Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-18 / 42. szám

1981. fetrrnSr n, A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÄSPAET BAC5 - KISKUN MEGYEI Köz- és küldöttgyűlések előtt Földművesszövetkezeteink idei terveiről nyilatkozik a MÉSZÖV elnökhelyettese Autómúzeum A falusi lakosság életének' alakulását a földművesszövet­kezeti kereskedelem fejlődése is előnyösen befolyásolja. Az el­múlt évek eredményeinek fel- használásával most reális ter­veket készítenek az idei keres­kedelemfejlesztésre. De vajon jó példák-e az elmúlt évi eredmé­nyek? — Erről nyilatkozott la­punk számára Piukovics Miklós elvtárs, a MÉSZÖV elnökhelyet­tese. — Egy évvel ezelőtt a MÉ­SZÖV igazgatóságának revében már nyilatkoztam arról — kezdte Piukovics elvtárs —, hogy a földművesszövetkezeti keres­kedelem üzlethálózatát milyen irányban kívánjuk fejleszteni. Egy év elmúltával közölhetem, hogy terveinket teljesítettük. Kialakultak megyénkben az ellátási körzetek, amelyekre biztonságosan építhettük fel a megye áruellátását. Ez azt jelenti, hogy a megye öt va­rosán kívül minden járás­ban több oil/an község is van, ahol a lakosság teljes választékban megvásárolhat­ja az értékesebb iparcikke­ket is. Elértük tehát zest a szándékun­kat, hogy a falusi lakosságnak nem keil napokat töltenie utaz­gatásokkal, hanem helyben vagy lakóhelyüktől nem messze be tudják szerezni a kívánt cikke­ket. A MÉSZÖV igazgatósága égy látja, hogy a vevők, s a földmű vesszövetkezetek szem­pontjából nagy jelentőségű ez az intézkedés; — Idén e tekintetben ax a fel­adat, bogy ott, ahol az ellátási körzet rendszere még nincs ki­építve, ezt megtegyük; másrészt pedig az, hogy még jobban meg­szervezzük a körzet áruellátá­sát. Ez az intézkedés főként ez évben, és az ezt követő évek­ben érezteti majd hatását, ami­kor a falusi lakosság többsége szocialista gazdaságokban dol­gozik és nincs szándéka 20—30 kilométert utazgatnia piacraj á- rás és városban való vásárlás miatt. — Tavaly tovább folytattuk az 1959-ben megkezdett módszer bevezetését. Modem, új eladási módszerekkel dolgozó üzleteket hoztunk létre, amelyek nemcsak a vásárlási időt rövidítik le, de megkönnyítik az eladók mun­káját is. 1960-ban megyénkben 65 kiskereskedelmi boltnál vé­geztek a földművesszövetkezetek szakosítást, vagy jelentősebb át­alakítást Ebből 57 bolt új ke­reskedelmi módszerrel műkö­dik. Ennél azonban sokkal több azoknak a boltoknak a száma, amelyeket tataroztak. Az elmúlt két évben a megye földműves­szövetkezeti kereskedelmének 1100 egységét hoztuk rendbe, s ez sok év mulasztásának pótlá­sát jelenti. Tavaly 12 új cuk­rászdát nyitottunk és nyolc ital­boltot kisvendéglővé alakítot­tunk át. ízlésesen berendezett cuk­rászdáink a falusiak kedvelt szórakozóhelyei, sőt már nem egy, más vidéken dol­gozó tataházi. nemesnádud­vari, tiszakécskei. vagy ép­pen jánoshalmi fiatalt csalt haza a megfelelő szórakozó­hely. Ez a folyamat csak erősödne és bővülne, ha az ellátásban és ki­szolgálásban sem lennének se­hol sem bosszantó hibák. 1961- ben az a szándékunk, hogy to­vábbi új cukrászdákat és kis­vendéglőket nyitunk. Ennél is fontosabb feladatunk azonban, hogy a meglevőket korszerűsít­sük és áruellátásukat megfelelő­képpen biztosítsuk. — Idei kereskedelemfejlesz­tési terveink a járási központok­kal és földművesszövetkezetek­kel egyetértésben már elkészül­tek. Sehol nem engedélyezünk hálózatbővítést, ahol erre nincs szükség az áruellátás szempont­jából. Beruházási keretet tehát csak akkor aduník, ha a íöld- művesszövetkezet vezetősége maximálisan biztosítja a tagság anyagi támogatását. Éppen ezért a közelgő köz- és küldöttgyűlé­séken a visszatérítési összegek­nek minél nagyobb százalékát szavazza meg a tagság a beru­házási keret kiegészítéseként; év közben bizonyos célok eléré­sére pedig gyűjtsenek a tagok célrészjegyeket; esetleg társadal­mi munkával, épületanyagok összegyűjtésévéi segítsék a ter­vezett létesítmények megvalósí­tását, — A MÉSZÖV kereskedelmi főosztályának elsőrendű felada­tai közé tartozik, hogy időben felkészítse a hálózatot egy-egy idény lebonyolítására. Most pél­dául fokozott gondot fordítunk arra, hogy a tsz-ék zárszáma­dása során jelentkező igényeket kielégítsük. Ahol lehetséges, a földművesszövetkezetek az árut a tsz-ekhez helyszínre szállítják és ott értékesítik. Megkezdődött a kereskedelem tavaszi felkészü­lése is. Az első negyedév során közel 150 tavaszi vásárt, divat­bemutatót. kiállítást rendezünk. — Igazgatóságunk a közel­múltban tárgyalta a földműves- szövetkezeti kereskedelem kész­letgazdálkodását. Megállapította, hogy általában kielégítő készle­tekkel rendelkeznék az üzletek, de e téren néhol sok a hiba. Ezért a MÉSZÖV azon munkál­kodik, hogy a falu új helyzeté­nek megfelelően alakítsa ki a szükséges készleteiket. Arra gon­dolok, hogy ma már falun sem elég csak rutinból, tapasztalatból ke­reskedni. Minden kereske­delmi embernek állandóan figyelemmel kell kísérni: mit kíván a lakosság, s mi­képpen tudja saját munká­ját minél gazdaságosabban végezni. A MÉSZÖV a jövőben folyama­tosan vizsgálja majd a falu igé­nyeit, a vevők elégedettségét és a gazdálkodást. Azt hiszem, ez­zel nemcsak az ellátás javul majd, de az ipart is közelebb hozzuk az igényekhez, hogy a vásárlók kívánsága szerint ké­szítse a szükséges cikkeket — fejezte be nyilatkozatát Piuko­vics elvtárs. Tóth Gábor Boltosok a kecskeméti kenyérről A türelmetlen vásárlók láttán legelőször a boltos emeli fel szavát, ha a sütőipar részére késve szállít, s „elsőfokon” ugyancsak a boltosnál gyűlnek össze a panaszok, ha a kenyér minőségével, esetleg mennyisé­gével van baj. A fogyasztó a bolttal áll közvetlen kapcsolat­ban, s annak jelzését a keres­kedelmi szerv továbbítja az iparnak. Az élelmiszerboltoknak erről a jelző tevékenységéről érdek­lődtünk a Bács-Kiskun megyei Elelmiszerkiskereskedelmi Vál­lalat áruforgalmi osztályán Széli István osztályvezetőtől és Papp István áruforgalmi elő­adótól. — Akadnak-e a kenyérellá­tás miatt észrevételek, s ha igen milyenek? — Boltjaink gyakori kifogása a késői szállítás. Ilyen észre­vételek elsősorban a külső ke­rületekből: Rendőrfaluból, Kis- kecskemétről és Szelei faluból érkeznek, ahová általában dél­tájban ér ki a kenyér. Ugyanez vonatkozik a péksüteményre is. — A minőség.,.? — Kecskeméten ilyen panasz is szép számmal akad. Igaz, itt a legnagyobb a fogyasztás. Az egész megye havonként hat­hétezer mázsás szükségletéből Kecskeméten kétezerötszáz— kétezernyolcszáz mázsa fogy el. Időnként sületlen, keletien, más­kor meg égett, alaktalan ke­nyér kerül ki a sütödékből. A legtöbb észrevétel a város leg­nagyobb pékműhelyét a tízke- mencés Klapka utcai üzemet éri. Igen szeretik viszont a vá­sárlók a Szegedi úti Papp-féle és a Dózsa György úti pékségek jó minőségű termékeit. — Sok az észrevétel a súly­hiányos árura. Ezt a vásárló — főleg a péksüteményeknél — csak úgy szemre gyanítja, de a boltos is leméri. Bizony a kenyérnél is, és a zsemlénél is előfordul, hogy néhány deka hiányzik az előírt súlyból Ilyen esetet többször jegyzőkönyvez­tünk figyelmeztetésül a sütő­ipari vállalat hibát vétő egysé­gének és reméljük, hogy majd csak elfogynak az ilyen termé­szetű panaszok. Végezetül hadd tolmácsoljunk egy kérést a boltok ,.gyűjtemé­nyébőla kilós, finom fehér vekninek igen nagy a keletje, csak — kevés van belőle. Na­gyon sok kecskeméti fogyasztó kívánságát teljesítené a sütő­ipari vállalat, ha ebből a ke­nyér-fajtából többet sütnének. Társadalmi munka Solton Szocialista szerződést kö­töttek a tanáccsal a községfej­lesztési munkákra a solti tsz-ek KISZ-szervezetel. Társadalmi munkával feltöltik a járdát a Rév úton, fásítanak, s vízleve­zető árkokat ásnak. Hat évvel ezelőtt kezdte «8 as autómodellezést s Haris ikerpár, ■ azóta feldolgozták a magyar autó tört éneimet, a Csonka-féle levélgyűjtő triciklitől a magomobilokig. Mun­kásságuk elismeréseképpen tta modelljüket a Közlekedési Múzeumban őrzik. Lakásukban mindenütt kisautók vannak, ■ a kisautókban a legapróbb alkatrész sem tér «I au erede­titől. Évente négy kisautót készítenek csupán, mert évekig tart, míg elkészülne* egy-egy modell szabadalmának tanul­mányozásával. Most az ősautóbusz terve foglalkoztatja őket 'TlapkSzhen Hígítás nélkül«.« A termelőszövetkezet! asszo­nyok téli foglalkoztatásáról tá­jékozódtam Hartán, amikor Vi- vát János elvtárs, a község párt­titkára látszólag egészen más természetű témával válaszolt: — Az Cj Élet Tsz brigádve­zetői — mondotta — a zárszám­adást előkészítő vezetőségi ülé­sen felvetették, hogy az összes munkákra megszavazott 60 000 munkaegység kevés egy évre. A főagronómusnak más volt a vé­leménye. Szerinte vetésszerke­zet és az állatállomány eddigi helyzete mellett hiba lett volna többet tervezni. Nem is sikerült' volna a terv végrehajtása mun­kaegység-hígítás nélkül. — Ügy kell tervezni, hogy az emberek egész éven át dolgoz­hassanak! — érveltek a brigád­vezetők, akik a legközvetleneb­bül érzik a tsz-gazdák egész éven át való foglalkoztatásának szükségességét. Az Üj Életben a gond úgy je­lentkezik, hogy kevés a tsz földje. A szükség sürgeti a bel- terjesebb, munkaigényesebb gazdálkodást. Minél több zöld­ségfélét, hagymát termelni és korán a piacra vinni. Baromfi és különösen a víziszárnyas tar­tásra nagyszerű adottságaik vannak. Egy ilyen telep létesí­tését már ebben az évben ter­vezik. Foglalkozik a három hartai termelőszövetkezet olyan el­gondolással, hogy közösen léte­sítenek egy baromfikombinátot, »OOOOOOOOOCO-OOOOOOCK Féltékenység s esetleg öntözéses gazdálkodás­ra is összevetik erejüket Nos, helyben vagyunk! A téli foglalkoztatást elsősorban bel- terjesebb gazdálkodással lehet megalapozni. A megfelelő ará­nyú zöldségtermelést — amely egész nyáron jó pénzekét hoz a konyhára —> télen savanyító üzemmel, üvegházi kertészettel, esetleg vessző és csuhéjfonó há­ziiparral lehetne kiegészíteni. Ä nagyarányú vízibaromfitartás ugyancsak sok haszonnal ke­csegtet: egyrészt hússal, hízott libával, kacsával, másrészt a tollal. Könnyen elképzelhető egy ilyen baromfitelepre épülő tollfeldolgozó, tollfosztó üzem, amely elsősorban az asszonyok­nak jelentene munkalehetősé­get, következésképpen téli kere­setet. Ha már itt tartunk, egészítsük ki az elképzeléseket még egy gondolattal: mi lenne, ha a há­rom tsz egyesített háziipart lé­tesítene? A már említett lehe­tőségek megvalósításán kívül Leithclser bácsi bizonyára szí­vesen megtanítaná a lányokat, asszonyokat mintás szőnyegszö- vési tudományára, s ugyanitt valamilyen formában hasznosí­tani lehetne a Hartán oly ked­velt tutyikötési mesterséget. Reális alapokon nyugvó élet­revaló elgondolások. Megvalósu­lásuk lehetővé tenné a gazda­ságnak — s a gazdaságoknak az eddiginél jóval több munka­egység felhasználását hígítás nélkül, mert a munkaegység mögött kézzelfogható termelés, pénzben kimutatható termelés lenne. _______________________P. J. PE TŐFI NÉPŰ A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség! Kecskemét. Széchenyi tér I. száma Szerkesztőségi telefonközpont» 26-1*. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-3» Kiadóhivatal) Kecskemét. Szabadság tér 1 a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: • helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj I nőnapra 12 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskeméti =» TeLi 15-29. 27-4*

Next

/
Thumbnails
Contents