Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-21 / 44. szám
1961. február 21, kedd S. »14»! Az árutermelés feltételei mint bármikor A kötelező begyűjtés megszüntetése óta az 1960-as év volt az első, amikor már nemcsak az érdekelt felvásárló vállalatok, hanem a termelést irányító megyei, járási, városi és községi tanácsok is felvásárlási előirányzatot kaptak fontosabb mezőgazdasági áruféleségekre. Tehát az elmúlt év félvásárlási tevékenységére jellemző volt, természetesen elsősorban a szocialista szektorra vonatkoztatva, hogy már a termelés stádiumában ismert volt a cél: az előállítandó és felvásárlandó áru mennyisége. Sajnos sok új, vagy területileg jelentősen fejlődött termelőszövetkezet csak április, május hónapra tudta megszervezni a közös termelést, ennélfogva nem tudhatott az egész évre ^ minden cikkre kielégítő termelési, illetve előállító tevékenységet kifejteni. A nagyüzem, fölénye megmutatkozott meg a termelőszövetkezetek az idei gazdálkodást. A tervekben értékesítésre előirányzott áruféleségekre mielőbb kössék meg a szerződést, a vállalatok kezdjék meg a juttatások folyósítását, a termelő- szövetkezetek pedig a szerződésben vállalt termelési, állat- nevelési, hizlalási. illetve értékesítési feladat szakszerű előkészítését. Nem késlekedhetnek például a MÉK-nél, vagy a konzervgyárnál a tavaszi primőrök vetőmagvainak, a meleg- ágyi ablakoknak eljuttatásával, a műtrágya leküldésével. A felvásárló vállalatok erősítsék kapcsolataikat a termelőszövetkezetekkel, termelőszövetkezeti csoportokkal és szakszövetkezetekkel. A korábbi, futólagos ellenőrzés helyett adjanak konkrét szakmai segítséget. Ugyanezt tegyék a tanácsok mezőgazdasági szakemberei is, egyúttal ellenőrizve a vállalatok tevékenységét. A közeljövőben takarmánykeverő üzemek kezdenek működni a megyében. Ezek készítményeit propagálják és szakszerű felhasználásukhoz adjanak tanácsokat. A háztáji gazdaságok még srk árut adnak A közös gazdaságok által készített áruértékesítési, illetve áruátadási tervek alapján várható árumennyiség, valamint a község, város, járás felvásárlási terve közötti különbséget a háztáji és az egyéni gazdaságoktól kell felvásárolnunk. Ezekben jelentős mennyiségű árut képviselő termelési alapok vannak, amelyeknek jelentőségét a közös gazdaság és ezen belül a közös állattenyésztés minden erővel történő fejlesztése mellett sem lehet lebecsülni. Vágóállatokból (vágósertés, vágómarha, baromfi), állati termékekből és több községben szőlőből, zöldségből, gyümölcsből a háztáji gazdaságok adják az áru nagyobb hányadát. Államunk nem keveset áldozott arra, hogy ezeknek a gazdaságoknak takarmánybázisát növelje, illetve kiegészítse azáltal, hogy a sertés- és libahiz- lalási, vagy tojásértékesítési szerződésekre állami áron takarmányt juttat Megunták az özvegységet A szerződéses fegyelem betartása Ennek ellenére a termelőszövetkezetek gazdálkodásának fölénye néhány termelési ágazatban már 1960-ban bebizonyosodott. Bár 1959 őszén az egyénileg dolgozó parasztok nem vittek kielégítő vetésterületet a termelőszövetkezetekbe, mégis a közös gazdaságok egy kataszt- rális hold kenyérgabona vetés után 320, míg az egyéni gazdák csak 104 kilogrammot adtak át a felvásárló vállalatnak. Hasonló a helyzet a borfelvásárlásban is. 1960 