Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-13 / 11. szám
Ebsr Sándor vezetésével nyári müvészteíep nyílik Baíán A Pedagógus Szakszervezet rajztanári cs művészeti csoportja hatvan festőművészt küld nyáron Bajára. Éber Sándor, nagynevű bajai festőművész vezetésével ugyanis nyári művésztelepet nyitnak itt 1961. július 1-én. Két alkalommal 30—30 festő jön el Bajára, hogy háromhetes csoportban a város környékét, főként pedig a Duna- mentét fesse. A tanítóképző akadémia két tantermet ürít ki és alakít át műteremmé erre a célra. Az anyagi kiadásokat a Pedagógus Szakszervezet rajztanár! és művészeti csoportja, az illetékes minisztérium, valamint a festőművészek fedezik. A telepet augusztus 15-én kiállítással zárják, amelyen mindkét, háromhetes csoportban résztvevő művészek kiállítják legsikerültebb Baja-környéki képüket. (F. D.) 1961. január 13, péntek A MAOYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS— KISKUN MEGYEI LAPJA (HeeelwHjfrláltál a n.8akadémiáig. Hogyan fejlődött a Szalkszentmártoni Nőtanács Növekszik a fala vásárló ereje A kalocsai járás föMirrcű- ▼esszövetkezeti boltjai decemberben 9 millió 512 ezer forintos forgalmat bonyolítottak le, 12 százalékkal többet mint a múlt év azonos hónapjában. Sólyom Ferencné férjével együtt már 23 éve tanít a faluban. Sokszor csábították „előkelőbb”, előnyösebb helyekre. Városba is, ahol egyetemista fiát és gimnazista kislányát gond nélkül iskoláztathatja, tanulmányaikat, fejlődésüket nap- ról-napra figyelemmel kísérheti. De itt maradtak Szalkszent- mártonban, vállalva azt az áldozatot, hogy az állatorvosnak készülő Feri havi 350 forintos albérletben lakjon Pesten, a kislány pedig a kunszentmik- lósi kollégiumból csak időnként járjon haza. Egy tanítónő arcképe Mi marasztalta itt őket? Nem csupán a megszokás, az anyagi megalapozottság, a szülői ház. Már az édesapja is ebben a faluban tanított, hosszú évtizedekig becsülettel munkálkodva hintette az emberibb, öntuda- tosabb élet ébresztőjét: a tu§ A paragrafusok között § A termelőszövetkezet és a tagjai közötti jogviták ív. A tag kártérítési felelősségének a vétkesség is elengedhetetlen feltétele. A vétkesség bizonyítása általában a tsz kötelessége. A közös munkában való részvétel elmulasztása esetén Is meg kell tehát vizsgálni, bogy a mulasztás a tagnak felróható-e? Figyelembe kell venni még, hogy a tagnak a mező- gazdasági munkákban megfelelő jártassága van-e; továbbá életkorát, egészségügyi állapotát, a munka elmulasztása idején a tsz helyzetét, ezzel összefüggően a mulasztásnak a gazdálkodásra kiható következményeit; azt is kell vizsgálni, hogy a tag az adott helyzetet ismerte-e, mennyiben ismerte, s így magatartásának következményeivel számolhatott-e? Emellett vizsgálni kell a kimentésre felhozott egyéb okok alaposságát is. A vétkesség fokának meghatározó szerepe van a kártérítés mértékére. Ha ugyanis a tag a kárt szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból idézte elő, vagy a kárt okozó magatartása bűncselekménynek minősül — emiatt ellene bűnvádi eljárás indult —, kártérítési felelőssége a kár teljes mértékéig terjedhet. Egyéb esetben a tag kártérítés címén legfeljebb az előző évi, egy tagra eső átlag munkaegység-részesedés értékének egy havi összege erejéig telel. A közös munkában való részPETÖFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztóségt telefonközpont! 26-1«. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-3* Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dH 1 hónapra 12 Ft. Bacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskeméti —* TeL: 15-29. 