Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-11 / 9. szám
4. oldal 1961. január 11. nerda ELTÖRLIK A KÖLCSÖNDlJAT 'll III ÚJ FILMEK I Iliim jggcoxDDaciDDaaacrnxiajamrxTPaoaDaDacrirrDri Tízszer tízméteres szoba Izsákom. Könyvtárnak kicsi, s ha a nap nem süt be az ablakon, már kora délután sötét. Olyan ezermester-barlanghoz hasonlítható. Az egyik falat, no meg a szemközti fal felét könyvek takarják. A másik mentén hosszú polcok, festékes dobozokkal, szöges zacskókkal, krepp-papírral, ecsetekkel, ragasztós üvegekkel és még vagy tizenötféle dekorációs kellékkel. A bútorzatot egy enyhén melegítő kályha, rádió, televízió, néhány cserép virág, két asztal, székekkel és egy szekrény egészíti ki. A képbe írógép kopogása szövődik. A régieknek meg az újaknak... Czihák József könyvtáros és művelődési otthon-igazgató egy- személyben, a KISZ kulturális seregszemle keretében megrendezendő előadásokhoz éppen Wladislaw Broniewski: Az elemek című verskantátáját sokszorosítja a 32 tagú kórus részére. Segít a KlSZ-eseknek úgy is, mint a művelődési otthon igazgatója, úgy is mint magánember, a művészetek kedvelője. A színjátszó csoportot is 6 vezeti. — A KISZ kulturális szemlével kapcsolatos terveink még távolabbiak, de már készülünk. Nem akarunk az utolsó pillanatban kapkodni —• mondja Czihák József. Most kulturális szemlére készülnek, de két héttel ezelőtt még a fenyőünnepre, és a szilveszterre való készülődés színi- helye volt a művelődési otthon könyvtárszobája. Itt jöttek össze a szervezők, akik gondosan előkészítették az iskolások és az óvodások fenyőünnepét, amelyet 21-én tartottak meg. Aztán 25-én délelőtt a felnőttek jöttek össze bensőséges ünnepélyre. Szilveszterkor a régi tsz-tagok, újévkor az új tsz-taVolt Imre: I nfivénytermesTtés gazdaságos gépesítése A szántóföldi növénytermesztés gazdaságos gépesítése, a technikai feltételek állandó javulása és fejlődése révén kétségtelenül egyik legfontosabb problémája szocialista mező- gazdasági nagyüzemeinknek. Ez a könyv tudományos elemzések, gyakorlati tapasztalatok és megfigyelések alapján mutat megoldásokat a mezőgazda- sági nagyüzem okszerű gépesítésére. Egyaránt szól az üzemvezetőnek, az agronómusnak, a mezőgazdasági és műszaki szakembereknek. A tények, a számok tükrében vezeti le a gépesítés különböző formáinak, a jövedelmezőségre kifejtett hatását. A szerző foglalkozik a mező- gazdaság gépesítésének üzem- gazdasági jelentőségével, a gépesítés és a belterjesség kapcsolatával. Érdekessége a műnek, hogy leírja a kapitalista birtokok gépesítését, s egyben bemutatja azt a fejlődést, amely napjainkban a szocialista nagyüzemeinkben már mutatkozik. Útbaigazítást nyújt a vonóerő-ellátottság mérésére, az üzemi tényezők hatására, az üzemeltetési és teljesítmény önköltségek számítására. Részletesen boncolja az egyes erőgép-típusok üzemeltetésének gazdaságosságát, sőt ehhez megfelelő kalkulációs módszereket is közöl. Külön fejezetekben foglalkozik a legfontosabb szántóföldi növények termesztésének komplex gépesítéséről. Megtámadták én leütötték K. G. jakabszállási járókelőt. Az agyrázkódást szenvedett férfire a mentők eszméletlenül találtak rá és azonnal a kórházba szállították. ZÁPOR gok részére adott ötletes, kedves ajándékműsort a község kulturgárdája. A tizenkettedik fiókkönyvtár Aztán könyvtárra terelődik a szó. Czihák József elmondja, hogy az elmúlt hetekben adták át az állami gazdaság dolgozóinak a községi könyvtár 12. fiókkönyvtárát, mintegy 100 kötettel. Nő a kihelyezett könyvtárak száma; s egyre több izsáki házban forgatja a család apraja- nagyja a bélyegzővel ellátott könyvtári könyveket. — Ez ideig 784 tagot számlált könyvtárunk, de a tizenkettedik fiókkönyvtár megnyitásával legalább nyolcvan új tagra számítunk. S ha a puszta számok mellett azt is tekintjük, hogy sok család csak egy olvasójeggyel rendelkezik ugyan, de az egész család „abból él” — nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a kis községi könyvtár megtette a magáét az olvasó-toborzás terén. — Szűk itt a hely — jegyzem