Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-12 / 10. szám
S. oldal £961. Január IS, csütörtök B' 111 ...................... ............— A negyvenévesek 400 órája Közel 15 milliós nyereség gépállomásainkon MGvezetSképző tanfolyam a Bajai Villamosipari Gyárban Tizenhat művezető lemondta B szokásas heti ultipartit. Hiába várja őket a csalogató vízi- város, nem nyargalnak a Sirály- motorokon, s a pecahorog is pihenni fog sokszor a színes dugóba szúrva. Megesik majd, hogy a család papa nélkül megy moziba, alig fordul egy pár lap a kedvenc könyvben, vagy mire hazaérnek már csak a híreket közli a televízió. — ök mégis vállalták a 400 órát, mert érzik, hogy szükségük van rá. Baján a Villamosipari Gyár irodájában beszélgetünk Vass István főmérnökkel a művezetőképző tanfolyamról, a hallgatók eredményeiről. — A megnevezés tulajdonképpen nem pontos, hiszen mind a tizenhat elvtárs már régóta művezető nálunk. Ez azonban semmit sem von le a tanfolyam jelentőségéből. Sőt, éppen ellenkezőleg, sokat segít lelősség, s mégis szívesen ismerkednek a tudományokkal, hogy a jövőben is meg tudjanak felelni a gyár előtt álló, egyre fokozódó követelményeknek. — Mennyi anyagot sűrítettek ebbe a 400 órába? — Mivel a negyven éven felülieket technikumba már nem veszik fel, bizony elég sok tantárgy lényegét kell elsajátíta- niok, viszonylag rövid idő alatt. —És kik a tanárok? — Mérnökeinket bíztuk meg ezzel a feladattal. Heti két alkalommal öt-öt órában matematikát, fizikát, anyagismeretet, műszaki rajzot, gyártás- technológiát, munkaszervezést, szerszámgépismeretet tanítanak velük, s emellett előadásokat hallgatnak gazdasági ismeretekből és a vezetés legfontosabb módszereiről. Az új esztendő első órája. majd nekünk a jobb munkában, a termelékenység tervszerű emelésében. Ha valamihez nem fűlik az ember foga, nagyon leleményes tud lenni a kibúvók keresésében — folytatja a főmérnök. — Szorgalmat, kitartást és akaraterőt azonban sokan tanulhatnak a mi művezetőinktől. Valamennyien átlépték már a negyedik ikszet, több mint húsz éves szakmai gyakorlattal büszkélkednek, egész műszak munkájáért nyomja vállukat a feA táblánál. — Gyakran halljuk, hogy ilyen korban már nehezen fog az ember agya, fiataloknak való az ilyesmi, nem elég a húsz éves gyakorlatom, és ehEgy kis konzultáció. hez hasonlókat. Mi ezzel szemben a vezetőség tapasztalata? — Negyven-ötven esztendő bizony komoly idő. A tudás viszont tekintély, az egyik legjelentősebb eszköz a vezető kezében. Bátran monhatom, minden egyes műszaki vezetőnk érzi ezt. A tanfolyam 3 egész 5 tizedes jelenlegi osztályátlaga pedig arra enged következtetni, hogy elvtársaink mind nagyobb részt vállalnak a vezetés felelősségéből, gondjainkból. A villamosipar előtt korlátlanok a lehetőségek, a technika fejlődése pedig nagyobb szakismeretet kíván. Ezért várjuk és reméljük, hogy a tanfolyam végeztével az egyes műszakok vezetése sokat javul majd. Jobban használjuk ki meglevő eszközeinket, gépeinket, törekszünk a fejlettebb technológiák alkalmazására, a belső munka- szervezés megjavítására, a sorozatgyártások jó előkészítésére és mindarra, ami a termelékenység tervszerű növelésének feltétele. Szöveg: Sándor Géza Fénykép: Pásztor Zoltán yctlasz ^alyasnnakHogyan telelnek a kártevő rovarok? TÖBBEN fordultak levélben a tassi Növényvédő Állomáshoz a kártevő rovarok áttelelésével kapcsolatban. Erre vonatkozóan szeretnék néhány felvilágosítást adni. Kultúrnövényeinken élő rovarok életmódjukban alkalmazkodtak az őket eltartó növények életmódjához. A fák őszszel lehullatják levélzetüket, a tél hidege megbénít minden növényi életműködést, ezért télen a rovarok életműködésében is a fejlődés átmenetileg abbamarad, s az addigi állapotot sajátos nyugalom, szaknyelven a diapauza stádiuma váltja fel. A LEGEGYSZERŰBB esetben a diapauza a kedvezőtlen élet- feltételek hatására jön létre. Ezt az állapotot a csökkent anyagcsere jellemzi. Az állat él ugyan, de semmi megfigyelhető