Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-09 / 34. szám
1981. február 9, csütörtök S. »Idái QCé.tszázeze.1 forint haoonla Növekszik a termelés a reszelőgvárban ANNAK IDEJÉN részletes beszámolót közöltünk a Petőfi Népében Csergő János elvtárs, kohó- és gépipari miniszter megyénkben tett látogatásáról. Csergő elvtárs többek között megtekintette a Kéziszerszámgyár Kecskeméti Reszelőüzemét is, és ígéretet tett, hogy gondoskodni fog a letelepítés, valamint az üzemszerű termelés meggyorsításáról. Tollal és lencsével megnéztük mi történt azóta? — AZ ELMÚLT esztendőben a havi termelés még csak 200 ezer forint körül járt. A folyamatos termelés biztosítása érdekében azóta több tekintetben előbbre léptünk. Elsősorban az edzőmühelyt említem. Tavaly itt még nem beszélhettünk valami nagy mennyiségi termelésről. Ma viszont már az itt dolgozók egy műszak alatt 4000 darab reszelőtest edzését végzik el — mondja Máday András mérnök, a kecskeméti üzem vezetője. Bekukkantottunk a TMK-mű- helybe is, ahol Oláh Mihály és Benedek József éppen három darab Ajax-rugós kalapács teljes felújításán dolgozott. Ábel István a legjobb köszörűs könnyűszerrel adagolja a reszelőtesteket. — EZEK MÁR a gépesített kovácsműhelyünkbe készülnek. Eddig a Lenin Kohászati Művek hengersoráról lekerült anyagokat Budapesten kovácsolták. E hónap második felétől azonban már mi gyártjuk készre a hengersorról lekerült anyagokat. — Hallottuk, hogy a reszelőtestek finomcsiszolásánál megszüntették a nehéz kézi munkát? — Igen, ez volt az első saját konstrukciónk Kecskeméten. Al]Érdemes kihasználni a háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségeket Két termelőszövetkezet példája Munkában az edzőműhely. A napi teljesítmény 4000 reszelő. kalmazása komoly sikerrel járt, mert a fizikai erő kiiktatása mellett közel 50 százalékkal emelkedett a munka termelékenysége. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy jelenleg 700 ezer forint értékű reszelőt gyártunk havonta. — És mire számíthat Kecskemét, mint új munkaalkalomra? — TAVALY nyáron alig negyvenen dolgoztak itt. Ma már közel százan vagyunk, de júniusig 250 főre kell emelni a létszámot. Szöveg: Sándor Kép: Pásztor fOOOOOOOOOOOOOO<xxxx Követendő példa a szomszédból A pálfalvi Egyetértés Termelőszövetkezetben 900 mázsa babot termesztettek köztesként Köztudomású, hogy az utóbbi években elhanyagolták termelőszövetkezeteink a bab termesztését. Az élelmezésünkben fontos szerepet betöltő, s a külföldi piacon is nagy keresletnek örvendő hüvelyes pedig busás jövedelemhez juttatja termelőjét. Hogy mennyire így van (nem árt, ha példáért a szomszédba is elmegyünk), alább közöljük a Tolna megyei pálfai Egyetértés Tsz babtermesztésének eredményeit, s azt a módszert, ahogy azokat elérték. A közös gazdaság — az elmúlt éy elején 500 mázsa babra kötött szerződést az ottani MÉK-kel és a Terményforgalmi Vállalattal. A két felvásárló szerv összesen 40 mázsa vetőmagot tudott biztosítani a tsz- nek, amely mennyiség szűkösen volt elegendő. A tagság azonban saját készletéből pótolta a hiányt. A babot 600 hold kukoricában köztesként termesztették. A kukoricát megművelésre 3—5 holdas parcellákban felosztották a tagok között, akik 4—6 méter távolságra ültették el a babot. Előzőleg a közgyűlésen eldöntötték, hogy az egy-egy tag kukoricásában termett babmennyiség értékének felét a megművelő kapja. Az anyagi ösztönzés eredményeképpen a családtagok is aktívabban bekapcsolódtak a munkába, s mind a kukoricát, mind a babot kézi erővel kétszer kapálták meg. A hüvelyes betakarítását augusztus utolsó és szeptember első napjaiban oly módon végezték, hogy a tagság a kukoricás szélére hordta a babot, ahonnan a tsz kocsijai a cséplőgéphez szállították. A cséplésnél az illető tag is jelen volt, s így módjában állott megállapítani, hogy milyen mennyiségű babot termelt. A mennyiség értékének felét közvetlenül a cséplés után