Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-15 / 13. szám

1961. január 15, vasárnap 3. oldal Tíz televíziókészülék ) .. , Ur ,, i , n , i egy üzemben Húsz fenykepezogep ) 37 tflztnii fatokot alakul a (Bajai ófiülttaizfatoi'fiati 'VállaLatnál DOLGOZÓINK életkörülményeinek javulását, kulturális igé­nyeinek fejlődését bizonyítja, hogy vállalatunknál egyre nő a fényképezés szerelmeseinek száma. Jelenleg több mint húsz dol­gozónk rendelkezik már komoly teljesítményű fényképezőgéppel. Most, hogy fotózási készségüket növeljék, egymást segítve és ta­nítva a technikai, esztétikai és laboratóriumi ismereteket is el­sajátítsák, elhatározták, hogy üzemi fotokört alakítanák. ÖRÖMMEL számolok be arról is, hogy a karácsonyi ünne­pek előtt a Bajai Épületasztalosipari Vállalat tíz dolgozója érté­kes televíziókészüléket vásárolt megtakarított pénzén. Igaz, hogy az ünnepi műsort az antennák felszererelése hiányában többen még nem tudták élvezni, de a sikeres szilveszteri kaba­rét már elhozta otthonukba a televízió. Telket László MENNYI UJ SZÍN! HA AZ ESÖFÜGGÖNYRE napsugár hullik, akkor az szé­les skálában szórja szét a ra­gyogást. Valahogyan ez a sok­féle szín jut az ember eszébe, ha figyeli, szemléli a falu moz­gását, mai életét, forradalmi át­alakulását. De hogy a hasonlat semmiképpen sem sántítson, hadd mondjuk így: falusi poli­tikánk célkitűzései, találkozva a parasztok egyetértő gondol­kodásának prizmájával, ezer színre bomlik és legalább annyi­ra ragyog és gyönyörködtet, mint a szivárvány fizikai lát­ványa. Mennyi új szín! Egyik községben (de nem egyben — többen) a parasztem­Olajat vagy melegvizet találnak? Mélyfúrók dolgoznak Kiskunfélegyházán Érdekes munkához kezdtek Kiskunfélegyházán az elmúlt év novemberében: mélyfúrás előkészítéséhez. Hosszú kocsi­sorok hordták a felszerelést, s egyszer arra ébredtek a strand­fürdő környékiek, hogy maga­sabb torony áll már előttük a félegyházi templomtoronynál is. — Mit kereshetnek? — még lálni, annak is őrülhetünk. Er­re van remény, hiszen egy tu­dományos feltevés szerint az Alföld bizonyos részein, 1000— 1200 méter mélységben többfelé is van melegvizréteg. Akár egyik, akár a másik tör fel a föld mélyéből, az min­denképpen hasznára lesz Kis­kunfélegyházának. Szöveg: Márkus János Fényképezte: Pásztor Zoltán Milyen a terhelés? Ezt ellenőr­zi Jenei Zsigmond mérnök. ma Is az a kérdés merül fel azokban az emberekben, akik elmennek a 42 méteres fúróto­rony mellett és hallják a gé­pek állandó robaját. — Olajat keresünk — adja a felvilágosítást az Alföldi Kő­olajfinomító Vállalat mérnöke, Jenei Zsigmond. A szolnoki vállalat Orosháza környékéről indult Kiskunfél­egyházára. Előzőleg ugyanis ott fúrtak és ez azért emlékezetes, mert országos rekordot állított fel a szocialista brigád: 24 óra alatt 840 méter mélységig ha­toltak le. Látogatásunk idejére 1626 méter mélységbe süllyedt már itt is a fúró és 3000-ig akarnak lejutni. Ha addig nem találnak olajat, felesleges tovább a fú­rás... Somogyi Lajos a fúrógép me!