élet jelenséget nem mutat. Az 1960-ban volt az évszázad negyedik legenyhébb decembere A z Országos Meteorológiai Intézet Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatóriuma értékelte az elmúlt hónap időjárását. E szerint az 1960-as év decembere az évszakhoz képest rendkívül enyhe és csapadékos, mérsékelten derült volt. A havi középhőmérséklet 3,6 fokkal magasabb mint a szokásos átlag. Ennél enyhébb december Kecskeméten az elmúlt hatvan évben mindössze három volt. Ötödikén 14,4 fokot mértek, a talaj mentén 27-én mínusz 8 fokot mutatott a hőmérő, ez a hónap leghidegebb napja. A fagyos napok száma 12, a talaj mentén 15 esetben süllyedt a hőmérséklet fagypont alá. Téli napok, amikor a hőmérséklet nem emelkedik fagypont fölé, nem volt. A napsütéses órák száma az átlagnál tízzel több, vagyis 55 óra. A csapadék havi összege 15 miliméterrel, vagyis 38 százalékkal több az átlagnál. A legnagyobb 24 órás csapadék, 19 míliméter 11-én esett. Hótakaró a hónap folyamán nem fedte a talajt és gyenge hószál- lingás is csak egy ízben volt, 30-án, de mérhető mennyiségű csapadékot nem adott. őszi fagyok után valamennyi rovar ebbe a dermedt, tetszhalálszerű állapotba jut, amely egészen a tavaszi felmelegedésig tart. A kártevő sáskák többsége a nőstények által készített petetokban tojásalakban telel át. Lárvaalakban telelnek át a pattanó bogarak lárvái, a drótférgek. Sokszor 50—60 centiméter mélyen a talajba húzódva vészelik át a telet. A cserebogarak lárvái, a pajorok többéves fejlődésük során a talajban töltik életüket és itt telelnek 20—60 centiméter mélyen. A vetési bagolypille kifejlett hernyója ősszel befejezi táplálkozását, teste sok tartalékanyagot és kevés vizet tartalmaz, 5—25 centiméter mélyen a talajban a mínusz 10 fokot is jól bírja. Más kártevők bábalakban telelnek át. Az amerikai fehér szövőlepke a fák kérge alatt, kerítések réseiben és egyéb száraz helyeken lazaszövésű bábalakban telel. A burgonyabogár kis földkamrában teljesen kifejlődött bogáralakban 10—15 centiméter mélyen tölti a telet. A vetésfehérítő bogár ugyanígy. A lucernabogár a lucerna talajában szintén kifejlődött alakban telel át. SOKAN AZT gondolják, hogy hosszú hideg tél után sok kártevő már nem jön elő a talajból, mert elpusztult. Ez nem állja meg a helyét. Olyan kis meny- nyiségű rovar pusztul el a tőién. hogy az gyakorlatilag nem is jelentős. Tavasszal az első enyhe napon már sok rovar feljön a talai felszínre és a növényvilág ébredésével a kártevők is megkezdik pusztító tevékenységüket. Szűcs József Megyénk gépállomásain most készítik a mérlegeket és javában folynak a leltározások. A Gépállomások Megyei Igazgatóságától szerzett értesülések szerint az előzetes számítások azt mutatják, hogy megyénk gépállomásai az 1960-as évben közel 15 millió forintos nyereséget értek el. A Gépállomások Megyei Igazgatósága februárban vizsgálja felül a gépállomások mérlegeit. A nyereségrészesedés különösen azokon a gépállomásokon lesz számottevő, amelyek tervteljesítésben és az önköltségcsökkentésben jó eredményt értek el. Ilyen példánl a Bácsalmási, a Bajai és a Solti Gépállomás. «ooooooocoooocooo« Munkaszervezési és jövedelemelosztási formák a termelőszövetkezetek szántóföldi növénytermelésében és az állattenyésztésben Tekintettel arra, hogy a gabonatermesztés munkafolyamatait nagy mértékben lehet gépesíteni, ezért a területek egyénekre történő felosztását nem javasoltuk. A gabonatermesztésben részt vevő tagok a végzett munka alapján munkaegységjóváírásban részesülnek, ezenkívül a tervezetten felüli termés negyven százaléka illetheti meg őket a teljesített munkaegység arányában. A jövedelemelosztás egyik formája lehet, amikor a termelő- szövetkezet meghatározza az egy mázsa gabona megtermeléséhez szükséges munkaegységráfordítást, továbbá az egy mázsa gabona előállítási költségéből a tagnak kifizethető összeget. Ebben az esetben a gabonatermesztésben részt vevő tagok jövedelme a termés növekedésével párhuzamosan