogy felel a kérdésre Amikor a címmel kapcsolatos előadásra megbízást kaptam, széleskörű közvélemény-kutatást végeztem. Rendkívül sok, érdekes véleményt szereztem be, amelyeknek csupán egy csekély töredékét szeretném itt ismertetni: A gyanakvó nó: (sértődötten) Hogyan lehet ezt egyáltalán vitássá tenni? Sértés a nőkre a kérdés puszta feltétele, a kérdőjel alkalmazása is! Emellett a kérdés szövegezése kifejezetten rosszindulatú, hiszen a szerelemben, a családban és a házasságban egyaránt a nő az »úr«. anyagból készült, csinos délutáni szövetruha. Egy német divatlap modellje. Mit főzzünk vacsorára? Töltött tojás Hozzávalók: 8 tojás, 1 darab tejben áztatott zsemle, finomra vágott zöldpetrezselyem, só, törött bors és kevés tejfel. A nyolc keményre főtt tojást kettévágjuk és a sárgáját egy tejben áztatott zsemlével szitán áttörjük. Finomra vágott zöldpetrezselyemmel, sóval, törött borssal fűszerezzük és kevés tejfellel összekeverjük. Ezzel a keverékkel megtöltjük a tojásokat. Tűzálló tálra rakva, s tejfellel leöntve sütőben megpirítjuk. Gombás hal 25 deka gombát vékony szeletekre vágunk, kevés borssal, sóval 10 deka vajon addig pároljuk, amíg a víz elfő. Egy kétkilós halat megtisztítunk. Hasüregét megtöltjük főtt burgonyával. Beletesszük tűzálló tálba, ráöntünk 5 deka olvasztott vajat, 3 deci tejfelt és a gombát kétoldalt mellé rakjuk. Forró sütőben pirosra sütjük, közben a lével locsoljuk. Párolt nyelv tojással A sósvízben puhára főtt marha- vagy sertésnyelv vastag bőrét lehúzzuk, a nyelvet felszeleteljük. Megpirítunk negyed fej reszelt vöröshagymát bő zsírban és beletesszük a nyelv- szeleteket. Ráteszünk késhegynyi borsot és ráütünk 3—4 fogást. 1—2 perc múlva tálaljuk. Az indulatos férfi válasza: Egyenlőtlen ellenfelek között egyenlőtlen a küzdelem is. Nemes versengés és vetélkedés még csak ki sem alakulhat, hiszen nyilvánvaló és vitathatatlan az erősebb férfinemnek a felsőbbrendűsége! Az óvatos és diplomatikus asszony: Elvitathatatlan, hogy a férfiak magukat tartják erősebbnek és »hatalmasabb«-nak. Mi, nők azonban mindenkor vagyunk és leszünk olyan okosak, hogy meghagyjuk a férfiakat e tévhitükben. Higgyéli csak azt, hogy saját akaratuk szerint teljesítik a mi általunk sugallt »kívánságokat«. »Egy talpig férfi«: Én Valaki vagyok otthon! Ha a feleségem azt mondja: valaki aprítson fát, tudom, hogy ez a felszólítás csak nekem szólhat! Tűzoltófeleség: »Nekem odahaza mindig magasabb a rendfokozatom!« A bíró tapasztalata... A férfiak többsége határozottan állította, hogy amikor prémiumot, nyereségrészesedést, totó- vagy lottó-nyereményt I visznek haza, hitvestársaik érthetetlen és megmagyarázhatatlan módon sokkal megértőbbek, barátságosabban és kifejezetten kedvesebbek hozzájuk. Egyes feltevések szerint ez kizárólag a napfolt-jelenséggel magyarázható. .. Nagyon sok érdekes és egymásnak ellentmondó véleményt lehetne még itt felsorakoztatni — ez azonban azt hiszem, még tovább bonyolítaná a kérdést. De hát mi is legyen a helyes válasz? Jogilag hivatkozhatnék az alkotmányra, mely szerint a házasfelek teljes egyenjogúságot élveznek társadalmunkban. A közéletben, a bírósági tárgyalásókon ez érvényesül is —, de vajon otthon, a családban is így történik?! E kérdés természetszerű függvénye a házasfelek szereteté- nek, szerelmének, alaptermészetének, egyéniségének, vérmérsékletének és idegrendszerének, általában a közreható körülményeknek. Véleményem szerint az egészség-betegség j »összhangjából« lehetne kiin- j dúlni. Akkor teljes az egész- 1 ség, ha nincs fájdalomérzés.! Hasonlóképpen: akkor legteljesebb