- Legyünk derűlátók: hátha! lett azt mondja, van nap, ami- Bár a Jelenlegi mérések sejté­kor 100 méter mélyen le lehet tik, hogy nincs olaj, de helyet- • földbe. Ez a földré- te találhatnak esetleg melegvi­tegtől függ! zet Ha az utóbbit sikerül ta­A legmodernebb szovjet gépek­kel dolgoznak. Simon Árpád motorkezelő szerint öröm ezek­kel bánni. berek meg sem várva a bizta­tást, a népnevelők munkáját, összedugták fejüket és maguk fordítottak sorsukon. Néhány nap alatt az egész határ a kö­zösbe ment. Másutt,... hogy csak a csa­ládfő lépjen be, az kevés volna — mondták. Eegyéni korunkban is csak úgy boldogultunk, ha a ház apraja-nagyja dolgozott. Két lábbal léptek a szövetkezet­be: a családfő és »z egész család. A szövetkezetben is csak a do­logból lehet megélni — hang­zott a szó okosan — hiszen az sem valami álomország. Mun­ka, aztán majd tarthatod a zsá­kot. KISKUNFÉLEGYHÁZÁN, Já­noshalmán, de sok más helyen is pénzt adnak össze. Igaz, jól megrágták-fontolták. De lehet-e tavaszt kezdeni pénz nélkül? A józan ész, a föld és a gazdál­kodás féltő szeretete legyőzte az itt-ott megbújó krajcárosko- dó önzést és bizony sok millió forintra rúg az az összeg, ami induláskor a szövetkezetek buk­szájában lesz. És ez a mozga­lom — mintha nem lennének határai — egyre terjed. Úszódon családonként egy tyúkot adnak 15 csibével, Szakmaron süldő összeadásával kezdik a közös életet, mert tudják, hogy ez a befektetés majd busás kamatot fog hozni. Megmozdultak a szőlős terü­letek is. Az új útra lépett Solt- vadkerten a szemek már a hol­napba pillantanak. Hozzáláttak az ez évi és a távlati szőlő- és gyümölcstelepítési tervek kidol­gozásához. Másutt olyan parasztembe­rek, akikről már azt vélték hin­ni. hogy örökké az egyéni gaz­dálkodás gyeplőjét akarják fog­ni, fogadkoznak, hogy „majd mi megmutatjuk!” És semmi kétségünk nem lehet affelől, hogy megmutatják: szakérte­lemmel, szorgalommal akarat­tal mit lehet kihozni a földek­ből. Azt is tapasztaljuk, hogy az új termelőszövetkezetek már a megalakulás pillanatában ver­senyre keltek a régi szövetke­zetekkel. Jó ez? Nagyon jó. No­sza, vetélkedjenek csak, hasz- , nát ők maguk fogják látni. A lakiteleki Egyetértésben megalakult a pártszervezet. Ti­zenhat kommunistának az felső és legfőbb gondja az volt, hogy a szövetkezet erejét tetézzék a pártszervezet erejével. Ez a kommunisták kötelessége min­denütt. Mondjuk ki így: a szö­vetkezet megszilárdítása ott kezdődik, hogy milyen szilár­dan és szervezetten állnak lá­bukon a kommunisták. UGYE MENNYI szín? És ezek a színek is hányféle árnyalat­ban vibrálnak. De bármelyiket nézzük, szocializmus ez is, az >■ Milyen csattanós válasz ez a* ármánykodó nyugati rádióknak, vagy nevén nevezve a Szabad Európa Rádiónak, amelyek tele- rikálcsolják az étert a magyar parasztság sorsáról és ellenállás­ra buzdítanak. Hát megyénk pa­rasztsága tényleg ellenállt, de ezeknek az ármánykodó hírek­nek és nem kevésbé azoknak a becsmérléseknek, amellyel ezek a szennyadások népi hatalmun­kat illették. Hát tessék, pecse­nyéjüket sütögetni akaró urak, ilyen szándékokkal és ilyen pa­raszti bölcsességgel van kirakva az az út, amelyet mi a mező- gazdaság szocialista útjának mondunk. A TENNIVALÓ még temér­dek. Az új és a régi szövetkeze­tek sorsa egyaránt a szövetkezett parasztokon múlik. Az állam és a társadalom teljes erejével mel­lettük áll, fogja a kezüket és vezeti őket. De amit nem tesz­nek meg maguk, azt más he­lyettük el nem végezheti. Ügy élnek majd ahogyan dolgoznak. Amilyenné formálják szövetke­zetüket, az olyanná lesz. A ke­zükben van egész jövőjük, sze­rencséjük. S volna-e egy is a sok közül, alá a biztató, öröm­teli holnapért ne dolgozna szí­vesen? Érdekes számok és tények A Szovjetunió Legfelső Tanácsának legutóbbi ülésszakán elhangzott felszólalásokból... Örményországban erős ener­getikai bázist fejlesztették ki. A köztársaság egy lakosra számít­va már ma sokkal több villa­mosenergiát termel, mint a szomszédos Törökország és Irán; * Lettországban minden ezer lakosra 31 főiskolai és 304 kö­zépiskolai képzettségű szakem­ber jut. • Az üzbég népgazdaság 1960- ban a világ 50 országába ex­portálta áruit, mégpedig nem­csak a gazdaságilag elmaradott országokba, hanem olyan álla­mokba is, mint Anglia, Olasz­ország, az Egyesült Államok, Franciaország, az NSZK stb. Ha megvalósulna az általános és teljes leszerelés szovjet terve Támaszpontok nélküli világ helyzetbe kerülhet a másikká! szem­Ai fitalános és teljes leszarefiéi " szovjet tervezete az első sza­kaszban előírja a nukleáris fegyver célba juttatáséra szolgáló eszközök fel­számolását, s ezzel egyidejűleg az ide­gen területen levő katonád támasz­pontok megszüntetését. Miért válasz­totta M a szovjet tervezet a katonai potenciálnak éppen ezeket az összete­vőd t? Azért, ment felszámolásuk mind politikád, mind katonai szempontból a legfontosabb, legésszerűbb és a legin- (dokodtaibb. Vizsgáljuk meg a nyugati agneszfr Előkészületeik eredményeiként kialakult általános helyzetet. A világ tele van a szocialista tábor országait körülvevő katonai támaszpontokkal. Persze, ez megfelelő védelmi rendszabályokat vál­tott ki. Erről N. Sz. Hruscsov 1960 ja­nuárjában a következőket mondotta: — Mi számolunk azzal, hogy. hazán­kat külföldi katonai támaszpontokkal vették körül. Ezért rakétatechnikánkat Égy helyeztük ed, hogy feladatuk telje­sítését kétszeresen, sőt háromszorosan fs biztosítsuk... Ezek • szavak sokat mondanak, első­sorban azt, hogy az idegen területm létesített támaszpontok politikája vál­sággal küzd. Ezek a támaszpontok el­vesztették egykori stratégiai jelentősé­güket. Ez azért történt, mert létrejöt­tek a nukleáris fegyverek célbajutásá- nak nagyteljesítményű eszközei, ame­lyekké! a földkerekség bármely pontja elérhető, s amelyek a modern légelhá- rításd eszközök számára gyakorlatilag Elérhetetlenek. Az interkontinentális ballisztikus rakétáról van szó. amelyek e Szovjetunió rendelkezésére állnak, bogy ha kell, visszavágjon velük. EmeReftt a fegyveres erők más ágai Is komoly változásokon mentek át, megváltozott a csapatbázisok és bizto­sításuk rendszere. Ismeretes, hogy az Egyesült Államoknak van a legtöbb külföldi támaszpontja A sajtó adatai szerint csupán az amerikai stratégiai légierő parancsnokságának 70 tenge­rentúli támaszpont áll rendelkezésére. Ezek a támaszpontok azonkívül, hogy az Egyesült Államokat nem mentesítik a nukdeáris-nakétavisszacsapás alól, ha­lálos veszélyt jelentenek azon országok számára, amelyek területén elhelyezték. Nemhiába mondta az egyik nyugati hírmagyarázó, hogy a tengerentúli, amerikai támaszpontok elhelyezkedésé­nek térképe háború esetén olyan úti­kalauz lesz, amely a temetőket jelzi... Bár e támaszpontok elvesztik egy­** kori stratégiai