meg akaratlanul is. — Bizony elég kicsi, de reméljük, nem sokáig kell itt szorongnunk. Készül már az új könyvtárépület, s ha megépül, napokon belül költözködünk. Ott lesz helye mindennek, nem úgy, mint itt — tekint körül, s hangjában bizakodás csendül. Ki fizet tagdíjat és ki nem ? Mint megtudtam, nagyobb problémák is vannak, mint a helyszűke. S ezek sajátosak, mások, mint más könyvtáraké. Czihák József mesél: — 1959. május elsején a helyi tanács és a megyei könyvtár kölcsönös megállapodása szerint az intézményt a ME- DOSZ vette át. A vezető továbbra is én maradtam. A községi tanács és a MEDOSZ kötelességének megfelelően minden évben 5—5 ezer forinttal segítette a könyvtár fejlesztését Sőt 12 ezer forintot a helyi állami gazdaság igazgatója is Juttatott a könyvvásárlási célokra, a gazdaság szociális és kulturális alapjából. A pénznek nagyon örültünk és sok értékes könyvet vásároltunk rajta. Ám az állami gazdaság olyan igénynyel jelentkezett, hogy dolgozóik részére a kölcsönzést tegyük ingyenessé, tekintve, hogy az állami gazdaság szociális és kulturális alapjából létesített jóléti intézményeket azok bérmentesen használhatják. A könyvtár vezetője hosszas töprengés után beleegyezett a dologba. Így gondolkodott: Az állami gazdaságtól kapott 12 ezer forintos támogatásból kifizeti az állami gazdasági dolgozók kölcsönzési tagdíját; s még mindig marad a pénzből könyvvásárlásra is. Amikor Czihák József beleegyezett az állami gazdasági dolgozók „ingyenes könyv-kölcsönzésébe” látszólag ellentétbe került a közkönyvtárak működési szabályzatával. De csak látszólag, mert hiszen a könyvtár ezzel nem károsult. Sőt! Többezer forintos könyvtárfejlesztési segélyhez jutott. Az ügy azonban tovább ga- balyodott. A tsz-tagok tudomást szereztek az állami gazdaságiak „ingyenes kölcsönzéséről”. S azon az alapon hogy a tanács is segíti a könyvtárat, tudvalevőleg a községfejlesztési alapból (melyet a tsz-tacok is fizetnek), kérték a könyvtári díjak eltörlését a tsz-tagok részére is. Nemsokára fsz-község leszünk... A vitatkozásokra, érvek és ellenérvek hosszú sorára tesz majd pontot a községi tanács január 15-i vb-je, ha a vb-ta- gok elfogadják a határozati javaslatot, miszerint az izsáki községi könyvtár kölcsönzési tagdíját eltörlik. — Nemsokára termelőszövetkezeti község leszünk, s ha már az állami gazdaság dolgozói az ismert okok miatt nem fizetnek tagdíjat, ne fizessenek a tsz-tagok sem. A lakosság nagyobb része ily módon ingyenes kölcsönzéshez jut. Ügy gondoltuk ne legyen mostoha gyerek senki sem: határozati javaslatot terjesztettünk elő a tagdíj eltörlésére — mondja a községi tanács titkára. Nagy Éva Mi teszi a Zápor-t megragadóan életteljessé? Először is közvetlen és természetes naív- sága, témaválasztásában, megoldásában, az emberek és környezetük megjelenítésében. Falun játszódó történet a Zápor, mégsem mondható egészen falusi filmnek. Igaz, hogy a mai falu átformálódásának légkörében játszódik a cselekmény. A paraszti lelkűiét azonban már nem az a zárt kör, mint korábban, tágabb, gazdagabb, sokrétűbb. Bizonyság erre a filmben Miskei szövetkezeti elnök alakja, az 6 látóköre, gondolkodás- módja a közösség ügyéért viselt felelősség következtében kulturáltabb és magasabbszintű, mint a kisparcellák embereié volt. A közös gazdálkodásnak ez a hatása meglátszik az egész falu életén, s a film ezt hitelesen, éles megfigyelésekkel ábrázolja. Dobozy Imre (ró és Kovács András rendező számára ennél is fontosabb volt megmutatni, hogy a régiből az új felé haladó ember milyen nagy kérdésekbe és lelki megpróbáltatásokba ütközik. Látszólag erkölcsi kérdést választottak ki a számtalan probléma közül Miskei, mire elnökké választották, elérte a negyvenedik évét. Eddigi évei tanulással teltek és nem maradt ideje arra, hogy élettársat keressen. Még most, elnök létére sincs a szerelemben megállapodása. Az egész falu tudja, hogy szeretője van a tanyán, de egy váratlan fordulat ennél is nagyobb rosszalást vált ki az emberekből: Miskei férjes asszony, Patóné után jár. Előbb