Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-06 / 5. szám
A küszöbön íúl SZORGALMAS munkálkodása közben, a tanyaház udvarán találtunk Kara Lajosra, László- íalva decemberben létrejött egyik közös gazdasága, az Űj Tavasz Tsz agromómusáxa. A java korát élő, 38 esztendős férfi szívélyesen tessékelt bennünket takaros lakásába, a küszöbön túlra, ahol aztán másról sem esett közöttünk szó, mint arról a másik küszöbről, amelyet átlépve. 16 hold földjét, s szaktudását. életét bevitte a szövetkezetbe. Magas volt az a küszöb? Tagadhatatlanul. Még neki is, aki !— mint mondotta — nem újonc a nagyüzemi gazdálkodásban, nemcsak kívülről ismeri azt. Kilenc esztendővel ezelőttig ugyanis Ágasegyházán lakott, s az állami gazdaság ottani üzemegységében volt állattenyésztési brigádvezető. Akkor örökölte édesapjától a lászlófalvi földjét, s közei egy évtizeden át művelte egyénileg. MEGMOZDULTAK azonban körülötte is a parcellák, s tudta: döntenie kell neki is. Annak idején szeretett az állami gazdaságban, de hasonlóképpen a saját földjén is dolgozni, az elhatározás nem könnyen született meg hát benne Főképp azért nem. mert a termelőszövetkezet nem azonos egyik gazdálkodási formával sem, — a lényege kevésbé volt ismert előtte. Töprengéséből Pesten élő, egyetemet végzett bátyja szabadította ki, megmagyarázván neki. hogy nincs helye az őrlő tétovázásnak, előre kell lépnie, ahogy az ország parasztságának nagyobbik része már megtette. És átlépte a küszöböt. S túl rajta olyan otthonosan mozgott már néhány nap után, ahogy mi éreztük magunkat a negyedórával előbb még ismeretlen otthonának barátságosan meleg légkörében. — Csak akkor csodálkoztam —- mesélte —, amikor megválasztottak agronómusnak. Mit láttak bennem társaim, hogy engem helyeztek erre a fontos posztra? Nem tudta hált, hogy miért éppen őbelé helyezték bizalmukat — tudják azonban a mintegy háromezer holdon közösen gazdálkodni akarók. AZZAL, hogy az Űj Tavasz talán a legnehezebb feladatok előtt álló egyik vezetőjéül választották, egyszersmind rásza- kajtották a gondok tömegét is. Azóta nem egy álmatlan éjszakán törte a fejét, hogy mit, s hogyan kellene csinálni. De másfajta töprengés ez már, mint az egy-két héttel előbbi. Nincs azonban egyedül ebben sem. — Tegnap is a késő esti órákig vagy harmincán beszélgettünk arról, hogy miképpen heti megindulnunk a magunk erejéből. Kölcsön nélkül. AZT NEM akarnak Igénybe venni: hitelt, adósságot. És ez jó jel; igazolja, hogy valóban a magukénak érik, tekintik a közöst. Ez beszélgetésünk során kiderült abból is, hogy már megvitatták: kiket szándékoznak megválasztani brigád- és munkacsapatvezetőnek. — Mindenkinél megnézzük, ki mire a legalkalmasabb — mondotta az újdonsült agronómus. Aztán elmagyarázta, hogy melyik határrészen milyen talaj úak a földek, hol termesztenek majd rozsot, búzát és körOTbelÜl 500 holdon az orvosság alapanyagául is szolgáló, meg a hízóéi e- ségnek is kitűnő csicsókát Eldöntötték azt is, hogy kikből áll a 10—12 fős építőbrigácL AKAD azonban még jó néhány részletkérdés, amelynek a megoldási módját kevésbé ismerik. Ehhez a felsőbb szervek, a járási tanács szakembered haladéktalanul nyújtsanak nekik segítséget Hogy minél gyorsabban és hibátlanul, nemcsak buzgalommal, de szakértelemmel is, lerakhassák közös jövőjük alapját — a küszöbön túl. Tarján István A termelőszövetkezetek gazdálkodása a megalakulás után As értékelő bizottságok