kifizették részére. Az említett módon összesen 900 mázsa bab termett a tsz-ben, amelynek értéke (mázsánként 400 forintot számítva) 360 ezer forint. A bab megművelése egyszersmind a kukorica növényápolási munkái nagyrészének az elvégzését is jelentette, aminek eredményeképpen a 600 holdról átlag 35 mázsa csövestermést takaríthatott be a termelőszövetkezet. A példa remélhetőleg eléggé meggyőző megyénk szövetkezeti gazdaságai számára ahhoz, hogy kövessék. T. 1. A kalocsai járásban kiszámították, hogy ha a járás valamennyi termelőszövetkezete 125 százalékra teljesíti áruértékesí- tésd tervét, több mint 3 millió forint különböző kedvezményben részesülnek. Az áruértékesítési tervek teljesítése érdekében a járási tanács támogatást nyújtott két termelőszövetkezet tervének kidolgozásában. Az egyik a ho- mokmégyi Hunyadi, amelynek területe 1100 katasztrális hold és a családok száma 150. Negyven családnál beterveztek 100 darab baromfit tenyésztésre. A családok ezt a háztájiban nevelnék, de a közös részére. Ez összesen 4000 baromfit jelent. Ha figyelembe veszünk 10 százalékos elhullást, a közös rendelkezésére bocsátott meny- nyiség 3600 lenne. Még ha viszonylag alacsony súlyt számolunk, akkor is 3200 kiló baromfit tud értékesíteni a közös gazdaság. A csirke kilogrammonkénti árát igen alacsonyan — kilónként 18 forintban — számolva ez a mennyiség az áruérté- kesítési terv teljesítését 57 600 forinttal segítené. Amennyiben a közös gazdaság korábban értékesíti a baromfit, akkor ennél magasabb árat is elérhet. Ismeretes, hogy a háztáji gazdaságból származó, szerződéssel lekötött és határidőben leadott hízott sertés is beszámít a termelő- szövetkezet áruértékesítési tervébe. A háztáji gazdaságból minden családtól egy hízott sertést terveztek szerződéses leadásra. A 150 darab hízott sertés 1500 forintos darabonkénti ár mellett 225 000 forintot jelent. Ezenkívül értékesít a termelőszövetkezet különböző áruféleségeket. Ezt összeadva, a háztájiban nevelt baromfi és sertés értékével kijön 801 400 forint. A termelőszövetkezet áruértékesítési mutatója 100 katasztrális hold szántóterületre előreláthatólag 65 ezer forint lesz. Ennek figyelembe vételével az áruértékesítési terve 715 ezer forint. A 100 százalékos teljesítés esetén a szántóterület minden 100 katasztrális holdjára 2500, összesen tehát 27 500 forint hitelelengedésben részesül. A túlteljesítés minden százaléka után 100 holdanként 50 forintos hitelelengedés illeti meg a termelőszövetkezetet A nemrég alakult bátyai Piros Arany Termelőszövetkezetnek még nincs közös istállója. Ezért a baromfit közös alapon, de háztáji nevelésben, a hízott sertést pedig kimondottan háztájiból történő leadásra tervezheti csak be a szövetkezet A közös gazdaságnak 2200 hold szántója van, amelyet 669 család művel meg. A baromfitartásnál csak 300 családot vettek figyelembe, és minden családnál száz kihelyezett vagy keltetett csirkét. Leszámítva az elhullást legkevesebb 27 ezer darab baromfi nevelhető fel értékesítésre. Ez 388 800 forint jövedelmet hoz a szövetkezetnek. Ha csak ötszáz család egy darab sertést szerződik, darabonként 1500 forintos értékesítési ár mellett, ez 750 ezer forintot tesz ki, Csak a baromfiból és a hízott sertésből tehát 1 138 800 forint bevételre tehet szert a szövetkezet Figyelembe véve a rendelkezéseket, mely szerint az új termelőszövetkezetek áruértékesítési tervét a régiek 60 százalékában kell megállapítani, e közös gazdaság áruértékesítési mutatója előreláthatólag 100 hold szántóra vonatkoztatva 39 ezer forintot tesz ki. Ezen az alapon a termelőszövetkezet áruértékesítési terve 850 ezer forint Ezt könnyűszerrel tudja teljesíteni ez az új szövetkezet Száz százalékos teljesítés esetén 55 ezer forint, 25 százalékos túlteljesítés ntán újabb 55 ezer forint, összesen 110 ezer forint kedvezményben részesülhet Ez elegendő egy szerfás tehénistálló megépítéséhez. Ezek a példák bizonyítják, hogy mind a régi, mind a területileg megnövekedett és újonnan alakult szövetkezeteiknek megvan a lehetőségük arra, hogy áruértékesítési tervüket túlteljesítsék és a kedvezményeket a maguk hasznára fordítsák. K. S. Ország utakról jelentjük , III. Megelőzni a baleseteket! Ismét a közlekedésren előszélén vagyunk. Magyaxvári Meny- tért főhadnagy, a parancsnok vaskos irathalmazt rak az asztalra: az elmúlt évek baleseti fel jegyzéseit. Meghökkentóek ezek az adatok. 