Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-25 / 48. szám

A MACyAR- SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS - KISKUN MBQ'/EI LAPJA Magyar—szovfet mezőgazdasági napok Kecskeméten A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság megyei elnöksége, a me­gyei tanács, a Hazafias Népfront és más társadalmi és tömegszer­vezetek rendezésében csütörtö­kön délelőtt a magyar-szovjet mezőgazdasági napok keretében megyei mezőgazdasági nap volt. A megyei tanács nagytermében összegyűlt mindegy kétszáz fő­nyi hallgatóságot Weither Dá­niel, az MSZBT megy« elnöke köszöntötte. A mezőgazdaság! napok keretében Szlameniczki István, az Országos Tervhivatal főelőadója a hús-, tej- és tojás­termelés növelésének időszerű kérdéseiről, Tompa Béla, a me­gyei pártbizottság mezőgazdasá­gi osztályának osztályvezetője a termelőszövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseiről tartott elő­adást. Az előadásokat több fel­szólalás követte. Szántanak, vetnek megyeszerte A» áj termelőszövetkezetekben is munkához láttak A kecskeméti járás termeflö­szovetikezebeíben megkezdték az árpa vetését Több helyen befe­jezték a trágyahordást s — főként a tíszakécskied szövetkezet! gazda­ságokban — a gyümölcsfák ápo­lási munkáit végzik. Ez utóbbi ténykedésre a Szabadság és a Béke Termelőszövetkezet tavalyi sikere is ösztönzi a kécskeáeket, tudniillik a két gazdaság a szál­A% Országgyűlés költségvetési vitája A költségvetés jó alapot ad a tudományos kutatásnak Az Országgyűlés csütörtökön délelőtt 10 órakor Rónai Sándor elnökletével folytatta a vitát az idei állami költségvetés terve- aete és Nyers Rezső pénzügymi­OLCSÓBB ÁRON (SG) A termelési költségek alakulásának mindig egyik fon­tos tényezője volt az energia- gazdálkodás. Napjainkban azon­ban a tanácsi ipar ugrásszerű fejlődésével megkétszereződött ennek a Jelentősége. Tavaly. a termeléshez felhasznált főbb energiahordozók — szén, vil­lanyáram, benzin, olaj — meny- nyisége értékben megközelítette a 19 millió forintot, ami megfe­lel az össztermelés! érték 3,3 százalékának. Ebben az eszten­dőben viszont új, az eddiginél nagyobb feladatok várnak a he­lyiiparra: Jobb minőségben több árut kér a népgazdaság, de ol­csóbb áron. A takarékosság le­hetőségeit vizsgálva, éppen ezen van a hangsúly. Következéskép­pen az energiagazdálkodás prob­lémáinak zöme is ezzel kapcso­latos. Az elmúlt esztendőben a ter­melési sikerek mellett, számot­tevő eredmények születtek a ta­nácsi vállalatok takarékossági versenyében Is. Az üzemek több­sége beszerezte a fázisjavító kon­denzátorokat. Ezek felszerelésé­vel a DÁV által az elmúlt évek­ben kivetett 400 000 forint bün­tetőkamat a minimumra csök­kent. A vfllamosenergla-fogyasztás, mint a gépesítés fokának egyik mutatója közismert a műszakiak előtt Az elmúlt évben végrehaj­tott kapacitásfelmérések és a műszaki ellenőrzések azonban rámutattak arra is, hogy ezek a számok kissé megcsalnak ben­nünket Nem általános, de nem is ritka tanácsi üzemeinkben a gépek üresjárata. Még mindig sok a túlméretezett, a szüksé­gesnél kétszer, háromszor na­gyobb teljesítményű meghajtó villanymotor, melyek ráadásul még feleslegesen is üzemelnek. Hány olyan vállalat van, ahol indok nélkül is tucatjával ég­nek a világító lámpák. Több helyütt, bár mód lenne rá, még mindig nem alkalmazzák a 60 százalékkal kevesebb áramot fo­gyasztó és a szemnek is egész­ségesebb fénycsöveket. Egy cikkben nem térhetünk id az energiatakarékosság min­den részletére. Hisszük azon­ban, hogy az olcsóbb termelés lehetőségeinek keresése százez­rek megtakarítását fogja ered­ményezni ebben az évben. nlszter expozéja felet*. Az első felszólaló Erdei Ferenc