Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-12 / 10. szám

„Előnytelenbe a tisztek feleségeinek helyzete? Magunk ét mások gondolatai — Hiába is mond bárki bár­EGYÜTT Együtt keresgetjük a reggelek futó percének kapkodó-nyugalmát. és este — mielőtt még betakarnád — kettőnktől köszön el el a két gyerek. Szememmel együtt mosolyog szemed, amint jőízün harapom az almát, aztán — mintha csak valóban akarnád - a kezemből tréfából kiveszed, s így esszük tovább: egyikőnk harap, a másikunk addig »-éhen marad-«, de aztán — mi már tudjuk, mit jelent — egy pillanat, s úgy döbbenünk magunkra, hogy vár, kíméletlenül vár a munka, s míg ők alusznak, születik a rend... Antalfy István mjmmmmmzmmmmemmmMmmm 'Tjcwirózm mit nem tudja megváltoztatni azt a meggyőződésemet, hogy a tiszti feleségek sokkal előny­telenebb helyzetben vannak, mint a civil életben dolgozó férfiak feleségei. Hosszas vitát zárt le ezzel a kijelentéssel egyik katonatiszt ismerősünk, akivel a napokban baráti eszmecserét folytattunk. E kijelentés megcáfolásán nem is gondolkodtam volna annyit, ha azóta is több alkalommal nem hallok hasonlókat. De mik hát az érvei azoknak, akik azt állítják, hogy a tiszti asszonyok hátrányosabb hely­zetben vannak társadalmunk­ban a többi asszonyoknál? Első és legfontosabb érvük az, hogy nem tudják meg­alapozni jövőjüket, mivel állandóan számíthatnak fér­jeik más városba történő áthelyezésére. Ezért munkaalkalmat sem könnyű találniok és ebből kö­vetkezik, hogy társadalmunk­ban egyáltalán nem, vagy ne­hezen tudnak beilleszkedni. Hogy ez az általánosítás mennyire nem helyénvaló, arra csak két példát szeretnék fel­hozni. Említett ismerősöm — aki a fenti kijelentést tette — már öt év óta dolgozik ugyan­azon városban. Négy gyerme­kük van, felesége a háztartást vezeti, s a gyermekeket neveli. Olykor anyagi gondjaik is van­nak, hiszen négy felnőtt gyer­mek iskoláztatása, ruházása sokat emészt fel a férj kerese­téből. Az asszonynak azonban nincs semmi szakképzettsége — s nyilvánvalóan inkább ez, mint az elhelyezkedési lehető­ség hiánya és az áthelyezés FARSANGRA Divatos kisestélyi ruha. Anya­ga lehet bársony, düsessz, vagy kínai selyem, csipke díszítéssel. Ha fekete bársonyból varratjuk meg, akkor fekete csipkét hasz­náljunk díszítésére, ha pedig más színű világos bársonyból készíttetjük, aklcor fehér, vagy krémszínű csipkét alkalmaz­zunk. A ruhát úgy is megcsi­náltathatjuk, hogy tunika nélkül is hordható legyen. miatti tartózkodás akadályozza meg az elhelyezkedésben. Pedig öt év alatt a háztar­tási munka és a gyermek- nevelés mellett már nem egy, — két szakmát is könnyen elsajátíthatott vol­na, csak éppen nem volt aki bátorítsa, biztassa erre. De mondjuk meg őszintén, ő sem kereste az alkalmat, mint például F. I-né, aki szintén ka­tonatiszt felesége, s aki két év­vel ezelőtt — párttag lévén — felkereste az illető város párt­bizottságát és társadalmi, vala­mint pártmunkára kért meg­bízatásokat. A Nőtanácshoz osz­tották be, ahol két évi munkás­sága után nagy elismerést ví­vott ki az asszonyok között. Nem volt olyan feladat, amit ne vállalt, s ne teljesített vol­na. És amit csinált, nem számí­tásból tette, hiszen néhány hó­nappal ezelőtt, amikor elhatá­rozta, hogy állást vállal, nem kérte sem a párt, sem a Nő­tanács segítségét az elhelyez­kedéshez. Kétségtelen azonban, hogy szaktudása mellett az elhe­lyezkedéshez hozzásegítet­ték a tömegszervezeti mun­kában szerzett szervezési és egyéb tapasztalatok is. Ma egyik gyárunk export-fele­lőse. És nem ő az egyetlen, aki hasonlóképpen megtalálta helyét a társadalomban, az élet­ben. Azt hiszem, e példák erőtel­jesen bizonyítják, mennyire nincs igazuk azoknak, akik azt mondják, hogy a tiszti felesé­gek hátrányosabb helyzetben vannak. Egyszerűen csak arról van szó, hogy sokan nem lát­nak túl kis otthonuk határain. Ahhoz, hogy ezt leküzdhessók, elsősorban nekik kell többet tanulni, művelődni, egymással törődni, és forogni az emberele között, hogy fel tudják fedezni azokat a lehetőségeket, ame­lyektől már — sokszor nagyon is egyoldalú — életük megvál­toztatása függ. A gesztenye-barna vagy fe­kete hajú, barnabőrű nőknek leginkább illik a szür­ke, annak minden árnyalata. A megfelelő színű stóla, gyöngy vagy egyéb kiegészítő kellék elveszi szigorú, komor jellegét. A fekete vagy barna hajú nők színeihez illik még a szürkés­kék, a viola-lila, a levendula­kék és a zöld halványabb ár­nyalatai. Ha zöld holmit ve­szünk fel, arcunkat erősebben fessük ki, mert különben sá­padt hatást keltünk. A fehér bőrű fekete, vagy barna hajú nők viselhetnek feketét, a bar­na szín világosabb árnyalatait, a szürke árnyalatokat, zöldet, kéket, pirosat és sárgát. Az idő­sebb korosztályú nőknek már nem ajánlatos a sárga viselése, mert felhívja a figyelmet a szarkalábakra és azokra a rán­cokra, amelyek leghamarabb je­lentkeznek az arcon. A szőke kreol bőrű nőknek, ha barna szeműek, előnyös a krémszín, a kék középárnyala­tai, a terrakotta, a sárga és a zöld. Vigyázat! A sárgának csak az arany-sárga árnyalata elő­nyös. Ha krém színű ruhát ve­szünk fel, helyes, ha élénkítjük akár kék, akár zöld színű stó­lával, vagy tarka gyönggyel, mert különben matt. fakó ha­tást keltünk. A szőke, kéksze­mű nők leghatásosabb színe a <@> 'Virágaink Téli hajtatás a lakásban A tavaszt télen is lakásunkba varázsolhatjuk egy-egy nyíló, bimbózó ággal. Az orgona, arany eső, bazsarózsa, vagy akár­milyen egyszerű bokor ága al­kalmas a virágoztatásra. Ha a fagy megcsípte már a bokrot vagy fát, vágjunk le néhány vesszőnyit, s fél napig testme­leg vízben áztassuk az egész dermedt kis ágat. Aztán tegyük langyos vízbe, vázába. A lan­gyos vizet naponta cserélgessük, s arra törekedjünk, hogy szép, ferde metszésvonallal érintkez­zék a vízzel a növény. Tulipán, jácint és nárcisz hajtatásánál tudni kell, hogy csak jól begyökereztetett nö­vény ad szép, fejlett virágot. Ezért 6—8 hétig csak enyhén öntözzük és 10—15 foknál me­legebb helyiségbe ne vigyük. A fénytől papírsapkával védjük a növényt, s ha már erősen ki­bontakozik, tehetjük csak vilá­gos, vagy túlságosan napos helyre. Ibolya, gyöngyvirág is hajtat­ható lakásban, ha előzőleg lan­gyos vízben a magot beáztatjuk egy fél napra. Apróságok • Ha száraz diót csemegeként akarunk tálalni, tehát azt akar­juk, hogy hámozható legyen, egy éjszakán át — természete­sen héjastól — tegyük gyengén sós vízbe. Másnap könnyen le­válik a belső héja. * A szegek helyét a falon tel­jesen el lehet tüntetni a követ­kező eljárással: újságpapírt több órán át vízben áztatunk, majd a vizet kinyomjuk belőle, szorosan összegyúrjuk a nyílás nagyságához mérten. Ezzel be­tömjük a nyílást, a felesleges részt levágjuk és másnap — ha teljesen száraz — vízfestékkel átfestjük. * t A vaj kitűnő arctisztítószer, és lágyítja, puhítja az arcbőrt. Dió nagyságú vajat tenyerün­kön elkenünk, aztán enyhén bfclemasszírozzuk a bőrbe. Tisz­ta vászon ruhával töröljük le. kék valamennyi árnyalata. Jól áll még a szürke különféle ár­nyalata, a meggypiros, a fehér, a rózsaszín és a barna. V örös hajú, barna szemű nők viselhetnek drappot, különböző barna árnyalatokat, világos szürkét, szürkés-kék ár­nyalatokat és nem utolsó sorban zöldet, ami pasztel árnyalat le­gyen. A kék szemű vörös nők­nek ajánljuk a homok-színt, a drappot, a halvány kéket, a fe­ketét és a szürke minden ár­nyalatát. ősz hajú, sötét szemű asszo­nyok viseljenek kékes-szürkét, drappos árnyalatokat, rózsaszí­nes lilákat, ciklámen színt, sö­tétbarnát, vagy feketét. Ha fe­kete ruhát vesznek fel. mindig élénkítsék valamilyen világos díszítéssel. A 45 éven felüli ősz hajú nők még nem öregek, tehát nem helyes, ha örökké feketében járnak. Szépen kere­tezi arcukat a lila, vagy a ké­kes-szürke. És ha felvesznek egy borostyán, vagy tekla gyön­gyöt, még nem lépik túl az il­lendőség határait, ősz hajú, kék szemű nőknek szintén elő­nyös a szürke, a legvilágosabb árnyalattól kezdve a legsöté­tebb grafit szürkéig. Ezenkívül viselhetnek még sötétkéket, bordót és feketét. Az érdekes és igen mutatós csil­lagokból álló terítő tetszés szerinti nagyságúra horgolható. Kombinált- szekrény vitrinjébe, nagyobb mé­retű hamutartó alá tehető. 