emelkedik. A kapások termelésénél az alábbi elosztási formákat javasoljuk: Vetés után a művelés munka- szervezetekben (brigád, munkacsapat) történik. A tervezett átlagtermésen felüli termés 30— 40 százaléka, a munkában részt vevő tagok között, teljesített munkaegységeik arányában kerül felosztásra Ipari kapások esetében csak készpénzérték, kukorica, burgonya esetén természetbeni juttatás formájában is. Vetés után a tagok között, figyelembe véve a családtagokat, felosztásra kerülnek a kapásterületek. A művelést végző tagok részére tervet kell előírni, figyelemmel arra, hogy az adott területen milyenek a termelési adottságok. Amennyiben a művelő a tervet túlteljesíti, megilleti a terven felüli mennyiség 30—40 százaléka. Ha önhibájából nem teljesíti a tervet, akkor az alap munkaegységből bizonyos mennyiség levonható. A művelés veszélyeztetettsége esetén a tag művelési joga is megvonható. Ha a területet egyénekre osztják fel, a munkaegység egy mázsa termésre vonatkozhatva kerül jóváírásra, a művelő tag jövedelme szintén egy mázsára vonatkoztatva készpénzben lesz meghatározva A terven felüli termés esetén a tagot az egy mázsára előirányzott összegen felül egyéb juttatás nem illeti meg. Mind a gabonatermesztésben, mind a kapásnövények termesztésében az elvégzendő agrotechnikai munkákat elő kell írni. Ma a termelőszövetkezeti gazdaságok egyik legnagyobb gondja a közös állattenyésztés kialakítása, s emellett a tenyésztés és tartás gazdaságossága. Jelenleg a háztáji méreteken felül a közösbe jutó állatállomány száma viszonylag kevés, nehézségekbe ütközik az állatgondozók kiválogatása is, mert nem akarnak vállalkozni arra, hogy az év minden napján munkát adó állattenyésztésben dolgozzanak, másrészt hiányzik a szakértelem, de sok baj van egyes helyeken a takarmány biztosításával is. Az is hiba, hogy az állattenyésztésben dolgozók részére az eddigi, csak munkaegységgel mért elszámolás még mindig nem eléggé ösztönző, kevésbé serkent a minőség nagyobb arányú javítására, a takarékos takarmány- gzdálkodásra Stb. Mindezekből kiindulva javasoljuk: Minden állattenyésztési ágban határozzuk meg az egy gondozóra jutó állatlétszámot. A gondozásért alap- munkaegységet írjunk jóvá. Ennek értéke megegyezik az üzemen belüli átlag munkaegység értékével. Ezen túlmenően a különböző állattenyésztési ágakban külön-külön határozzuk meg azt a munkafolyamatot, amelyre eredményességi díjazást írnak ki. Ezt az alábbiakra kellene kiterjeszteni: A tehenészetben az egy tehénre tervezett, kifejt tej túlteljesítésére, a borjak tervezett választása súlyának túlteljesítésére vonatkozóan A tehenészetben a gondozó megkaphatná a terven felüli tej és a tervezett választási súly túlteljesítésének 50 százalékát készpénzben. A sertéshizlalásban a fenti vonatkozna, az előírt takarmánymennyiség felhasználásának figyelembe vételével, a tervezett ráhizlalásd súly teljesítésére, túlteljesítésére. Ez esetben a gondozó megkapná a tervezetten felül ráhizlalt többlet- súly értékének 30—40 százalékát. A szarvasmarha-hizlalásnál a jövedelemtöbblet-szerzés elvei megegyeznének a sertéshizlaláséval. A növendéknevelésnél az alapmunkaegységen túl — a tervezett súly túlteljesítése esetén — a gondozónak meg lehet adni az elért többletsúly értékének 25—35 százalékát, E rendszerben a baromfigondozók eredményességi munkájának díjazása megegyezhet a növendéknevelésnél leírtakkal. Az állattenyésztésben az eredményességi munka egyik formája lehet, amikor előre meghatározzák azt, hogy egy liter kifejt tej, a ráhizlalt súly, a növendékek esetében a súly- gyarapodás kilogrammja után a gondozót milyen összeg illeti meg. Ebben az esetben az alap- munkaegyseg-j óváírás elmarad. Uj tűzálló beton A Szovjet Tudományos Akadémia Általános és Szervetlen Kémiai Intézetében olyan tűzálló betont állítottak elő, amely minden eddig ismert tűzálló betonnál néhány száz fokkal magasabb hőmérsékletet bír ki, 1700 fokos hőmérsékleten még használható. i
