Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-31 / 26. szám
1961. jantiar 31, kedd 3. oldat Nagyobb tervszerűséget, gondosabb munkát a népgazdasági beruházások megvalósításánál Ezerkílencszázhatvan óta mindinkább kezd utat t5mi beruházási jogalkotásunkban a távlati szemlélet. Az éves beruházási és felújítási terv végrehajtása és pénzügyi lebonyolítása után a beruházók egyszeri jutalmazása; a terv szerint teljesen üzembe nem helyezett beruházások hitelének kamatozó hitellé történő átalakítása, valamint más idevonatkozó utasítások arra serkentik a vállalatokat, hogy jobb és gondosabb munkát végezzenek a beruházások megvalósításában. A beruházók felelőssége A Beruházási Bank tapasztalatai szerint a beruházások megvalósításánál mutatkozó számos hiányosságok főként azok teryellátottságával vannak összefüggésben. Megyénkben igen sok beruházásnál, építkezésnél éppen a tervek késedelmes szállítására vezethető vissza a kivitelezési határidők elhúzódása, illetve a késedelmes üzembehelyezés. Több esetben előfordul, hogy a Beruházási Banknál elfekvő okmányok ugyan teljes tervellátottságra utalnak, a helyszíni ellenőrzések során azonban kitűnik, hogy a költségösszesítők nem teljesek, egyes munkanemek költségvetései hiányoznak. Más esetekben pedig sem a beruházási program, sem az engedélyokmány, de a költség- vetések sem ölelik fel a beruházási cél összes szükségleteit. A Beruházási Bank így megtévesztettem finanszírozza az adott létesítmény elkészítését. Gyakran tapasztaljuk, hogy a tervek műszaki vonatkozásban is rosszak. A helyszíni felméréseknél nem minden esetben tanúsítanak megfelelő körültekintést a beruházók. Igen sok például a pótmunka, emiatt aztán a tervezettnél magasabbak a kivitelezési költségek. Némelykor még azt sem tudják az egyes beruházók, hogy hol, mire van okvetlenül szűk ség és ezért gyakran lényeges változtatásokat eszközölnek. Eb' ben sajnos »közrejátszik az is, hogy a nagy létesítményeknél a beruházó részlegek, csoportok nem rendelkeznek megfelelő szakemberekkel. A teljes tervdokumentáció hiánya drágítja az építkezést Véleményem szerint komoly hiba, hogy nagyobb létesítményekhez csak részleges tervdokumentáció áll rendelkezésre. Ebből részint kapkodás és a tervek gyakori módosítása származik, másrészt nem oldhatók meg tökéletesen és gazdaságosan a kivitelezés technológiai kapcsolatai sem. Nem lehet például tudomásul venni némelyik tervező vállalat — egyébként többnyire jószándékú — törekvéseit, hogy túlzott igényesség, fényűzés és esztétikai követelmények érvényesülnek a tervekben. Az ilyen túlzások egyáltalán nincsenek összhangban a párt és a kormány gazdaságossági, takarékossági irányelveivel. Éppen ezért helyes az, hogyha a generáltervezők alaposan átvizsgált és összehangolt terveket továbbítanak a beruházókhoz. Ha pedig a beruházók a tervek kézhezvételekor sokkal alaposabb ellenőrző munkát végeznek, akkor a tervezők tevékenységét is jóval közelebb lehet hozni az élethez. Gyakorlati tapasztalataink szerint a vállalatok részéről megfelelőnek mondható ugyan a pénzügyi és a számszaki ellenőrzés, a műszaki irányítás azonban már nem. Többször tapasztaljuk, hogy a beruházók műszakilag nem vizsgálják felül a terveket. így általában nem a műszaki hibákat kifogásolják, hanem a tervezési határidőket. Ezért aztán nem is csoda, hogy ezek a népgazdasági beruházások nem tudnak előre becsült költségvetés alapján megvalósulni. Több esetben költségvetési és tervmódosítások történnek, ami drágítja, végső fokon pedig késlelteti a beruházások megvalósítását, üzembehelyezését Jobban koncentráljuk a munkaerőt és az