Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-21 / 44. szám

választóik iránti kötelességeiket Országgyűlési képviselőink jelentéseiből 1961. február 81, kedd J Teljesítik A MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 8ÁCS - KISKUN MEOVEI LAPJA A törvényesség védelmében Az ügyészségek új munkamódszeréről Ügyészségeink iránt évről év­re növekszik az állampolgárok bizalma. Különösen megnyilvá­nul ez az ügyészségek általános felügyeleti tevékenységében, hi­szen ennek egyik kétségtelen jele, hogy sok panasz érkezik azokhoz. Az ügyészség — törvényességi őr tisztéből eredően — köteles is minden panaszt meghallgatni, megvizsgálni, vagy megvizsgál­tatni, ha az törvénysértésre vo­natkozik. De a panaszok nagy száma már oda vezetett, hogy szinte az íróasztalhoz szögezte az ügyészi s nem maradt kellő ideje az államigazgatási és gaz­dasági szervek működésének el­lenőrzésére. nem tudta kellőkép­pen vizsgálni: maradéktalanul betartják-e a jogszabályokat, nem követnek-e el törvénysér­téseket? Mi érdekli na ügyészt a panaszokból Szocialista államunk szerved­nek rendszerében az ügyészség az egyetlen szerv, amelynek fel­adata kizárólag a törvényesség védelme: állandó őrködés azon, hogy az állampolgárok és a hi­vatali, gazdasági szervek mara­déktalanul eleget tegyenek a jogszabályoknak. A törvényes­ség betartása egyébként minden szocialista szervnek kötelessége, de a többi szervre más felada­tok ellátásának kötelessége is hárul ezen túlmenően. Ebből ered, hogy az ügyészt elsősorban a törvényesség hely­zete, a jogszabályok érvényre- j utalásakor mutatkozó gyakor­lat érdekli. Csak másodsorban köteles figyelemmel lenni azok­ra a konkrét ügyekre, amelyek­re az állampolgárok hívják fel figyelmét panaszaikban. Ezek a konkrét ügyek az ügyészt »csak-« annyiban érdeklik, amennyiben azok törvénysértést takarnak, hiszen ilyen esetben az ügyész­nek kell feltétlenül gondoskod­nia a törvénysértés kiküszöbö­léséről. 'ilyenkor az ügyész vagy megvizsgálja a panaszt és intéz­kedést tesz. vagy pedig meg­vizsgáltatja az arra hivatott szervekkel és így gondoskodik a törvényesség helyreállít ásáróL Az orvoslás áj útja Tavaly nagy számban érkez­tek panaszok az ügyészséghez. E panaszoknak azonban csak alig egyötöd része volt olyan, amelyek valóban alappal sérel­meztek egy-egy szerv által ho­zott intézkedést. A panaszok zö­mét tehát el kellett utasítani. Mi­vel pedig a tömeges panaszinté- zés gátolja az ügyészséget fő feladatának végzésében és jelen­tős erőt köt le. ezért érthető, hogy szükségessé vált az ügyész­ségek munkamódszerének bizo­nyosfokú megváltoztatása. Az új ügyészi munkastílust 1961. január 1-től az általános felügyelet tekintetében az jel­lemzi, hogy az ügyészség csak kivételes esetben foglalkozik az állampolgárok egyes panaszai­val. Azok többségét nem maga vizsgálja, hanem az arra illeté­kes szervekkel vizsgáltatja meg, s e célból a panaszokat az arra illetékes szervekhez küldi el. Általános vizsgálat alkalmával aztán az illető szervet ellenőrzi majd az ügyészség, hogy az oda áttett, s a máshonnan ér­kezett panaszokat valóban meg­vizsgálta és elintézte-e. A pana­szok átküldése után számottevő ügyészi munkaerő szabadul fel a törvénysértések még meglevő okainak, forrásainak, leggyako­ribb megjelenési formáinak ke­resésére. kutatására. E források felszámolásával pedig nyilván­való, hogy tovább szilárdul a törvényesség, s egyre kevesebb okuk lesz az állampolgároknak panaszok élőterjesztésére. A sú­lyos természetű törvénysértést feltáró panasz esetében termé­szetesen továbbra is az ügyész fog intézkedni közvetlenül. Községi tanácsok, figyelem ! Az ügyészi panaszintézés te­rén hozott változtatást az is in­dokolja, hogy a törvényességi helyzet lényegesen megszilár­dult. Ha megyénk törvényességi helyzetét több évre visszamenő­en értékeljük, az ügyészi vizs­gálatok eredményéként megálla­píthatjuk, hogy megyei szinten már csak elvétve találkozunk törvénysértésekkel. A megyei ta­nács végrehajtó bizottságánál a törvénysórtési esetek tehát úgy­szólván csak kivételek. Járási szinten a törvényesség megszi­lárdításának folyamata főleg az elmúlt évben mutatott biztató változást, de még korántsem olyan fokban, mint az megyei szinten megállapítható. A