Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-25 / 48. szám
IMI. február 85, imbM C. oldal Akiknek és aminek csengetnek a tiszakécskei iskolában Szünetet Jelez a Tlszakécskei 2. számú Általános Iskola csengője. Nyílik az egyik tanterem ajtaja — s az udvaron ácsorgó meghökkenve tekint a kijövőkre. Nem csikóvérű nebulók zúgnak az udvarra, hanem meglett, komoly férfiak lépnek ki az ajtókon. A termelőszövetkezeti nagyközség nem egy közismert személyisége látható közöttük. Errtitt Balatonfüredi József, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke beszélget néhány társával, amott Sikala János és Miskó István, a Ti- szagyöngye Termelőszövetkezet párttitkára, illetve főkönyvelője vitatkozik valamin, s ni, a dolgozók általános iskolájának utolsó vizsgáján tavaly oly kitűnően szereplő Andó Sándor is itt van. Akkor még egy-két hónapos szövetkezeti gazda volt mindössze, a közös gazdálkodás eredményességében kicsit kételkedő is, s most, mint a Ti- szagyöngye raktárosa, úgy mosolyog, hogy mondattan is elárulja: eltűnt belőle a kétely, felszippantotta a melengető valóság, akár a határt szeplőző hófoltokat a nap. (Hogyisne, hiszen néhány nappal előbb közel 44 forintot fizetett munkaegységenként az elsőéves közös gazdaság.) Nyolcán vannak Itt a termelőszövetkezetéből, de a többiek is, összesen huszonhatan — a tanácselnök kivételével — valamelyik szövetkezet gazdái. Ki pártitkár, ki könyvelő, brigádvezető, vagy egyéb tisztséget viselő. — akik valamennyien rászánták magukat, hogy a napi munka után, gyakran az éjszakába nyúló órákig a könyvet bújják. Négy éven át! A Kecskeméti Kertészeti Technikum kihelyezett osztályának hallgatói. Januárban kezdték meg a tanulást (itt a tanév a naptárival esik egybe), 6 hetenként kétszer, kedden és csütörtökön délután kettőtől hatig — nem egyszer hétig is ■— az iskolában konzultálnak az otthon tanultak felett. — Belőlük lesznek a mezŐ- jazdaság középkáderei — mond* UJ mezőgazdasági folyóirat Ez év januárjától új mezőgazdasági folyóirat indult Mezőgazdasági Technika címmel. — Ez hasznos útmutatásokat ad a gépek kezdésére, javítására, üzemanyag gazdálkodására vonatko- Eóam. Tájékoztat a hazai gépesítés hiányairól, a gazdaságon belüli helyes géparányok kiala-« Jutásáról, az új konstrukciókról és ezek kísérleti eredményeiről. Képekben is bemutatja a világ különböző tájain használatba Vett gépeket. Bírálatokat,' vitákat közöl a gépi munka során felmerült tapasztalatokról és hiányosságokról. Foglalkozik a nagyüzemi építkezéssel, a mező- gazdasági kémia alkalmazásának módszereivel Stb. A képes folyóirat egyévi előfizetése 48 forint. Ja róluk Angyal János tanár, a tagozat osztályfőnöke. — Nagyon szorgalmasak! A közismereti tantárgyak — számtan, mértan, fizika, magyar nyelvtan és irodalom, gazdaságföldrajz — előadói egyébként a helyi pedagógusok soraiból kerültek kJ, Tóth József technikumi tanár pedig Kecskemétről jár ki hozzájuk a növénytan, általános kertészeti Ismeretek tanítására. Négy év múlva, 1964-ben érettségiznek, oklevelet kapnak. E nem csekély idő tanulási feladatainak vállalásához szükséges elszántság — hadd mondwxmooooooooooootx Juk így — heorfzmusa fölött el- meditálgatna az ember, de ők természetesnek veszik az egészet, mint akiknek már a vérében van: haladni, menni kell mindig, előre! Csengetnek megint, szájból a talpak alá kerülnek a cigarettavégek, s ők a tudás szomjúságát tükröző tekintettel átlépik ismét — befelé — a tantérem küszöbét Számtalanszor csengetnek még majd nekik, s mindenegyes Jelzés egyszersmind „csengetés” az egy helyben to- pogásra kényszerítő elavultnak iS. T, L „Köztes" baromfitenyésztés a sertéstelepen Országosan már bevált kezdeményezés első megyed alkalmazásáról adhatunk örvendetes hírt A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban — amely tudvalévőén a Tájéi Állami Gazdaság és a Kiskunhalasi Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat egyesüléseként jött létre 500—500 darabos tojótyúk-álJományt állítottak be a sertéstelepeken elszóródott, illetve a sertések álltai nem hasznosított takarmányok felete- tésére. A baromfiak jércekorban kerültek a telepre s naponta máris több száz tojást adnak, amit a gazdaság háronmaponként szállít Kecskemétre, az Állami Gazdaságok