nak árát. Fiatal szőlő- és gyümölcstelepítés és szórványfásítások, valamint talajjavítások és az egyéb, több évre szóló beruházások költségeit a termelő- szövetkezet ugyancsak megtéríti a tagnak. A növényvédelem feladata A Megyei Növényvédő Állomáshoz sokszor fordulnak a termelőszövetkezeti gazdák azzal a kérdéssel, hogy a növény- védelem alaprendelete mit tartalmaz, mik a feladatok. Az alábbiakban az alaprendeletet és a védekezési formákat ismertetjük röviden. A növényvédelem feladatát az erről szóló 1960. évi 9. számú törvényerejű rendelet 1. paragrafusa a következőkben határozza meg: „A növényvédelem feladata a mezőgazdasági növényeket pusztító állati kártevők, gombabetegségek és gyomok irtása, azok növénnyel, növényrésszel, növényi termékkel való behurcolásának, illetve a határon való kihurcolásának, valamint elterjedésének megakadályozása.” Ennek a feladatnak és célnak megfelelően alakul a védekezés végrehajtása. Ez utóbbit valamennyi kártevő, betegség, vagy gyom ellen a terület, telep, vagy raktár tulajdonosa saját költségére üzemi védekezés keretében köteles elvégezni. A nagyüzemekben a növényvédelem javítása érdekében növényvédelmi felelőst kell kijelölni. Ha a termelő, vagy a termény- tároló telep raktárkezelője a kötelezően előírt védekezést hatósági figyelmeztetés ellenére sem hajtja végre határidőre, és ezáltal a kártevő továbbterjedése fenyeget, a községi (városi) tanács mezőgazdasági szakigazgatási intézménye a mulasztást közérdekű védekezésként, az illető költségére pótolja. Tömegesen fellépő, veszélyes kártevők ellen szükség szerint és rendeleti intézkedésre társadalmi védekezést kell folytatni. Ebben a termelők közös munkával kötelesek részt venni, melynek szervezését és szak- irányítását az állam látja el. Ilyen esetben, vagyis tömegesen fellépő veszélyes kártevők ellen az állam növényvédőszer és gép rendelkezésre bocsátásával is adhat segítséget. Ez az állami védekezés 1960-tól azonban csak Szabolcs-Szatmár, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye Bodrog-közi területén végezhető, burgonyabogár ellen és a határtól számított 25 kilométeres sávban amerikai fehér szövőlepke ellen. Szűcs József Legújabb rendelkezések A Mezőgazdasági Értesítő 52. száma több, fontos rendeletet tartalmaz. Közli a pénzügyminiszter és a földművelésügyi miniszter együttes rendelkezését a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek, a halászati termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok pénzes hitelgazdálkodásának rendszeréről, valamint az azzal kapcsolatos ellenőrzés módszeréről. Megtaláljuk ebben a számban a földművelésügyi miniszter legújabb rendelkezését a termelőszövetkezeti elnökök, mezőgazdászok és könyvelők működésével kapcsolatos egyes kér„Nem cserélnék a yárosi lányokkal” December közepén Harkányban találkoztam Markovi ts Rozikával, a tiszakécskei Szabadság Termelőszövetkezet Ifjú tagjával. A tizennyolc esztendős leányka egyike volt annak a negyven Bács megyei tsz-gazdának, akik az önsegélyző csoport tagjaiként ingyen üdültök a gyógyfürdőhelyen. A Baranya Szálló halijában, a sarokba húzódva asztalterítőt horgolgatott szorgalmasan, s mert e ténykedése azt sejtette velem, hogy tán nemsokára változás áll be családi állapotában, megkérdeztem tőle: „Férjhez megy, azért igyekszik úgy a horgolással?” — Oh, nem — válaszolta sietve. — Nincs még vőlegényem. De nem tudok tétlenkedni. A