Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-21 / 44. szám

1961. február 21, kedd S. »14»! Az árutermelés feltételei mint bármikor A kötelező begyűjtés meg­szüntetése óta az 1960-as év volt az első, amikor már nem­csak az érdekelt felvásárló vál­lalatok, hanem a termelést irá­nyító megyei, járási, városi és községi tanácsok is felvásárlási előirányzatot kaptak fontosabb mezőgazdasági áruféleségekre. Tehát az elmúlt év félvásár­lási tevékenységére jellemző volt, természetesen elsősorban a szocialista szektorra vonat­koztatva, hogy már a termelés stádiumában ismert volt a cél: az előállítandó és felvásárlandó áru mennyisége. Sajnos sok új, vagy területileg jelentősen fej­lődött termelőszövetkezet csak április, május hónapra tudta megszervezni a közös termelést, ennélfogva nem tudhatott az egész évre ^ minden cikkre ki­elégítő termelési, illetve elő­állító tevékenységet kifejteni. A nagyüzem, fölénye megmutatkozott meg a termelőszövetkezetek az idei gazdálkodást. A tervekben értékesítésre előirányzott áruféleségekre mi­előbb kössék meg a szerződést, a vállalatok kezdjék meg a jut­tatások folyósítását, a termelő- szövetkezetek pedig a szerző­désben vállalt termelési, állat- nevelési, hizlalási. illetve érté­kesítési feladat szakszerű elő­készítését. Nem késlekedhetnek például a MÉK-nél, vagy a konzervgyárnál a tavaszi pri­mőrök vetőmagvainak, a meleg- ágyi ablakoknak eljuttatásával, a műtrágya leküldésével. A fel­vásárló vállalatok erősítsék kap­csolataikat a termelőszövetke­zetekkel, termelőszövetkezeti csoportokkal és szakszövetkeze­tekkel. A korábbi, futólagos ellenőrzés helyett adjanak kon­krét szakmai segítséget. Ugyan­ezt tegyék a tanácsok mezőgaz­dasági szakemberei is, egyúttal ellenőrizve a vállalatok tevé­kenységét. A közeljövőben ta­karmánykeverő üzemek kezde­nek működni a megyében. Ezek készítményeit propagálják és szakszerű felhasználásukhoz ad­janak tanácsokat. A háztáji gazdaságok még srk árut adnak A közös gazdaságok által ké­szített áruértékesítési, illetve áruátadási tervek alapján vár­ható árumennyiség, valamint a község, város, járás felvásárlási terve közötti különbséget a háztáji és az egyéni gazdasá­goktól kell felvásárolnunk. Ezekben jelentős mennyiségű árut képviselő termelési alapok vannak, amelyeknek jelentősé­gét a közös gazdaság és ezen belül a közös állattenyésztés minden erővel történő fejlesz­tése mellett sem lehet lebe­csülni. Vágóállatokból (vágóser­tés, vágómarha, baromfi), állati termékekből és több községben szőlőből, zöldségből, gyümölcs­ből a háztáji gazdaságok adják az áru nagyobb hányadát. Államunk nem keveset áldo­zott arra, hogy ezeknek a gaz­daságoknak takarmánybázisát növelje, illetve kiegészítse az­által, hogy a sertés- és libahiz- lalási, vagy tojásértékesítési szerződésekre állami áron ta­karmányt juttat Megunták az özvegységet A szerződéses fegyelem betartása Ennek ellenére a termelőszö­vetkezetek gazdálkodásának fö­lénye néhány termelési ágazat­ban már 1960-ban bebizonyo­sodott. Bár 1959 őszén az egyé­nileg dolgozó parasztok nem vittek kielégítő vetésterületet a termelőszövetkezetekbe, mégis a közös gazdaságok egy kataszt- rális hold kenyérgabona vetés után 320, míg az egyéni gaz­dák csak 104 kilogrammot ad­tak át a felvásárló vállalatnak. Hasonló a helyzet a borfelvá­sárlásban is. 1960 második