Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-13 / 11. szám
196L január 13, péntek S. oldat A termelés és as áruértékesítés a dunavecsei járás nagy termelőszövetkezeteiben A dunavecsei járásban a mezőgazdaság szocialista átszervezése során jelentős eredmények születtek. Az elmúlt téli, illetve tavaszi szervezőmunka eredményeként a járás tizenhárom községéből tizenegy szövetkezeti község lett. A járás 33 közös gazdasága közül 14 tsz 3000 holdon felüli területen gazdálkodik. A szövetkezeti szántóknak 65, a szőlőknek pedig 73 százaléka a nagy tsz-ek kezelésében van. E nagy szövetkezetek termelése és áruértékesítése jelentős súllyal jelentkezik a járás termelésében, felvásárlási terveinek teljesítésében, — annak ellenére, hogy vetésszerkezetük a múlt évben nem volt a legkedvezőbb. A szálastakarmányokon belül például az évelő pillangós terület nagyon alacsony: mindössze 5,3 százalék. A tsz-ek törekvése ennek az aránynak már az idén 8,5 százalékra való növelése. Háromezer holdon felüli tsz- ekben 914 hold területű földalatti nyomócsöves öntözőtelep van, a múlt évben pedig 968 hold öntözésére fúrtak csőkutat. Ebben az évben 1350 hold csőkútas öntözőtelepet terveznek, amelyből 800 holdon szántóföldi, 550 holdon pedig legelőöntözést végeznek. Az új termelőszövetkezetek szorgalmasan igyekeztek az állattenyésztés fejlesztésére is, részint hitelből történő vásárlással, részint a tagság háztáji állományából. A 3000 holdon felüli tsz-ekben 100 hold területre 14 darab számosállat esik. Szarvasmarha állományunk az év elejétől kezdve 9 hónap alatt 633 darabbal emelkedett, ennek közel fele tehén. Jelentősen növekedett a sertés- állomány is: a 9 hónap alatt történt szaporodás meghaladja a 3000 darabot. Az anyakocaállomány az év eleji 144-ről ezer darab fölé emelkedett, s a kun- adacsi Kossuth Tsz-ben például 100 holdra számítva eléri az 5 darabot. A sertésállomány növelésének legfőbb gátja volt eddig az épülethiány, a múlt évben azonban 580 férőhelyes Ciaztatót, 1000 férőhelyes süldőszállást és 2480 férőhelyes hizlalót építettek a nagy szövetkezetek. Az idén további 303 férőhelyes fiaztató, 1550 férőhelyes süldőszállás és 1540 férőhelyes hizlalda készül el ezekben a tsz-ekben. Az árutermelést illetően kenyérgabonából a járás tsz-ei több mint 41 vagonnal értékesítettek, s ennek a mennyiségnek köze! 64 százalékát a nagy termelőszövetkezetek adták. A 3000 holdon felüli szövetkezetek termésük 35 százalékát adták el az államnak. Az idei vetéstervek összeállításánál e szövetkezetek úgy tervezték, hogy gabonatermésük 50 százalékát közös értékesítésre fordítják, és 100 holdanként 100 mázsa kenyérgabonát adnak el. A járás összes burgonyaértékesítésének 95 százalékát a nagy termelőszövetkezetek adják. A hartai tsz-ek ebben is példát mutattak: a termés 70 százalékát adták el az államnak. A 3000 holdon felüli tsz-ek 100 holdról 45, a kisebb termelő- szövetkezetek 31 mázsa burgonyát értékesítettek. Kedvezőtlen képet mutat a múlt évi hízottsertés-értékesí- tés. A nagy termelőszövetkezetek alig 2000 darabra szerződtek, ami 100 holdanként éppen megközelíti a 6 darabot. Még a legjobbnak mondható dunavecsei Virágzó Tsz is csak 16,4, a solti Szikra 9 darab hízottsertést értékesített 100 holdról. Ezt a lemaradást a süldőhiány okozta. Ebben az évben már változik a helyzet. A 3000 holdon felüli termelőszövetkezetek közel 10 ezer darab hízottsertést állítanak elő, s így 100 holdról már 24,6 darabot tudnak értékesíteni. A hizlaláshoz a süldő-alapanyag és a férőhely nagyrészben már biztosított. Fejlődőben van a nagyüzemi baromfitenyésztés is. A 14 nagy szövetkezet közül 11 húsbarom- fineveléssel foglalkozik, 7 tsz pedig a törzsállomány beállítását tervezi. A 3000 holdon felül gazdálkodó termelőszövetkezetek majdnem 30 millió forint értékű árut értékesítettek ebben az esztendőben, ami a járás össz- teljesítésének 75 százaléka. A nagy tsz-ekben egy hold szántóra 843, a kisebb szövetkezetekben 545 forint áruértékesítés jut. A hartai Lenin Tsz például november elejére már 112,8 százalékra teljesítette előirányzatát c$eq,'di?q, a teriitzfohiz A munkaerő-szükséglet megállapítása az új termelőszövetkezetekben A munkaszervezet kialakí- " tásának egyik legfontosabb előfeltétele a munkaerő- szükséglet megállapítása. Ennek során az egyes termelési ágak munkaerő-szükségletét az előzetes vetésterv, a tervezett agrotechnika és a gépesítés mértékének figyelembe vételével kell megállapítani. A munkaerő- szükséglet összeállításánál az állattenyésztés és a növénytermelés, az építkezések és az esetleges mellék-üzemágak munkaerőszükségletét egyidejűleg szükséges felmérni. A munkaerő-szükséglet és az új szövetkezet munkaerő-létszámának egybevetésével készül a munkaerő-mérleg Ez mutatja azt, hogy a termelőszövetkezet rendelkezik-e a tervfeladatok végrehajtásához elegendő munkaerővel, illetve mutatkozik-é munkaerő-hiány vagy felesleg. A számításoknál először az állattenyésztés munkaerő-szükségletét állapítsuk meg mivel ez az egész évben általában egyenletes. Természetesen az egyes munkák gépesíthetőségének lehetőségeit is figyelembe szükséges vennünk. A munkaerő-szükséglet megállapításánál összehasonlításul átlagosan egy munkaegységet 0,75—0,8 munkanapnak számíthatunk, vagyis egy munkanapot 1,25—1,35 munkaegységnek. Az egyes hónapokon belül ledolgozható munkanapok száma vidékenként változó. Minél nagyobb a tagok munkateljesítménye, annál rövidebb idő alatt és anniál nagyobb területen tudja a tagság a szükséges munkákat elvégezni. A munkaszükségletből a szükség« munkaerő-létszámot úgy kapjuk meg, ha a kézi munkanapok számát átlagosan 225-tel, a fogatnapok számát 250-nel, az állattenyésztésben és segédüzemekben felhasználható munkaerő-szükséglet számát 300-zal osztjuk. RENDELETEK A MEZŐGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ ez évi első számában megjelent a földművelésügyi miniszter rendelete egyes takarmánykiegészítő szerek árának megállapításáról. Ez a rendelet ez év január hó 1-én lépett hatályba. Ugyanebben a Mezőgazdasági Értesítőben az építésügyi, a földművelésügyi és a pénzügy- miniszter együttes rendeletet hozott a termelőszövetkezeti építkezések vállalati összegének rögzítéséről. ESZERINT a rögzített áron történő elszámolás rendszerét a termelőszövetkezeti építőipari munkák elszámolásának alapvető formájává kell tenni. A rendelet hatálya a mezőgazda- sági termelőszövetkezeteknek és termelőszövetkezeti csoportoknak, azoknak az építési beruházásaira terjed ki, amelyek kivitelezője állami (tanácsi) vállalat, amelyek típus vagy ajánlott terv alapján készülnek, melyeknek a hatósági alapárat tartalmazó típusterv alkalmazása esetén a helyszínre alkalmazott, jóváhagyott teljes kivitelezési tervdokumentációja a termelőszövetkezet által javasolt kezdési időpontot megelőzően legalább 45 nappal, a hatósági alapárat nem tartalmazó típusterv, vagy ajánlott-terv esetén a helyszínre alkalmazott jóváhagyott teljes kivitelezési tervdokumentációja a termelőszövetkezet által javasolt kezdési időpontot megelőzően legalább 60 nappal a kivitelező rendelkezésére álL A HATÓSÁGI alapárat tartalmazó típustervek jegyzékét és a munkák hatósági alapárát az Építésügyi Minisztérium pénzügyi főosztálya által kiadásra kerülő közlemény tartalmazza. Az üsződ iák új útra