Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-08 / 7. szám

1961. Január 8, vasárnap 5. oldal Száz vagon árut adnak a népgazdaságnak Elkészültek a hercegszántói termelőszövetkezetek termelési tervei Cikkünk nyomán A vásárlók megkárosítóiról A hercegszántói termelőszö­vetkezeteik tagsága készül a zár­számadásra, de ezzel egy időben elkészültek a termelési tervek is. Ezek a közös gazdaságok nagy előrelépéséről tesznek ta­nulságot. Szó, ami szó, tavaly az öt termelőszövetkezet nem tervezett reálisan egyes üzem­ágakra vonatkozóan Különösen a sertéshizűalással voltak bajok, mert hízót akar­tak eladni anélkül, hogy meg­lett volna a lehetőség a szüksé­ges süldőmennyiség beszerzésére A tervezett mennyiséginek alig felét adták át a kereskedelem­nek. Hasonló tapasztalatok vol­tak a szarvasmarhahízlalásmál is. Az idén éppen ezért alapo­san meghányták-vetették a le­hetőségeket és ennek alapján készült él a tervek termelési része. Ezerrel több sertést adnak Az idén a szántói tsz-efc száz vagon árut adnak át a népgaz­daságnak. A Lenin tavaly 266 darab hízót szállított el az Ál­latforgalmi Vállalatnak, az idén 660 darabot szándékozik. Az Üj Élet a tavalyi 171 helyett az idén 580-at hizlal. A Felszaba­dulás is a tavalyinak több mint kétszeresét kívánja átadni a kereskedelemnek. A Dózsa is több mint százzal többet hiz­lal az idén, mint az elmúlt év­ben. A község ötödik, termelő- szövetkezete, az Űj Tavasz, a tavalyi 127 helyett az idén már 300-at hizlal. Ivanics Miklós, a község vég­rehajtó bizottságának elnökhe­lyettese elmondja, hogy a ház­táji gazdaságokat is beleszámít­va, az idén több mint három­ezer hízott sertést ad a község a közfogyasztásnak. — Míg •maszekok« voltunk, eddig kétezernél több hízó nem, került ki egy év alatt ebből a községből Ez is mutatja, hogy a mezőgazdasági nagyüzem elő­segíti a többtermelést — ma­gyarázza. Több baromfi, hízott marha, tej Nagy a fejlődés a baromfi- tenyésztésben, melyben az idén szinte ugrásszerű előrehaladás várható. Tavaly alig 20 mázsa baromfit adtak a termelőszövet­kezetek a kereskedelemnek, az Idén a tervek szerint 153 má­zsát. A szarvasmarha-hizlalást is fejlesztik. Tavaly az Üj Élet Termelőszövetkezet nem adott hízott marhát, az idén 30 dara­bot szándékozik hizlalni. A Le­nin Termelőszövetkezetben a ta­valyinak majdnem kétszeresét, vagyis 50 darab szarvasmarhát hizlalnak, hasonló a helyzet a község többi közös gazdaságá­ban is. Érdemes szólni arról is, hogy a »maszek« Hercegszántó egy évben 2200 hektoliter tejet adott el a tej csarnokban. 1960-ban a termelőszövetkezeti község a tervezett 2650 hektoliter helyett már december 1-én 3000 hekto­liternél tartott és jövőre még ennél többet adnak ebből a fon­tos táplálékból a népgazdaság­nak. A több jószágnak több takarmányt — Szépen fejlődnek az őszi gabonavetések a község határá­ban. A búzavetés 35 százalékán, 550 holdon nagyhozamú — Au­tonóm elnevezésű — olasz búza­fajtát vetettek. A szakemberek szerint, ha az időjárás továbbra is kedvező lesz, akkor az őszi vetések jól megerősödnek, ami elősegíti a jobb termést, vagyis a termelési tervekben beüteme­zett mennyiség teljesítését, il­letve