Mintaboltjába. Le- tojás után a tyúkokat hizlalva értékesítik s újalbb fiatal állománnyal cserélik. A «-köztes« szárnyasok igen jól érzik magukat a telepen, a sertések nem bántják őket. Az élszóródott takarmány hasznosítása mellett nyáron nagy szolgálatot tesznek majd a telepen a legyek nyű- veinek irtásával is. A gazdaság vezetősége úgy határozott, hogy a sertéstelepek baromfiállományát 2500 darabra futtatja fel, s így a megszaporodott friss tojással nemcsak a kecskeméti boltot, de a kiskun- halasi vásárcsarnokot is rendszeresen ellátja. Tavasz előtt a földeken A határban javában dolgoznak már h termelőszövetkezeti gazdák. A dunapataji Üj Életben felvételünk készüléséig több mint 200 mázsa trágyát hordtak ki a szántóföldekre. Képünkön Bán József, Kovács László és Nagy József szövetkezeti gazda látható munka közbeik >000000-000000000000 Seiikttg. pan a második kiadásra it Vita A kajszibarack és termesztése című könyvről a Technika Házában A napokban az ország különböző részeiből, de főként a Duna—Tisza közéről, és a Balaton >000000000000000000 A dunaszentbenedeki tanács segíti a termelőszövetkezetet T\ unaszentbenedeken a leg- *■“ utóbbi tanácsülés az Üj Elet Termelőszövetkezet helyzetével foglalkozott. A közös gazdaság több mint négyezer holdas területén 383 család gazdálkodik már ebben az évben. Különös gondot kell fordítani — állapította meg a tanácsülés — az állatállomány fejlesztésére. Számtalan példa bizonyítja ennek előnyét. A községben nincs olyan ház, ahol ne lenne liba, kacsa vagy csirke. Az elmúlt évben csak libából 135 Több ezer hold öntözését teszik lehetővé a kalocsai járásban NAGYSZABÁSÚ tervről kaptunk értesítést a napokban: a kalocsai járásban hatalmas területet akarnak öntözhetővé tenni. Eveik óta arra irányult a törekvés, hogy a járásban — mely gazdag csatornahálózattal rendelkezik — öntözéssel megsokszorozzák a terméshozamot Régen ármemtesltés célját szoé- gáliták ezek a csatornák, de a járás vezetői felismerték, milyen nagyszerű lehetőséget nyújtanak a terméshozam növeléséhez. AZ ELKÉPZELÉSEK után megindult a szervezés a v'zgaz- dálkodási társulat létrehozására, amelynek az a feladata, hogy a járás 120 ezer holdas területén megoldja a belvízleveze- tésit és az öntözést Mozgalom indult az új és megerősödött termelőszövetkezetekben is az öntözés népszerűsítésére. E mozgalom megindulásának első napjaiban több mint ezer kafaszt- rális hold öntözőtelep építési igényt jelentettek be a termelő- szövetkezetek a tervezett 800 holddal szemben. — A miskei Marx Károly Termelőszövetkezet például 500 holdat akar öntözni, Foktőn közel 200-at Szakmaron pedig 100-at szeretnének. AZ ALSÖ-DUNAVÖLGYI Vízügyi Igazgatóság segítségével elkezdik a meglevő csatornák tisztítását, zsilipeket építenek, s egy-két év alatt több ezer hold öntözését teszik lehetővé. Nagy >00000000000000 Melegvizet találtak *«;»* Mő efylsúion Mélykút term «^szövetkezeti községbe! 800 méteres kutat fúrtak a fejlesztési alapból. A község ^ «tóinak örömére a kútból kéntartalmú melegvíz tört fel és percenként 450 liter 35 fokos vizet ad-, Illetékes szerveink most vizsgálják a melegvíz összetételét. fontossággal bír az öntözés a kalocsai járásban, miért a víz segítségével a számítások szerint meg tudják duplázni a termés- hozmot. Azokon a helyeken pedig, ahol nincs közelben csatorna, a járás északi részein Duna- szentbenedek, Úszód, Szalkmár környékén csőkutas öntözőtele- pek létesítését tervezik. At a ezen ezer forint értékűt vett földművesszövetkezet, t felül körülbelül 25 mázsát Budapesten értékesítettek. Kacsából is több mint 40 ezer forint értékűt szállítottak a földművesszövetkezetnek. Tyúkból az elmúlt évben 1500 darabra szerződtek. A szövetkezeti gazdák háztáji gazdaságaiban jelenleg is több mint négy és félezer tyúk van. — A termelőszövetkezeti gazdák a baromfitenyésztéssel nagy jövedelemhez juthatnak. Elhangzott olyan javaslat is a tanácsülésen, hogy biztosítsanak induláskor legalább húsz anyakocát és a termelőszövetkezeti gazdák háztájiban hizlaljanak sertéseket. Foglalkozott továbbá a tanácsülés a szántással, trágyahordással, árpa-, burgonya- és zabvetés gyors előkészítésével. Megállapította, hogy a termelőszövetkezeti gazdák a 15 filléres hozzájárulásból 70 ezer forintot adtak eddig a