anyagokat Az elmúlt évben egynéhány, az építkezéshez fontos anyag- féleségben hiány keletkezett. Főként a betonacél, a cement- és fűrészáru, valamint a kazánok biztosítása okozott gondot. Ma már ugyan elmondhatjuk, hogy az alapvető építési anyagok többsége rendelkezésre áll. Szabályként állapítható meg mégis, hogy a kellő koncentráltság hiánya miatt az építkezések befejezését éppen a nélkülözhetetlen, de legkisebb meny- nyiségben rendelkezésre álló anyagok mennyiségének biztosítása határozza meg. Lényegében hasonló megállapítások tehetők a munkaerő vonatkozásban is. Az építőiparban ma már jóval több munkást foglalkoztatunk, mint az elmúlt években. Ezzel egyidejűleg azonban növekedett a szakmunkás-hiány, s emelkedett a segédmunkások aránya. Kivitelező vállalataink általában nem számolnak előre ezekkel a tényezőkkel. Gyakori ezért, hogy 80—90 százalékos készültségi foknál lassítják a munkák menetét, s dolgozóikat, meglevő kapacitásukat — „objektív” nehézségekre való hivatkozással — átcsoportosítják más építkezésekre. Más szóval az ilyen manőverezési áttelepülésekkel a ki' vitelező vállalat a viszonylag már kisebb forintértékű számlázási v lehetőségeket biztosító befejező munkákat elhagyja, vagyis átváltja munkaigényesebb, nagyobb termelési értéket képviselő új feladatokra. Kétségtelen ez a megoldás a nyereségrészesedés és a prémium szempontjából kedvezőbb a kivitelező vállalat számára — ez az eljárás viszont ellentétes a népgazdaság érdekeivel. Mindenütt tartsák be a rendeleteket Számot vetve az 1960. évi beruházási tapasztalatokkal, egyöntetűen meg kell állapítani, hogy a felsorolt hiányosságokat csakis határozott intézkedések következetes végrehajtásával szüntethetjük meg. Ez a biztosíték arra, hogy a beruházások tekintetében is valóra váltjuk a VII. pártkongresszus célkitűzéseit. Éppen ezért csak helyeselni lehet az MSZMP Politikai Bizottságának múlt év szeptemberében hozott határozatát, amely utasítja a gazdasági vezetőket a rendeletek szigorú betartására, a beruházások jobb, gazdaságosabb és takarékosabb elvégzésére. A jövőben ezért úgy igyekszünk, hogy megyénkben még nagyobb tervszerűséggel segítsük elő a népgazdasági beruházások mielőbbi megvalósítását. Kárpáti András a Magyar Beruházási Bank megyei fiókjának vezetője Premier Katona-telepen A Kecskeméti Kelemen László Színjátszó Stúdió együttese szombat este Katona-telepre látogatott és a művelődési otthon nagytermében lépett fel a nyilvánosság előtt. Műsoruk összeállítása hűen tükrözi az együttes célkitűzéseit. A közönséget szeretnék megismertetni a klasszikus és modern írók alkotásaival. A katonatelepi premier alkalmából a stúdió tagjai részleteket tolmácsoltak Shakespeare: Szent- ivánéji álom, Romeo és Julia, Fehér Klára: A teremtés koronája című művéből, majd előadták Sólyom László: A sha- kespearei tanítás című egyfel- vonásos jelenetét. A magyar költők közül Csokonai Vitéz Mihály, Arany János. Tóth Árpád, József Attila, és Illyés Gyula verseiben gyönyörködhetett Katona-telep művelődni vágyó népe. Elmondhatjuk: a Kelemen László Színjátszó Stúdió beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Szeretnénk, ha a közel jövőben Kecskeméten is számot adnának háromhónapos munkájukról. (OOOOOOOOOOOOOOOOOOOO? Beszédes számok Büszkeséggel és megelégedéssel olvashattuk országos lapjaink vasárnapi számában a Központi Statisztikai Hivatal jelentését a hároméves terv eredményeiről. A jelentés újabb bizonyítéka annak, hogy minden, ami ebben az országban történik, a dolgozók érdekeit szolgálja. Bizonyítja azt is, hogy népünk lelkesen valósította meg mindazokat a célkitűzéseket, amelyeket a párt és a kormány eléje állított. 