túlteljesítését — hangoz­tatja a tanácselnökhelyettes. Tanulva a tavalyi tapasztala­tokból, az idén tehát megfon­toltabban készítették el tervei­ket a hercegszántói termelőszö­vetkezetek. A sertéshizlaláshoz tudnak elegendő süldőről gon­doskodni és a takarmánymérle­get úgy készítették el, hogy szá­mítottak a jószágállomány sza­porulatára. Egyszóval, gondos­kodtak arról, hogy bő takar­mánykészlet álljon rendelkezés­re, ami egyik fontos feltétele a szakszerű állattenyésztésnek. Az idén teljesítik a járási párt- értekezlet határozatát, amely előírja, hogy 100 katasztrális hold szántóra 35 hízót adjanak le a gazdaságok. Növelik az öntözéses területeket Az adott területegységre jutó terméseredmények növelését se­A TERMELŐSZÖVETKEZETI gazdálkodás útjára lépett pa­rasztság a szőlőterülettel együtt rendszerint szórvány-gyümöl­csöst vagy kisebb-nagyobb zárt gyümölcsöst is vitt a közösbe. Ezek művelését úgy kell meg­szervezni, hogy az új, nagyüze­mi táblák kialakításáig és ter- mőrefordulásáig ezeknél se kö­vetkezzék be terméskiesés. A szőlővel együtt bevitt és a szőlők között levő szórvány­gyümölcsfákat fel kell értékel­ni. Nagyon sok paraszti szőlő­ben igen sok magról vagy sarj- ról nőtt, értéktelen gyümölcsfa van. Az értékelő bizottság eze­ket a hasznavehetetlen fákat már az értékelésnél jelölje meg, s földjáradékra ne értékelje fel. Ezeket a fákat a régi tu­lajdonos kivághatja és felhasz­nálhatja. A szórvány-gyümölcsfák felértékelésénél a szőlő ér­tékét 10—50 százalékkal le­het emelni, de az együttes érték nem haladhatja meg a holdankénti 2500 forint földjáradékot. A bevitt üzemi gyümölcsösök értékelését külön rendelet nem szabályozza. Az értékelő bi­zottság itt is táblánként, egyé­nenként vagy zárt üzemi gyü­mölcsösként állapítja meg az egy termőfaegységre jutó átlag­termés értékét A felértékelő bizottságba a volt tulajdonost minden esetben be kell vonni. A MAR HOSSZABB ideje mű­ködő tsz-eknek javasoljuk, hogy a bevitt gyümölcsösöket a már kiadott és bevált brigádrend­szerű művelésbe vonják be. Ebben az esetben a műve­lés minden eleme közös, a jövedelem elosztása a mun­kában való részvétel alap­ján történik. Az újonnan alakult tsz-ekben a szórvány-fák művelése alkal­mazkodjék a szőlő művelésé­hez: vagy brigádoknak, vagy egyéneknek adják ki. Zárt üze­mi gyümölcsös művelésére is egyaránt lehet brigádot alakí­tani, vagy ahol kisebb, illetve szétszórtan fekszik a gyümöl­csös, ott egyéni művelésbe ki­adni. A háztáji terület kiadásának többféle módja van. Szórvány­5000 TOJÁS A baromfitenyésztés jövedel­mezőségéről szép példát közöl­tek Kissoltról szerkesztőségünk­kel. Orovecz József évek. óta mestere a baromfitenyésztésnek. Jelenleg 230 darab tyúkot nevel házatáján. A gazda a napokban 5000 darab tojás átadására kö­tött szerződést a földművesszö­vetkezet felvásárlójával. Orovecz József e tojásmennyiség után 400 kiló kukorica juttatásban is részesül gíti élő újabb öntözjöteiepek lé­tesítése. A Félszabadulásban a meglevő 50 hold mellett az idén újabb 60 holdat vonnak be az esőztető öntözésbe. Részben lu­cernát, részben zöldségféléiket öntöznek majd. A Dózsában, ahol