fe­lében egy kát. hold közösen művelt szőlőterületről 578 litert, míg az egyénileg művelt szőlő- terület egy holdjáról átlagosan csak 331 liter bort adtak át az Alföldi Állami Pincegazdaság­nak. Zöldségfélékből a felvásá­rolt mennyiség 63,1 százalékát már a közös gazdaságok szol­gáltatták. Nem minden termelési ágban születtek ilyen jó felvásárlási eredmények. Vágósertésből pél­dául többezer darabbal, barom­fiból mintegy 40 vagonnal, tej­ből 9 ezer hektoliterrel keve­sebbet adtak termelőszövetkeze­teink a tervezettnél. Elsősorban a munkaszervezet kialakítását, az ösztönző jövedelemelosztási formák alkalmazását mulasztot­ták el sok helyen, de ezen felül nem egy termelőszövetíkezetben a meggondolatlan tervezés is közrejátszott az árutermelési, illetve jövedelemkiesésben. Javult a felvásárló vállalatok tevékenysége A elmúlt évi tapasztalatok bizonyítják, hogy mind több és több felvásárlási szakember lát­ja be, hogy munkája nem kor­látozódhat csupán az áru átvé­telére, a szakszerű raktározásra és a felvásárolt áru feldolgozó helyére, illetve a fogyasztóhoz való eljuttatásra, hanem az már a termeléssel megkezdődik. Bár kevesebb esetben, de még min­dig volt panasz egyik-másik vállalati felvásárlóra az átvétel és a minősítés, de a szerződés- kötéssel kapcsolatban is nem kielégítő propaganda miatt Jó ' összefogó és irányító szervek­nek bizonyultak az 1960-ban megalakult járási, városi fel­vásárlási operatív bizottságok. Jelentős szerepet töltöttek be többek között az üzérkedők és a spekulánsok elleni társadalmi és hatósági küzdelem megszer­vezésében. A tavalyi felvásárlási tevé­kenység tapasztalataiból okulni kell. Az 1961. évi felvásárlási tervek mintegy 15 százalékkal több árut kívánnak megyénk­től, mint amennyit az előző év­ben felvásároltunk. Baromfiból 70 vagonnal, tojásból 6 millió darabbal, gyümölcs- és zöldség­féléből 3 ezer vagonnal maga­sabb a terv az elmúlt évben felvásárolt mennyiségnél. Ez megnöveli a mezőgazdasági ter­melést és felvásárlást irányító, lebonyolító és ellenőrző intéz­mények felelősségét. A szerződéses rendszer fon­tosságának növekedésével együtt jelentkezik a szerződéses fegye­lem megszilárdítása, a szerző­dések teljesítésének biztosítása. Ez nem csupán a szerződtető vállalatok jogi képviselőinek feladata, hanem azoknak a szakembereknek is, akik a szer­ződő féllel állandó kapcsolatot tartanak és feladata a taná­csoknak is. Nem szabad tűrni, hogy egyeseik — még ha terme­lőszövetkezeti vezetőkről is van szó — a szerződések teljesítése előtt szabadpiacon, vagy speku­lációs úton értékesítsék az árut, amire a szerződés alapján a népgazdaság igényt tart. Vo­natkozik ez a közeljövőben már jelentkező primőr zöldségfélék­re is. A előbbiekben körvonalazott feladatok állandó, mindennapos tevékenységet igényelnek. Az 1961. évi tervek reálisak, telje­síthetők. A gazdasági alapok (különösen az állattenyésztés­nél) jóval nagyobb mértékben biztosítottak- mint tavaly. Az elmúlt évinél korábban ismertté váltak a különböző szerződéses feltételek. Dolgozó parasztsá­gunk többségben szocialista mezőgazdasági üzemben végzi szorgalmas munkáját, az áru­termelés feltételei tehát bizton­ságosabbak, mint bármikor ko­rábban. Magony Imre Túlteljesítettük forgalmi tervünket Földművesszövetikezetünk kis­kereskedelmi üzemága 1960-as forgalmi tervét 104,53 százalék­ra