a családi béke, ha egyáltalán nincs hatalom-villongás, amely sok eredménytelen vitát, haszontalan időpazarlást, felesleges elkeseredést, mérgelődést eredményez. —és válasza A családi élet igazán akkor kiegyensúlyozott és boldog, ha ez a kérdés egyáltalán fel sem merül, vagy ha mégis: a felek barátságosan és megértéssel oldják meg a vitatható kérdéseket, a félreértéseket, az egymás iránti kívánságokat. Kölcsönös megértéssel kell fogadni a hitvestárs jóindulatú és jószándékú segítségét, hisz az egyén és társadalom közös célja: a gyermekek érdekében a boldog, meghitt családi otthon és békesség kialakítása és feltétlen fenntartása. Tudom, fáradságos napi munka után nem mindig könnyű otthon is egymáshoz alkalmazkodni, őszinte emberi megértéssel és segítő szándékkal közeledni egymáshoz, különösen, ha az egyik fél olykor-olykor az átlagosnál fáradtabban, idegesebben tér haza. Mégis meg kell tenni, mert egy helytelenül értelmezett szóból, rosszul hangsúlyozott »kérésből« születik a követelőzés, az egymás fölötti hatalmaskodás, mely végül a fenti kérdés felvetéséhez vezet. Pedig igazán nem ennek a kérdésnek az eldöntése adja meg két egymáshoz tartozó ember életének célját, értelmét! dr. Cserháti Oszkár a Kecskeméti Járásbíróság elnökhelyettese Új iskolaruhák A Ruhaipari Tervező Vallalat új iskolai ruhákat tervezett. Konfekció-gyártásuk előtt ezekből mutatunk be kettőt. MI, FELNŐTTEK valameny- nyien arra törekszünk, hogy gyermekeink műveltségben, emberségben, életkörülményekben túlszárnyaljanak bennünket. Csendes és magányos visszaemlékezéseinken gyermek-emberi életünk ezer és ezer visszaálmodott, kiszínezett, beteljesületlenül maradt ábrándját elevenítjük fel, s szeretnénk, ha mindez gyermekeink életében teljesedne be. Ezeket a valóságra váltható álmokat, terveket igen magas hőfokú érzések hevítik, s szemünkben megvalósításukat biztosítja a jó iskolai bizonyítvány. A BÍZÓNYlTVÁNYOSZTÁS a család jelentős eseménye. Számvetés a gyermek részére és tükörképe a család segítségadásának. Súlyos károkat, gyermekűd- keket megkeserítő hibás nézet sok szülő részéről, hogy gyermekével csak akkor lenne megelégedve, ha jeles, vagy kitűnő bizonyítványt hozna. A megelégedés és öröm mércéjét pedig nem a jeleshez kell kötni, hanem gyermekünk képességeihez. Az elmúlt évtizedben kialakult egy túlzott »jeles« igény, amely szerint a jó közepes bizonyítványt hozó gyermekből nem lehet becsületes, dolgos, hazáját szerető ember. AZ ELŐBB EMLÍTETT, bér egészségesen nagyralátó szülői tervekhez kapcsolódó érzések sokszor meggondolatlan cselekedetekhez vezetik a szülőket, amely verésben, vagy goromba szitkozódásban nyilvánul meg. Ezekben az esetekben a szülők felégetik a gyermekük közötti kapcsolat utolsó hídját is. A kamaszok ilyenkor véglegesen dacba vonulnak. Más szülők ügyet sem vetnek a bizonyítványosztásra, vannak olyanok is, akik a pedagógusokat ostromolják vagy szidják. E magatartás helyett sokkal célravezetopp, na a csatául tauacs beszéli meg a család és a gyermek feladatát. Értékeljük gyermekünk képességét és teljesítményét, de az értékelés hangja ne legyein dühöngő, fenyegetőző, — hisz ezzel csak tetézzük a bajt. Inkább legyünk megfontoltak, célszerűek, az érzelmi és logikai érvek elhangzása után tervezzük meg a konkrét, világos feladatokat. Gyermekünket szavainkkal, érzésünkkel, logikánkkal emelnünk kell és nem visszataszítani. Száz gyermeket kérdeztem meg bizonyítványosztás idején, hogy most mire gondolnak. Kilencvenöt kis vál tozásokkal ilyen választ adott: »A második félévben komolyabban összeszedem magam.« Ne feledjük, hogy a hizanyítványo&ztási számvetéssel egy időben gyermekeinkben nagy elhatározások érlelődnek, s ezt nagyon tisztelnünk kell. Olyannyira, hogy ez legyen az alapja a következő félév indulásának. Helyesen teszi a család, ha ezen túlmenően a gyermek napirendjét életkora szerint pontosam megállapítja. Játékra, szórakozásra, sétára általában kettő —négy órát, tanulásra egy—három órát, munkára egy órát szentelhetnek. Egyetlen szülő se mulassza el a lecke-kikérdezést, a gyermek munkája felőli érdeklődést. A »szöszmötölő« gyereknél ki kell fejleszteni a belső ösztönindításlt. ezért tanácsos, ha feljegyzi, hogy az egyes leckéket mennyi idő alatt csinálja meg. CSAK ANNAK AZ ÉLETE szép és erős, aki egész életében valamilyen állandóan elérhető, de sohasem elérhetetlen cél felé törekszik. E törekvésből is csak akkor lesz valóság, ha napokra, órákra, percekre tudja bontani feladatait. A mi számvetésünk mércéje ez legyen: megtanítottuk gyermekünket ezen belső életvezetésire. Veczkó József Szalagcsipke-terítő A terítő 60-as cérnából horgolva kb. 35x35 cm. A középső négyzettel kezdjük el a horgolást. Négypálcás, bétláncszemes szalagból Indulunk el. Belül 6, kívül 7 ív után megszakítjuk a szalagot úgy, hogy 11 láncszemmel fordulunk és mintha új szalagot kezdenénk, az első 4 láncszembe horgoljuk a következő 4 'álcát. A saroknál a belső két ívet ávidpáicával összekapcsoljuk és 'ílytatjuk a szalagot. Ha a négy ol- *al kész. ne varrjuk össze, hogy a öbbi négyzet bújtatása könnyebb legyen. A pikós rács mindenütt 10 és 5 láncszemes szakaszokból áll. A többi négyzetet ugyanígy készítjük el, de a 2—2 négyzetet ötláncszemes pikós ráccsal kötjük össze. Ha mind az 5 négyzet kész, a középen levó pikos rácsot is elkészítjük, de ezt a sarkokon még kétráhajtásos pálcákkal kapcsoljuk a négyzetekhez. A középső rácsnál 5 láncszem helyett csak 3 láncszemet horgolunk. A négyzeteket egyenes szalaggal keresztezzük, amelyet sima kapcsolással kötünk a négyzetekhez 2—2 négyzet között kétszer 2 ívet összefogunk és háromláncszemes pikós láncsorral kapcsoljuk a közép- részhez. A sarkokat itt is megszakítjuk. a következő sor szintén egyenes. A külső leveles rész; a belső vonalon a harmadik és negyedik ívet 1 egyráhajtásos és 1 kétráhajtásos pálcával kapcsoljuk a második egyenes szalagsorhoz. A külső vonal harmadik és negyedik ívét simán összefogjuk. Ismét a belső vonalon az ötödik-hatodik és a nyolcadik-kilencedik íveket fogjuk össze 1—1 rövidpálcával s az utolsónál elkészítjük a második egyenes szalaghoz kapcsolódó kereszt- alakú pikós rácsot. A következő 2 ívet simán kapcsoljuk a középrészhez. A külső vonal második ívénél négyes kapcsolással fordulunk s a kővetkező 3 ívet I sima, 1 egyráhaj- tasos és 1 kétráhajtásos pálcával kapcsoljuk a szemben levőkhöz. A belső vonal második-harmadik és negyedik-ötödik ívét simán fogjuk össze s a második összefogásból i kétráhajtásos pálcával kapcsoljuk az elsőt. Továbbra is a belső vonalon maradva a negyedik ívvel a keresztalakú pikós rácsot ismeteljük. A következő ívet simán kapcsoljuk a szemben levőhöz. A külső vonal harmadik ívével négyes kapcsolást készítünk, ■ a következő 3 ívet megint 1 sima. 1 egyráhajtásos és 1 kétráhajtásos kapcsoljuk a szemben levőkhöz. A második levél lényegé- elsővel, azonban a keresztalakú pikós rácsot ötláncsze- jnes szakaszokból horgoljuk s a rács ívet, 1 e#yrábajtásos és 1 L°M,cával kaPcs°l.mk a szemben Ífí ^hÖí a A harmadik belső ívnél £ háromláncszemes szakaszokból álló pikós rácsot készítünk, majd a motívum másik felét szimmetrikusan horgoljuk meg.