léptek Képek a szövetkezeti faluból Úszód egész lakossága termelőszövetkezetbe lépett A képen Ruman Vince tanácselnök a Dózsa Termelőszövetkezet elnökének Vitéz Illésnek magyarázza a község térképéről a termelőszövetkezetek elhelyezkedését Simó Lajos törzskönyvezett gidrán lovát 3300 forintra becsülték. Mint mondják, ebből a fajtából ez a legszebb példány a községben. Százholdas halastavat létesítenek A pálmonostori Béke Termelőszövetkezet vezetősége igyekszik, hogy a tagsággal összefogva a több mint tízszeresére megnövekedett közös gazdaság már az idén több mezőgazda- sági terméket adjon a népgazdaságnak, mint az elmúlt évben a község egyéni termelői. Többek között, ha az Idő engedi, még a télen elvégzik a 100 holdas halastó földmunkáját A közös alaphoz való hozzájárulás a termelőszövetkezet közgyűlési határozatának szellemében oldják meg, vagyis aranykoronánként 10 forintot adnak az új tagok. k T. Szervezzük meg a kártevők előrejelzését KuHúrnavényeinket tavasztól őszig, vetéstől a betakarításig jelentősen károsítják a különböző kártevők és betegségek. A káresetek súlyossága szükségessé teszi, hogy a növényvédelmi kutatás és a gyakorlati növényvédelem széleskörű ellentámadásba induljon a kártételek megelőzése, csökkentése, illetve megszüntetése érdekében. A második ötéves tervben a mezőgazdasági termelés színvonalát jelentősen akarjuk növelni. Az a célunk, hogy minél magasabb szinten elégíthessük ki az ország élelmiszer- és nyersanyag- szükségletét, továbbá, hogy növeljük mezőgazdasági exportunkat. E nagy feladatok megoldása érdekében a növényvédelmet is korszerűsíteni kell. A növényvédelmi kutatómunkát új irányzatok jellemzik. A kártevők és a betegségek előrejelzése, az életközösségi vizsgálatok, a köztes gazdanövényként szereplő gyomnövények, a védekezéssel kapcsolatosan a korszerű agrotechnikai eljárások kidolgozása, a parazita és ragadozó rovarok életkörülményeinek vizsgálata, a madarak növényvédelmi szerepének tanulmányozása és ennek kapcsán a madárvédelem fokozása stb. állnak a kutatás homlokterében. Természetesen a végső cél a kutatási eredmények átvitele a gyakorlati növényvédelembe. TermelSsxovetkeze* teinkhen már ez év elején állítsanak be feltétlenül hozzáértő, lelkiismeretes növényvédelmi felelőst, aki szervezője, irányítója és ellenőrzője lesz a tsz-ben folyó növényvédelmi munkáknak. A tervezésnél vegyük reálisan számba az emberi és anyagi erőket, illetve a szükséges növényvédelmi eszközöket. Lehetőség van a vegyszeres gyomirtás kiterjesztésére. Alaposan tanulmányozzuk a gyomirtással kapcsolatos tudnivalókat. Megyénk növényvédelmének megjavítása érdekében minden korszerű növényvédelmi módszert használjunk fel a leg- messzebbmenően. A kezdeti kérés kórtüneteket sokan nem tartják fontosnak és ezért nem tulajdonítanak jelentőséget az általános, rendszeres növényvédelemnek. Alkalmi kezelésekkel próbálják megmenteni a termést. Az ilyen alkalmi és rend- szertelen védekezés azzal a hátránnyal jár, hogy a kártevőik és betegségek a következő évben is pusztítanák. Szakismeret nélkül nem lehet eredményesen védekezni. Aki nem ismeri a kártevők és betegségek fejlődését, életmódját* a különböző összefüggéseket, melyek között a kártétel kialakul* nem méri fel a védekezés üzem- gazdasági kihatásait, az nem is tud az egyes kártevők, illetve betegségek ellen kellő időben és megfelelő módom védekezni. Az eredménye* növényvédelmet a megelőző (preventív jellegű) védekezés jelenti. Minden termelőszövetkezetben már most szervezzék meg a kártevők előrejelzését. Erre vonatkozóan a növényvédő állomás laboratóriuma mindenkor felvilágosítást ad. Szűcs József agronómus