teljesítette. Az eredményes tervteljesítés annak köszönhető, hogy kiskereskedelmi egysé­günk dolgozói valamennyien lelkes munkát végeztek. Földművesszövetkezetünk feb­ruárban árubemutatót rendez. Ennek az a célja, hogy tovább növeljük a kiskereskedelmi üzemág forgalmát. Ez alatt kü­lönböző ajándékokat osztoga­tunk a vásárlóknak. — Február 19-én műanyagbemutatót ren­deztünk. Karácsonyi Józsefné Izsák — Önök megjelentek előttem, mint a községi anyakényv- vezető előtt abból a célból, hogy házasságot kössenek.. „ Így kezdte a szokásos formulát Csorba Tibor, a felsőszentiváni végrehajtó bizottság titkára. Ki tudja hányadszor mondja már el ezt, a szöveg megszokott, az esküvő azonban szokatlan. Mán- dity József, a vőlegény 1891-ben, Reisz Rozália, a menyasszony 1897-ben született. Mind a ketten elunták az özvegységet és hogy megteremtsék maguknak az otthon melegét, házasságra léptek. Már évek óta termelőszövetkezeti tagok és bizonyára a »nagy család« sem feledkezik meg majd róluk. Szerfás épületek — saját erőből A CSÁSZÁRTÖLTÉSI Kos­suth Termelőszövekezet erde­jében mintegy hetvenen akác­fát termelnek ki. Az engedé­lyezett 55 köbméter fát a szö­vetkezet fogatosai és tehergép­kocsija, Zetora, valamint Belo­rusz traktora szállítják a köz­pontba, ahol Wiedner József „gatteros”, a villany-szalagfű­rész kezelője felkészült már a szállítmány feldolgozására. Épületelemek lesznek a fá­ból. — a termelőszövetkezet saját erejéből készíti el szer­fás istállóit. A dunavölgyi lecsapoló csa­torna mellett nemsokára kacsa­nevelőt épít a Kossuth brigádja. Már csak a megyei és járási szakemberek döntése szükséges az ól helyének pontos megje­löléséhez, s ha ez is megtörtént, az ezermester Koch János ve­zetésével öt ács és kőműves nyomban hozzálát az építés­hez. Persze, addig sem tétlen­kednek az építő brigád tagjai. Mintegy száz új melegágyi ke­retet készítenek, s több régit üvegtáblával látnak el. A SZÖVETKEZETBEN ed­dig nem foglalkoztak baromfi­tenyésztéssel Az idén másként lesz, már megrendeltek 3000 naposkacsát, s gondoskodtak ’wvwwwxa/vwamMMAMMMMVM megfelelő nevelőről is: Kővári Jánosné a Kiskunhalason ja­nuárban megrendezett tanfo­lyamon sajátította el a kacsa­tenyésztés tudnivalóit. Már tár­gyaltak arról is a Kossuth-ban* hogy az ősszel tyúkfarmot is létrehoznak, mégpedig úgy, hogy a szövetkezet minden gazdája egy-egy tyúkot ad a közösbe. Mihelyt a kacsanevelő elké­szül, a csatornán túl elterülő legelőn azonnal hozzáfognak egy ötven férőhelyes — téliesft- hető — szabad tartását növen­dékistálló, majd a szarvasmar­hák számára egy száz férőhe­lyes nyári szállás építéséhez ia. Ezután — amíg a marhák a szálláson tartózkodnak (a tehe­neket ott is fejik) —■ a község­ben levő harminc férőhelyes tehénistállót mégegyszer akko­rára építik át. A termelőszövetkezet még as ősszel építtet egy 10 vagonon kukoricagórét és 10 hold termé­sének a tárolására elegendő dohánypajtát is. AZ EMLÍTETT építkezéseié­hez csupán a kacsanevelőhöz kért állami hiteit a császártöl­tési Kossuth — bár a faanya­got ahhoz is biztosította. T. I. Egy kosról 18-20 kilogramm gyapjú A címben szereplő szám ” nem sajtóhiba! A Szalk- szentmártoni Állami Kostelep 25 darab kaukázusi importko­Jó termelési tervekre van szükség Egyik fontos feladat új és megnagyobbodott termelőszövet­kezeteinkben a jó termelési