második felében egy kát. hold közösen művelt szőlőterületről 578 litert, míg az egyénileg művelt szőlő- terület egy holdjáról átlagosan csak 331 liter bort adtak át az Alföldi Állami Pincegazdaságnak. Zöldségfélékből a felvásárolt mennyiség 63,1 százalékát már a közös gazdaságok szolgáltatták. Nem minden termelési ágban születtek ilyen jó felvásárlási eredmények. Vágósertésből például többezer darabbal, baromfiból mintegy 40 vagonnal, tejből 9 ezer hektoliterrel kevesebbet adtak termelőszövetkezeteink a tervezettnél. Elsősorban a munkaszervezet kialakítását, az ösztönző jövedelemelosztási formák alkalmazását mulasztották el sok helyen, de ezen felül nem egy termelőszövetíkezetben a meggondolatlan tervezés is közrejátszott az árutermelési, illetve jövedelemkiesésben. Javult a felvásárló vállalatok tevékenysége A elmúlt évi tapasztalatok bizonyítják, hogy mind több és több felvásárlási szakember látja be, hogy munkája nem korlátozódhat csupán az áru átvételére, a szakszerű raktározásra és a felvásárolt áru feldolgozó helyére, illetve a fogyasztóhoz való eljuttatásra, hanem az már a termeléssel megkezdődik. Bár kevesebb esetben, de még mindig volt panasz egyik-másik vállalati felvásárlóra az átvétel és a minősítés, de a szerződés- kötéssel kapcsolatban is nem kielégítő propaganda miatt Jó ' összefogó és irányító szerveknek bizonyultak az 1960-ban megalakult járási, városi felvásárlási operatív bizottságok. Jelentős szerepet töltöttek be többek között az üzérkedők és a spekulánsok elleni társadalmi és hatósági küzdelem megszervezésében. A tavalyi felvásárlási tevékenység tapasztalataiból okulni kell. Az 1961. évi felvásárlási tervek mintegy 15 százalékkal több árut kívánnak megyénktől, mint amennyit az előző évben felvásároltunk. Baromfiból 70 vagonnal, tojásból 6 millió darabbal, gyümölcs- és zöldségféléből 3 ezer vagonnal magasabb a terv az elmúlt évben felvásárolt mennyiségnél. Ez megnöveli a mezőgazdasági termelést és felvásárlást irányító, lebonyolító és ellenőrző intézmények felelősségét. A szerződéses rendszer fontosságának növekedésével együtt jelentkezik a szerződéses fegyelem megszilárdítása, a szerződések teljesítésének biztosítása. Ez nem csupán a szerződtető vállalatok jogi képviselőinek feladata, hanem azoknak a szakembereknek is, akik a szerződő féllel állandó kapcsolatot tartanak és feladata a tanácsoknak is. Nem szabad tűrni, hogy egyeseik — még ha termelőszövetkezeti vezetőkről is van szó — a szerződések teljesítése előtt szabadpiacon, vagy spekulációs úton értékesítsék az árut, amire a szerződés alapján a népgazdaság igényt tart. Vonatkozik ez a közeljövőben már jelentkező primőr zöldségfélékre is. A előbbiekben körvonalazott feladatok állandó, mindennapos tevékenységet igényelnek. Az 1961. évi tervek reálisak, teljesíthetők. A gazdasági alapok (különösen az állattenyésztésnél) jóval nagyobb mértékben biztosítottak- mint tavaly. Az elmúlt évinél korábban ismertté váltak a különböző szerződéses feltételek. Dolgozó parasztságunk többségben szocialista mezőgazdasági üzemben végzi szorgalmas munkáját, az árutermelés feltételei tehát biztonságosabbak, mint bármikor korábban. Magony Imre Túlteljesítettük forgalmi tervünket Földművesszövetikezetünk kiskereskedelmi üzemága 1960-as forgalmi tervét 104,53 százalékra teljesítette. Az eredményes tervteljesítés annak köszönhető, hogy kiskereskedelmi egységünk dolgozói valamennyien lelkes munkát végeztek. Földművesszövetkezetünk februárban árubemutatót rendez. Ennek az a célja, hogy tovább növeljük a kiskereskedelmi üzemág forgalmát. Ez alatt különböző ajándékokat osztogatunk a vásárlóknak. — Február 19-én műanyagbemutatót rendeztünk. Karácsonyi Józsefné Izsák — Önök megjelentek előttem, mint a községi anyakényv- vezető előtt abból a célból, hogy házasságot kössenek.. „ Így kezdte a szokásos formulát Csorba Tibor, a felsőszentiváni végrehajtó bizottság titkára. Ki tudja hányadszor mondja már el ezt, a szöveg megszokott, az esküvő azonban szokatlan. Mán- dity József, a vőlegény 1891-ben, Reisz Rozália, a menyasszony 1897-ben született. Mind a ketten elunták az özvegységet és hogy megteremtsék maguknak az otthon melegét, házasságra léptek. Már évek óta termelőszövetkezeti tagok és bizonyára a »nagy család« sem feledkezik meg majd róluk. Szerfás épületek — saját erőből A CSÁSZÁRTÖLTÉSI Kossuth Termelőszövekezet erdejében mintegy hetvenen akácfát termelnek ki. Az engedélyezett 55 köbméter fát a szövetkezet fogatosai és tehergépkocsija, Zetora, valamint Belorusz traktora szállítják a központba, ahol Wiedner József „gatteros”, a villany-szalagfűrész kezelője felkészült már a szállítmány feldolgozására. Épületelemek lesznek a fából. — a termelőszövetkezet saját erejéből készíti el szerfás istállóit. A dunavölgyi lecsapoló csatorna mellett nemsokára kacsanevelőt épít a Kossuth brigádja. Már csak a megyei és járási szakemberek döntése szükséges az ól helyének pontos megjelöléséhez, s ha ez is megtörtént, az ezermester Koch János vezetésével öt ács és kőműves nyomban hozzálát az építéshez. Persze, addig sem tétlenkednek az építő brigád tagjai. Mintegy száz új melegágyi keretet készítenek, s több régit üvegtáblával látnak el. A SZÖVETKEZETBEN eddig nem foglalkoztak baromfitenyésztéssel Az idén másként lesz, már megrendeltek 3000 naposkacsát, s gondoskodtak ’wvwwwxa/vwamMMAMMMMVM megfelelő nevelőről is: Kővári Jánosné a Kiskunhalason januárban megrendezett tanfolyamon sajátította el a kacsatenyésztés tudnivalóit. Már tárgyaltak arról is a Kossuth-ban* hogy az ősszel tyúkfarmot is létrehoznak, mégpedig úgy, hogy a szövetkezet minden gazdája egy-egy tyúkot ad a közösbe. Mihelyt a kacsanevelő elkészül, a csatornán túl elterülő legelőn azonnal hozzáfognak egy ötven férőhelyes — téliesft- hető — szabad tartását növendékistálló, majd a szarvasmarhák számára egy száz férőhelyes nyári szállás építéséhez ia. Ezután — amíg a marhák a szálláson tartózkodnak (a teheneket ott is fejik) —■ a községben levő harminc férőhelyes tehénistállót mégegyszer akkorára építik át. A termelőszövetkezet még as ősszel építtet egy 10 vagonon kukoricagórét és 10 hold termésének a tárolására elegendő dohánypajtát is. AZ EMLÍTETT építkezéseiéhez csupán a kacsanevelőhöz kért állami hiteit a császártöltési Kossuth — bár a faanyagot ahhoz is biztosította. T. I. Egy kosról 18-20 kilogramm gyapjú A címben szereplő szám ” nem sajtóhiba! A Szalk- szentmártoni Állami Kostelep 25 darab kaukázusi importkoJó termelési tervekre van szükség Egyik fontos feladat új és megnagyobbodott termelőszövetkezeteinkben