eddig nem volt öntözés, az idén 60 holdat akarnak árasztásos módszerrel ellátni csapadékkal. A Lenin­ben öt darab csőkutat fúrnak. Az öntözéses takarmánytermesz­tésre vontkozóan kedvező ta­pasztalatok vannak. Az Űj Élet Termelőszövetkezetben az 52 hold lucerna az öntözés nyomán hatszor volt kaszálható és hol­danként átlag 20 mázsás széna­termést takarítottak le a tagok egy-egy kaszálás alkalmával. K. S. gyümölcsös és egyéni művelés esetén a megállapított szőlő- területen levő gyümölcsfák ház­tájit képeznek s a termést olyan arányban adják ki, mint a mustot Zárt üzemi gyümöl­csös bevitele esetén a háztájit kieső helyen is ki lehet jelölni, ahol a nagyüzemi művelés aka­dályozva van. A gyümölcsösben végzett mun­káért a brigád tagjai illetve az egyéni megművelők munkaegy­séget kapnak. Ez esetben a terven felüli mennyiség értékének 40 százalékát megkapják ré­Kókára küldött segítségkérő levelet a Kecskeméti Háziipari Szövetkezet. A Pest melletti községből válasz helyett Bojtár Gáborné látogatott Kecskemét­Héjjas Istvánná és dr. Kosa Ferencné bemutatja fotóripor­terünknek a belga asszonyok­nak készülő tulipános köténye­ket re. A testvérszövetkezet őt adta „kölcsön”, hogy még több kecs­keméti asszony és leány ke­ressen kenyeret kézügyességé­vel. Bojtárné, a szakma orszá­gosan is elismert mestere ké­pezi azóta a szövetkezet ne­gyedik részlegének jövendő dol­gozóit. — Harmincöt asszony és leány vesz részt a gobelinvar­ró tanfolyamon. Előmenetelük­kel meg vagyok elégedve. Ügyes­kezű, szorgalmas nő valameny- nyi, — kezdi a beszélgetést, majd hozzáteszi — ennek kö­szönhető, hogy a tanfolyam még be sem fejeződött, de már a kisebb méretű munkáik mi­nősége eléri az exportáruk szín­vonalát. Azért is szólök erről írtunk január elsejei Figyelő rovatunkban, örömmel állapí­tottuk meg már a cikk címé­ben is: „Egyre ritkábban, de még előfordul, hogy egyes ke­reskedelmi alkalmazottak csal­nak; a pénzért kevesebb árut adnak, vagy többet számolnak, s ezzel megkárosítják a fo­gyasztókat”. EGYES kereskedelmi dolgo­zók, valamilyen, a kereskede­lemben dolgozók ellen irányuló, általános támadást véltek fel­fedezni ebben az írásunkban. A Bács-Kiskun megyei Ruhá­zati Kiskereskedelmi Vállalat kecskeméti kirendeltségének pe­csétjével ellátott levélen pél­dául Nóti és Csősziné (ha jól olvastuk) aláírású levélben azt írták többek között, hogy: „A cikk hangja, meg nem enged­sz esődéiként, felét kész­pénzben, felét természetben Brigádművelés esetén a 40 szá­zaléknyi prémiumot a brigád tagjai a végzett munka arányá­ban osztják szét maguk között. A brigád- és munkacsapatveze­tőt az elért, egy főre jutó át­lagmunkaegység 15, illetve 10 százalékkal növelt összege illeti meg. HA A BRIGÁD, vagy az egyén gyümölcsfapőtlást, vagy telepítést végez — amelyet a közgyűlés határoz meg —, ezért a munkáért külön munkaegy­ség illeti meg. örömmel, mert a nyugati or­szágokban olyan nagy a gobe­lin munkák iránti kereslet, hogy csak győzzük kielégíteni. Remélem, nemsokára már me­hetek haza, de ha ismét hív­nak, szívesen lejövök a Hírős városba. Mivel év eleje van, kérésünk­re áttekintést nyújt az 1960-as év munkájáról, a