Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-01 / 27. szám

1961. február 1, szerda 8. sídal Van lehetőség a baromfitenyésztés fellendítésére Ha a bajai járás baromfitenyésztését vizsgáljuk, megálla­píthatjuk, hogy bizonyos lemaradás mutatkozik. Baromfitenyész­tésünk például 1960-ban alig haladta meg az 1957. évi átlagot. Csirkéből 1957-ben 190 767-et neveltek, 1960-ban 213 002 darabot. Libából mindössze négyszázzal neveltek többet az elmúlt évben, míg a kacsanevelés majdnem ezerrel kevesebb az 1957-es évinél. Az elmúlt gazdasági évben a járás banomfifelvásárfási tervét csak 56 százalékra, míg tojásMvásáríásd tervét 87 százalékra tudta teljesíteni. Termelöszövetkezeiteinlknelk meg kéül adni minden lehető­séget a baromfitenyésztés növelésére, természetesen mindenkor szem előtt tartva a gazdaság helyi adottságait. Termelőszdvetike- zeteink vezetői nyújtsanak segítséget a termelőszövetkezeti tagoknak, hogy háztáji gazdaságaikban szintén fellendíthessék a baromfitenyésztést. Termelőszövetkezeteink közül szép eredményt ért már el csibenevelésben a bácsbokodi Szaivai, a csávolyi Egyesülés, a garai Rákóczi, a sükösdi Üj Élet; pecsenyekacsa-nevelésben az érsekcsanádi Búzakalász, a garai Vörös Csillag, a nemesnádud- vári Kossuth és a bácsbokodi Szaivai Termelőszövetkezet. összegezve tehát, nagyobb gondot kell fordítanunk ebben az évben a bajai járásban a baromfitenyésztés fellendítésére. Annál is inkább, mert van erre lehetőség. A takarmányozási nehézségek megoldására hamarosan megkezdi működését Bács- bokodon szarvasmarha-, sertés-, valamint baromfi-táptakarmányt előállító keverőüzem is. Csathó Zsigmond járási főállattenyésztő du ter tut Ifi ott) tyethe teleink {ínye'mibe Agrotechnika és növényvédelem A KÁRTEVŐK elleni véde­kezésben az agrotechnikának is nagy szerepe van. Az uj tsz-ek most, a növényvédelmi terve­zéseknél már gondoljanak arra, hogy az agrotechnikai szabályok betartásával milyen kártevők ellen tudnak védekezni. Az ag­rotechnikai eljárásokkal nem­csak közvetve segítjük a növény- védelmet, de közvetlenül is írt­juk a kártevőket. A . növény erőteljes, egészsé­ges fejlődésének biztosításához legfontosabb teendő a termő­hely helyes megválasztása és a jó talajmúvelés. A talaj álta­lában növényi betegségeket okozó szervezetek hordozója, ahonnan minden évben kimúl­hatnak hasznos gazdasági nö­vényeink kártevői. A HELYES és rendszeres talaj­műveléssel főképpen a gyomo­kat írtjuk, s ez azért is fontos, mert a gyomok rendszerint a kártevők és betegségek köztes gazdái. A felületi talajműve- lés-kultivátorozás, boronálás, hengerezés különösen a felső talajrétegben tartózkodó kárte­vőket írtja, * nemcsak a gyo­mokat szorítja vissza, hanem a talajlakó kártevőket Is, mint a csócsárló, drótféreg, bagolypffle hernyója stb. A tarlóhántás a talajt nemcsak a kiszáradás el­ten védi, hanem a gyomok, a kártevő gombaszervezetek le­küzdésében la egyik legbizto­sabb eljárás. A kártevők mennyiségét és a talaj fertőzés mértékét a vetés­forgós gazdálkodással csökkent­hetjük. A növényi sorrend ösz- szeállításakor arra kell töre­kedni, hogy olyan növények kerüljenek egymásután, ame­lyek betegségei, kártevői nem Azonosak. Növényvédelmi szem­pontból a vetésforgó megterve­zésekor nemcsak a növények egymásutáni sorrendjét, hanem a gazdaságon belül azok terü­leti egymásmellettiségét is te­kintetbe kell venni. Arra kell törekedni, hogy a táblák kije­lölésekor a kártevők átvándor- lásának veszélyét csökkentsük. Különösen az évelő takarmány- növények: lucerna, vöröshere, továbbá a gabonafélék és a sok kártevőjű ipari növények (rep­ce, cukorrépa) elhelyezésére fordítsunk nagy gondot. A szom­szédos táblákról vándorló kár­tevők nemcsak azért veszélye­sek, mert a rovarok a gazda­ság egész területére leteleped­hetnek, hanem azért is, mert a lassan vonuló kártevők akkor is összetömörülhetnek felvonu­lásuk közben, ha az eredeti táb­lán a korábbi egyenletes elosz­tásuk miatt nem jelentettek ve­szélyt A VET 63 Idejének helyes megválasztása, a vetésmélység, a növény- és sortávolság ugyan­csak fontosak a kártevők fellé­pésének megakadályozására. Ezekre Hl legyünk tekintettel, s vegyünk igénybe minden ag­rotechnikai eljárást Bzfics József A világ gabonatermésének és sertésállományának felét már a szocialista országok adják A szocializmus győzelme a mezőgazdaságban Nyolchetes traktorosképző iskola A bajai járás három gépállo­másán január hóban nyolchetes traktorosképző tanfolyam kez­dődött 138 hallgatóval. A hall­gatók tsz-tagok, akik az alap­fokú oktatás elvégzése után a termelőszövetkezetek, valamint a gépállomások erőgépein dol­goznak majd. Van némi különbség WWW ttjaimon íSttesmeSdben ebé­delve, nem agy he­lyütt láttam már azt a feliratot melynek szövegét, ha mi, ven­dégek megszívlél­nők, a jámborsá­gunkat félretéve, az általa kifejezett fel­szólításnak elegeit tennénk, azt hiszem, hamarosan tönkre­menne a vendég! á- tóipar. Mert mire szólít fel a felirat például a legutóbbi utamon Ss a kerekegyházi kisvendéglőben? Er­eié; »Italt csak &> tyővfzzrt mosott po­hárból fogadjon el!-« Noé, ha odamen­tem volna a pincér­hez, kérve, hogy ne­kem olyan pohár­ban adjon málna­szörpöt, amelyet elő­zőleg a Tisza vagy a Duna vizével mo­sott el, — vajon mit tett volna? Mert más folyó bajosan található a közel­ben. Motorkerék­párra pattant volna, s pohármosás céljá­ra hoz egy demdzson folyóvizet, eleget té­ve a cége felszólítá­sához igazodó óha­jomnak? Drága mo- latság lett volna. Hátha még a többi vendég is hasonló­képpen követelte volna, s köveié] né a folyóvízzel mosott poharat! De hát szerencsére minden vendég tud­ja, csak jó néhány vendéglő, italbolt, büfé. söntés vezető­je nem tudja, hogy nem is folyóvízről, hanem folyó vízről van szó. A ikettő között azonban van némi különbség. (tarjául A szocialista termelési viszo­nyok uralkodó helyet töltenek be a szocialista országok mező- gazdasági termelésében. Kíná­ban, Bulgáriában, az NDK-ban, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban és a Mongol Népköztársaságban már befeje­ződött a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése. Csehszlová kiában, Albániában és Magyar- országon is közel van a befe­jeződéshez ez a folyamat Évről évre növekvő terméshozamok A parasztgazdaságok szövet­kezetekbe tömörítése alapján fellendült a mezőgazdasági ter­melés. 1959-re a Szovjetunió­ban a mezőgazdaság bruttó ter­melése 2,2-szeresére növekedett 1913-hoz képest, Kínában 2,7- szeresére 1949-hez képest, Albá­niában kétszeresére a háború előtti időszakhoz viszonyítva. A többi szocialista országban Is emelkedik a mezőgazdasági ter­mékek termelése. A szocialista országokban a szemestermények termelése 1955—1959-ben 30 százalékkal emelkedett. Magyarországon 1959-ben 7,4 millió tonna sze­mesterményt takarítottak be, szemben az 1931—1940-es évi átlagos hatmillió tonnával szemben. A Vietnami Demokra­tikus Köztársaság-ban 1959-ben 5,2 millió tonna rizst termeltek, vagyis 1,5-szer annyit, mint 1955-ben. A Vietnami Demok­ratikus Köztársaság a rizs ter­méshozamát és az egy főre eső rizstermelést tekintve első he­lyen áll a délkelet-ázsiai