jelentőségüket, létezésük mégis súlyosan veszélyezteti a békét. A nyugati hatalmak agresszív körei felhasználhatják őket a szocia­lista tábor országai éllen irányuló meg- lepetésszerű támadásra. Ez indokolja azon kérdés felvetését, hogy egyidejűleg meg kell szüntetni a katonai támaszpontokat és a nukleáris fegyver cédbajuttatásához szükséges eszközöket. Valóban ha az első sza­kaszban a katonai potenciál említett összetevőinek csupán egyikét szüntetik meg, akkor valamelyik előnyösebb ben. A szovjet javaslat végrehajtása viszont egyik államot sem juttatja előnyhöz a többivel szemben. Nyugaton gyakran azzal indokolják az idegen területeken levő támaszpon­tok és csapatok fenntartását, hogy ez az imperialista katonai tömbök részt­vevőinek szempontjából kiegyenlíti a legmodernebb szállítóeszközök, elsősor­ban az interkontinentális, ballisztikus rakéták területén való lemaradásukat. A szovjet terv igazságossága épp abban rejlik, hogy a szocialista országoknak már a leszerelés első szakaszában nem lesz meg az a stratégiai fölényük amellyel jelenleg rendelkeznek. Hiszen a nukleáris töltetek célbajutására szol­gáló minden eszközt, köztük az inter­kontinentális rakétákat is meg kell semmisíteni. A leszerelés érdekében mi erre is hajlandók vagyunk. T eljesen tarthatatlan az a másik állítás is. amelyet a leszerelés ellenségei Nyugaton terjesztenek. A szocialista országok lakosságának nagy számára hivatkoznak, mondván, hogy ez nagy fegyveres erők fenntartását te­szi lehetővé. Az általános és teljes le­szerelés szovjet programja azonban az első szakaszban előirányozza valameny- nyi állam fegyveres erőinek és hagyo­mányos fegyverzetének lényeges csök­kentését, i, a Szovjetunió és az Egyesült Államok fegyveres erőinek létszámát l millió 700 ezer főben állapítja meg. Ezenkívül figyelembe kell venni, hogy a nukleáris töltetek célba juttatására szolgáló korszerű eszközök felszámo­lása visszaállítja az Egyesült Államok földrajzi előnyét, hiszen Amerikát két óceán irdatlan kiterjedésű vízitömeged választják ed az Ovilágtód. Az idegen területeken levő katonai támaszpontok felszámolásával kapcso­latos problémának ezek a katonai as­pektusai. De más aspektusok is van­nak. A nyugati országok a számos kül­földi támaszpontról és az ott összpon­tosított nagy fegyveres kontingensek eltartásáról lemondva lényegesen csök­kenteni tudják improduktív kiadásai­kat. Ez pedig feltétlenül megszilárdítja gazdaságukat. A nemzetközi helyzet lényeges javu­lására is számítanunk kell. Ez elsősor­ban azért következik be, mert a tá­maszpontok megszüntetése komoly sze­repet játszik a különböző társadalmi rendszerű államok között a bizalom helyreállításában. Másodszor elősegíti a normális viszonyok kialakulását a támaszpontokat megszüntető, valamint azon országok között, ahol ilyen támasz­pontok voltak. II támaszpontok nélküli világ az ** enyhülő nemzetközi feszültség világa lesz. Az idegen területeken levő katonai támaszpontok megszüntetése, e területeikről a külföldi csapatok kivo­nása és a nukleáris töltet célbajuttatá- sóra szolgáló eszközök felszámolása után könnyen áttérhetünk azon további intézkedések megvalósítására, amelyek célja az általános és teljes Leszerelés.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents