Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-28 / 50. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA &VI. ÉVFOLYAM, 50. SZÄM Ära 60 fillér 1961. FEBRUAR 28, KEUD Koratavaszi hírek a megyéből Noha a Meteorológia] Intézet március elejei hideget jósol még. — s ezt a sokat tapasztalt, idős emberek is megerősítik, mondván: nem ette meg még a kutya a telet — mégis csak kopogtat a tavasz. Hírnöke nemcsak a kedves hóvirág, hanem a határt hasító, fedlármázó traktorok hada, a szántó-vető em­berek csoportjai. Palántázzák a paprikát, metszik a szőlőt, vetnek a bácsalmási járásban REJTETT r Már többször beszámoltunk az öntözéses gazdálkodás megyénk­ben elért eredményeiről. Tavaly nyolcezer holdnyi területet lát­tak cl mesterségesen csapadék­kal az állami gazdaságok és ter­melőszövetkezetek. Közös gaz­daságaink tavaly nyár végén és ősszel egy sor telepet készítet­tek el, amelyeket nem tudtak öntözésre használni, mert az idény után készültek el. Ezek összesen 1200 hold mesterséges csapadékkal történő ellátását te­szik lehetővé. Ebből következik, hogy már az idén ennyivel na­gyobb területet öntöznek szö­vetkezeteinkben. A lehetőség azonban ennél sokkal nagyobb és az igények is egyre nőnek. A z idén ú jabb 10 ezer hold ön­tözését tervezik. Ennek zömét r-őkufakból látják el vízzel. Az állami gazdaságok, termelőszö­vetkezetek, vízügyi intézmények együttesen készítik ezeket a ku­takat. Rövidesen 14 kútfúró brigád dolgozik a földalatti vízfolyás irányát követő kijelölt terüle­teken és a terv szerint 500 ku­tat készítenek. Az öntözőmüvek létesítésénél az olcsó és tartós műanyag kerül előtérbe. Az ilyen csövek, berendezések al­kalmazásával 30 százalékkal le­bet csökkenteni a kutak előállí­tási költségeit. Az állam sokmil­lió forinttal járul hozzá az ön­tözőrendszerek kiépítéséhez. A vizet főként a homoki takar­mánytermesztésben használják fel, ezenkívül a szőlőkben, gyü­mölcsösökben és líonyhakerté- szetekben az eddiginél nagyobb mértékben pótolják mestersége­sen a csapadékot. Már holnap 6—7 ezer hold öntözését tudnánk megvalósíta­ni — mondják a kalocsai járás szakemberei — ha megalakulna egy vízgazdálkodási társulat, amelyet most szervezünk. Ez kézbe venné az egész öntözés Madarason a szövetkezeti asz- szonyök vidám csevegése élén­kíti a határt. Melegágyakat ké­szítenek a 120 hold beültetésé­hez szükséges fűszerpaprika pa­lántának. A bácsalmási Rákóczi Tsz tagjai a mákot tették föld­be 10 holdon, a katymári Vörös Csillag tagjai pedig a jövő hét elején indulna-k az első tavasza -rohamra«. Borsót, mákot, árpát vetnék. A rügyfakadást. várja már a kunbajai Béke Tsz eddig parla­gon heverő területre frissen te­lepített negyven holdas gyümöl­csöse. Most az ősszel előkészí­tett 50 hold szőlővel való betele­pítéshez készülődnek a szövet­kezeti gazdák, saját előállítású vesszővel. A kadarka, kövidinka és ezerjó fajta vesszőket e na­pokban metszik a tőkéről. Folyik a tavaszeleji munka a mátételki Győzelem Tsz-ben is. Mielőtt azonban a nagy »hajrá« megkezdődne, elméletileg is fel­vértezik magukat a szövetkezet tagjai. Szombaton fejeződik be az a háromnapos oktatás, ame­lyen a tsz brigádvezetőit, mun­kacsapatvezetőit és számos ér­deklődőt ismertetik meg a he­lyes munkaszervezés módszerei­vel, a náluk most bevezetendő eredményességi munkaegység számolásával, a 3004-es kor­mányrendeletekkel, s a termelő­szövetkezetekkel kapcsolatos egyéb határozatokkal. Elvetették a borsót, vetik az árpát a kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezetben A Írecskemé+Á Vitoöfr CsPIag Termelőszövetkézei gazdái közül odahaza már alig lehet találni valakit. Kint szorgoskodnak a földeiken. A több mint három és félezer holdas gazdaságban teljes erővel megkezdődtek a ta­vaszi munkák. Elvetették a bor­sót 60 holdon és 110 holdon földbe került a tavasai árpa is. Ebből összesen 350 holdat vet­nek, s jelenleg is három fogat­tal dolgoznak az árpaföldön. A term előszövetkezet i gazdák egy része a cukorrépaföíd foga­solását végzi. Az idén már ön-, tözik a 200 hold cukorrépájukat. 100 hold öntözésére előkészítet­ték a csőkutakat. A másik 100 hold öntözésére a közeli napok­ban — saját erőből — megkez­dik a csőkutak fúrását. A ter­melőszövetkezet központjához vezető úton huszonöt gazda dol­gozik. Tavaly elkészült a bekö­tőút első szakasza és a kimarad t rész kijavítását most házilago­san végzik el. Mint már hírt adtunk róla, csütörtök reggeltől repülőgép berregésétől volt hangos a ha­tár. Ékkor érkezett meg ugyanis a Repülőgépes Növényvédő Szol­gálat két mútrágyaszóró repülő­gépe. A két gép már az első nap 500 holdop szórta el a műtrá­gyát. A műtrágya rakodásánál nyolcán segédkeztek. Szorgalmasan kezdtek a tava­szi munkához a Vörös Csillag Termelőszövetkezet gazdái. Muri­ra közben legutóbbi élményük­ről mesélnek. A napokban öt­ven szövetkezeti gazda csoporto­san látogatott Budapestre. Vetik a borsót Foktő határában Megyénk nehézipara januárban 8 millióval termeli többet A foktői Béke Termelőszövetkezet gazdái nagy lendülettel kezdtek a tavaszi munkához. Mikor náluk jártunk, harminc fogat szántott és megkezdték a borsó vetését. Ebben az évben. 32 katasztrális hold korai borsót vet a foktői Béke Termelőszövetkezet. (Pásztor Z. felvétele.) >00-0-0<K>000000000000< mint tavaly Létszámnövelés helyeit a termelékenységet fokozzuk! Hetvenhat népi tánccsoport és együttes működik megyénkben A KÖZPONTI Statisztikai hivatal Bács-Kiskun megyei Igazgatósága a felsőbb szervek­kel egyetértésben az idén ha­vonként csak megyénk jelentő­sebb iparvállalatainak termelé­séről ad tájékoztatót. Ennek megfelelően készült el a januá­ri statisztika, melyből megál­lapíthatjuk, hogy megyénk öt rehézipari vállalata januárban 8 5 millióval termelt többet mint egy évvel korábban. A Bá­nyászati Berendezések Gyára termelése 13,1, a Kiskunfélegy­házi Gépgyár 37, a Bajai Vil­lamosipari Vállalat 304,2 (két műszakra álltak át), a ZIM Kecskeméti Gyáregysége pedig 16.4 százalékkal termelt többet, mint 1960. januárjában. A Bajai •Villamosipari Vállalat a ja­nuárra előírt termelési prog­ramját 0,1 százalékkal teljesí­tette túl. s 89,9 százalékos terv­szerűséget ért el. A Kecskeméti Épületlakatos­ipari Vállalat és a Bányászati Berendezések Gyára — részben objektív okok miatt nem telje­sítette 1961. évű januári tervét. A KÖNNYŰIPARI vállalatok közül a Bajai Gyapjúszövetgyár termelése 35,5, a Bajai Épület­asztalosipari Vállalaté 23,5 szá­zalékkal több a tavalyinál. HATÁROZOTT fejlődésről adnak számot élelmiszeripari üzemeink. A Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalat 42,5, a kiskunhalasi pedig 51,8, a Kecs­keméti Konzervgyár pedig 24,5 százalékkal termelt többet mint egy évvel korábban. EGYES ÜZEMEINKBEN azon­ban januárban növekedett a munkáslétszám, s ez kedvezőt­lenül alakította az egy főre jutó termelékenységet. A bevezető­ben említett nehézipari üzemek 233 munkással foglalkoztattak többet mint 1960. januárjában. A Bányászati Berendezések Gyárában 12,7, a Kiskunfélegy­házi Gépgyárban 17,4, a ZIM Kecskeméti Gyáregységében 5,7 százalékkal dolgozott több mun­kás, mint egy évvel korábban. Az élelmiszeripari üzemek kö­zül a kecskeméti 22,4, a Kis­kunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat pedig 18 százalékkal nagyobb létszámmal oldotta meg 1961. évi január havi ter­vét. A Bajai Gyapjúszövetgyár viszont 2,5, és a Bajai Épület- asztalosipari Vállalat 5,2 száza­lékkal foglalkoztatott kevesebb munkást, mint egy évvel koráb­ban. Ez azt tükrözi, hogy eb­ben a Írét üzemben valósítják meg a pártkongresszusnak út­mutatásait. Dicséretes még a Kecskeméti Konzervgyár tevé­kenysége is, bár ezt a 13 600 fel­használt túlóra elhomályosítja. A TERMELÉS növekedésével egyidejűleg növekedett a mun­kásoknak kifizetett bér összege is. A Bányászati Berendezések Gyárában 16,2, a Kiskunfélegy­házi Gépgyárban 