Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-24 / 47. szám
iV / ÄVL ÉVFOLYAM, 47. SZÁM Ära 60 fillér 1961. FEBRUAR 24. PENTEK Ülésezik az Országgyűlés Szerdán délellőtt összeült az országgyűlés, amelyen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány élnöike, Apró Antal, Biszku Béla., Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Benke Valéria, Csergő János, Czinege Lajos, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Lasonczi Pál, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Söc Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyban heflyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseleteik számos vezetője és tagja. Az országgyűlésit Rónai Sándor, az országgyűlés eftnöke nyitotta meg, majd bejelentette, hogy az országgyűlés bizottságai megtárgyalták az 1961. évi állami költségvetés tervezetét. Az országgyűlés elfogadta az Elnöki Tanács által az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta . alkotott törvényerejű rendietekről szóló jelentést. Az ipari bizottság javaslatára az országgyűlés az ipari bizottság elnevezését ipari és közlekedési bizottságra változtatta. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak napirendjét: 1. Az 1961. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. 2. A legfőbb ügyész beszámolója. 3. Interpellációk. Ezután megkezdték az 1961. évi állami költségvetés tárgyalását, amelyet Nyers Rezső pénzügyminiszter beszámolója vezetett be. A szerdai ülésen Nyers elvtárs beszámolója után felszólalt Friss István, Koval Pál, Gazsó Sándor, Szállási Ferenc, Ligeti László, Török István és Bódi László, majd megyénk ország- gyűlési képviselője, Pankovits József né. Pankovits Józsefné felszólalása Repülőgépek szórják a műtrágyát a kecskeméti Vörös Csillag Termelőszöyetkezetbeo D Több mint 100 hold korai vetés már a földben van Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásomban a tanácsi gazdálkodás egyik ágával, a községfejlesztési munkával kívánok foglalkozni, amely új helyzetet teremtett megyénkben a tanácsok és a lakosság viszonyában, s amely azt eredményezte, hogy az utóbbi években rendkívül nagy utat tettünk meg a legfontosabb kulturális és kommunális feladatok megoldásában. t Néhány jellemző adatot említek meg az új kapcsolat kialakulására. Kiskunhalason például a községfejlesztési tervek összeállítását úgy végezték el, hogy a tanácstagok írásos közvéleménykutatást szerveztek. Mintegy 32 ezer vélemény alapján állították össze a községfejlesztés terveit. Érthető, hogy a lakosság a kezdeti bizalmatlanság után miért fogadta hét oly nagy szeretettel és örömmel kormányunk intézkedéseit, amely módot adott sok, régi mulasztás pótlására. Megyénkben bizony volt pótolnivaló. Mindössze 30 ezer lakásba volt bevezetve a villany a felszabadulás idején; a tanteremhiány ijesztő volt; s a megye öt városa közül egyetlen egyben, — de még Kecskeméten sem építettek vízvezetéket. A lakosság 80 százaléka ásott kutakból fertőzött, rossz vizet ivott. Bácsbokod ötezer lakosának például mindössze három kútja volt akkoriban. Ha ezzel összevetjük azt az eredményt, amit csupán hároméves tervünk alatt értünk el, szemléltető a fejlődés, amit befutottunk. Az elmúlt három évben köz- sógfejlcsztésl beruházásokból 300 új tantermet építettünk 104 millió forint értékben. Érthető hát, hogy a párt, a tanácsok, s a többi tömegszer- •'ezet vezetésével nagy tanodáim! erők mozdultak meg a kommunális helyzet megjavításéra. Bácsbokodon a felszabadulás óta a község minden jelentős utcájában épült járda, Sükösdön pedig, ahol korábban egyetlen jó kút sem volt, egymillió forintból törpevízművet építettek! Megyénkben az 1960-ban létrehozott községfejlesztési létesítmények összértéke előreláthatóan meghaladja a 140 millió forintot. Ezen belül a kulturális és szociális létesítményekre fordított összeg több mint 35 millió forint; víz- és csatornaépítésre pedig 28 milliót költöttünk. Tavaly 57 fúrott kút- tal gyarapodott a megye és 36 kilométer víz-, meg 182 kilométer villanyvezetéket és 114 ezer négyzetméter járdát hoztunk létre. A lakosság társadalmi munkában való részvétele minden eddigit felülmúlt 1958-ban a társadalmi munka értéke alig érte el a kétmillió forintot, az elmúlt évben végzett társadalmi munka értéke megközelíti a 16 milliót. Nagyjelentőségű a Hazafias Népfront akciója a műszaki értelmiségnek a társadalmi munkába való bevonására. Megyénkben 31 millió forint értékű létesítmény tervezését végezték el társadalmi munkában, s megtakarításuk értéke egymillió 131 ezer forint! Mindent összevetve megyénkben a községfejlesztési munkára fordított kiadás egy , főre számítva 1960-ban elérte a 250 forintot. Ebből 30 forintot társadalmi