csak részvét ébred benne, amikor szemtanúja, hogy Pató az asz- szonyt szolgaszámba vevő módon beszél a feleségével. Később megszereti. Patóné számára is több már Miskei, mint a soha nem érzett szerelem eljövetele, embertelen életéből S jelenti a szabadulás*. Dobozy Imre forgatókönyve sok életismerő, finom mozzanatot sorakoztat egymáshoz, és Kovács András első önálló rendezésével szinte valamennyit a mondanivalóhoz és a szereplők lelkivilágához ér ékenyen közelítő művészettel elevenítette meg. Népszerű, közkedvelt színészek játsszák egyszerűen és kifejezően a főszerepeket: Bara Margit, Bessenyei Ferenc és Páger Antal 14. — Majd tisztázna fogjuk —• válaszolta a másik, s egyik kezével megfogta a karját* • Schrantz hangjából őszinte felháborodás csendült ki: — Sok gazfickót láttam már ebben az átkozott országban. De nem hittem volna, noha jóformán magam is itt születtem, hogy ilyen mocskos és aljas alak akadhasson közöttük, amilyen te vagy... Grimaldi, aki egy alacsony padkán ült, annak a két olasz detektívnek a felügyelete alatt, aki odavitte, szórakozott arcki- fejezéssél hallgatott, mintha ezeket a szavakat nem is hozzá, hanem máshoz intéznék. — Hajlandó vagy kinyitni a szádat?, j. Vigyázz, mert vannak módszereink, amelyek még a sdketnémákat is szólásra bírják ... — Nem kell ilyen eszközökhöz folyamodni — felelte végül is Grimaldi. — Elegendő, ha Müller ezredes úr jön kihallgatni engem... — Te ismered Müller ezredes urat?! — pattant fel a kapitány. — Van szerencsém ismerni. Schrantz egy pillanatig tétovázott. Majd határozott léptekkel az ajtóhoz sietett, és kiment a folyosóra. Kisvártatva. Schrantz kíséretében, belépett az ezredes. Grimaldi felállt, és kezét nyújtva, túláradó szívélyességgel ment défoc — Miféle história ez? — kérdezte Müller, anélkül hogy viszonozta volna az örvendező fogadtatást. És nem lehetett tudni, voltaképpen kihez is intézi szavát: a kapitányhoz-e, vagy pedig Grimaldihoz. — Egy félreértés, ezredes úr — sietett ez válaszolni. — ösz- szetévesztettek valamilyen Ber- tome nevű egyénnel, akinek, úgy látszik, elintézetlen ügyei vannak az igazságszolgáltatással.. Bosszantó félreértés... — Részletes feljelentés fekszik itt, az olasz rendőrségtől — szólt közben Schrantz. — Érti, ugye, ezredes úr: az ólasz rendőrségből! — rágott vissza Grimaldi, hangjában elnéző megvetéssel. — Es mj van abban a feljelentésben? — Az, hogy ex a Bertöne hónapok óta pénzt csikar ki a foglyok rokonaitól, német tisztekkel való barátságára hivatkozva, és a büntetések csökkentésének ígéretével. Letartóztatása pillanatában tetten érték, amint éppen százezer lírát szurkoltatok le magának egy Riváné nevű hölgytől... Abbahagyta, hogy odahajoljon egy káplárhoz, aki a fülébe súgott valamit. Eközben Grimaldi fesztelenül felkiáltott: — Ö, most már értem, honnan ered a félreértés!... Ha megengedi, ezredes úr.., —• Vezesse be — parancsolta Schrantz a tisztesnek. Emez az ajtóhoz lépett, ki- intett a folyosóra egy nőnek, és félrehúzódott, hogy beeressze. Valeria volt. — No, hát ez már több a soknál! — zúdult fel Grimaldi, és élébe ment a lánynak. —Ne aggódj, veiebecském: egy tévedésről van szó.. , Ezredes úr, a feleségem... — Fenét a felesége — fakadt ki a nő. — Ezt az egyént én alig ismerem, és semmiről sem tudok .,. Akármit csinált is, semmi közöm hozzá... Én művésznő vagyok! — Nyugalom, kisasszony, nyugalom — csillapította Müller atyaiam. — Senkisem akarja vádolni magát, főképp ha segít nekünk abban, hogy tisztázzuk néhány homályos ponton a mérnök úr magatartását... — Miféle mérnök?... Ez itt? Fenét mérnök; ezredéi úr! .i; — Valeria!.... — Hallgasson, kérem; Maga pedig, kisasszony, folytassa.. Hol és miikor ismerkedett meg vele? — Hat hónapja, Mondovlbaa. Egy revü-együttessel léptem fel) Szubrett voltam. Voltaképpen prózai színésznő vagyok. De hát, tudja, a mai időkben meg keU alkudni. No, meg aztán, ha kellő stílusban játsszák, azért a te* vü is.». — Csak röviden, kisasszony. .4 —Rákényszerített, hogy hagy* jam ott a társulatot.« (Folytatása következik.)