szövetkezet elért erdményeiről Füvessy Ká- rolyné, a szövetkezet elnöknője. — Tagjaink döntő többsége bedolgozó. Kettőszázötvenen állnak velünk „üzleti viszony­ban”. Különösen az egyedül­álló nőknek és családanyáknak jelentős, hogy a háztartás mel­lett biztos keresetre számolhat­nak. Hogy mit gyártunk? Öröm­mel közölhetem, hogy asszo­nyaink és leányaink kezemun- kája legnagyobbrészt külföldön öregbíti a magyar háziipar jó hírét. Nem dicsekvés ez ré­szünkről. hiszen az országos ér­tékelés szerifit, szövetkezetünk vezető helyen van a hibamentes munka végzésében. Négy or­hető jelzői és általánosításra lehetőséget adó megfogalma­zása enyhén szólva igen rossz szolgálatot tett.” EGYES kereskedelmi dolgo­zók hibájáról, visszaéléséről ír­tunk, számszerűen ötéről. Hogy ez meg nem engedhető általá­nosításra ad lehetőséget? Nem hinnénk. Minden esetre a jö­vőben ennek a nem kívánatos, de a levélírók szerint lehetsé­ges általánosításnak is elejét kívánjuk venni. Éppen ezért minden alkalommal név sze­rint közölni fogjuk, hogy a ke­reskedelmi ellenőrző hatóságok kiket értek tetten árdrágítás, súlycsonkítás stb. visszaélésen. AZ ESETLEG általunk elkö­vetett hibát mulasztandó, már­is közöljük pótlólag hogy no­vemberben a BÉK. 4701. szá­mú, kiskunhalasi iparcikkbolt­jának vezetőjét, Kovács Istvánt, árdrágítás miatt 100 forintra, Fogarasi Györgyöt, a Keceli Földművesszövetkezet Vasbolt­jának vezetőjét az ellenőrzés elmulasztása miatt bekövetke­zett árdrágítás miatt 200 forint­ra, ugyanebben a boltban Ko­vács Mihály segédet árdrágítás miatt 200 forintra, Tóth Kál­mánt, a Kalocsai Sütőipari Vál­lalat csengődi üzemének és boltjának vezetőjét árdrágítás miatt ugyancsak 200 forintra büntette meg az Állami Keres­kedelmi Felügyelőség. A Kiskőrösi Földművesszö­vetkezet 51. számú vasboltjának vezetőjét, Veres Ferencet az ellenőrzés elmulasztása miatt bekövetkezett szabálysértés miatt írásban figyelmeztette az Állami Kereskedelmi Felügye­lőség. szágba (Szovjetunió, Anglia* Svájc és Belgium) négyféle ex« portárut gyártunk. — Hová, mit küldenek? A Szovjetunióba például ne* gyedévenként 4000 darab hím-i zett leánykaruha készül. Bel* giumból nagytételben rendel* tek tulipános kötényeket. Ang­liába és Svájcba pedig 1000 páti norvégkötésű kesztyűt és kü-i lönböző méretű, négyzetméte-i rénként 100 ezer csomós, ma* gyár perzsaszőnyegeket kül­dünk negyedévenként Tagjaink szorgalmasak, vevőink elégedet­tek, s mind többet igényelnek munkánkból. így értük el, hogy exportáruink és a belkereske­delemnek készült termékeink 1960. évi értéke meghaladta az 5 millió forintot. Mivel az idén már folyamatosan üzemel majd negyedik exportrészlegünk, a gobelinvarrók gárdája, remél­jük, hogy mind létszámban, mind pedig termelési értékben növekedni fog a szövetkezet. Szöveg: Sándor Géza Kép: Pásztor Zoltán így a helyes kedvesem... Bojtár Gáborné odaadóan foglalkozik a gobelinvarró-tanfolyam minden tagjával. Munkaszervezési és iövedeiemelesztási forrnék a szövetkezeti gyümölcstermesztésben Százezer csomó — millió öltés Négy országba négyféle exportárut készít a Kecskeméti Háziipari Szövetkezet

Next

/
Thumbnails
Contents