ter­vek készítése. Ezzel alapozzák Falusi életképek — szomorú tanulsággal — Tessék, mi a panasza néni? — fo­gadja dr. Egri Leven­te, a Jánoshalmi Köz­ségi Tanács igazgató- sági előadója ennek a délelőttnek immár vagy tizedik ügyfelét. Az asszony — Barna Dezsőné — rongycafa­tokat húz elő, egy fér­fiing maradványait. Elmondja, hogy Tóth Antal nevű szomszédja szabadon járatja hat nagy süldőjét s az ál­latok rendszeresen be­törnek a környékbe­liek udvaraiba. Bamá- éknál a kötélre tere­getett mosott ruhát le- ci hálták a malacok, s az inget már összetép­ték, mire észrevették a dolgot. Barnáné nyomban átment a szomszédba, s kérte: fizessék meg a nem­ezt az régen vett ing arát. Tóthék nem hajlan­dók, még nekik állt feljebb a panaszos fi­gyelmeztetése. Ezért jött Barnáné a tanács­hoz. Az előadó só­hajtva jegyzi a pa­naszt. Megnyugtatja a síró asszonyt, papírt tölt ki, amelyben meg­idézi Tóthékat. Az idé­zőt a postás majd kézbesíti, Tóth An- talék az első idézésre várhatóak nem jelen­nek meg — újabb idézés, újabb huza­vona tehát egy 78 fo­rintos ing miatt, amelynek ára jogosan illeti Barna Dezsőnét, hiszen világos a szom­széd hanyagsága. De Tóthék — dacolva a jó szomszédi viszony­nyal — hivatali perré mérgesítik ügyet. Dr. Egri tucatjával tud felsorolni hasonló eseteket. Volt olyan hónapig tartó ügye, amelyben anya a lá­nyával vitatkozott, szenvedélyes gyűlöl- séggel, egyik sem en­gedve igazából. A Vadgalamb utcában két testvér-tulajdonos között folyik per nem egészen egy hold terü­let használati jogáért. Az ügy most a köz­ségi tanácstól a járás- bíróság elé kerül. Kiskunhalason szintén bíróságot járt hasonló ügy. Az egyik szomszéd galambjai rászálltak a másik szőlőbeli kunyhójára, s az illető állítása sze­rint lerugdosták (!) róla a cserepeket. Ez úgy állt bosszút, hogy kukoricával teli pat­kányfogót rakott ki földje szélére, s a ga­lambos szomszéd arra- tévedő tyúkjait meg­tizedelte. Inkább szomorú, mint mosolyogni való «ügyek« ezek. Meny­nyivel kevesebb feles­leges akta születne, mennyivel több érté­kes óra jutna fonto­sabb dolgok intézésére, mennyi. gyűlölségnak elejét lehetne venni, ha egyes emberek több türelemmel, megértés­sel viselkednének egy­mással szemben s a közmondásos fülemü- lemülefütty jussáért, vélt igazuk kiharcolá­sáért nem szaladozná- nak azonnal hivatal­hoz, bírósághoz! sának egyikéről van szó; a ki­állításra méltó gyönyörű állat a szakemberek becslése szerint ennyi gyapjút hordoz magán. ■ De nemcsak az az egyetlen ér­dekes látnivaló a telepen. Or­szágos jellegű kísérlet folyik ugyanis Itt a honos magyar juhállomány külföldi fajtákkal való nemesítésére. — elsősor­ban gyapjúhozamának és minő­ségének emelésére. A Szovjetunióból kapott a telep 100—100 darab asricanlai illetve sztavropoli anyajuhot, — az ősz folyamán pedig Groz- nij-ból ausztráliai jellegű anyá­kat és kosokat; ezenkívül 20 darab francia fajtájú anyabírka tarkítja az állományt. A leg­utóbb kapott ausztráliai jellegű juhokról darabonként 10 kilo­gramm gyapjút várnak; a mi­nőségi vizsgálat szerint e ju­hok mindegyikének hasán Is benőtt, tömött AA minőségű gyapjú van. A telepen már megindult a bárányozás; a sztavropoli állo­mány már másodszor bárányo- zik itt s máris közel 100, érté­kes tulajdonságokat örökített szaporulat béget a telep hodá- lyaiban, i

Next

/
Thumbnails
Contents