100-as horgolófonálból, 15-ös horgolótűvel készül. Első sor: 8 láncszemből gyűrűt készítünk. Második sor: 7 láncszem és 1 egy- ráhajtásos pálca után 4 láncszem és 1 egyráhajtásos pálca váltakozik összesen hatszoi. Harmadik sor: 1 rövid, 1 rövidí­tett (szorosabb) egyráhajtásos, 4 egyráhajtásos, 1 rövidített (szoro­sabb) egyráhajtásos és 1 rövid pál­ca alkot egy kis szirmot. Ezt kör­be ismételjük. Negyedik sor: 6 láncszemet horgo­lunk és a szirmok találkozásánál 1 rövidpálcával hátulról átfogjuk a má­sodik sor egyráhajtásos pálcáját. A mintát körbe ismételjük. ötödik sor: A 6 láncszembe 1 rö­vid, l rövidített (szorosabb) egyrá­hajtásos, 5 egyráhajtásos, 1 rövidí­tett (szorosabb) egyráhajtásos és 1 rövidpálca kerül. Ezt összesen hat­szor ismételjük. Hatodik sor: 6 láncszem után az előző sor szirmainak találkozásánál a negyedik sor rövidpálcáit fogjuk át hátulról 1 rövidpálcával. Ezt körben hatszor ismételjük. Hetedik sor: A 7 láncszembe 1 rövid, 1 rövidített (szorosabb) egy­ráhajtásos, 6 egyráhajtásos, 1 rövi­dített (szorosabb) egyráhajtásos és 1 rövidpálcát horgolunk. Ezt kör­ben ismételjük. Nyolcadik sor: Azonos a hatodik sorral, de most a hatodik sor pál­cáit fogjuk át hátulról 1 rövidpál­cával. Kilencedik sor: A 7 láncszembe 1 rövid, 1 rövidített (szorosabb) egyráhajtásos, 7 egyráhajtásos, 1 rövidített (szorosabb) egyráhajtásos és 1 rövidpálcát horgolunk. Ezt összesen hatszor ismételve elké­szültek a szirmok. Tizedik sor: 8 láncszemet a szirom hegyére, majd újabb 8 láncszemet a szirmok közé öltünk 1—1 rövidpál­cával. Ezt körben ismételve 12 ívet horgolunk. Tizenegyedik sor: Minden ívbe 10—10 rövidpálca kerül. Tizenkettedik sor: 3 láncszemmel elérjük a kiindulási pontot, majd minden ív közepébe 12—12 láncsze­met öltünk 1—1 rövidpálcával. Tizenharmadik sor: Minden ívbe 14—14 rövidpálca kerül. Tizennegyedik sor: 4 láncszem­mel elérjük a kiindulási pontot, majd 14—14 láncszemet 1- L rövid­pálcával az előző sor íveinek csú­csába öltünk be. Tizenötödik sor: Az íveket 16—18 rövidpálcával körülhorgoljuk. Tizenhatodik sor: 5 láncszemmel elérjük a kiindulási pontot, majd 22 láncszem után visszaöltünk a tizenkettedik szembe, így egy kis kockát kapunk. Ezután háromszor 3 láncszem és 1 egyráhajtásos pálca követi egymást minden negyedik szembe öltve, így összesen 4 kockát készítettünk. 7 láncszemet horgolva megfordulunk és az előbbi kockák fölé újabb 4 kockát készítünk 3 láncszem és 1 egyráhajtásos pálca váltakozásával. Ezt addig ismétel­jük, amíg egymás fölött négyszer 4 kockát készítünk. Ezután a négyszer # kockából álló tábla bal oldalán lazán hor­golt és hosszan elnyújtott rövid­pálcákkal lemegyünk a kocka bal sarkáig. 16 láncszemet horgolva, a következő ív közepébe öltünk és a mintát az előbbiek szerint ismétel­jük. Tizesnhetedik sor: Minden koc­kába 1 rövidpálcát, 5 láncszemből álló pikót és ismét 1 rövidpálcát horgolunk. A csúcsokba 1 rövidpál­ca, ötláncszemes pikó, 2 rövidpál­ca, ötláncszemes pikó és ismét l rövidpálca kerül. PETŐFI NÉPŰ A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság; Felelős szerkesztő: Weither DánieL Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezed István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám* Szerkesztőségi telefonközpont! 26-18. 29-16. Belpolitikai rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 16-28 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér l /a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft. ßacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskeméti = TeL; 15-28, 27-48 j >0-000-0000000000-0-000* Öltözködési kis lexikon Milyen színű ruhát viseljünk

Next

/
Thumbnails
Contents