törvényességi helyzet köz­ségi szinten ellenben még nem ilyen kedvező. Az ügyészi vizs­gálatok ugyanis itt még számos törvénysértéssel találkoztak. E törvénysértések kiküszöbölését viszont nem az ügyészséghez be­nyújtott panaszok útján, hanem a fellebbezési jog eszközével le­het elérni, ami az esetek túl­nyomó többségében célra is ve­zet, hiszen — mint fent mond­tuk — a felettes szervek törvé­nyességi gyakorlata szilárdnak tekinthető. Hozzá kell egyébként tenni, bogy a törvénysértések többnyi­re a jogszabályok nem kellő is­meretére vezethetők vissza. Itt jelentkezik annak a fontossága, hogy — különösen fiatal káde­reink — akik az államigazgatás és a gazdasági élet területén dolgoznak, fokozott szorgalom­mal tanuljanak és tanulmányoz­zák jogszabályainkat. Dr. Sági Béla, a megyei főügyészség ügyésze Országgyűlési képviselőink negyedévenként írásos jelentést küldenek a megyei képviselő- csoport elnökének, amelyben beszámolnak tevékenységükről. Bár e rövid jelentések nem tük­rözhetik a sok-sok élményt, ér­dekes eseményt, amiben részük van az ország legfőbb törvény­hozó testületébe küldött válasz­tottjainknak, nézzük, miről is szá­molnak be, mit tapasztaltak szerte a megyében. Pankovits Józsefné képvi­selő többek között arról ír, hogy néhány bajai iskola az ő segítségét is kérte a politechnikai oktatás meg­szervezéséhez. t Beszélgetett erről a város üze­meinek vezetőivel és sikerült megegyeznie velük abban, hogy több iskolai tanműhelyt szerel­jenek fel. Dr. Ortutay Gyula képvise­lőnk három hónap alatt öt íz­ben látogatott el a fővárosból megyénkbe. Választói részére tartott fogadóóráin kívül meg­látogatta a Csengődi Állami Gazdaságot, részt vett a megye orvosainak találkozóján, s két napot töltött a különböző köz­ségekben, ahol otthonában be­szélgetett el sok termelőszövet kezeti gazdával és egyénileg dolgozó paraszttal. Mint arra legilletékesebb személy, Végh József kép­viselő fogadónapjain, s az általa tartott gyűléseken Több mint ötven ügyet tárgyalt eddig a Bács-Kiskun megyei orvosetikai bizottság Az orvosetikai bizottság tár­sadalmi szerv, amelynek fel­adata őrködni az orvosi tevé­kenység hivatásszerű művelé­sén, az orvosi hivatás írott és íratlan erkölcsi szabályainak betartásán. Ugyanakkor erköl­csi védelmet nyújt az arra ille­tékes szervek segítségével a munkájukat becsületesen ellátó orvosoknak. A Bács-Kiskun megyed orvos­etikai bizottság megalakulása óta több mint ötven beérkezett panaszt tárgyalt, amelyeket részben a megyei, járási és vá­rosi tanácsok egészségügyi osz­tályaira adtak be, egy részüket pedig maguk a panaszosok jut­tatták el közvetlenül az orvos- etikai bizottsághoz. A bizottság a panaszokat minden esetben megvizsgál­ta, sok esetben a panaszo­sokat és az érdekelt orvoso­kat ki is hallgatta, s ezek alapján hozta meg felmentő vagy elmarasztaló elvi dön­tését. Az elmarasztalt orvosok ügye ezután Orvosi Fegyelmi Tanács elé került további elbírálásra. Jelentősen segítette az orvo­sok és a bizottság munkáját az egy évvel ezelőtt megjelent Orvosi Rendtartás. Ez részlete­sen tartalmazza az orvosok kö­telességeit és jogait a magas­színvonalú, díjtalan egészség- ügyi ellátásra, s a magánbeteg kezelésére vonatkozóan. Az or­vosetikai bizottság sok olyan ügyet tárgyalt, amelyek tanul­ságul szolgálhatnak a betegek és az orvosok számára. Legutóbb például a kuruzs- lás jellegű cselekmények felszámolására tett javasla­tot. Erre az adta az indítékot, hogy az egyik körzeti orvos há­rom beteg kérésére folyamato­san alkalmazta az úgynevezett Bordás-féle carcinoma vaccinát E készítményből — melyek el­terjedésére másfél évvel ez­előtt már a Borsod megyei eti­kai bizottság is felhívta a fi­gyelmet — illetékes szervek megállapították, hogy gyógyí-1 tásra alkalmatlan, a vele való kezelés és a szernek előállítása kuruzslás. A bizottság megálla­pította, hogy ha a szer ártal­matlannak is bizonyulna, hasz­nálata a helyes gyógykezelés el­mulasztását okozhatja. A bizottság nem elégedett meg az orvos figyelmezte­tésével, hanem kérte az Egészségügyi Minisztérium, illetve az Orvosegészség­ügyi Dolgozók Szakszerve­zete fellépését a kuruzslás végleges meggátolására. Az ügyben egyébként bírósági eljárást tettek folyamatba. Igen