Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-28 / 50. szám

Megyénk területének 90 szá­zaléka tanyás-település jellegű, csupán a Duna mentén talá­lunk néhány, tanyavilággal nem rendelkező községet. Ennek oka a 150 éves török uralom, ami­kor virágzó falvaink százai pusztultak el, s lakosságuk a kiváltságokat élvező városokba: Kecskemétre, Kiskunhalasra hú­zódott. A török hódoltság után nem épültek újjá a községek, hanem — akkoriban csak idény­jellegű, a mezőgazdasági mun­kák időtartamára lakóhelyül szolgáló — tanyarendszer ala­kult ki. Lakáshelyzet a felszabadulás előtt A feudális viszonyok állan­dósították a tanyavilágot. 1945 előtt — a hárommillió koldus országában — egyáltalán nem volt cél a lakosságot a kultu­rális felemelkedést jelentő zár­tabb településeken tömöríteni. Megyénkben a felszabaduláskor 131600 lakóépület, s ebben 157 110 lakás volt. Ebből 77 ezer nem rendelkezett szilárd alap­pal, 125 ezer ház falazata pe­dig vertfalból és vályogból ké­szült. A nád- és szalmafedeles épületek száma elérte a 46 ez­ret, s mindössze 2226 lakásban volt vízvezeték. E siralmas kö­rülményeket mégcsak súlyosbí­totta az, hogy a második világ­háborúban 11613 lakóépület megsérült Népi államunk a felszabadu­lás utáni években megtette a szükséges intézkedéseket a ta­nyarendszer felszámolására, s a gyorsabb ütemű lakásépítések előmozdítására. Nagy határú 1 árosaink és községeink külte­rületein 27 új község, s igen sok tanyaközpont létesült. A kijelölt új települések a rende­zési tervek alapján hihetetlen gyorsasággal fejlődtek. Egyes puszták — a maga gazdájává vált magyar paraszt szorgal­mas munkája nyomán — alig tíz esztendő alatt — villanyvi­lágítással rendelkező, virágzó falvakká fejlődtek, mint pél­dául: Kunlehértó, Ágasegyháza, Eugac, Kunszállás, Lakitelek. Emellett 1960, végéig öt váro­sunk, s 39 régi községünk ren­dezési terve is elkészült, s ezekben új városnegyedek és községrészek épültek. több mint ezer lakás készült el magánerőből megyénkben. Napjainkban meggyorsult a ta­nyavilág felszámolódásának üte­me. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a tanyai lakos­ságnak módja nyílt régi vágyá­nak megvalósítására: beköltözni a magasabb életszínvonalat, több kényelmet és művelődési lehetőséget nyújtó faluba. Tö­rekvésük érthető, hiszen me­gyénk községei az utóbbi évek­ben nagyot fejlődtek. A község­fejlesztésből többszáz kilomé­ternyi járdát, 24 törpevizművet építettek, csaknem mindenütt van már mozi, művelődési ott­hon, s mindössze négy község­ben nincs még villany. A tanyavilág felszámolása ter­mészetesen nem mehet végbe egyik évről a másikra. A mint­egy 30 ezer külterületi lakóház lebontása, s a lakosság belterü­letre költöztetése 250 négyszö­göl telket számítva épületen­ként közel 5000 kataszteri hold terület házhelyek céljára való igénybevételét jelenti. Ezért csak lépésről lépésre lehet e feladatot megvalósítani. Évente több mint 2000 családiház A párt és a kormány által kidolgozott 15 éves lakásépítési program országosan kb. 400 000 családiház építését tűzte célul. Megyénkben csupán a tanya- rendszer felszámolása 30 ezer családiház építését jelentené. Ehhez viszont nem elégséges évente csak ezer lakóházat épí­teni magánerőből. A második ötéves terv végére el kell érni, hogy évenként 1500. a 15 éves lakásépítési program utolsó harmadában pedig évente több mint 2000 lakást építsen a la­kosság. Sok esetben tapasztalható volt az elmúlt években, hogy a csa­ládiházat felépítő kismarosok, ktsz-ek eltértek az elfogadott tervektől. Az építési hatóságok nem egyszer találnak hibás szerkezeti megoldásokat, fele­lőtlenül félbehagyott építkezé­seket. Megyénk ktsz-eire, kis­iparosaira természetesen nem az ilyen munka a jellemző. A hanyag kivitelezők ellen azon­ban a jövőben szigorú eljárás indul. ­Társasház emeletráépítés, lakásépítő szövetkezet A családiház-építkezéseket ál­lamunk hathatósan támogatja. Évről évre több OTP-kölcsön és építési anyag áll a magánépít­kezők rendelkezésére. Emellett helyes lenne, ha a vállalatok, intézmények és különböző szer­vek is jobban segítenék alkal­mazottaikat otthonuk felépíté­sében. Baján például nagyszerű kezdeményezés volt a városi KISZ-bizottság csoportos épí­tési akciója, amelyet az OTP és a TÜZÉP is megfelelően tá­mogatott. A csoportos építke­zésnek nagy előnye, hogy szak­szerű vezetéssel jelentős meg­takarítás érhető el és gyorsabbá válik a munka. Megyénkben eddig az egyéni családiház építkezés volt a fő módszer. A következő évek nagyarányú építkezései miatt viszont jobban kell a területtel gazdálkodni, s ezt társasház­építkezéssel és emeletráépítés­sel érhetjük el. Ennek előnye, hogy gazdaságos, és az ilyen la­kótelepek közművesítése is ol­csóbb. Eddig ismeretlen volt nálunk a szövetkezeti lakóház-építés. Kecskeméten az idén, 134 lakás építésére szervezünk szövetke­zeteket, elsősorban üzemi mun­kások részére. Nagy feladatot ró a 15 éves lakásépítési program megvalósí­tása a tanácsok végrehajtó bi­zottságaira, az építési hatósá­gokra, a tervezőkre és a kivite­lezőkre egyaránt. Ugyanakkor nem hanyagolható el a lakos­ság megfelelő tájékoztatása sem, s ennek érdekében szer­vezi meg minden járásban a megyei tanács építési osztálya az építési napokat. A lakosság építési kedvének felkarolásával, a szakszerű irányítás megszer­vezésével 15 év alatt megyénk­ben is elérhető a tanyavilág nagy részének felszámolása, a lakáshiány megszüntetése. »Cikkünk BoThóy Lászlónak, a megyei tanács építési osztálya fő­mérnökének az építési napok meg­nyitóján tartott előadása alapján készült. 19G1. február 2S, kedd A MACYAR. SZOCIALISTA MUhtKÁSPÁg.T BACS - KISK-UN MEGYEI LAPJA TIZENÖT ÉV ALATT..." kés épült, addig í 960-ban már Szerződés 78 ezer darab tojásra A Kisszállási F'ildművesszö­30 ezer külterületi lakóház sorsa Megyénk lakosságának építési kedve évről évre növekedett. Annak ellenére, hogy közben a régi vertfalú és vályogépületek tízezrei váltak lakhatatlanná, az 1960. évi népszámláláskor már 15 341 lakóépülettel volt több mint 1945-ben. A család i- ház-építkezés méreteire jellem­ző. hogy míg 1955-ben 562 la­vetkezet baromfi- és tojásfelvá­sárlási tervét a műit évben is az előirányzaton felül teljesí­tette. A gazdag baromfiállo­mánnyal rendelkező háztáji gazdaságok az idén is szépen szerződnek. A szövetkezet eddig 78 ezer darab tojást kötött le a termelőszövetkezeti gazdák­kal, s a rendelet értelmében minden száz darab szerződött tojásra 8 kilogramm szemesku­koricát ad. A tojás mellett jó eredménnyel folyik a baromfi­szerződés is; eddig mintegy 500 hízott libára, 200—300 da­rab kacsára és pulykára kötöt­tek megállapodást. A földművesszpvetkezet gon­dosan törekszik az áruellátás növelésére is. A külterületi Né­gyestelepen levő boltját 30 ezer forintos költséggel nemrég bő­vítette és korszerűsítette, s így az áruválasztékot is szélesítette. Vándormadár — még a banketten is Igazgató elvtársi Kilépek és Átmegyek a másik vállalathoz: PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22, Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: íecskemét, Szabadság tér l a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: f a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. i Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft. j Bács-Kiskun megyei Nyomda V. * Kecskemét. — Teil.: 15-29, 27-19 Arvíz Fraucia or*zá»■ Imii A Sambre-medencében fekvő Hautmont város egyik, vízzel elárasztott utcája. (MTI külföldi képszolgálat.) „Kivirult” a Nefelejcs Kedvelt szórakozonely híré­ben áll a 125 ezer forintért át­alakított kecskeméti Nefelejcs cukrászda. A Vendéglátó Vál­lalat egyebek között új hűtő- szekrénnyel, pulttal, műanyag burkolatú padlóval és székek-. kel látta el a száz vendég foga­dására alkalmas cukrászdát. 1 tárogatói sokféle sütemény kö­zül válogathatnak, de nincs hiány üdítőitalokban és gyü­mölcs-szörpökben sem. Ez utób­biakból hét félét tartanak rak­táron. A Nefelejcs cukrászda alkal­mazottai rövidesen fürdőt és öltözőt is kapnak. Nyoma sincs a Sabin-oltás elleni bizalmatlanságnak A KECSKEMÉTI VÁROSI TANÁCS V. B. egészségügyi osztálya nagy körültekintéssel szervezi a járványos gyermek- bénulás elleni védőoltásokat. Valamennyi oltásban részesí­tendő gyermeket névjegyzékbe vett, s részükre idézőt küld ki. A névjegyzékből kimaradottak a városszerte kifüggesztésre ke­rülő hirdetményből értesülhet­nek a védőoltások helyéről és idejéről. Ezenkívül kiterjedt fel- világosító munka folyik minden oltás előtt a tanintézmények­ben, ipari és mezőgazdasági nagyüzemekben, a körzeti-, is­kolai- és üzemi orvosok, vala­mint egészségügyi védőnők út­ján, hogy a védőoltásokról min­den érdekelt szülő értesülhes­sen. SZERVEZŐ MUNKÁNK eredményességét bizonyítja, hogy a legutóbbi oltás alkal­mával (január 23 és 31. között) az 1958. január 1-e és 1960. no­vember 30-a között született csecsemők, illetve kisgyerme­kek első védőoltásán az oltan- dóknak kereken 89 százaléka kapta meg a cseppeket. A 11 százalékot kitevő lemaradás el­sősorban az influenzás és egyéb megbetegedés miatt fennállott oltási ellenjavallatnak tulajdo­nítható. AZ ŰJ OLTÓANYAG beve­zetésénél az egyes szülők részé­ről jelentkező bizalmatlanság­nak ma már a nyomát sem ta­láljuk. Sőt az oltásról valami­lyen ok miatt lemaradt gyer­mekek szülei aggodalmaskod­nak. Ezek megnyugtatására szolgáljon, hogy az első pltás- ról lemaradt gyermekük a má­sodik és harmadik védőoltást felveheti, ha arra sor kerül; az elmaradt elsőt pedig az ápri­lisra ütemezett három- és hat­évesek korcsoportjával együtt megkaphatja majd. Az elmara­dottakat az egészségügyi osz­tály nyilvántartja és pótoltásra beidézi. MINDEN SZÜLŐ kötelessége, hogy éljen az állam nyújtotta segítséggel, védje meg gyerme­két és vele együtt társadal­munkat a veszedelmes fertőző megbetegedéssel szemben. Dr. Varsányi Mátyás közegészségügyi orvos SWKKKHKKKKKmOOO« Ä világ legnagyobb csővezetéke A Volga partjától a Dunáig és az Oderáig húzódó olajfőve­zeték, hosszát és átbocsátó ké­pességét -tekintve a világ legna­gyobb távvezetéke lesz jelentet­te ki Alekszej Kortunov, a Szovjetunió Gázipari Főigazga­tóságának vezetője. Kortunov a Szovjetszkája Rosszijának adott interjújában közölte, hogy a 4500 kilométer hosszúságú olajvezeték építését már megkezdték. A Szovjet­unióban, amelynek területén a csővezeték legnagyobb részét le­fektetik, hozzáláttak a Brodi és Ungvár közti legnehezebb sza­kaszon a csövek hegesztéséhez. A csöveket itt a hegyekben, oly­kor 1000 méteres, sőt nagyobb magasságokban fektetik le. Az olajvezeték építését már Lengyelországban is megkezd­ték. Az idén Csehszlovákiában is lefektetik a vezeték első rész­legét, Magyarországon és az NDK-ban ugyancsak megkezdik a munkálatokat. Alekszej Kortunov elmondot­ta, hogy a Szovjetunió területén az olajat körülbelül 1300 kilo­méteres szakaszon 1 méter át­mérőjű csővön szivattyúzzák. Ezután a fővonal kettéágazik. A folyékony tüzelőanyagot a vezeték egyik ága közvetlenül a népi demokratikus országokba, a másik ága a szovjet finomító üzemekbe szállítja. A csővezeték a Balti-tengeri kikötőkbe is eljuttatja az olajat, ahonnan tartályhajókon szállít­ják tovább a nyugat-európai or­szágokba.

Next

/
Thumbnails
Contents