27-4# vételi kötelezettség elmulasztása folytán keletkezett kárt akkor kell szándékosan okozott- nak tekinteni, ha a tag magatartásának károsító következményeit ismerve, szándékosan mulasztja el a közös munkában való részvételt. Ha pedig a tag magatartásának károsító következményeit nem látja ugyan előre, de azt a fennálló körülmények között, a tsz-tagsággal járó körültekintés esetén látnia kellett volna, a kárt súlyos gondatlansággal okozottnak kell tekinteni. Nem hagyható figyelmen kívül a kártérítési felelősség elbírálásánál az sem, hogy ter- heli-e a tsz-t mulasztás a káreset bekövetkezésében; és hogy a tsz a kár elhárítása, illetve csökkentése érdekében úgy járt-e el, ahogy az rdott esetben az általában elvárható volt. (Folytatjuk.) dást. Az 6 elkezdett munkáját folytatta tovább leánya, Sólyom Ferencné, aki nem érte be „csak” annyival, hogy a kis iskolások útját egyengette a tanulás birodalmában, hanem faluja szeretetétől és nemes hivatásérzettől fűtve, egyre többet gondolt a felnőtt nemzedékre is. És a szeretetre, áldozatkészségre bizalom volt a válasz. Megválasztották a helyi tanács elnökének, ami nem csupán egyszerű tisztség-gyarapodást jelentett számára, hanem sok szép és komoly feladatot. Ennyit róla, az ő arcképéhez, amely egyúttal szorosan hozzátartozik a Nőtanács munkájához, terveihez. Erről azonban már ő beszél nekünk. — A mi falunkban nagyon nehéz volt az asszonyokat ösz- szeverbuválni. Rengeteg előítéletet, maradi ságot kellett leküzdeni, míg sikerült megalakítani például a kézimunka-szakkört. Miután régebben itt csak a re- cehorgolás volt elterjedve, nagy sikere volt a hímző tanfolyamnak, amit főként a szorgalmas Gonda Ferencnének köszönhetünk. Bámulatosan ügyes asz- szony, jobb és balkezével egyszerre rajzol, hímez. Ö tanította meg az ittenieket a buzsá- ki, a mezőkövesdi, és még többféle népi hímzésre. Megunták a tereferét — Amikor már hétről-hétre találkoztunk és az asszonyok úgy összeszoktak, hogy minden alkalommal zsúfolásig megtelt a pártház nagyterme, megunták az örökké visszatérő, köny- nyed tereferét, s még többre vágytak, amit a kézimunkázás öröme nyújt. Előadásokat kezdtünk tartani. Előbb csak minden átfogó rendszer nélkül, hol természettudományi, hol irodalmi, hol pedig egészségügyi témájút — ... És úgy hallottam, itt igazán bevált a közmondás, mely szerint evés közben jön meg az étvágy ... — Így is történt. A kézimunka-szakkör mellett létrejött a nőakadémia, melynek már pontos programja és célja van. A hetenként ismétlődő előadások alkalmával számtant, irodalmat, nyelvtant tanulnak az asz- szonyok, s az alapismeretektől a nyolcadik osztályos tudnivalókig teljesen átveszik a tananyagot Ezáltal állandóan figyelemmel tudják kísérni gyermekeik tanulását, sőt még segíteni Is tudnak nekik. Emellett a növénytermesztés és állattenyésztés témaköréből már öt — általában filmvetítéssel egybekötött — előadást tartottunk, melyeken a termelés új, korszerű módszereivel ismerkedtek asszonyaink. A gyakorlati eredmények Hát íme, így fejlődött egy szerény igényű kézimunka-szakkör nőakadémiává, az asszonyok nagy jelentőségű, önművelő fórumává, melynek máris számos gyakorlati eredménye lelhető fel a faluban. A múlt év decemberében például megrendezték az „öregek hetét”, mely nem csupán az asszonyok ösz- szefogását példázza, hanem a nőakadémia által meghonosított, új, emberi, nevelési elveket is tükrözi. A faluban élő 150 idős embert ugyanis az úttörőcsapat tagjaival keresték fel az asszonyok, illetve gyermekeikkel, a Nőtanácsban dolgozó édesanyák. Ha az ajándékokat nem is tekintjük — mert sehova nem mentünk üres kézzel —, e példamutató tiszteletadásban szocialista nevelési elveink megvalósulását könyvelhetjük el. A nőakadémia jóvoltából felébresztett tanulási és művelődési szomj nyilvánul meg a Nőtanács további elgondolásaiban is, amit szintén Sólyom Ferencné mesél el. — Most van alakulóban énekkarunk, színjátszó csoportunk, a bábszínházhoz pedig már a felszerelés nagy részét meg is vásároltuk. Ezek által hisszük, hogy még több szépet, tanulságosat tudunk nyújtani móst már nem csupán az asszonyoknak, hanem az egész faluközösségnek is. Reméljük, hogy a nagyszerű pedagógus, és a lelkes asszonygárda terveit, fáradozásait egyre több siker koronázza. — éné — LÁNYOK... ... a Lengyel Népi Demokratikus Köztársaságban, Visztula melletti népviseletben .... ... és Kubában, a