Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-09 / 34. szám

Ki az „úr” a családban? d. nagy. a feltltg ? A szülő is vizsgázik bizonyítványosztáskor A családi béke, egyensúly és kiegyezés témája gyakran szere­pel a társalgásban és a bírósági — különösen a családjogi es házassági — ügyekben. Sót még a családi körben is »szóba« kerül. Ki hogy felel a kérdésre Amikor a címmel kapcsolatos előadásra megbízást kaptam, széleskörű közvélemény-kuta­tást végeztem. Rendkívül sok, érdekes véleményt szereztem be, amelyeknek csupán egy csekély töredékét szeretném itt ismertetni: A gyanakvó nó: (sértődötten) Hogyan lehet ezt egyáltalán vi­tássá tenni? Sértés a nőkre a kérdés puszta feltétele, a kér­dőjel alkalmazása is! Emellett a kérdés szövegezése kifejezet­ten rosszindulatú, hiszen a sze­relemben, a családban és a há­zasságban egyaránt a nő az »úr«. anyagból készült, csinos dél­utáni szövetruha. Egy német divatlap modellje. Mit főzzünk vacsorára? Töltött tojás Hozzávalók: 8 tojás, 1 darab tejben áztatott zsemle, finomra vágott zöldpetrezselyem, só, tö­rött bors és kevés tejfel. A nyolc keményre főtt tojást ket­tévágjuk és a sárgáját egy tej­ben áztatott zsemlével szitán áttörjük. Finomra vágott zöld­petrezselyemmel, sóval, törött borssal fűszerezzük és kevés tejfellel összekeverjük. Ezzel a keverékkel megtöltjük a tojá­sokat. Tűzálló tálra rakva, s tejfellel leöntve sütőben meg­pirítjuk. Gombás hal 25 deka gombát vékony sze­letekre vágunk, kevés borssal, sóval 10 deka vajon addig pá­roljuk, amíg a víz elfő. Egy kétkilós halat megtisztítunk. Hasüregét megtöltjük főtt bur­gonyával. Beletesszük tűzálló tálba, ráöntünk 5 deka olvasz­tott vajat, 3 deci tejfelt és a gombát kétoldalt mellé rakjuk. Forró sütőben pirosra sütjük, közben a lével locsoljuk. Párolt nyelv tojással A sósvízben puhára főtt mar­ha- vagy sertésnyelv vastag bő­rét lehúzzuk, a nyelvet felsze­leteljük. Megpirítunk negyed fej reszelt vöröshagymát bő zsírban és beletesszük a nyelv- szeleteket. Ráteszünk késhegy­nyi borsot és ráütünk 3—4 fo­gást. 1—2 perc múlva tálaljuk. Az indulatos férfi válasza: Egyenlőtlen ellenfelek között egyenlőtlen a küzdelem is. Ne­mes versengés és vetélkedés még csak ki sem alakulhat, hi­szen nyilvánvaló és vitathatat­lan az erősebb férfinemnek a felsőbbrendűsége! Az óvatos és diplomatikus asszony: Elvitathatatlan, hogy a férfiak magukat tartják erő­sebbnek és »hatalmasabb«-nak. Mi, nők azonban mindenkor vagyunk és leszünk olyan oko­sak, hogy meghagyjuk a férfia­kat e tévhitükben. Higgyéli csak azt, hogy saját akaratuk szerint teljesítik a mi általunk sugallt »kívánságokat«. »Egy talpig férfi«: Én Valaki vagyok otthon! Ha a feleségem azt mondja: valaki aprítson fát, tudom, hogy ez a felszólítás csak nekem szólhat! Tűzoltófeleség: »Nekem oda­haza mindig magasabb a rend­fokozatom!« A bíró tapasztalata... A férfiak többsége határo­zottan állította, hogy amikor prémiumot, nyereségrészesedést, totó- vagy lottó-nyereményt I visznek haza, hitvestársaik ért­hetetlen és megmagyarázhatat­lan módon sokkal megértőbbek, barátságosabban és kifejezetten kedvesebbek hozzájuk. Egyes feltevések szerint ez kizárólag a napfolt-jelenséggel magyaráz­ható. .. Nagyon sok érdekes és egy­másnak ellentmondó véleményt lehetne még itt felsorakoztatni — ez azonban azt hiszem, még tovább bonyolítaná a kérdést. De hát mi is legyen a helyes válasz? Jogilag hivatkozhat­nék az alkotmányra, mely sze­rint a házasfelek teljes egyen­jogúságot élveznek társadal­munkban. A közéletben, a bíró­sági tárgyalásókon ez érvénye­sül is —, de vajon otthon, a családban is így történik?! E kérdés természetszerű függ­vénye a házasfelek szereteté- nek, szerelmének, alaptermé­szetének, egyéniségének, vér­mérsékletének és