1958-60-ban — olvashatjuk a jelentésből — a magyar dolgozók jelentős sikereket értek el a népgazdaság fejlesztésében, a szocialista termelési viszonyok kiterjesztésében, az életszínvonal emelésében. Mindezekben túlszárnyalták a hároméves tervben kitűzött célokat. örömmel vettük tudomásul a jelentésből, hogy a lakosság száma 1960 júniusában túlhaladta a 10 millió főt. Nálunk a népszaporodás nem jelent foglalkoztatási zavarokat, mint a nyugati államokban, amit az is bizonyít — a jelentés is megmegállapítja —, hogy tovább növekedett a keresők száma. A népszámlálás adatai szerint 1960. január 1-én 100 keresőre 88 eltartott jutott, míg ez az arány 1949-ben 109 volt. A nemzeti jövedelem az elmúlt három évben egyenletesen növekedett, 20 százalékkal haladta meg az 1957. évit. Ezt elősegítette a termelés egyenletes növekedése. Az adatok szerint az ipar 40 százalékkal, a mezőgazdaság 11—12 százalékkal termelt többet, mint a tervidőszakot megelőzően. Pártunk cs kormányunk jól gazdálkodott a nemzeti jövedelemmel, az előirányzott beruházások a megfelelő termelési ágakba kerültek. Hazánkban január 20-án a szántóterületnek már 87,2 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. Bár egyre több ipari üzem létesül városainkban és községeinkben, megyénk mező- gazdasági jellegű, sőt ehhez hozzátehetjük azt is, hogy Bács- Kiskun megye termelőszövetkezeti lett az elmúlt hónapokban. Éppen ezért különös érdeklődésre tarthatnak számot azok az adatok, amelyek a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkoznak. Az elmúlt három évben megkétszereződött a műtrágyaellátás. 19 ezer traktort, 2100 gabonakombájnt, jelentős számú traktoros munkagépet, egyebek között több mint 19 ezer traktorekét, kb 9000 vetőgépet, 2400 silókombájnt kapott a mezőgazdaság. 1960. végén a traktorállomány elérte a 40 ezer darabot, s az egy traktorra jutó szántóterület az 1957. évi 357 katasztrális holdról a hároméves terv végére 230 katasztrális holdra csökkent. A mezőgazdaság összes termelésén belül az állattenyésztés hozama növekedett nagyobb mértékben. A tervidőszak alatt vágómarhából 16, vágósertésből 15, tej- és tojástermelésből 22 százalékkal termeltek többet, mint korábban. Megyénkben is ismeretes a közlekedés javulása. A országban három év alatt 2000 kilométer hosszú útszakaszt pormentes bitumenes burkolattal láttak el. Növekedett a vasutak, tehergépkocsi-fuvarozó vállala- ti tok, a távolsági és városi autóbuszok hálózata és utasforgalma. Nem mehetünk el sző nélkül a lakosság egészségügyi és kulturális ellátottságának javulása mellett sem. A tervidőszak végére az egész lakosságnak 85 százaléka volt már jogosult a társadalombiztosítási szolgáltatások igénybevételére. A általános és középiskolai osztálytermek száma 2595-tel gyarapodott 150 mozit átalakítottak szélesvásznú vetítésre, a rádióelőfizetők száma ma már meghaladja a 2 millió 200 ezret s már a hároméves terv első éve éta rendszeres a televíziós adás A tervezettnél nagyobb mértékben javult a lakosság anya- gi helyzete. A munkások és alkalmazottak reálbére 10—lt százalékkal volt több, mini 1957-ben. Ennek folytán növekedett a lakosság takarékbetét» állománya és személyi fogyasztása. A kiskereskedelmi forga» lom a tervezett 14 százalékot növekedéssel szemben 28 százalékkal nőtt, ezen beiül 47 szá* zalékkal emelkedett az iparcikkek vásárlása. Cikkünk elején azt mondtuk« hogy büszkeséggel és megelége» dettséggel olvastuk a jelentést. Helytelen lenne azonban, bar most. az ötéves terv elején terpesztő megelégedettség töltene el