18,2, a Bajai Villamosipari Gyárban 20,4, a ZIM Kecskeméti Gyáregységé­ben 5,9, a Bajai Gyapjúszövet­gyárban 14,4. a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalatnál 19,3, a halasinál 8.8, a Kecskeméti Konzervgyárban pedig 12,1 szá­zalékkal több bért fizettek ki, mint egy évvel korábban. A példák bizonyítják, hogy üzemeink többsége jól birkózott meg a megnagyobbodott felada­tokkal, amit az új esztendőben biztató kezdetnek tekinthetünk. A KISZ által meghirdetett kulturális szemle bemutatói megkezdődtek. Most folynak a körzeti bemutatók. A széleskö­rű és nagy tömegeket mozgató ifjúsági kulturális megmozdu­lásokon nagy szerepet vállaltak a megyénkben működő népi együttesek, népi tánccsoportok is. Ezeknek tekintélyes része a helyi KISZ-szervezetek támo­gatásával működik, de szép számmal találunk közöttük olyanokat is, melyben képvisel­ve van egy-egy község, falu majdnem minden munkaképes korosztálya. A legutóbbi statisz­tikai felmérések szerint örven­detesen fejlődik megyénkben a népi táncmozgalom. Megyénk­ben 76 együttes és tánccsoport működik jelenleg. De egymás után érkeznek hírek újak ala­kulásáról. A népi együttesek, tánccso­portok működésével szervesen összekapcsolódik ma már me­gyénkben a népi hagyományok, elsősorban a tánchagyományok gyűjtése. Rendelkezik megyénk több községe, például Rém, olyan széleskörű és mindenre kiterjedő falu-monográfiával, amely a népi hagyomány-kincs legfőbb értékeit tartalmazza. Jelenleg is működnek megyénk­ben népi gyűjtők. A német ér délszláv nemzetiségű csoporto­kat látogatja rendszeresen Ti- mári Sándor táncszakértő. Nemcsak feljegyzi az egyes ha­gyomány-elemeket, hanem rend­szeresen foglalkozik a gyűjtött táncok színpadra alkalmazásá­val is. A legtöbb már felgyúj­tott népi hagyomány-anyaggal a kalocsai járásban lehet talál­kozni, de szép gyűjtési ered­ményeket tartanak számon a bajai járásban, sőt a Kiskunság néhány jellegzetes községében is. A kecskeméti Hírős Együt­tes ezeknek a kevésbé ismén tánchagyományoknak a felele­venítésére is vállalkozik, töb­bek között. A nyár folyamán a megyei tanács népművelési osztályának irányítása mellett ismét szé­leskörű népi táncoktatói képzés is indul, melynek eredménye­képpen minden együttes és cso­port helybenlakó, jó vezetővel rendelkezik majd. Cs. bh TARTALÉK ügyét. A járást kereszttil-kasul szántják a különböző csatornák. Mindebből következik, hogy még sok ki nem használt, bát­ran lehet mondani rejtett tarta­lékunk van, amelyek felfedésé­vel jelentősen tudnánk emelni terméshozamainkat. Tavaly Fülöpszálláson 41 ön­tözési brigádvezető végzett tan­folyamot. Kétségtelen, hogy még kevés az öntözési szakember. Ha növeljük azokat a területe­ket, melyeket mesterségesen lá­tunk el csapadékkal, még újabb tanfolyamokra van szükség, hogy megfelelő szakemberekkel rendelkezzünk. Közös gazdasá­gainknak, — bár még az öntö­zési idény messze van —, már fel kell készülni. Ajánlatos, ha a 14—16 tagú öntöző munka­csapatokat összeállítják és le­hetőleg olyan szövetkezeti gaz­dákat tesznek meg vezetőnek, akik jól értenek az öntözés­hez. Ezek a munkacsapatok csak akkor vegyenek részt más munkákban, ha az öntözés szü­netel. A munkacsapatoknak már most akad tennivalójuk. A csa­tornák kitisztítása, a barázdák meghúzása, a próbaüzemeltetés végrehajtása az ő feladatuk és ezenkívül ajánlatos, ha az ön­tözendő növényféleségek elve­tését is ők végzik. A gépeket tartsák rendben. Helytelen, hogy például Duna- egyházán a szabadban hagyták a szivattyúmotort, kitéve az idő­járás viszontagságainak. Az idén először tanulmányt készítenek megyénkben az ön­tözési költségek alakulásáról. Pontos méréseket végeznek a kutak üzemeltetéséről, a vízfel­használás gazdaságosságáról. Azt már az eddigi tapasztalatok alapján meg lehet állapítani, hogy az öntözéssel elősegítjük a jobb áruellátást, a szövetke­zeti gazdák életszínvonalának emelkedését.

Next

/
Thumbnails
Contents