népi miliciae ban. Új üzlet Bácsa’máson A napokban új üzletet nyitottak Bácsalmáson. A földművesszövetkezet modern berendezéssel látta el a bőr- és cipőalkatrészek boltját. Az új üzletben már igen sok vásárló járt. (Molnár József) Prókátori huncutság helyett ügyvédi igazság A régi és a mai ügyvédi tevékenységről ben még védőjének fém vallja be, hogy hamis tanúkkal akarja magát kimenteni a bajból. A gyakorlott ügyvéd azonban sokszor még a rejtett szándékok között is olvasni tud. Amit elutasítottak az ügyvédek A közelmúltban egy »vagy* szabású-« verekedés után « rendőrségi nyomozás ideje alatt a verekedés több résztvevője felkereste egyik ügyvédi mun« kaközösségünket, s eligazítást akartak kérni a rendőrség előtt teendő vallomásukra vonatkozóan. Jóleső érzés volt tudomásul venni, hogy ezt a munkaközösség ügyvédei kereken viszauta- sították, mert nem csupán törvénytelennek, — erkölcsi felfogásukkal is ellentétesnek tartották a kérést Ne értsük félre! Továbbra is joga és kötelessége az ügyvédnek a vádlott védelme, s ez manapság nem csupán a mentőkörülmények felsorakoztatásából áll... A vádlott korábbi, elvtelen védelme helyett azonban az igazság, a törvényesség felderítésében való aktív segédkezés- sel. a vádlott szükségszerű felvilágosításával töltik be napjainkban is fontos hivatásukat. Eszik Sándornó bíróság és az ügyvédkedés képez — a teljes igazság felderítése érdekében. És nemcsak a szerecsenmosdatás más, hajdan elterjedt prókátori huncutságok is kivesző félben vannak. Emlékezzünk például a hamis tanúzásra. Az elbeszélések szerint, ugyancsak megyénk egyik városában történt, még a felszabadulás előtt, hogy az egyik tekintélyes gazda leánya gyermeket várt egy katonatiszttől. A leány szülei nem tartották »célszerűnek«, hogy a katonatiszt a családba kerüljön. Annál inkább szerették volna a szomszédos gazda fiát. Hamistanúk seregét sorakoztatták fel — az őket védő és pusztán a pénzükért őket támogató ügyvéd közreműködésével —. hogy a szomszédos gazda fiával szemben megnyerjék az apasági pert és a fiatalok házassága réven egyesíthessék a két birtokot. Az ügyvéd védelmét kérő vádlott természetesen sok eset.i dobén keresett neki menedéket. .. Tehát nem bűntényről van szó, ellenkezőleg!... Kérem a vádlott felmentését... Nem akarjuk részletesen megcáfolni a védőbeszédet, — az említett leányka születésétől kezdve a Duna mellékén lakott, s állandó játszó helye volt a vízpart. A bíróság a bizonyítékok birtokában meg is hozta az igazságos ítéletet. Amikor azonban a vádlott fellebezni akart, védője ekként csillapította: — Szálljon már végre magába és lássa be: ezért az ocs- mány cselekedetéért nagyon is enyhe ítéletet kapott! Hamistanúzás Ma már egyáltalában nem, vagy csak nagyon elvétve találkozhatunk ilyenfajta «■szerecsen- mosdatá~sál«. Ügyvédeink nagy többsége a szocialista igazságszolgáltatás szellemében igyekszik beleilleszkedni abba a háromszögbe melyet az ügyészség, Igazságszolgáltatási rendszerünkben három fontos szerv tevékenykedik: az ügyészség, a bíróság és az ügyvédek. Az előbbi kettő munkájáról gyakran szó esik, arról jobban értesült a nyilvánosság; de hogy milyen szerepük van jelenleg az ügyvédeknek, — arról ritkán és keveset írunk, és beszélgetünk. íme, hát egy-két történet a múltból és jelenből, amely megismerteti akkori, s mai tevékenységüket. Szerecsenmosdatás Az ötvenes évek elején történt, hogy egyik Duna-menti városunkban a vízparton játszadozó nyolcéves kislányt egy férfi az erdőbe csalogatta és ott erőszakoskodni próbált vele. A dolog idejében lelepleződött, s s férfi vádlottként a bíróság elé került. Védője hangzatos szónoklatot vágott ki, hogy a büntetés álöl megmenekítse. A védőbeszéd egyik része fültanú emlékezete szerint ilyenképpen hangzott: — A gondatlan szülők felügyelet nélkül hagyva gyermeküket, kiszolgáltatták a tajtékzó Duna minden veszélyének. Ez az ember itt, aki védencem, dacolva minden veszéllyel, elragadta a Duna hullámai elől a szerencsétlen leánykát és az er-