bennünket. Hároméves tervünk eredményei dolgozó népünket még nagyobb feladatok elvégzésére, még lelkesítőül» tettek végrehajtására serkentik. N. O. fl feketevágások és az üzérkedés meggátlálásáróí tárgyalt a Ladánybenei Tanács Végrehajtó Bizottsága Á LADÁNYBENEI Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése megtárgyalta a termelési és a felvásárlási feladatokat, valamint a község mezőgazdaságának átszervezése utáni tanácsi teendőket. Az ülésen rögzítették, hogy a termeltető és a felvásárló szerveket beszámoltatják munkájuk eredményeiről. Erre a tanácsnak nemcsak a feladatkörébe tartozó általános tájékozottság végett van szüksége, hanem azért is, hogy segítséget nyújthasson, ha netán akadályok gördülnének a termelés és felvásárlás lebonyolítása elé. SZŐ VOLT arról, hogy a mezőgazdasági állandó bizottságnak éberebb ellenőrzéssel kell meggátolnia a feketevágásokat és az üzérkedést. E két törvény- sértő cselekedet ugyanis nem volt ritkaság eddig a községben. Tavaly például egy asz- szony — vasúti fuvarleveleiből megállapíthatóan — közel 14 mázsa baromfit vásárolt fel, s szállított a fővárosi piacra. Az üzérkedő ugyan őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, de kétségtelen, hogy az említett nagy mennyiségű baromfit nem ő maga tenyésztette. Remélhető azonban, hogy a mezőgazdasági állandó bizottság ébersége az idén már gátat szab az asszony és a hozzá hasonlók üzérkedésének. AZ ÁTSZERVEZÉS utáni tanácsi feladatokkal kapcsolatban megjegyezzük, hogy a vb-ülés Időszakában Ladánybenén a parasztság 90 százaléka már a szövetkezés útjára lépett. A már régebben működő Rákóczi Tsz-be 27 család 37 taggal kérte felvételét, a többi szövetkező 4 termelőszövetkezeti csoportot hozott létre. AZ ÜLÉSEN meghatározták, hogyatsz-ek és a tszcs-k munkatervének elkészítésében a végrehajtó bizottság, s a mezőgazdasági állandó bizottság tagjai hatékonyan működjenek közre, avégett is, hogy a község teljesíthesse termelési tervét. T. I. Kecskeméti írók Ballószögben Ä belsőballószögi Iskolában vasárnap délután 250-en gyűltek össze a Kecskeméti Katona József Társaság irodalmi műsorának meghallgatására. Zilahi Sebes Béla, a Hazafias Népfront helyi bizottsága titkárának köszöntője után a megye- székhely néhány prózaírója és költője — Eszik Sándor, F. Tóth Pál, Gémes Gábor, Táczi Szabó Győző és Tarján István — mutakozott be. Madarász László költeményeit Csupor György, Bieliczky Sándor verseit B. Varga Katalin tolmácsolta. A Kelemen László Színjátszó Stúdió tagjai: Kelemen Éva, Kollek Irma, Végh Teréz, Csupor György, Fuchs József és Miski Gusztáv Petőfi verseket és néhány jelenetet adtak elő nagy sikerrel. A közönség tetszéssel fogadta az Állami Zeneiskola növenMeobiíntették a hanyag szülőket A kiskőrösi járásban újabb tűzkárokhoz vezetett a szülői gondatlanság. Január 18-án Túrán László Kiskőrös, Felsőcebe 62. szám alatti lakos portáján a károsult ötéves gyermeke gyufát talált a konyhában és meggyújtotta a szc’oiakazMt. Három nappal később a soltvadkerti Űj Élet Termelőszövetkezetből jelentettek tüzet. Frank Laios főkönyvelő kislányát őrizetlenül hagyta a lakásban; a gyerek rövid keresgélés után gyufához jutott, és meggyujtotta a szövetkezet takarmánykazlát, j — ••• és A hanyag szülőket gondolán. . megérkezel ságukért bírsággal sújtották. i írjál. dékeinek, Koncz Is tvánna% Baunok Sándornak, Rácz Fe« rencnek és Kutasi Lászlónak hegedű- és harsonaszámait. Az összekötő szöveget Heltai Nándor mondta. A kedves hangulatos műsor végén Végh József országgyűlési képviselő szólt az egybegyűltekhez. KXXXXXXXJOOOOi még valami: ha a Holdba, rőgtöa