kérdést azonban meg kellett ismételnem, mert néhány perc múlva már arról tájékoztatott, hogy részesedésének hátralevő összegéből konyha- és szobabútort vásárol majd. Nem, nincs még küszöbön az esküvője, csak hát nem tudja, mi másba fektesse a jövedelmét. Több öltözet ruhája van, nemrég vásárolt kerékpárt, tele az éléskamra is, mire költ- hetné el pénzét, ha nem bútorra. — És a szülei? — Ök is tsz-tagok. Nem szorulnak tehát reá, Rozika önálló ember — a tizennyolc esztendejével. És elmesélte, hogy két esztendeje tagja a termelőszövetkezetnek, a kertészetben munkacsapat-vezető. Tizennyolcán, de nyáron huszonötén—harmincán is dolgoznak a vezetédések szabályozásáról, amely foglalkozik az elnök, mezőgazdász, könyvelő kiválasztásával és működésével, valamint az őket megillető kedvezményekkel. A földművelésügyi miniszter másik rendelet8 foglalkozik a mezőgazdasági gépi munkák és gépbérlet díjának megállapításával. Végül megjelent a Mezőgazdasági Értesítő említett számában az élelmezésügyi miniszter rendelete a sörárpa és a napraforgómag állami felvásárlási árának megállapításáról szóló 5 1959. (VI. 28.) Élm. M. — Ä. H. számú rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról. sével. December elejéig 414 munkaegység volt már a könyvecskéjében. Augusztusban 2700 forintot kapott előlegképpen, aztán megint fizettek neki 1044- et, de, mint akinek — hogy úgy mondjam — nem létkérdés jövedelmének pontos számontartása, szinte mellékesen jegyezte meg: — Előtte is kaptam többször előleget, de nem emlékszem, hogy mennyit. Rozika tehát független az anyagi gondoktól is. De vajon nem rabja-e a vágynak, hogy elkerüljön a faluból, városban dolgozhasson; még akkor is, ha Tiszakécske az utóbbi Időben meglehetősen nagyott lépett előre a szórakozási, kulturálódási lehetőségek útján. — Eszem ágában sincs — felelte. — Voltam én már néhányszor Pesten is. Munkás— paraszt találkozón is részt vetAz értékelő bizottságok feladata a mennyiségi összeírások után: a) a közös gazdaságba vitt vagyontárgyak, b) a közös gazdaság érdekében a megalakulás előtt végzett munkák és befektetések értékelése. A közös gazdaság érdekében szükséges megállapítani, hogy adott talajon milyen munkát végzett el a tag, és mennyi munkaegység írható jóvá egy katasztrális hold szántás, boro- nálás stb. munka elvégzéséért. Az így kapott munkaegységeket a tag javára írhatják. A vetésnél felhasznált műtrágya árát a termelőszövetkezet visszatéríti, s ugyancsak visszatéríti a vetőmagot is, vagy anIdősebb szőlők értékelését rendszerint külön szakbizottság végzi. Ez egyben a szőlő pont- rendszer szerinti minősítésétől függő föld járadékot is megállapítja. A közös vagyontárgyak értékelését mindig a közös gazdaságba történő tényleges bevitelkor kell végezni. Ezért a tagoknál elhelyezett állatállományt, amíg azok közös istállóba nem kerülnek, sem értékelni, sem kifizetni nem szabad. Vagyontárgyak bevitele A termelőszövetkezet gazdálkodása akkor helyes és szakszerű, ha az adott természeti és közgazdasági tényezőkhöz igazodik. Ennek azonban üzemi feltételei is vannak. A tsz-üzem- nek rendelkeznie kell azokkal a termelőeszközökkel, amelyek a gazdálkodáshoz szükségesek. A tsz-üzemben általánosságban a következők szükségesek: Az ügyvitel lebonyolításához egyszerű berendezésű irodahelyiségre van szükség. A szántóföldi növénytermesztéshez magtárak és górék kellenek. A cséplőgépeket, szelektorokat a gépállomás bocsátja rendelkezésre. Az egyéb gépek elhelyezésére gépszínekről kell gondoskodni. A növénytermelési munkák elvégzéséhez megfelelő fogatlétszám is szükséges. Ahol egyáltalán semmi munkát sem tudunk géppel végezni (a esép- lésen kívül), ott általában kb. 20 kh szántóra 1 lófogat szükséges. A fogatszükséglet természetesen a gazdaság viszonyaihoz igazodik. A szükséges haszonállatok létszáma a természeti és köz- gazdasági viszonyoktól, valamint az üzem növénytermelésének arányaitól és összetételétől függ. A ki»xos állatállomány kialakítása Nem kedvező, ha az állatokat csak hosszú idő múlva tudjuk a közösbe összehozni. A tartásra alkalmatlan állatokat a termelőszövetkezet a bevitelnél ne vegye át. Vonatkozik ez elsősorban a szarvasmarha-állomány kialakítására. A közös sertésállomány létrehozása már egyszerűbb és könnyebb feladat. Ha megfelelő férőhellyel rendelkezünk, akkor előhasi tenyészkocákat vásároljunk. Ugyanez a megoldás a juhállomány kialakításánál is. Épületek hiányában a sertéshizlalásnak és baromfitartásnak az a megoldása is lehetséges,' hogy az állatokat és azok eltartásához szükséges takarmányt a tsz kiadja a tagságnak. Ezt az állományt a tagok a háztáji állománnyal együtt tartják, és az előírt Időben megfelelő súlyú hízott állatot, illetve baromfit és tojást közösen értékesítenek. A közös állatállomány kialakításához vegyük igénybe a 3004/3—1960. számú kormányhatározat kedvezményeit. A takarmány és a vetőmag Az állatok közösbe vitelének egyik feltétele a közös takarmánykészlet megteremtése. Ezt a tagság vagy a már megalakulás után közös gazdálkodás alá vett területeken termeli meg, vagy az előzetes vetésterv és takarmányozási előírás alapján közgyűlési határozattal állapítja meg azt, hogy a tagok holdanként mennyi és milyen tatem, jártam az országgyűlés épületében is. Egyébként a KISZ-szervezet vezetőségi tagja, s mint ilyent, a KISZ megyei küldöttgyűlésére is delegálták. — Nem hinném, hogy városi leányok jobban éreznék magukat nálam, vagy többet keresnének, mint én. Nem cserélnék velük — tette hozzá az önmagáról való tájékoztatáshoz nyomatékül. — Nálunk a Nőtanács és a KISZ kézimunkaszakkört is szervezett, tagja vagyok annak is. S abbahagyva a horgolást, társaival elindult fürödni a melegvizes medencébe. Ahogy szűkebb pátriájától közel 250 kilométerre a hatalmas park sétányán lépkedett, magabiztossága még az avatatlannak sem árulta volna el, hogy falusi — már a szó régi értelmezése szerint. 4-<u—nj karmányt vigyenek be a közös gazdaságba. A mintaalapszabály szerint a vetőmagot a belépéskor mindenképpen biztosítani kell. A bevitt területre szükséges vetőmagnak visszatartásáról akkor is gondoskodott volna a gazda* ha nem lép be a tsz-be. A bácsalmási és a bajai járásban, valamint Kecskemét városban jól halad a tervezés előkészítése. A terv termelési részét nemsokára befejezik. A földművelésügyi miniszter* a pénzügyminiszter és az élelmezésügyi miniszter rendeletet adott ki az 1961. évi árutermelési kedvezményekre vonatkozóan. Ezek szerint az a termelőszövetkezet, amely a 100 katasztrális hold szántóra megjelölt árutermelési mutatót teljesíti, 2500 forint kedvezményben részesül, ha túlteljesíti, ez a kedvezmény egész 5000 forintig terjedhet. A kiskőrösi járás valamennyi termelőszövetkezetében befejez- ték a zárszámadási leltárak készítését és rövidesen elkészül- nek a gazdasági beszámolók •& *