közösbe. Igen fontos, hogy minden termelőszövetkezeti gazda időben befizesse a hozzájárulást, mert a szövetkezet Zetort akar venni. környékéről több mint 60 szakember gyűlt össze a Technika Házában Budapesten, a Magyar Agrártudományi Egyesület, valamint a Mezőgazdaság Kömyv- és Fdy óira tkiadó Vállalat meghívására. A megbeszélés tárgya Nyújtó Ferencnek, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gyümölcstermesztési osztályvezetőjének, valamint dr. Tomcsónyi Pálnak, a Növény- fajtaminősítö Tanács titkársága gyümölcsosztály vezetőjének a könyve volt, melynek címe: A kajszibarack és termesztése. Kertészeti szakirodalmunk mindeddig nélküliözte az alapos, összefoglaló könyvet erről az igen értékes gyümölcsről. Eddig csupán néhány jeles tanulmány jelent meg a kajsziról, de termesztése problémáinak összefoglaláséra, a kajszi enciklopédia elkészítésére nem akadt vállalkozó. Alapos vitte tárgyalták meg a mű erényeit és hiányosságait Kiemelték hézagpótló, úttörő jellegét, viszont hiányolták, hogy az üzemszervezés kérdéseivel keveset foglalkoznak a szerzők. Valamennyi hozzászóló egyetértett abban, hogy ennek az elismerésre méltó munkának hamarosan szükségessé válik a második kiadása. A felszólalásokra a szerzők, a Mezőgazdasági Könyv- és Folyósra tkiadó Vállalat részéről Muraközi Tamás szerkesztő válaszolt. Szövetkezeti gazdaságaink termesszenek exoortuborkáf Egy~egy hold tiszta jövedelme 13 ezer forint Az uborka nagyobb tömegben való exportálásának lehetősége miatt ajánlatos, ha termelőszövetkezeteink az eddigi magyar szabványtól eltérő, különleges exportminőségü és méretű uborkát is termesztenek. Ezért, a szokásos exportáraknál jóval többet fizet a MÉK. A termeltető és felvásárló vállalat már elküldte a külföldi piacon kelendő csemege-, berakó- és salátauborka méreteire, valamint átvételi árára vonatkozó részletes tájékoztatóját a szövetkezeti gazdaságoknak. — Eszerint az exportminőségű csemegeuborka kilogrammjáért pl. 5, a berakóuborkáért június 15-e és 30-a között 4, a salátauborkáért június 1—15-e között 6,40 forintot fizet. Az említett árak magukban foglalják a szerződéses és nagyüzemi felárat is. A termelőszövetkezeteknek azonban olyan területen kell termeszteniük az exportminőségü uborkát, hogy egyszerre legalább egy vasúti vagont meg lehesse tölteni az átvett mennyiséggel. Ha azonban kevesebb megF°-1'l1ő uborka terem, két, vagy több gazdaság Is társulhat a vagonrakásra, a megkívánt mennyiségű áru egy időben történő átadására. Az említett felvásárlási árak csak akkor érvényesek, ha az exportra átadott mennyiségnek ötödrés"! csemege-, féle berakó-, 30 százaléka pedig salátauborka. Hogy a termelőszövetkezeteknek mennyire kifizetődik az ex- portminőségű uborka termesztése, az alábbi jövedelemszámítás meggyőzően példázza. Holdanként 60 mázsa termést véve alapul, a háromfajta uborkáért összesen 16 000 forintot fizet a MÉK. A természetes költsége — több évi nagyüzemi átlag szerint — 3100 forint. Egy- egy hold tiszta jövedelme tehát 13 000 forint körül van. Az exportuborioa termesztésének sikere az agronómiái munkákon kívül megköveteli a különböző vírusbetegségek elleni szakszerű védekezést is. Ezek ugyanis ha elszaporodnak, olyan elváltozásokat okozhatnak a termésen, hogy az nészben, vagy teljesen alkalmatlanná válhat a külföldön való értékesítésre. Ajánlatos, ha az uborkatermesetéssel foglalkozó termelő- szövetkezetek a vírusbetegségek elterjedésének meggátlása végett a magot vetés előtt egymásfél százalékos nátriumhid- roxid (NaOH) oldatban tíz percig csávázzák. T. h Egy hold helyett 150 hold napraforgó Fájsz községben a napraforgó- vetésterület nem haladta meg az elmúlt évben az egy holdat sem. A község termelőszövetkezetei felismerték a napraforgó-termesztés jelentőségét és ebben az évben a Vörös Csillag 50, az új termelőszövetkezet, a Duna Gyöngye pedig 100 katasztrális hold napraforgó termesztésére szerződött. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet gazdáinak 32,60 forint jutott munkaegységenként. A szövetkezetben most a melegágyak készítésével foglalkoznak, mert száz hold paprikatermesztésre is szerződtek. Az új szövetkezet szántén ennyit akar termelni paprikából. A Vörös Csillag 50 holdon vet mákot és 50 hold lesz a kender területe is.