akadé­mikus, Bács-Kislcun megye or­szággyűlési képviselője volt. Erdei elvtárs felszólalásának elején néhány megjegyzést tett a költségvetés tárgyalási mód­jához. Elmondta: véleménye szerint igen jó alapot adott a mostani vitához; hogy a képvi­selők már Jóval az Országgyű­lés ülése előtt megkapták, ■ szakbizottságokban, csoportok­ban részletesen megtárgyalták az idei költségvetés tervezetét A parlament ülését meg elő­ző szakbizottsági eszmecse­réken fontos tapasztalato­kat szereztek a képviselők! a múlt évi költségvetés tárgyié lása során tett Javaslataik, meg­jegyzéseik jó részét beépítették az idei költségvetésbe. Ezután az állami helyiipar — a taná­csi vállalatok — helyzetéről be­szélt Elmondta, hogy az utóbbi három évben Igen gyors fejlődést ért el a he­lyiipar termelése és ennek alapján mind fontosabb he­lyet foglal el az egész nép­gazdaságban. Az Idei költségvetés is Jelentős összegeket irányoz elő a helyi­ipar fejlesztésére. Mindezek el­lenére ma még nem teljesen megnyugtató a tanácsi vállala­tok működése, a munka terme­lékenysége nem a kívánt mér­tékben emelkedik. Kevés a szak­ember, alacsony a termelés mű­szaki színvonala, gyenge az irá­nyítás. Ezért arra kérte az ille­tékes fórumokat, hogy a máso­dik ötéves tervben és a követ­kező évek költségvetésében he­lyezzenek nagyobb súlyt a he­lyiipar, a tanácsi vállalatok mű­ködésére. Ezután a tudományos kuta­tások fejlesztésének egyes kér­déseiről beszélt. Megelégedés­sel nyugtázta, hogy a költségvetés 1961-ben 1,6 milliárd forintot, vagyis az egész költségvetés több mint két százalékát fordítja tudo­mányos kutatás eéljaira. Több Jelentős európai ország­ban ennél jóval kevesebb jut a j tudományra. Erdei elvtárs utalt ] arra, hogy a kormány másfél évvel ezelőtt 104 kiemelt téma- ! kört jelölt meg a tudományos kutatás fő feladatául. Azóta szakbizottság alakult valameny- nyi téma részletesebb megisme­résére, a szakemberek tervet ké­szítettek, s ezekenek összeha­sonlítása most van folyamat­ban. Az idén rendelkezésre álló 1,6 milliárd forint biztosítja a sikeres tudományos tervezést Szakkörökben még vitatják: milyen felosztás lenne a nép­gazdaság számára a leghaszno­sabb. Ezért azt javasolta, hogy a jövő évi költségvetésben már a tudományos kutatás kiadásai­nak részletes tervét tüntessék fel, hogy a képviselők az eddi­ginél Is alaposabb, sokoldalúbb vitában hozhassák meg a végle­ges döntést A beterjesztett költségvetési törvényjavaslat tervezetét — az elmondott Ja­vaslatokkal a« a maga részéről elfogadtak, vatermesáés ormágua versenyé­ben az e&ső. illetve a második díjat nyerte el A Szabadságban száz holdon megkezdték a tava­szi búza, a Békében pedig a borsó vetését. Ugyancsak a ti- szakécsfcet Üj Élet Termelőszö­vetkezetben is hozzáfogtak 30 holdon a borsó földibe juttatásá­hoz. Itt pdkíroztak már 30—30 holdra való, valamint eladásra szánt paradicsom- és paprika- palántát. (1 millió 200 ezer pa­lántát vásárol tőlük a MÉK.) Saját brigáddal elkezdték egy kétezer négyzetméter alapterü­letű hajtatóháx építését is, amellyel március közepéig ké­szülnek et. A járás űj term«JfiszOve<ikeae­teiben, többi között a nyárlóriind Aranykalászban és Petőfiben, a lakiteléki Szikrában, a lásjdó- falvi Búzakalászban, a az itteni megnövekedett két gazdaságiban, az Alkotmányban, valamint az Űj Életben hasonlóképpen élénk tevékenység tapasztalható. A negyedik, és szintén új lászió- ftdwt tertneäöszövetkeiefbe«. a Kossuthban, sajnos, a földeknek csaknem a felét elöntötte a tar Hatfvíx, a ex gátolja a Megjegyezzük azonban vfaflevezeíű árttok húzásával, a meglevők kitisztításával, j »fe­lülről-« várt támogatás nélkül, saját erejükkel is segíthetnének magukon a termeűdszövetkeaet Az usz&B Egyetértésben het­ven fogattal szántanak, s mint­egy ötvem holdon az árpát, hét holdon a borsót ia földbe jut­tatták. A foktól Rákócziban öt­ven fogat szám, • már elvetet­ték tíz holdon a borsót la. As itteni Béke Termelőszövetkezet földjei Is benépesedtek. A bét első napján harminc fogat dal» gozott és több mint S3 hóidat szántottak fel. Megkezdték a borsó vetését, amelyet az idén húsz holdon termesztenek. A szövetkezet asszonyai a mehg- ágyak készítésével foglalta) matat Az alpári Bú zakaj ászban a hűl elejéig már elvetettet a tuv> zott ISO holdból nyolcvanon • borsót. A jásaszentlászlől OS Barázdában húsz hold borsóvá» földben. A péi monostort Béké­ben. a Keleti Kényben, a a kW szállási Alkotmányban. ŰJ Világban «-« 11 MILLIÓ ITTAS 45 KILOMÉTER VÍZHÁLÓZAT 1M MILUO FORINT 8ZOLGALTATÄ5 A kommunális vállalatok 1960. évi eredményeiből Mit végeztek az 1960. évben szolgáltató vállalataink, meny­nyiben elégítették ki a lakosság igényeit és hogyan alakultak működésük főbb gazdasági mu­tatói —, erről készült összesítő jelentés a megyei tanács v. b. építési és közlekedési osztályán. Az egyes iparágaknak ezek a számadatai mind a termelés mennyiségi növekedésében, mind pedig a gazdaságos üze­melés tekintetében jelentős fej­lődésről vallanak. Az osztály felügyelete alá tartozó vállala­tok 160 millió forint értékű szolgáltató, illetve építőipari te­vékenysége mintegy 24 millió 800 ezer forinttal magasabb a tervezettnél. Emellett a felsza­badulási munkaverseny, vala­mint a vállalatvezetés színvo­nalának a növekedése szemlél­tetően tükröződik a termelés gazdasági mutatóinak alakulá­sában is. Legszebben alakult az egy főre eső termelési értök a Baja! Gázműnél, ahol 1 millió 400 ezer köbméter gáz előállítását 90,4 százalékos iramkáslétszám és 101,7 százalék munkásbér ki­fizetésével oldották meg. Ennek eredményeként 24,4 százalék­kal emelkedett az egy munkás­ra Jutó termelés értéke, a 100 forint összbérre jutó, előállított érték pedig 14,6 százalékkal ha­ladta meg a tervezettet. A Bács megyei Építő- és Sze­relőipari Vállalat ax igértnél közel 9 millió forint értékkel több létesítményt adott át, a termelékenység növekedése pe­dig meghaladta a 10 százalékot. Közlekedési vállalataink mint­egy 10 millió utast szállítottak az elmúlt esztendőben, ami ha nem is kerek egészen, de egy millió fővel több az 1959. évi­nél. Ezzel érték el, hogy a 100 forint összbérre jutó forgalom forintértéke 6,9 százalékkal ha­ladta meg a tervezettet A termeté» hex képest kommunális ■aoigúl- tató vállalataink érték el a leg­szebb eredményt Az előirány­zottnál 14 müUó 500 ezer fo­rinttal több szolgáltatás* vé­geztek a lakosságnak és a kö zületeknek. Tervüket ezzel 23 százalékkal túlteljesítették, ■ Hl dicsérendő, hogy ezt a nagy munkát 104,4 százalékos bél­felhasználással oldották meg Kommunális szolgáltató válla­latainknál ez a munkasiker a termelékenység több mint 20 százalékos növelését eredmé nyeste. Szemléltetésül érdemes megemlíteni, hogy több más- jellegű munka mellett; 16 kilo­méter útépítést 150 ezer négy­zetméter járdaépítést 5000 mé­ter csatornázást több mint 45 kilométer vízhálózat-bővítést és 75 darab kút fúrását végez­ték el ezek a vállalatok 1960- ban. S. G ooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooüooooooonocoooouuuwjiMWBtepeoocoof» A Kiskunhalasi Mészhomok-téglagyárban még jóformán ki sem hült a tégla, cs m szállítják, hogy új lakásokat, középületeket emeljenek, és segítsék elsősorban a tenaetósaöv 2S KVL ÉVFOLYAM, 48, SZÁM Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara 60 fillér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents