Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-04 / 30. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM cAz iqaziágüqtjminiízfet mrgm/itéfánál megkezdőinek a kecskeméti jogásznapok Ünnepélyes kereteik között nyíltak meg pénteken délelőtt a városa tanács újonnan restaurált dísztermében az ötödik kecskeméti jogásznapok. A megnyitóra Kecskemétre érkezett és az elnökségben helyet foglalt dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter, dr. Benedek Jenő, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára, dr. Gulácsi József, a szövetség főtitkárhelyet4 szocialista címért folyó brigádmozgalom, a szocialista munkaverseny új formája mély gyökeret eresztett az elmúlt évben megyénk üzemeiben. Ebben a mozgalomban egyértelműen jut kifejezésre a munkásosztály növekvő öntudata, a szocializmus építése iránti mély és nagy felelőssége. Ma már az 577 brigád közül 117 viseli a megtisztelő szocialista címet. Ezekben a brigádokban tömörült munkások példájukkal, cselekedeteikkel lelkesítik versenytársaikat örömmel mondhatjuk, hogy sok üzemünk vezetője a szocialista brigádok támogatása nélkül el sem tudja képzelni a nagy termelési feladatok jő megoldását. Éppen ezért kikéri a brigádok vezetőinek, tagjainak véleményét megosztja velük az üzem termelésének gondját Közreműködésük nyomán javul a munkafegyelem, csökken a selejt, egyre többen vigyáznak féltőén a társadalmi tulajdonra. Bár tudják, mégis megemlítjük: az új esztendő feladatainak sikeres megoldása még körültekintőbb, szervezettebb munkát követel mindenkitől, tehát a szocialista címért küzdő brigádoktól is. Képesek-e megbirkózni a bonyolultabb termelési tennivalókkal? Igen! Mögöttük van egy eredményekben gazdag esztendő. Ez alatt tökéletesítették munkamódszereiket, bővítették szakmai tudásukat, nagyobb jártasságot szereztek az üzem életének formálásában. Éppen ezért érthetetlen számunkra, hogy az utóbbi időben egyik-másik üzemünkből csak immei-ámmal, tessék-lás- sék módon foglalkoznak a jövő versenyformájával, a szocialista brigád mozgalommal. Nem segítik, nem irányítják ezeket a lelkes, munkájukat szerető, bátor, kezdeményezés- sekben bővelkedő munkáskollektívákat. Ez a tapasztalat arra sarkall bennünket, hogy felhívjuk az üzemi párt-, szakszervezeti és gazdaságvezetők figyelmét: döntsék el már most. az év elején, miként foglalkoznak majd a szocialista brigádokkal, milyen célok eléréséhez kérik segítségüket, mivel kívánják jutalmazni a legjobbakat. A* így összeállított program megvalósítása segíti majd a gyár dolgozóit abban, hogy az előírtnál olcsóbban és gazdaságosabban termeljenek. tese, dr. Halász Sándor, az Igazságügyrninisztérium osztályvezetője, továbbá Bogdán Lajos, a megyei pártbizottság képviseletében, dr. Dallas Ferenc, a megyei tanács v. b. elnöke, dr. Bo- dóczki László- a megyei bíróság elnöke. Szabó Sándor, a megyei ügyészség vezetője, Szédóki László, a megyei rendőrkapitányság vezetője, Sánta Lajos, a városi tanács v. b. megbízott elnöke és Csenki Ferenc, a Közalkalmazottak Szakszervezete Országos Elnökségiének képviseletében. A megnyitót megelőzően Sánta Lajos fogadást adott a vendé- gek, s a jogásznapokon részt vevő megyei vezetők tiszteleté^ re, majd dr. Bodóczíki László bevezető szavai után dr. Nezvál Ferenc mondott megnyitóbeszédet, melyben méltatta az immár hagyományossá vált kecskeméti jogásznapok jelentőségét. A normarendezés és az üzemszervezés eredménye 28 százalékkal növekedett a munka termelékenysége a Vegyesipari Vállalatnál Közel félesztendő telt el azóta, hogy a megyei tanács közgazdasági kollégiuma részletesen foglalkozót a Bács-Kis- kun megyei Vegyesipari Vállalat eredményromlásának okaival, a gazdaságvezetésben tapasztalható hiányosságok megszüntetésével. A közgazdasági kollégium akkor beható vita után, részletes intézkedési tervnek is beillő határozatot hozott, mely a tervszerűbb termelést, a gazdaságos üzemelést, s ezek eredményeként a munka termelékenységének folyamatos növelését célozta. Mi történt azóta? Hogyan viszonyult a vállalat vezetősége a kollégium határozatához? A Vegyesipari Vállalat 1960. évi termelési statisztikájának adaTöbb mini tizenötmillió forintot fordítottak tavaly Kecskemét fejlesztésére A városfejlesztési alap felhasználásáról és az idei tervekről tárgyalt 0 városi tanács végrehajtó bizottsága A KÖZSÉGFEJLESZTÉSI alap múlt évi zárszámadását és az 1961. évi költségvetését vitatta meg csütörtöki ülésén a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az 1961. évi városfejlesztési feladatok végrehajtásáról szóló jelentés dicséretes eredményekről ad számot. A tanács által megállapított költségvetési kiadási összege 17 739 000 forint volt, melyből az év végéig 55 jelentősebb feladat elvégzésére — utak, járdák építésére, vízgazdálkodási, villanybővítési feladatokra, iskolák, óvodák felújítására, tanácsi vállalatok fejlesztésére stb. — 15 550 391 forintot használt feil a város. LEMÉRHETŐ a városfejlesztési terv végrehajtásából, . hogy bőségesen kamatozott az a közvéleménykutatás, melyet a múlt év eleién 4000 kérdőív kibocsátásával a Hazafias Népfront városi bizottsága tartott. Ilyen módon valóban a lakosság jogos kívánságai oldódtak meg. Nagyrészt ennek a tömegekkel való tanácskozásnak köszönhető a KÖFA pénzbevételeinek kedvező alakulása, 8 az is, hogy a városfejlesztési feladatok megoldásában egyre nagyobb teret hódít a társadalmi segítség. Ennek értéke a múlt évben meghaladta az összes készpénzkiadás 14.6 százalékát* ami 1 980 545 forintot jelent. KÜLÖNÖSEN sok sző esett e napirendi pont tárgyalása során a lakosság társadalmi közreműködéséről. Kiderült, hogy a* 1959. évihez képest több mint megkétszereződött a társadalmi munkában részt vevő szervek száma. Míg két évvel ezelőtt mindössze 49 üzem, Intézmény dolgozói kapcsolódtak be a városfejlesztés! munkába, addig a műit évben 109-re emelkedett a számuk, s tevékenységükről nagv elismeréssel szólt a végrehajtó bizottság. A NAGY aktivitással megvitatott jelentés után i fejlesztési alap ez évi tervét, majd az utak és parkpk költségvetési hiteleinek felhasználási tervét vitatta meg a v. b. Mindkét tervezetet a közeli napokban sorrakerülő tanácsülés elé terjesztik jóváhagyás céljából tai kedvező választ adnak erre. A vezetők megszívlelték a bírálatot és sikerrel keresték a gazdaságos üzemelés lehetőségeit. Ezek a törekvések a fel- szabadulási munkaverseny lendületével párosulva, nemvárt sikereket eredményeztek. Ha nem is kereken, de 9 millió forint értékkel termeltek többet a tervezettnél, amivel éves előirányzatukat 121 százalékra teljesítették. Ha pedig a termelés gazdaságosságának főbb mutatóit elemezzük, akkor a helyiipari üzemek közül első helyen kell említenünk a Vegyesipari Vállalatot. Több mint 51 millió forint értékű textilárut 94,4 százalékos létszám és 104,9 százalékos béralap félhasználással oldották meg. Mintegy 17 százalékkal emelkedett a 100 forint összbér- re eső vállalati termelési érték, az egy munkásra jutó termelés értéke pedig 28,8 százalékkal növekedett Olyan eredmény ez, amelynek részletezésével külön kell foglalkoznunk, hiszen a köztudott anyagellátási nehézségek ellenére ilyen eredmény komoly dolog. Az Intézkedések között elsőként kell említenünk a munkaversenyt és a jól végrehajtott normarendezést. Hét kályhaépítő-brigáddal az elmúlt évben 800 cserépkályhát épített a Bács-Kiskun megyei Kéményseprő és Cserép- kályhaépítő Vállalat. Képünkön: Könyves Mihály szakszerű munkájával gyorsan épül a szép cserépkályha. (Pásztor Z. felvételezi Több újítás, ésszerűsítés és jelentős gépesítés folytán egész sor munkafolyamat technológiáját megváltoztatták. Ez eredményezte, hogy a termelékenység növelése mellett nem csökkent a dolgozók átlag- keresete. Több műszaki, üzem- és munkaszervezési intézkedést hajtottak végre az egyes szalagoknál. A szalagvezetői beosztás azelőtt lényegében csak névleges volt, hiszen a vezető, akár a többiek, gép mellett dolgozott. Most viszont a szabványbiztosítástól a munkaelosztáson keresztül egészen a MEO-nak való átadásig ők intézik és irányítják a szalag munkáját. A tervnegyedév rendelésének teljesítése és az ismétlődő anyagellátási nehézségek a telepek közötti kooperáció megszervezésére kényszerítették a vezetőket. Jórészt ennek köszönhető, hogy a tervezettnél közel 9 millió forinttal több értékű árut sikerült gyár- taniok. Ha nem la szüntette meg* da nagy mértékben csökkentette a műhelyek zsúfoltságát • két műszak bevezetése, s ezzel a gépkapacitás jobb kihasználása. A lehetőségekhez képest hosszabb szériákat futtatnak, ami a folyamatos munka és a begyakorlottság következtében lényegesen emelte e termelékenységet. A belső anyagmozgatás lényeges csökkenését vonta maga után, hogy a kikészítést és a minőségi ellenőrzést is a szalagoknál végzik Negyedév alatt lényegesen javult, s ma már megfelel a követelménynek a vállalat utókalkulációja, amelyet a műszak menet közben figyelemmel kísér. Ennek segítségével több operatív intézkedés megtételére került sor, ami lényegesen csökkentette a gyártási költségeket. Ugyanakkor örömmel tapasztaltuk, hogy a termelékenység növekedésével együtt emelkedik a minőség, az elsőosztályú áruk aránya. Ez tükröződik a minőségi és a kereskedelmi kötbérek csökkenésében. Ezek összege 1959-hez viszonyítva 58 százalékkal csökkent A vállalat vezetősége most arra törekszik, hogy tovább növelje a termelés gazdaságosságát Belső szervezéssel még ebben a negyedévben megoldják az anyagbevizsgálást, mivel a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az osztályos áruk nagyobb része anyaghibából ered. Továbbá jelentősen csökkenti majd a termékek átfutási idejét a szalagoknál bevezetendő melegváltás. Ezeknek és több más intézkedésnek eredményeképpen a vállalat teljesíti mindazokat a feladatokat, amelyeket a közgazdasági kollégium határozata számukra előírt. Sándor Géza Tl/f <3 60 fillér 1961. FEBR. 4, SZOMBAT
