Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-09 / 34. szám

St ‘Y. Világ proletárjai, egyesüljetek! XVI. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM Ara 60 fillér TOSl. FEBR. 9, CSÜTÖRTÖK Időszerű tennivalók (W. D.) Falusa pánt- és tanács­szerveink, a falusi kommunis­ták számos jelentős feladatmeg­oldása előtt állnak. Tele van a tarsoly tennivalóval és vala­mennyit elő kall venni. Többet közülük egyszerre kell elvégez­ni. Van úgy is, hogy az egyiket még véghez sem vittük, amikor már a következő megoldásához kell látnunk. Éppen ezért szük­séges, hogy a falun manapság helyesen súlyozzak a tennivaló­kat. jól csoportosítsák a rendel­kezésre álló erőket és olyan kö­rültekintő, szervező munkát vé­gezzenek, amely már eleve nem hagy kétséget afelől, hogy min­den előttünk álló sok-sok tenni­való a legjobb megoldás somsára jut. A falu központi kérdése a ter­melőszövetkezeteik megszilárdí­tása. Elsősorban a tél folyamán megalakult új szövetkezetekről van szó, hiszen tavasszal — né­hány hét múlva csupán — va­lamennyiben megkezdődik a kö­zös munka. A szövetkezetek megszilárdításának, erősítésének számos részletkérdése van, ame­lyek közül egyet sem szabad figyelmen kívül hagyni. Vegyük sarjába! Nagyon fontos, hogy befizétésre kerüljenek azok a négyszögölenként, aranykoronán­ként, vagy holdanként felaján­lott pénzösszegek, amelyék a kö­zös alapok létrehozatalát hiva­tottak biztosítani. Ez annál is inkább sürgető kötelezettség, mert a tapasztalatok szerint a befizetések üteme eléggé lassú. Helyenként azon meditálnak, hogy a befolyt pénzeket milyen célra használják feL A leghelye­sebb, ha a közös gazdálkodás megindulása, a közös állatte­nyésztés létrehozatalához szük­séges beruházásokra költik a hozzájárulások jelentős hánya­dát. A közös alapba így befolyt összegek képezzék az új szövet­kezetek megszilárdításának egyik legfontosabb eszközét. A veze­tők dolga és kötelessége a tag­ság véleményével és javaslatai­vá! összeegyeztetve a szövetke­zet érdekében legcélirányosab­ban felhasználni ezeket az ösz- saegeket. Legyen ez olyanfajta befektetés, amely jól és gyorsan meghozza a maga kamatait. Nagy jelentősége van annak ta, hegy szerte a megyében a munkaszervezésnél és a jövede­lemelosztás különféle módoza­tainak kialakításánál vegyék fi­gyelembe a megyei pártbizott­ság Attain már a gyakorlatban is beigazolódott alapelveket. Az el­múlt év egyik tanulsága az, hogy ahol ettől eltérő, külön úton jártak, a jövedelemelosz­tásnak az adott körülményektől elszakadt és a szocialista elvek­től idegen gyakorlatát folytat­ták, ott számos többletnehézség­gel kellett megküzdeni és közü­lük később többen azon sajnál­koztak, hogy miért is »nem hall­gattak a jó szóra«. Feltétlenül szükséges a brigádszervezetek kialakítása mindenütt, még az alacsonyabb típusú társulások­ban is. Fontos, hogy a brigádok >— mint kisebb egységek — ál­landóan meghányják-vessék a termelés különböző, időszerű gondjait. Nagyon fontos, hogy a járási párt- és tanácsszervek, a termelőszövetkezeti csoportok és a szakszövetkezetek megszi­lárdítását ne bízzák kizárólag a községi szervekre, vegyenek részt abban maguk is, hiszen ezek — tevékenységük megindu­lásához — legalább annyi segít­séget igényelnek, mint a terme­lőszövetkezeteik. A szövetkezetek megszilárdí­tásával foglalkozó vezetők, ak­tivisták és természetesen, maguk a szövetkezetek ne tévesszék szem elől, hogy árutermelésük- Izel ebben az évben hozzá kell járulniuk a lakosság ellátását biztosító felvásárlás zavartalan­ságához. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy értetlenség van a hízósertés-, a baromfi-, a tojás-, a kukorica- és a napra- forgótermelési szerződéskötéssel kapcsolatban. Több helyen nem akarják megértem, hogy a nap- napraforgótermesztésniek milyen nagy népgazdasági jelentősége van, amelyet az állam az ár je­lentős felemelésével is hono­rált. Változtatni kell azon a szemléleten, amelyik lebecsüli a szerződésekkel való árubizto­sítást. De változtatni kell azon a restségen is, amely egyes ál­lami szervek és vállalatok ré­széről tapasztalható. A szerző­dések teljes mértékű lekötése terén tapasztalt késlekedés nem más, mint elmaradás az ide vo­natkozó minisztertanácsi hatá­rozatok végrehajtásában. Na­gyobb fegyelmet, és több követe kezetességet szükséges megho­nosítani ezen a téren is. A szövetkezetek megszilárdí­tásának egyik fontos kelléke az, hogy milyen méretű lesz a ta­karmánytermesztés. Azt minden­ki jól tudja, hogy takarmány nélkül nem lehet állattenyész­tésről beszélni. Éppen ezért a takarmánytermesztésre szánt te­rületeket helyes arányban kel! kialakítani és mindent el kell követni a magas átlagtermés biztosítására. Ebből a szempont­ból is nagy jelentőséget kell tulajdonítani az öntözési prog­ram végrehajtásának, az öntö­zés valamennyi lehetősége fel- használásának A közös munka jó megindítá­sának nélkülözhetetlen előfelté­tele, hogy szervezetté és rend­szeressé tegyük a kommunisták munkáját. Ehhez az szükséges, hogy a szövetkezeti pártszerve­zetek ne késlekedjenek a meg­alakulással. A kecskeméti já­rásban a téli fejlesztés beindu­lása óta az új szövetkezetek kö­zül mindössze egyben jött létre pártszervezet. Ha jól hasznosít­juk a kommunisták tevékenysé­gét, ha pártszerűvé tesszük munkájukat, ha a szövetkezeti pártszervezet céltudatosan dol­gozik a megszilárdítás különbö­ző gondjain, ha sikerül kialakí­tani a pártonikívüli aktívaháló­zatot és a párt célkitűzéseivel »beerezzük« az egész szövetke­zetét. akkor a szövetkezet tag­sága nagy segítséget kap mun­kájához. A járási és községi pártszervek ne sajnálják az erőt a szövetkezetek valamennyi tí­pusában létrehozni a párt- és a KISZ-szervezeteket. Kevés kivétellel az egész me­gye mezőgazdaságának átszerve­zése jelentősen megnövelte a járási, községi párt- és állami szervek munkáját és felelősségét is A lehetőségekkel élni azon­ban csak gondos, politikai és szervező munkával lehet■ A me­gye kommunistáiban mindenütt megvan a tehetség és a készség az előttünk álló feladatok el­végzéséhez. Nézzünk körül a portánkon: hányadán vagyunk és lássunk hozzá munkánk ala­posabb elvégzéséhez^ Már as első évben milliomos lett a tissakécskei Béke Termelőszövetkezet Vízhasználatí társulás alakul Alpáron Az Alpári Községi Tan#» pénteken tartja legközelebbi ülését A tanácsülés napirend­jén három fontos kérdés sze­repel: a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészületeiről, a 'köz­ségié jlesztés terveinek tavalyi teljesítéséről és idei célkitűzé­seiről és a vízhasználati társu­lás megalakításáról tárgyalnak,. A társulás célja: törpevízmé építése, a falu vízellátása. JCiltnetzn eiklánunt nmeinek a kecskeméti kertészeiben A Kecskeméti Községgazdál­kodási Vállalat mukarti kerté­szetében ilyen meglepő kép fo­gadja a látogatót. Kint hűvös van, fúj a szél, de a melegház­ban már a tavasz pompázik: virágok képében. Ebben az év­ben ciklámenból például 9000-t szállítanak a virágüzletekbe. Még ebben a hónapban új, mo­dem virágüzlet nyílik 83 ezer forintos átalakítási költséggel Kecskeméten a Batthyány ut­cában. Sor kerül majd a Sza­badság téri virágbolt korszerű­sítésére is. Pásztor Zoltán felvétele Ülést tartott az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Rács-Kiskun megyei Vég­rehajtó Bizottsága február 7-én, kedden délelőtt ülést tartott, amelynek első napirendi pontjaként az ipari üzemekben folyó termelési propaganda és agitációs munka helyzetéről szóló je­lentést tárgyalta meg. A második napirendi pont keretében a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdításával kapcsolatos időszerű feladatokról határozott. A továbbiakban a végrehajtó bizottság tájékoztató jelentést fogadott él a KISZ-vezetőség- választások tapasztalatairól és a KISZ L kongresszusa hatá­rozatai alapján a további feladatokról. Apró Antal látogatása a hercegszántói Dózsa Termelőszövetkezetben Kedden délelőtt Apró Anted elvtárs, a Minisztertanács első elnökhelyettese Bács-Kiskun me­gyében járva, látogatást tett Her­ * 32 cegszántó község Dózsa Termo* lőszövetkezetébem. Apró elvtáins meghallgatta a termelőszövetke­zet elnökének beszámolóját; majd beszélgetett a szövetkezet tagjaival. A termélőszövetkezeta tagok kérdéseire adott válaszban Apró élvtárs rövid tájékoztatást adott az időszerű gazdasági és politikai kérdésekről. A TISZAKÉCSKEI Béke Ter­melőszövetkezetben . megtartot­ták a zárszámadási közgyűlést. Az elnöki beszámolóból kide­rült, hogy a tavaly létrejött 3200 holdas — 255 hold szőlő­vel is rendelkező — 784 tagú szövetkezet eredményesen gaz­dálkodott az első esztendőben. Ez a megfontolt vezetésnek, s a tagság lelkes munkájának köszönhető. Őszi búzából pél­dául a tervezett 8 helyett 9,4, rozsból 6 helyett 8,3, őszi árpá­ból a tervezett 10-zel szemben 10,6, tavaszi árpából 7 helyett 10,3 mázsát takarítottak be egy-egy holdról. Szőlőből is jobb volt a ter­més a tervezettnél: 20 mázsa helyett 22,4 mázsát szüreteltek le átlag egy holdról. A szilva­termés kimagasló eredményt mutat; 400 mázsát vettek terv­be, ezzel szemben 1534 mázsa termett. TÖRŐDTEK az állattenyész­téssel is. Jóformán állatállo­mány nélkül indult meg a gaz­dálkodás, hiszen a tagok mind­össze 36 szarvasmarhát (ebből hat tehenet) vittek a közösbe, — évközben azonban 9 tehenet, 11 előhasú, 105 növendéküszőt, 11 növendékbikát vásárolt a termelőszövetkezet, s a szarvas- marha szaporulati tervet 16 he­lyett 19 darabra teljesítette. Sertésből 412-vel rendelkezik. Minden állatot megfelelően helyeztek el és december 31-én közel 600 ezer forint értékű ta­karmány állt az állattenyésztés rendelkezésére. Egy teherautót, két pótkocsis Zetort, egy RS—09-es eszköz- hordozó és GS—35-ös traktort, szerves-trágyaszórót, szelektort, három szivattyúmotort és az univerzál gépekhez két fűka­szát vásároltak már az első esztendőben. AZ EMLÍTETT eredményeket annak ellenére érte el a Béke Termelőszövetkezet, hogy az időjárás meglehetősen szeszé­lyes volt, nagy szárazság súj­totta a közös területet. Áruér­tékesítési tervét 130 százalékra teljesítette. A tervezett 8 millió 426 ezer helyett ugyanis 10 mil­lió 897 ezer forint értékű árut értékesített. Persze, nem hiányzott a kö­zös gazdálkodáshoz államunk támogatása sem. Különböző formákban összesen egymillió 747 ezer forint értékű kedvez­ményben részesült a tiszakécs- kei B éke. A TAGOK átlag 320 egység­nyi munkát végeztek. Egy mun­kaegységre valamivel több mint 32 forint értékű juttatást kap­tak. Ezenkívül földjáradék cí­mén közel 400 ezer, az azelőtti ősszel még egyénileg végzett vetés és mélyszántás, valamint a tavaszi kölcsönvetőmag ellen­értékéként pedig összesen több mint 200 ezer forintot fizet ki a közös. A jól működő szo­ciális bizottság javaslatára a rászoruló tagok 17 ezer forint segélyben részesültek. Prémi­umként 74 ezer forintot fizetett ki tagjainak a termelőszövetke­zet — Milliomos termelőszövet­kezet lettünk! — hangzott a bszámolón, s ez valóban így van: a Béke állóeszközeinek értéke meghaladja az ötmillió forintot, amelyből a fel nem osztható szövetkezeti alap 2 millió 723 ezer forintot tesz ki. NEM KÉTSÉGES, hogy a si­keres első esztendőt még ered­ményesebbek követik. Már eb­ben az évben a többi között fellendítik a sertéstenyésztést (40 kornvall kocát már vásá­roltak, s tervbe vették 300 juh vásárlását). Építtetnek egy száz­férőhelyes tehénistállót, vala­mint két 5—5 vagonos górét. Tervbe vették gépszín, javító- műhely és gyümölcs-csomagoló építését is. T. L Egyesültek a kisebb termelőszövetkezetek A bajai járás 36 termelőszö­vetkezetében megtörtént a zár- számadási közgyűlés. Egyébként a zárszámadások felülvizsgálá­sa befejeződött. A járásban ki­lenc olyan termelőszövetkezet van, ahol a munkaegység érté­ke 40 és 50 forint között mozog. Három közös gazdaságban 50 forint felett van. Számos kisebb termelőszövetkezet egyesült és a járásban levő 56 termelőszö­vetkezetből 40 közös gazdaság lett

Next

/
Thumbnails
Contents