a jó termelési tervek készítése. Ezzel alapozzák Falusi életképek — szomorú tanulsággal — Tessék, mi a panasza néni? — fogadja dr. Egri Levente, a Jánoshalmi Községi Tanács igazgató- sági előadója ennek a délelőttnek immár vagy tizedik ügyfelét. Az asszony — Barna Dezsőné — rongycafatokat húz elő, egy férfiing maradványait. Elmondja, hogy Tóth Antal nevű szomszédja szabadon járatja hat nagy süldőjét s az állatok rendszeresen betörnek a környékbeliek udvaraiba. Bamá- éknál a kötélre teregetett mosott ruhát le- ci hálták a malacok, s az inget már összetépték, mire észrevették a dolgot. Barnáné nyomban átment a szomszédba, s kérte: fizessék meg a nemezt az régen vett ing arát. Tóthék nem hajlandók, még nekik állt feljebb a panaszos figyelmeztetése. Ezért jött Barnáné a tanácshoz. Az előadó sóhajtva jegyzi a panaszt. Megnyugtatja a síró asszonyt, papírt tölt ki, amelyben megidézi Tóthékat. Az idézőt a postás majd kézbesíti, Tóth An- talék az első idézésre várhatóak nem jelennek meg — újabb idézés, újabb huzavona tehát egy 78 forintos ing miatt, amelynek ára jogosan illeti Barna Dezsőnét, hiszen világos a szomszéd hanyagsága. De Tóthék — dacolva a jó szomszédi viszonynyal — hivatali perré mérgesítik ügyet. Dr. Egri tucatjával tud felsorolni hasonló eseteket. Volt olyan hónapig tartó ügye, amelyben anya a lányával vitatkozott, szenvedélyes gyűlöl- séggel, egyik sem engedve igazából. A Vadgalamb utcában két testvér-tulajdonos között folyik per nem egészen egy hold terület használati jogáért. Az ügy most a községi tanácstól a járás- bíróság elé kerül. Kiskunhalason szintén bíróságot járt hasonló ügy. Az egyik szomszéd galambjai rászálltak a másik szőlőbeli kunyhójára, s az illető állítása szerint lerugdosták (!) róla a cserepeket. Ez úgy állt bosszút, hogy kukoricával teli patkányfogót rakott ki földje szélére, s a galambos szomszéd arra- tévedő tyúkjait megtizedelte. Inkább szomorú, mint mosolyogni való «ügyek« ezek. Menynyivel kevesebb felesleges akta születne, mennyivel több értékes óra jutna fontosabb dolgok intézésére, mennyi. gyűlölségnak elejét lehetne venni, ha egyes emberek több türelemmel, megértéssel viselkednének egymással szemben s a közmondásos fülemü- lemülefütty jussáért, vélt igazuk kiharcolásáért nem szaladozná- nak azonnal hivatalhoz, bírósághoz! sának egyikéről van szó; a kiállításra méltó gyönyörű állat a szakemberek becslése szerint ennyi gyapjút hordoz magán. ■ De nemcsak az az egyetlen érdekes látnivaló a telepen. Országos jellegű kísérlet folyik ugyanis Itt a honos magyar juhállomány külföldi fajtákkal való nemesítésére. — elsősorban gyapjúhozamának és minőségének emelésére. A Szovjetunióból kapott a telep 100—100 darab asricanlai illetve sztavropoli anyajuhot, — az ősz folyamán pedig Groz- nij-ból ausztráliai jellegű anyákat és kosokat; ezenkívül 20 darab francia fajtájú anyabírka tarkítja az állományt. A legutóbb kapott ausztráliai jellegű juhokról darabonként 10 kilogramm gyapjút várnak; a minőségi vizsgálat szerint e juhok mindegyikének hasán Is benőtt, tömött AA minőségű gyapjú van. A telepen már megindult a bárányozás; a sztavropoli állomány már másodszor bárányo- zik itt s máris közel 100, értékes tulajdonságokat örökített szaporulat béget a telep hodá- lyaiban, i