orszá­gok között A szocialista országokban gyorsabb ütemben növekszik a szemestermények termelése, mint a tőkés országokban. Míg a szocialista országokban 1950 —1958 között a betakarított sze­mestermény 83,8 százalékkal, a kapitalista országokban csu­pán 14,4 százalékkal nőtt a sze­mestermények termelése. Jelen­leg a szocialista táborhoz tar­tozó országok termelik a világ gabonatermésének csaknem a felét Jelentősen emelkedett az ipari növényeik termelése is. Az Egyesült Államok mellett a Szovjetunió és a Kínai Népköz- társaság a világ legnagyobb gyapottermelő országa. Eered ményesea fejlődi* a cukorrépatermelés is. Ha az 1957-es évet száznak vesszük, akkor a Szovjetunió cukorrépa- termelése 1959-bein 111 száza­lékra, Romániáé 169 százalékra, Albániáé 129 százalékra emel­kedett Kínában és a többi szo­cialista országban is növeke­dett a cukorrépa-termesztés. Bulgáriában, Romániában, Ma­gyarországon és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban jelentősen megnőtt a kukorica vetésterülete. Albániában a szemestermények egész vetéste­rületének mintegy 50 százalé­kán, Bulgáriában pedig 25 szá­zalékán termeltek kukoricát Győré ütemben gyarapodik az állatállomány A szemestermények termesz­tésének növekedése, a takar­mány bázis fejlődése, elsősorban a kukaricatermesztés emelkedé­se elősegítette a szocialista or­szágok állatállományának gya­rapodását A világ sertésállo­mányának körülbelül a fele je­lenleg a szocialista országokban van. Kínában a szarvasmarha­állomány 1959-ben 1,4-szerese, a sertésállomány több mint há­romszorosa volt az 1949. évinek, az NDK-ban a szarvasmarha­állomány 23 százalékkal, a ser­tésállomány pedig 43 százalék­kal volt nagyobb az 1950. évi­nél. A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaságban a szarvas­marha-állomány négy év alatt (1956—1959) 45 százalékkal, a sertésállomány — 2,3-szeresére emelkedett A mongol Népköz- társaságban a népi hatalom fennállása alatt a szarvasmar­ha-állomány 2,5-szeresóre növe­kedett Lengyelország szarvas- marhaállománya 1960 közepéig körülbelül 4 százalékkal, sertés- állománya 12 százalékkal gya­rapodott az elmúlt év júniusá­hoz viszonyítva. Bulgáriában ugyanezen idő alatt a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek szarvasmarha-állománya 12,2 százalékkal, tehénállománya 17,2 százalékkal, sertésállomá­nya 15,8 százalékkal emelke­dett A fejlett kapitalista országok tű isxárnya lásáért Az állatállomány gyarapodása mellett növekszik az állat- tenyésztés hozama, a hús, a vaj, a tej, a tojás és más állati ter­mékek termelése. A hústerme­lés (élősúlyban) a Szovjetunió­ban 1959-ben 15,8 millió tonna volt szemben az 1913. évi 7,9 millió tonnával, a tejtermelés — kb. 62 millió tonna, (1913- ban 29,4 millió tonna), a tojás termelés — 25,2 milliárd da­rab (1913-ban 11,9 milliárd da­rab). A Szovjetunió egy főre eső vajtermelését tekintve már 1959-ben túlszárnyalta, a tej- és tejtermékek termelésében pedig 1961-re utoléri az Egye­sült Államokat Az NDK 1955- ben az egy főre eső vajterme­lésben túlszárnyalta Nyugat- Németország színvonalát és 1961-ben meg fogja oldani fő gazdasági feladatát — a leg­fontosabb ipari és mezőgazda- sági termékek fogyasztásának színvonalában utol fogja érni Nyugat-Németországot Magyarországon a húsfehrá- sárlás 1950—1959-ben 58 száza­lékkal emelkedett A sertés- és marhahúsfelvásárlás az 1960-as év első felében 18, illetve 11 százalékkal emelkedett a múlt év hasonló időszakához viszo­nyítva. Egyre több gép segít a szocialista parasztságnak A traktorok száma (15 lóerős egységben számolva) 1959-ben a Szovjetunióban csaknem 2,9- szer volt magasabb, mint 1940- ben. 1959-ben körülbelül 1899 000 traktor dolgozott a Szovjetunióban. A traktorok száma Lengyelországban há­romszorosára, Romániában 3,1- szeresére emelkedett Kínában és a többi népköztársaságban is fejlődik a mezőgazdaság gé­pesítése. Magyarországi termelőszövet­kezetek és gépállomások gép­parkja egy év alatt (1959 köze­pétől 1960 közepéig) 26 száza­lékkal gyarapodott 1960. első felében a gépállomások csak­nem kétszer annyi mezőgazda- sági munkát végeztek, mint 1959. hasonló időszakában. A Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság szövetkezetednek földjein ez év nyarán 14 000 traktor dolgo­zott (1956-ban még csak 2600). A gépállomások 2,6-szer annyi munkát végeztek mezőgazdasá­gi gépekkel, mint tavaly. Albá­nia a mezőgazdasági munkák gépesítésében túlszárnyalta a környező kapitalista országo­kat — Görögországot és Tö­rökországot A Szovjetunióban a gabona kombájnok száma aa 1940. évi 182 000-ről 1959-ig 492 000-ns, Csehszlovákiában as 1933. évi 1.1 ezerről 6000-re (csupán a gépállomásokat tekintve), Ro­mániában 80 diarabról 10,3 mm darabra emelkedett A mezőgazdaság mflsasW el­látottságának fejlődése elősegí­ti a legfontosabb mezőgazda- sági munkák faknoottabö gépa> sítését megkönnyíti a mező­gazdasági dolgozók munkáját Romániában például a szántás gépesítése 1958-ben 87,4 száza­lékos volt szemben az 1990. Oft 73 százalékkal, a vetés gépesítése 90,8 százalékon a betakarítás gépesítése 49,7 százalékos (1950-ben 29,1 szá­zalékos). Bulgáriában a szán­tás gépesítése 88.9 százalékos volt (1952-ben 64,3 százalékos); a vetés gépesítése 81.2 száza­lékon (1952-ben 34,5 százalékod), a betakarítás 90.1 százalékúé. Előadás a melIkassebészetrOl Korunk orvostudományának egyik legnagydbb rtvmávfra a meHkassebészeit. Különösen a szívoperóedók terén értek el rend­kívüli, szánté csodálatra méltó eredményeket A gyermekkor óta szenvedő, szánté menthetetlennek látszó betegeket gyógyítanak meg, teszik egészséges, alkotó emberekké és hasznos tagjaivá társadalmunknak. Dr. Nánay Andor bajai sébészfőorvos vállalkozott arra, hogy a mellkassebészet problémáiról és eredményedről részletes tájé­koztatást nyújtson a szabadegyetem hallgatóinak. Az előadást február 2-án, csütörtökön este 6 órai kezdettel tartja a Felsőfokú Tanítóképzőben, A belépés díjtalan, vendé­geket szívesen látnak. Harc az embólia ellen Dr. Eugene E. Cliffton, s Cornell Orvosi Egyetem ad­junktusa bejelentette, hogy újabb eredményeket értek el a vérrögök, vagy embóliák elleni harcban. Cliffton hét év óta kutatja a módját, miképpen le­het szívbetegek artériáiban ke­letkezett alvadt vérrögöket fel­oldani. Munkatársaival együtt sike­rült izolálnia a fibrinolysin ne­vű enzimet, amely számos eset­ben sikerrel feloldja az embó­liát. Ezt az enzimet 45 szívbe­tegnél próbálták ki. Hat eset­ben, amikor a beteg a kezelés idején „dekompenzált” állapot­ban volt a kísérlet sikertele­nül végződött, ■ a beteg meg­halt A többi harminckilenc betegeknél azonban sikerült a vérrögöket feloldani és meg­szűntek a fájdalmak. A vivőerekben képződött vér­rögök éppen azért támadnak, mivel a szervezet nem termel elég fibrinolysint Az eljárás tehát hasonlít ahhoz, amikor cukorbetegeknél inzulinnal pó­tolják a hasnyálmirigy hiányos működését Cliffton figyelmeztetett azon­ban, hogy a fibrinolysin sike­res adagolása igen sokféle té­nyezőn múlik, így az embólia elhelyezkedésén, a betegség elő­rehaladottságán és a beteg pjjppá I j ppp<^pgpn if

Next

/
Thumbnails
Contents