tanulságosnak bizonyul­tak az orvosetikai bizottság előtt tárgyalt ügyek, ezért el­határoztuk, hogy a betegek és az orvosok kapcsolatának meg­javítása érdekében az orvoseti­kai bizottság elvi döntéseiről időnként cikket közlünk la­punkban. >0000000000-000-00000? A Mézeskalács — Kiskun majsán A kisk unmajsai művelődési otthon lelkes színjátszó gar­dája ez évben is derekasan kiveszi részét a község kulturális életéből. A nemrégen bemutatott Mézeskalács című daljáték előadását nagy tetszéssel fogadta a közönség. Ezt mi sem bi­zonyítja jobban, mint hogy a darab rövid időn belül öt elő­adást ért meg a községben. A kiskunmajsai színjátszók tehetségük, toldásuk legjavát adták ez alkalommal, s a község szimfonikus zenekara is mél­tán kapta a közönség elismerését. Az igyekezet, a szorgalom nem volt hiábavaló: az előadás színvonala jóval az öntevé­keny színjátszóktól megszokott teljesítmény fölé emelkedett. Minden elismerést megérdemel az együttes és vezetője: Molnár Pál. Még sok ilyen előadást várunk a kiskunmajsai színját­szóktól. Molnár László gimn. igazgató. JOOOOOOOOOOOOOOOOOOí SELEJT? verte vissza a forint lebe-, lyegzéséről szállongó rém­híreket Fekete Miklós képviselő kül- és belpolitikai helyzetről szóló be­számolójóit kétszázan hallgatták meg az Építők Katona József Művelődési Otthonában. Mészöly Gyula Kossuth-díjas kutató, országgyűlési képvise­lőnk indította megyénk terme­lőszövetkezeteiben a „holdan- kénti 150 mázsás paradicsom- termést” mozgalmat, amelyhez eddig 10 termelőszövetkezet csatlakozott. Szorgalmasan el­jár a járási, városi és községi tanácsülésekre választókerüle­tében Fekete Pálné képviselő, s hacsak ideje engedi, a ter­melőszövetkezetekbe is elláto­gat. Sokat beszélget az egyszerű emberekkel, ezért hamar ész­reveszi a vezetés hibáit. Ta­pasztalatait rendszeresen közli az illetékesekkel, s így segíti s panaszok orvoslását, a hibák kijavítását. Alig van gyűlés, értekezlet, tanácsülés, ünnepség, amelyre Máté János képviselő el ne menne. Három hónap alatt 14 rendezvényen vett részt, s nem csoda, ha jól ismeri választó- kerülete lakosságának minden örömét, bánatát. Vörös János képviselő kü­lönösen az ipari üzemek látogatását kedveli, de mint jelentésében írja, az utóbbi hónapokban részt vett a termelőszövetkezetek szer­vezésében is. Rigó János képviselő többek között a pedagógusokkal foly­tatott beható vitát az iskolare­formról. Ugyanakkor előszere­tettel jár azokhoz a dolgozó parasztokhoz beszélgetni, akik nemrég léptek be a termelő- szövetkezetbe. Sorolhatnánk még az adato­kat arról, hogyan teljesítik vá­lasztóik iránt vállalt kötelezett­ségeiket képviselőink. Min­dent összefoglalva azonban, a fentiekből megállapíthatjuk; a mi országgyűlésünk abban is különbözik a tőkés államok törvényhozó testületétől, hogy képviselőink megválasztásuk után sem feledkeznek meg megbízóikról. Időt és fáradsá­got nem kímélve járják vá­lasztókerületüket és fogadóna­pokon, képviselői beszámolók alkalmával, sőt nem egy eset­ben otthonukban is beszélget­nek választóikkal. Nagy Ottó ATOMNÖVÉNYEK A belorussziai talajjavítási és vízgazdálkodási intézetben új árpafajtát termesztettek ki, amely hektáronként 50 mázsát fizet. A tudósok a növényneme­sítés hagyományos módszerein kívül radioaktív besugárzást al­kalmaztak. Az eredmények minden várakozást felülmúltak A besugárzott vetőmag hosszú, dús kalászokat hozott. Az új árpafajta nemcsak nagy termő- képességével tűnik ki, hanem erős szárú, nem dől meg és a mezőgazdasági kártevőkkel és növénybetegségekkel szemben is roppant ellenálló. *****•*•*--- ­--*i~nfVWWIA<UlAIUI.- Jrlcjll — Igen. Egy kerékkel több van neki PETŐFI NEPE % Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság-. Felelős szerkesztő; Weither Dániel. Kiadja! a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó! Mezei István. Szerkesztőségi Kecskemét. Széchenyi tár t ázását Szerkesztőségi telefonközpocii 39-19. 39-1«. Belpolitikai rovat: 13-30 Szerkesztő bizottsági 19-39 Kiadóhivatalt Kecskemét. Szabadság tár 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető! a helyi posta hivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 Pb Bács-Kiskun megyei Nyomda V, Kecskeméti — TeU 16-29, 37-49

Next

/
Thumbnails
Contents