Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-07 / 6. szám

BÄCS m KISkUN MEQVei LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! T » A MAGYAR, SZOCIALISTA MÚNKÁSPÁRT XVI. ÉVFOLYAM, «. SZÁM Ara 60 fillér 1961. JANUÁR 7, SZOMBAT A tavalyi tapasztalatok alapján tovább javítják városaink zöldségellátását 140 ezer forint könyvtárfejlesztésre — % 8000 kötet új szépirodalmi mű Milyen lesz az idei zöldség-, gyümölcsallátás megyénk váro­saiban — erről érdeklődtünk a MÉK^nétt. a MESZÖV-nél, a me­gyei tanács v. b. kereskedelmi, valamint mezőgazdasági osztá­lyán, A kapott válaszokat az alábbiakban foglaljuk össze: Megyénkben mintegy 27 000 hold földön folyik zöldség- termesztés. A legfontosabb zöldségféléikből itt terem meg jelentős mennyi­ség az ország részére és kivitel­re is. A fűszerpaprika 44,9, a paradicsom 23,6, a kelkáposzta 27,1, a spárga 21,7, a spenót 27,1, a zöldbab 17,1, és a zöldborsó 11,4 százalékát megyénkben szerződtetik le a termeltető vál­lalatok. Mind nagyobb igénnyel lép fel azonban megyénk öt, fejlődő, iparosodó városa, Kecskemét, Kalocsa, Baja, Kis­kunfélegyháza és Kiskunhalas. Míg 1959-ben Kecskeméten pl. 80 vagon óburgonyáit értékesített a kereskedelem, addig 1960-ban már 152 vagonnal kelt el. Ba­ján csaknem megháromszorozó­dott ez idő alatt burgonyából a kereslet A megyei felvásárlási operatív bizottságok városaink jobb és zavartalan ellátása érdekében javasolta, hogy a kereskedelmet, irányító szervek mérjék fel, a mezőgazdasági termelést irá­nyító szervek pedig termeltes­sék meg a szükséges árumeny- nyiséget. Erre annál is inkább szükség van, mert az elmúlt év­ben a városok zöldség-, gyü­— Most, hogy nincs olyan sok munka a határban, kezd élénkülni a Nőtanács tevékeny­ség« is — mesélte a napokban egyik többezer holdas termelő- szövetkezetünk asszonytagja — Karácsonyra megajándékoztunk 500 gyermeket, Szilveszterkor közös vacsorát rendeztünk és megkezdte munkáját a kézi­munka-szakkör is. Várom a felsorolás folytatá­sát, de hiába — mert bár ez is eredmény már —. de napjaink­ban ennél jóvaj többet várunk és kérünk Nőtanácsainktól asz- szonyainktól, különösen a ter­melőszövetkezetekben. A tél pe­dig jó alkalom arra, hogy a hozzájuk fűzött többi reménye­ket is beváltsák. Ezek a remények azonban nemcsak abból állnak, hogy sze­retnénk minél népesebb hall- - gatóságot látni az immáron ha­gyományossá vált főző-, varró-, kézimunka-tanfolyamokon és az azokat kísérő kozmetikai, öl­tözködési tanácsadásokon, elő­adásokon. Bár ezek is mind nagyon hasznos, tanulságos és figyelmet érdemlő rendezvé­nyek, nem volna helyes, ha csak egyetlen nőtanácsunk téli tevé­kenysége is egyedül ezekben merülne ki. Kísérjék ezeket a tanfolyamokat és váljanak el- maradhatatlanná mind több he­lyen a politikai, természettudo­mányi, egészségügyi, pedagógiai, irodalmi témájú előadások, vagy előadássorozatok. Sok hasznos kezdeményezése mólos-, baromfi-, tojás- és tej­termékellátása csak tűrhetőnek volt mondható. Ennek több oka van. Hibás volt például a kiskereskedelem, mert nem rendelte meg idejé­ben, és kellő mennyiségben az árut. Bajáin például júniusra 20 mázsa borsót, 50 mázsa burgo­nyát rendeltek, ugyanakkor 66 mázsa borsót és 140 mázsa bur­gonyát vittek el Még ez a mennyiség is kevésnek bizo­nyult, de többet nem tudott már biztosítani az idejében történt megrendelés hiányában a MÉK Vállalat. Áruellátást ily módon tervezni a jövőben nem lehet. Az idei évre felmérték a vár­ható igényeket, és tervet készí­tettek arról, hogy a MÉK az egyes városok termelőivel hány holdra kössön zöldségfélékre termelési szerződésit. Ezek sze­rint Kecskeméten 1230. Kiskun­félegyházán 221, Kiskunha­lason 93, Kalocsán 83, Ba­ján 557 holdon termeltetnek zöldség-féléket. Természetesen még sok lehe­tőség van ezenkívül is városa­ink zavartalan áruellátásának biztosítására. A termelőszövet- kezetaknék módjában áll stan­dokat felállítani a városban, szerződést kötni közvetlenül az üzemi étkezdékkel, s a kiske­reskedelmi vállalatokkal. A földművesszövetkezeték a köz­ponti áruellátás tehermentesíté­se érdekében szerződ tette tik a háztáji gazdaságokat. Városaink idei zöldségellátása volt már e tekintetben Nőtana- csainknak, s ezeket az idei té­len még inkább indokolt hasz­nosítani, mint eddig bármikor. A közös gazdálkodás útjára lé­pett családok életformája nem a belépési nyilatkozat aláírásá­val egy időben és automatiku­san változik meg. Ezért a vál­tozásért éppen úgy meg kell küzdeni a felvilágosítás, a jobb és szebb eszmék tudatosításá­nak fegyvereivel, mint azért az elhatározásért, amely a belépési nyilatkozatok aláírásával szen­tesült. Végül az általános műveltség gyarapítása mellett a gyorsan kamatozó szakmai továbbkép­zésre szeretnénk felhívni a fi­gyelmet. Mint ismeretes, új és megnagyobbodott közös gazda­ságainkban égető szükség van minden dolgos kézre, s így nagy szükség van az asszonyok ügyességére és szorgalmára is. A nagyüzemi baromfitenyész­tés és kertészkedés — ahol az asszonyok zöme találja meg el­foglaltságát — nyilvánvalóan több szakmai tudást igényel, mint a hajdani háztáji kisgaz­daságok hasonló termelési ágai. A magasabb, több eredményt, hasznot biztosító tudás meg­szerzésére is alkalmas a tél, és sok helyen ezt felismerve már megkezdték a baromfitenyész­tés, a kertészkedés nagyüzemi módszereinek, tapasztalatainak ismertetését szolgáló tanfolya­mok szervezését. Szeretnénk, ha minél többen követnék példáju­kat. jobbnak ígéricezálk, minit a tava­lyi volt A MÉK szerződtetés! tervé­nek 90 százalékát már tel­jesítette. Ugyanakkor a termelőszövetke­zetek 1 200 000 naposcsibét igé­nyeltek a keltetőállomásokról, s mintegy 300 000 darab jut még a háztáji gazdaságokba is. Ezen­kívül természetesen igen sok csibét keltetnek kotlóssaL Ha termelőszövetkezeteinket a he­lyi szervek, valamint a termel­tető és kereskedelmi vállalatok érdekeltté teszik a termelésben, nem lesz különösebb zavar me­gyénk városi lakosságának étóL- miszerellátásában. A kiskunhalasi járás könyvtárainak egy éve, a járási könyvtár idei tervei A KISKUNHALASI járásban a múlt évben 140 ezer forintot fordítottak a tanácsi kezelésben levő könyvtárak fejlesztésére. A statisztikai kimutatások szerint a járás könyvtárainak könyvál­lománya 1960-ban több mint 8000 kötet új szépirodalmi mű­vel gyarapodott. A községi tanácsok a múlt évekhez képest messzemenően gondoskodtak a könyvtárak íz­léses berendezéséről, valamint új olvasószobák építéséről. Bo- rotán modern bútorokkal, sző­i* m Wt Kirchkeszner János túlesett a vívódásokon, már mosolyog, mi­kor aláírja a belépési nyilatkozatot az uszódi Dózsa Termelő­szövetkezetben. Azóta több mint százan követték a példáját. Űj szövetkezet is alakult a községben és Úszód egész lakossága az új életformát választotta. nyegekkel tették otthonossá a könyvtár helyiségeit. Kisszállá­son olvasóteremmel bővítették a könyvtárat, a helyiségeket ki­festették és 1961 tavaszán kor­szerű bútorzattal látják el a széppé varázsolt kulturális in­tézményt. Rövidesen a rémi ol­vasóknak is meglepetéssel ked­veskedik a községi tanács vég- rehatjó bizottsága. Néhány hét múlva új asztalok és székek várják a könyv »szerelmeseit-«. REMÉLJÜK, hogy az új esz­tendőben a Kiskunhalasi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága is — az eddigi gyakorlattal sza­kítva — követi a községek pél­dáját, s jelentős összeggel se­gíti a városi könyvtár állomá­nyának gyarapítását Ezt mél­tán elvárja a városi tanács végrehajtó bizottságától Kiskun­halas háromezer művelődni vá­gyó olvasója. A járási könyvtár 1961. évi tervében szép számú tudomá­nyos ismeretterjesztő és irodal­mi előadás is szerepe], melynek többségét a nagykiterjedésű ta­nyavilágban. szervezik meg. B programjukat azonban csak ak­kor tudják megvalósítani, ha a megyei tanács művelődési osz­tálya meghatározott időben ren­delkezésükre bocsátja a műve­lődési autót BIZTOSAK vagyunk benne, hogy a megyei tanács művelő­dési osztálya nem zárkózik el e kérelem teljesítése elől. A járási könyvtár idei tervei között jelentős helyet foglal el a női olvasó-mozgalom további szélesítése. A múlt évben több mint 300 parasztasszony vett részt a mozgalomban. AMINT LATJUK, a kiskun­halasi járásban működő könyv» tárak a jó irányítás következté­ben, a tanácsok nagyarányú tá­mogatásával sokatígérő eredmé­nyeikről számolhatnak be az új év első napjaiban. B. S. Harmincezerre növelik a taglétszámot és üdülőt építenek a tsz-tagoknak Ülést tartott a Termelőszövetkezetek Biztosítási és Önsegélyző Csoportjának Intéző Bizottsága Megyénkben már két éve működik a Termelőszövetkeze­tek Biztosítási és önsegélyező Csoportja, öttagú ideiglenes in­tézőbizottsággal kezdte el a szervezést és már 53 termelő- szövetkezet 8128 gazdája tagja a biztosítási és önsegélyző cso­portnak. A tagok által befize­tett havi 10—10 forint 25 szá­zalékát visszakapja az önse­gélyező csoport intéző bizottsá­ga, s ebből az összegből 321 esetben folyósított rendkívüli segélyt; többek között betegség, házasság, szülés, vagy tanul­mány esetén 89100 forint ere­jéig. Ezenkívül 32 esetben ha­lál és baleset alkalmával 41 ezer forintot kaptak a tsz-tagok. A visszamaradt 25 százalék­ból az önsegélyző csoport egy tsz-tagot két hétig a Szovjet­unióban, 62 tagot pedig 30 200 forintos költséggel Gyulán és Harkányfürdőn üdültetett. Csütörtökön délelőtt ülést tartott az önsegélyező csoport intéző bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottságának előzetes jóváhagyásával 16 ta­gúra bővült. Tagjai többek kö­zött Tompa Béla, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsá­gának mezőgazdasági osztályve­zetője, Sarok Antal, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese, Bran András, a Termelőszövet­kezeti Tanács megyei megbí­zottja, Pesir István, a kiskun­félegyházi Vörös Csillag Tsz elnöke, V. Tóth Imre, a hartai Béke, Juhász Sándor, a kecske­méti Petőfi és Hegyi István, a t'szakécskei Szabadság Terme­lőszövetkezet elnöke. A kibővített intézőbizottság első feladatként tűzte ki, hogy járásonként is megalakítják az intézőbizottságokat Tervbe vet­ték, hogy az eddigi 8128 taglét­számot 30 ezerre növelik. A taglétszám ilyen irányú növe­lésével lehetőség nyílik arra, hogy a visszamaradó pénzösz- szegből megyénkben is, — mini Hajdú megyében — saját tsz- üdülőt építtessenek. így aa üdültetési költség egyharma- dára csökkene és az Önsegélyző csoport biztosítani tudná me­gyénk tsz-tagjainak rendszeres üdültetését. A gyógyvíz környékén épülő üdülő a tervek szerint 50 sze­mélyes lenne és évente 1500— 2000 tsz-tag pihenését, gyógy­kezeltetését biztosítaná. Aa üdülő mielőbbi felépftéséhea tégla jegy rész jegyzését is terv­be vette a Termelőszövetkeze­tek megyei Biztosítási és önse­gélyező Csoportja. Hőtanácsok az új faluban

Next

/
Thumbnails
Contents