1958-ban a kecskeméti közlekedési rendőrőrs területén, a kecskeméti, kiskunfélegyházi és a dunavecsed járásiban 174, 1959- ben 305, az elmúlt évben pedig 279 baleset történt. Viszonylagos csökkenés mutatkozik a halálos baleseteiknél: az 1959-es év Í7 esetéhez viszonyítva 1960ban 21 történt. A többi súlyos és könnyebb sérülés volt. Érdemes elgondolkozni a balesetek okairól. Íme az elmúlt év összesítése: ötvenötször ita- I los vezetés, harmincnyolcszor gyorshajtás, negyvenháromszar gondatlanság, harmincszor szabálytalan előzés okozta a baleseteket. Azt már tényként állapítottuk meg előző írásainkban is, hogy sokan vannak még mindig a gépkocsi- és motorvezetők között olyanok, akik meggondolatlanul. felelőtlenül vezetik járműveiket. Mindezt szomorú példák tömkelegével bizonyíthatnánk. Baj- nócZki Imre kunszentmiklósi motoros sem gondolt a gyorshajtás következményeire. Nekirohant a telefonoszlopnak, s éle-, tével fizetett meggondolatlanságáért. Ugyanígy járt Molnár Mihály Csengődön, ö egy tehergépkocsiba rohant bele. Az italos vezetés következményeire még több példánk van. Csak egyet említünk: Eötvös Ferenc, a GA 22—98 rendszámú autóbusz vezetője az egyik éjszaka Csengődön mulatott. Másnap reggel autóbuszával Csengőd és Akasztó között fának rohant. Súlyos koponyaalapi törést szenvedett és a társadalmi tulajdonban 29 ezer forint kárt okozott. Külön kell foglalkozni a foga- tos kocsikkal. Egyes kocsisok túlmennek még a hanyagság legmagasabb fokán is. Nemrégen saját szemünkkel láttuk: Kecskemét egyik italboltja előtt szállítókocsi állt, rajta új háló- szobabútor, amelyet valószínűleg aznap vásárolhattak. A kocsis és a vásárló az italboltba tért be áldomást inni, s az egyedül hagyott ló a kisvonat sípjától megijedve, árokba borította a kocsit. A majdnem 20 ezer forintos bútor darabokra tört. Sokba került ez a korai áldomás! Varga Károly kerekegyházi lakos is őrizetlenül hagyta a lovát a Rendőrfaluban, A ló megvadult és a szemben jövő autóbusz hirtelen fékezése következtében egy utas súlyosan megsérült. Valamit tenni kellene! Talán többet kellene beszélni a balesetekről. érvekkel, példákkal — Íme a szomorú példák. Mi annak örülnénk, ha egy baleset sem történne — mondja Magyarvári Menyhért főhadnagy. bizonyítani a meggondolatlanság következményeit, vagy talán nem ártana még szigorúbb eszközökhöz nyúlni a szabálysértőkkel szemben. Közlekedési rendőrségünk pedig mindent megtesz a balesetek megelőzésére. 1960-ban például 319 előadást tartottak üzemekben, hivatalokban, községekben, s ezeken több mint 48 ezren vettek részt a kecskeméti, a kiskunfélegyházi és a dunave- csei járásban. Megyénkben 48 vállalat gépkocsivezetői részére indítottak versenymozgalmat: Vezess balesetmentesen! — címmel. Az iskolákban szintén tartottak előadásokat, sőt márciusban az úttörők között közlekedési őrségek alakulnak, amelynek tagjai vigyáznak majd forgalmasabb útvonalainkon, útkereszteződéseknél az iskolások testi épségére. Mindez azonban nem elég. Valamennyiünknek ki kell venni a részét az oktató, felvilágosító munkából. Gépparkunk óriásit nőtt az utóbbi években és az elkövetkezőkben még nagyobb fejlődésre számíthatunk. Ez pedig eleve több baleseti veszély forrását rejti magában. Gyakran emlegetjük, hogy legdrágább kincs az ember. Mutassuk meg tehát, hogy tudunk és _ valamennyien akarunk vigyázni nemcsak a saját, hanem a többi embertársunk testi épségére is! Márkus János