idegrendszeré­nek, általában a közreható kö­rülményeknek. Véleményem szerint az egészség-betegség j »összhangjából« lehetne kiin- j dúlni. Akkor teljes az egész- 1 ség, ha nincs fájdalomérzés.! Hasonlóképpen: akkor legtel­jesebb a családi béke, ha egyál­talán nincs hatalom-villongás, amely sok eredménytelen vitát, haszontalan időpazarlást, feles­leges elkeseredést, mérgelődést eredményez. —és válasza A családi élet igazán akkor kiegyensúlyozott és boldog, ha ez a kérdés egyáltalán fel sem merül, vagy ha mégis: a felek barátságosan és megértéssel oldják meg a vitatható kérdé­seket, a félreértéseket, az egy­más iránti kívánságokat. Köl­csönös megértéssel kell fogadni a hitvestárs jóindulatú és jó­szándékú segítségét, hisz az egyén és társadalom közös cél­ja: a gyermekek érdekében a boldog, meghitt családi otthon és békesség kialakítása és fel­tétlen fenntartása. Tudom, fáradságos napi munka után nem mindig könnyű otthon is egymás­hoz alkalmazkodni, őszin­te emberi megértéssel és segí­tő szándékkal közeledni egy­máshoz, különösen, ha az egyik fél olykor-olykor az átlagosnál fáradtabban, idegesebben tér haza. Mégis meg kell tenni, mert egy helytelenül értelme­zett szóból, rosszul hangsúlyo­zott »kérésből« születik a kö­vetelőzés, az egymás fölötti ha­talmaskodás, mely végül a fenti kérdés felvetéséhez vezet. Pedig igazán nem ennek a kérdésnek az eldöntése adja meg két egy­máshoz tartozó ember életének célját, értelmét! dr. Cserháti Oszkár a Kecskeméti Járásbíróság elnökhelyettese Új iskolaruhák A Ruhaipari Tervező Vallalat új iskolai ruhákat tervezett. Konfekció-gyártásuk előtt ezek­ből mutatunk be kettőt. MI, FELNŐTTEK valameny- nyien arra törekszünk, hogy gyermekeink műveltségben, em­berségben, életkörülményekben túlszárnyaljanak bennünket. Csendes és magányos visszaem­lékezéseinken gyermek-emberi életünk ezer és ezer visszaál­modott, kiszínezett, beteljesü­letlenül maradt ábrándját ele­venítjük fel, s szeretnénk, ha mindez gyermekeink életében teljesedne be. Ezeket a való­ságra váltható álmokat, terve­ket igen magas hőfokú érzések hevítik, s szemünkben meg­valósításukat biztosítja a jó is­kolai bizonyítvány. A BÍZÓNYlTVÁNYOSZTÁS a család jelentős eseménye. Szám­vetés a gyermek részére és tü­körképe a család segítségadásá­nak. Súlyos károkat, gyermekűd- keket megkeserítő hibás nézet sok szülő részéről, hogy gyer­mekével csak akkor lenne meg­elégedve, ha jeles, vagy kitűnő bizonyítványt hozna. A megelé­gedés és öröm mércéjét pedig nem a jeleshez kell kötni, ha­nem gyermekünk képességeihez. Az elmúlt évtizedben kialakult egy túlzott »jeles« igény, amely szerint a jó közepes bizonyít­ványt hozó gyermekből nem le­het becsületes, dolgos, hazáját szerető ember. AZ ELŐBB EMLÍTETT, bér egészségesen nagyralátó szülői tervekhez kapcsolódó érzések sokszor meggondolatlan cseleke­detekhez vezetik a szülőket, amely verésben, vagy goromba szitkozódásban nyilvánul meg. Ezekben az esetekben a szülők felégetik a gyermekük közötti kapcsolat utolsó hídját is. A ka­maszok ilyenkor véglegesen dac­ba vonulnak. Más szülők ügyet sem vetnek a bizonyítványosztásra, vannak olyanok is, akik a pedagógu­sokat ostromolják vagy szidják. E magatartás helyett sokkal cél­ravezetopp, na a csatául tauacs beszéli meg a család és a gyer­mek feladatát. Értékeljük gyer­mekünk képességét és teljesít­ményét, de az értékelés hangja ne legyein dühöngő, fenyegetőző, — hisz ezzel csak tetézzük a bajt. Inkább legyünk megfon­toltak, célszerűek, az érzelmi és logikai érvek elhangzása után tervezzük meg a konkrét, vilá­gos feladatokat. Gyermekünket szavainkkal, érzésünkkel, logi­kánkkal emelnünk kell és nem visszataszítani. Száz gyermeket kérdeztem meg bizonyítványosztás idején, hogy most mire gondolnak. Ki­lencvenöt kis vál tozásokkal ilyen választ adott: »A második fél­évben komolyabban összeszedem magam.« Ne feledjük, hogy a hizanyítványo&ztási számvetéssel egy időben gyermekeinkben nagy elhatározások érlelődnek, s ezt nagyon tisztelnünk kell. Olyannyira, hogy ez legyen az alapja a következő félév indu­lásának. Helyesen teszi a család, ha ezen túlmenően a gyermek na­pirendjét életkora szerint pon­tosam megállapítja. Játékra, szó­rakozásra, sétára általában kettő —négy órát, tanulásra egy—há­rom órát, munkára egy órát szentelhetnek. Egyetlen szülő se mulassza el a lecke-kikérdezést, a gyermek munkája felőli ér­deklődést. A »szöszmötölő« gye­reknél ki kell fejleszteni a bel­ső ösztönindításlt. ezért taná­csos, ha feljegyzi, hogy az egyes leckéket mennyi idő alatt csi­nálja meg. CSAK ANNAK AZ ÉLETE szép és erős, aki egész életében valamilyen állandóan elérhető, de sohasem elérhetetlen cél felé törekszik. E törekvésből is csak akkor lesz valóság, ha napokra, órákra, percekre tudja bontani feladatait. A mi számvetésünk mércéje ez legyen: megtanítot­tuk gyermekünket ezen belső életvezetésire. Veczkó József Szalagcsipke-terítő A terítő 60-as cérnából horgolva kb. 35x35 cm. A középső négyzettel kezdjük el a horgolást. Négypálcás, bétláncszemes szalagból Indulunk el. Belül 6, kívül 7 ív után megszakít­juk a szalagot úgy, hogy 11 lánc­szemmel fordulunk és mintha új szalagot kezdenénk, az első 4 lánc­szembe horgoljuk a következő 4 'álcát. A saroknál a belső két ívet ávidpáicával összekapcsoljuk és 'ílytatjuk a szalagot. Ha a négy ol- *al kész. ne varrjuk össze, hogy a öbbi négyzet bújtatása könnyebb legyen. A pikós rács mindenütt 10 és 5 láncszemes szakaszokból áll. A többi négyzetet ugyanígy készítjük el, de a 2—2 négyzetet ötláncszemes pikós ráccsal kötjük össze. Ha mind az 5 négyzet kész, a középen levó pikos rácsot is elkészítjük, de ezt a sar­kokon még kétráhajtásos pálcákkal kapcsoljuk a négyzetekhez. A kö­zépső rácsnál 5 láncszem helyett csak 3 láncszemet horgolunk. A négyzeteket egyenes szalaggal keresztezzük, amelyet sima kap­csolással kötünk a négyzetekhez 2—2 négyzet között kétszer 2 ívet összefogunk és háromláncszemes pi­kós láncsorral kapcsoljuk a közép- részhez. A sarkokat itt is megsza­kítjuk. a következő sor szintén egyenes. A külső leveles rész; a belső vonalon a harmadik és negyedik ívet 1 egyráhajtásos és 1 kétráhajtásos pálcával kapcsoljuk a második egyenes szalagsorhoz. A külső vonal harmadik és negyedik ívét simán összefogjuk. Ismét a belső vonalon az ötödik-hatodik és a nyolcadik-kilencedik íveket fog­juk össze 1—1 rövidpálcával s az utolsónál elkészítjük a második egye­nes szalaghoz kapcsolódó kereszt- alakú pikós rácsot. A következő 2 ívet simán kapcsoljuk a középrész­hez. A külső vonal második ívénél né­gyes kapcsolással fordulunk s a kő­vetkező 3 ívet I sima, 1 egyráhaj- tasos és 1 kétráhajtásos pálcával kapcsoljuk a szemben levőkhöz. A belső vonal második-harmadik és negyedik-ötödik ívét simán fog­juk össze s a második összefogás­ból i kétráhajtásos pálcával kap­csoljuk az elsőt. Továbbra is a belső vonalon maradva a negyedik ívvel a keresztalakú pikós rácsot ismeteljük. A következő ívet simán kapcsoljuk a szemben levőhöz. A külső vonal harmadik ívével négyes kapcsolást készítünk, ■ a következő 3 ívet megint 1 sima. 1 egyráhajtásos és 1 kétráhajtásos kapcsoljuk a szemben le­vőkhöz. A második levél lényegé- elsővel, azonban a keresztalakú pikós rácsot ötláncsze- jnes szakaszokból horgoljuk s a rács ívet, 1 e#yrábajtásos és 1 L°M,cával kaPcs°l.mk a szemben Ífí ^hÖí a A harmadik belső ívnél £ háromláncszemes szakaszok­ból álló pikós rácsot készítünk, majd a motívum másik felét szimmetriku­san horgoljuk meg.

Next

/
Thumbnails
Contents