munkával biztosított a lakosság. Ezek az eredmények azt igazolják, hogy a lakosság nem-, csak szemlélője, de aktív ré-j szese is a saját élete formár lásáoak. , Az eredmények után néhány mondatban szeretnék azokkal a problémákkal is foglalkozni, amelyek ebben az évben jelentkeztek a községfejlesztési munkában. Az állami támogatás mértékének csökkentése miatt több községünkben egy- egy létesítmény befejezésének időpontja elhúzódik, s ez nép- gazdaságilag is károkat jelent. Helyesnek tartanám, ha valamilyen formában. — esetleg hitellel — lehetőséget kapnának ezek a tanácsok e létesítmények befejezésére. A község- fejlesztési alapból különösen a tanteremhiány enyhítését kell segíteni, de az állami támogatás kiesése út- és vízügyi beruházásokat is érint. Befejezésül egy tévhitről szeretnék szólani. Arról, amely szerint a mezőgazdaság szocialista átszervezésével csökken a lakosság hozzájárulása a községfejlesztési építmények létrehozásához. Ez Bács-Kiskun megyében nem így van! A bajai járás már az elmúlt évben a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett, „mégis” a parasztság egy főre eső társadalmi munkájának értéke 42 forint, a megyei átlagot jelentő 25—30 forinttal szemben! A szövetkezeti parasztság nagy felelősség- érzetét mutatja ez községéért, közösségéért. Éppen ezért szükségesnek tartom, hogy amikor az 1961-es költségvetést tárgyaljuk, mondjunk köszönetét azért a nagyértékű, áldozatos munkáért, amit megyénk lakossága végzett. Az 1961-es év költségvetését a magam nevében elfogadom, s az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. A több mint három és félezer holdas közös gazdaságban, a kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezetben élénk mozgás tapasztalható. A gépállomás három erőgépe végzi a szántást, négy erőgép pedig a trágyát hordja. Eddig földbe került már 43 katasztrális hold borsó, 50 hold szegletes lednek Megyénk gépállomásain február 20-ra lényegében befejezték a tavaszi munkához szükséges erőgépek javítását. Hétfőn reggel megyénk 18 gépállomásán megkezdődték a tavaszi szemlék és mindenhol felül- i vizsgálják a gépállomások ta- : vaszi felkészülését. Befejeződtek a szerződéskötések azokkal a régi termelő- szövetkezetekkel, amelyek területileg nem növekedtek az átszervezés idején. Többek között a Bácsalmási Gépállomás 110 ezer holdat szerződött le. A közös gazdaságokkal kötendő szerződés az idén közel 1 100 000 holdat tesz ki megyénkben. Az új és összevont- termelőszövetkezetekkel előreláthatóan március 25-ig kötik meg a szerződéseket, mivel legtöbb helyen most van folyamatban a megművelendő tenüMegyénk munkásai táviratok özönében tiltakoznak a kongói hazafiak gálád meggyilkolása miatt. A Kecskeméti Lakatosipari Vállalat 1100, a megyei kórház 220, a kecskeméti posta 120, a Közgazdasági Technikum 150 diákja, a Kecskeméti Kon- zevgyár 200, a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységének 700, a városi tanács 120, az OTP megyei fiókjának 00, a MÉK 150 és a Kecskemét és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet 100 dolgozója követelte és 10 hold mák. Szerdán reggel a Repülőgépes Növényvédő Szolgálat két gépe megkezdte az őszi vetésekre és az eddig felszántott területekre a műtrágya-szórást. A termelőszövetkezet 1200 hold műtrágyázására kötött szerződést. A gépek napi teljesítménye 300—409 hold. «iiiimniitH» Megkezdődtek a tavaszi szemlék gépállomásainkon Megyeszerte szántanak a gépek Megyénk munkássága egyhangúan követed Lumumba gyilkosainak megbüntetését letek végleges ki alakítása. Elkészültek a gép javítási szerződéskötések Ja, többek között Bácsalmáson, Duanokor* Kiskőrösön ismerték fel ennek jelentőségét. A gépállomások a szerződött szövetkezeteknek féláran javítják ki a hibás erő- és munkagépeket. Sajnos, sók termelőszövetkezetünk elhanyagolta eddig a gépjavítás! szerződéskötést, pedig e* elsősorban a közös gazdaságoknak nyújt előnyt. Nagy lendülettel kezdtek gépa állomásaink az elmaradt mélj*. szántás pótlásához. Az elmúl* héten Dusnokon már húsai traktor szántott, Bácsalmás hattá rá ban 30, Kalocsa környéké» pedig 12 traktor kezdett a szán»* táshoz. Megyénk más területé« is szántanak már. Hat univerzális gép végzi a műtrágya»» szórást a bácsalmási járásba«*. a bűnösök felelősségre vonását. A kecslkemétt dolgozók együtt tál részvétüket fejezték ki Lumumba hozzátartozóinak, valamint a kongói népnek. Lapzárta előtt még hat helyről tudósították szerkesztőségünket tiltakozó gyűlésekrőL Ezúttal a Kecskeméti Pályafenntartási Főnökség, a városföldi vasútállomás, a Tiszakécs- kei Permetező gépgyár, a Hartai Községi Tanács és a hartai Lenin Termelőszövetkezet adott, hírt erélyes hangú tiltakozásról
