Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-31 / 26. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT B^CS - KISKUN MEGYEI LAPJA XVI. ÉVFOLYAM. 86. SZÄM Ära 60 fillér 1961. JANUÄR 31. KEDD * Termelőszövetkezeti megye Befejeződött a tsz-elnökképző tanfolyam Kunfehértón Nagy eseményeknek vagyunk tanúi. Igaz ez nemcsak a világ soha nem látott gyors átformá­lódására, de így van szőkébb pátriánkban is. Vagy talán nem nagy esemény az, hogy Bács­it iskun termelőszövetkezeti me­gye, hogy az ország legjelentő­sebb mezőgazdasági területe szo­cialista talapzaton nyugszik? Nagy dole« ez. A paraszti élet olyan sorsfordulója, amelyhez foghatót nem szült még szá­mukra a történelem. Egy év­ezredes múlt után most teljese­dett be, hogy szabadon, mente­sen minden béklyótól — amely valaha annyira kínzó volt — alkotóereje teljében, nagy célok­tól vezérelve dolgozhat, nem mint régen, keserű számkivetett- ségben, egyedül küszködve élem­mel és értetlenséggel. >*A sze­gény embert még az ág is húz­za« mondás a paraszti élet gyöt­relmeiből született, mert bizony valaha nagyon rájuk járt a rúd. Ezért volt a közhasználatban a paraszt kifejezés egyértelmű a tanulatlan, rongyokba csavart és még az istállószalma-vackán is alig nyugtomhagyott élettel. S íme a nagy pillanat: a paraszt­ság megyénkben is a munkás- osztályba karolt és most egy Hton és egy módon az egész tár­sadalommal együtt menetelnek « szocializmus felépítése felé. Hosszú volt az út idáig. Sok verejték gyöngyözött, sok beteg­ség diktált korai halált és sok jobbra igyekvő szándék vetélt el, amíg révbe jutott parasztsá­gunk. A megye régmúlt esemé­nyei is ezt igazolják. Micsoda állati sor lehetett az, amelyik a múlt században botot adott a kiskunhalasi parasztok kezébe, hogy megtámadják a pénzügy­őröket. Vagy mekkora rebellió- nak számított, amikor a rémi paraszt szembe szegült a földes­úrral, mert a bérletből a szabad ég alá hajtották, öregcsertőn az elbujkált parasztlegények _ fegy­verrel támadtak a csendőrökre és a kecellek sem egyeztek a földesúrral a fizetségben és azt mondták: »A világ úgyis for­dulhat, a fizetés elmúlhat,« A fizetés bizony még sokáig tar­tott A kalocsai érsekség, Bon Compagny herceg, Teleki és Vi­gyázó grófok és Pallavicini őr­gróf tízezer holdjain még sok paraszti keserv termett. De az­tán hatalmas szél kerekedett, emely a történelem szemét­dombjára sodorta az átkos múl­tat A földesurak. az úri birto­kosok földjét 45 ezer paraszt­család karózta ki magának. Né­hány év múlva azután még előbbre lépett és a szövetkezés útját választotta, amely egyedül és kizárólag visz a jólét, a bol­dogulás és a feiemelkedettség felé. Ennek a csaknem 13 éves fej­lődésnek — jelentéktelen terü­letek kivételével — értünk most a végére. Az átszervezés nagy társadalmi átalakulás, amely a falun teljesein új helyzetet te­remtett. A megváltozott társa­dalmi viszonyok kiszélesítik a fejlődés lehetőségeit. Egy olyan helyzet állt elő. amikor a pa­raszti érdek minden vonatkozás­ban megegyezik a közérdekkel. Es éppen ez az érdekazonosság adja meg gránátnál is szilár­dabb alapjait annak a nagy vá­rakozásnak, amelyet az egész társadalom támaszt a mezőgaz­daság várható nagy eredményei felé. A parasztembernek először van lehetősége arra, hogy ké­pességeit teljes mértékben hasz­nosítsa, hogy felszabaduljon a kasza-kapa technika alól, hogy tapasztalatait, meg nem valósí­tott vágyait, fel nem használt, de bensőjében szunnyadó tehet­ségét és földszeretetét kedve szerint gyümölcsöztethesse. A társadalom szocialista át­szervezése a megyében és az országban megváltoztatja az osz­tályszerkezetet, és azt is kimond­hatjuk, hogy általában megszű­nik az embernek ember által való kizsákmányolása is. Ez óriási siker, egyben hatalmas minőségi változás is. A siker azonban nagy kötelezettségeket is hordoz magában, elsősorban arra vonatkozóan, ami a jövőt illeti. Elsődleges az, hogy a lét­rehozott szocialista keretet szo­cialista tartalommal töltsük meg, azaz az új szövetkezetek kezdeti lépéseinél megtegyünik mindent, ami szükséges ahhoz, hogy jól induljanak. Erre min­den lehetőségünk adva van. Az elmúlt időszak átszervezési mun­kája jó hangulatban zajlott le. Jelentősen megszilárdultak azok a kapcsolatok, amelyek a pa­rasztságot a párthoz fűzik. Az átszervezés a parasztság mozgal­mává lett, hiszen sok helyen minden segítség nélkül hozták létre szövetkezeteinket. Köszö­net és elismerés ezért minden parasztembernek, akik felismer­ték a helyes utat, köszönet mind­azoknak, akik segítették ezt az útkeresést. Most ezt a kedvező hangula­tot kell tovább szítam és tettek­re beváltani. Ez a vezetés leg­főbb gondja. Szükséges, hogy valamennyi vezetőszeiv minden szántén megtanulja intézni a járás, vagy a község összes ügyeit, hiszen a parasztság zö­mének a szövetkezetekbe lépé­sével ez most már kötelezettség. Tehát rendkívül megnőtt a ve­zetők és a vezető szervek fel­adata, hiszen az azelőtti néhány község, vagy néhány termelő- szövetkezet irányítása helyett a járás, vagy község egész mező- gazdaságának nagyüzemi köve­telményeket támasztó irányítá­sáról van szó. Azzal, hogy termelőszövetke­zeti megye lettünk, nagy távla­tok nyíltak meg mezőgazdasá­gunk előtt. Lehetőség nyílik bel­terjes kultúráink továbbfejlesz­tésére. a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés további fel­lendítésére, az öntözés térhódí­tására, egyáltalán a homok egy­re belterjesebb hasznosítására. Már az első évben sokat tehe­tünk ezen á téren és a szőlő, gyümölcs termesztésére alakult szövetkezeteink munkája ezt jól példázza. A maguk anyagi ere­jéből összehozott közös alapok­ból még az idén jelentős szőlő- és gyümölcsterületeket fognak telepíteni. Az idei év az ötéves terv első esztendeje, amiből az is értendő, hogy a mezőgazdasági termelés színvonalát közel 8 százalékkal kell emelni. Ezért központi fel- odat a szövetkezetek megszilár­dítása. Persze, nem egy kapta­fára, hiszen mást és másképoen kell tenni az új szövetkezetek­ben és mást azokban, amelyek felfejlődtek, vagy tavaly alákui­Az MSZBT megyei intézőbizottságának ülése Szombaton, január 28-án dél­előtt tartotta szokásos havi ülé­sét a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Bács-Kiskun megyei Intéző Bizottsága. Az egybe­gyűltek előtt Baksa Gyula, me­gyei titkár beszámolt az el­múlt havi munkáról, ismertette a februári programot. Utána Major Imre, a TIT megyei tit­káré» vázolta az MSZBT és TIT együttműködésének további le­hetőségeit, majd Weither Dá­niel, az MSZBT megyei elnöke a Moszkvai Nyilatkozat nem­zetközi jelentőségét méltatta. Hangsúlyozta, hogy ez az érté­kes dokumentum sok segítséget ad a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagjainak további munkájához. tak, és megint másképpen a régebbi, de gyenge szövetkeze­tekben. Azt az időszakot, amely megelőzi a tavaszi munkák be­indulását, a közös ügyeinek kell szentelni. Most alapozódik meg a közös állatállomány, a takar­mány- és vetőmagalap, most ke­rülnek befizetésre a holdanként megszavazott összegek, amelyek egyben az üzemvitel anyagi alapját is képezik^ Most kell el­dönteni, hogy az állatférőhelyek biztosítása érdekében mit tesz a szövetkezet önerőből, a leg­olcsóbb módszerek igénybevéte­lével, az arra alkalmas épületek átalakításával Most beszélik meg a jövedelemelosztást, a ter­melésben! érdekeltség és az anyagi ösztönzés módozatait. — Most készülnek, gyűlnek egy csokorba azok az élképzélések, amelyeknek az éves termelési terv lesz a nevük. A megszilár­dításban dolgozó több száz szak­ember, a járási és községi veze­tésnek arra kell ügyelnie, hogy a tervek reálisak legyenek. Arra keil törekedni hogy a szövet­MINT annak idején megír­tuk, negyvenhárom új termelő­szövetkezeti elnök számára két­hetes tanfolyamot rendeztek a Kunfehértói Állami Gazdaság­ban. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztályának több dol­gozója, s más szakemberek tar­tották az előadásokat, amelyek­nek anyagát a hallgatók szemi­náriumon vitatták meg. Az előadásokon a többi között szó volt a közös munka meg­szervezéséről, a növényvéde­lem korszerű módszereiről, a fel nem osztható alapról, a ház­táji gazdaságról, jövedelemel­osztásról, a könyvelésről stb. Ismertették a termelőszövetke­zetekkel kapcsolatos kormány­rendeleteket is. A TANFOLYAM utolsó nap­ján, szombaton délelőtt a gépi kezeiben még a télen eldőljön: egy-egy családból mennyien vesznek részt a közös munká­ban. A tél arra is nagyon al­kalmas, hogy mindenkivel még- egyszer elbeszélgessünk és min­den kétséget tisztázzunk. Még valamit. A mezőgazdaság szocialista keretei először bizto­sítják annak lehetőségét, hogy a kulturális nevelés valamennyi eszközével az emberek közelébe férkőzzünk és gondolkodásukat a szocialista ember gondolkodá­sává alakítjuk át. Megszűntek a kulturális munka szűk keretei; A korlátok lehullottak. A ter­melési viszonyok megváltozása nagymértékben elősegíti a kul­turális tevékenység és a világ­nézeti nevelés lehetőségeit is. Az a feladatunk, hogy összhan­got teremtsünk a termelési vi­szonyok és az emberek gondol­kodása között. Persze, ez nem máról holnapra könnyen meg­valósítható feladat. Ehhez idő kell. De ha most, már a közeli napokban hozzálátunk, akkor időt nyerünk, A nagyüzem szán* balesetek elhárításáról hangzót el előadás, majd Tompa Béla, a> MSZMP megyei bizottsága me­zőgazdasági osztályának vezető­je a termelőszövetkezeti mozga­lom eredményeinek ismertetése után az új szövetkezeti gazdasá­gok megszilárdításának mód­szereiről beszélt. Az újdonsült elnökök figyelmét reális tervek elkészítésére, a közös termelés •mellett a háztáji gazdaságokkal való törődésre is felhívta. Az elnökök éberen őrködjenek afölött, hogy senki ne sérthesse meg a szövetkezeti demokrá­ciát, s gondoskodjanak arról hogy a tagság munkára serken tő anyagi és erkölcsi Ösztönzé­se megfelelően érvényesüljön. A TANFOLYAMZÁRÖN szin­tén részvevő Sarok Antal, a me­gyei tanács v. b. elnökhelyet­tese arra figyelmeztette az el­nököket, hogy odahaza számol­tassák be a vezetőséget a két hét alatt történ/t szövetkezeti eseményekről, s ahol szakmai megerősítő brigádok tevékeny­kednek, ezek munkáját is ellen­őrizzék. Teremtsék meg a kap­csolatot a helyi pártszervezettel és tanáccsal, igyekezzenek Jt agronómust biztosítani szövetke­zeteiknek. Az anyagi ösztönző leghelyesebb médiának mégha tározása végett kérjék ld a já­rási vezetők tanácsait. Tanulmá­nyozzák a megyei pártbizottság nak erre vonatkozó határozatát Tapasztalatszerzés végett gyak ran látogassanak el az állami gazdaságokba, vagy a jól mű­ködő régebbi termelőszövetke­zetekbe. Végezetül arról beszélt hogy a közös munka megindítá­sát ne halogassák, már m«sl fogjanak hozzá, T. I. Előadássorozat a vaskút» termelőszövetkezetekben Vaskúton mindig rendszeresen megtartják a Szabad Föld Tél: Esték előadásait. Más közsé­gek gyakorlatától eltérően, Vas­kúton nem a művelődési ház­ban, hanem a termelőszövetke­zetekben rendezik az előadáso­kat. Legutóbb például Jurás Jenő mezőgazdász tartott elő­adást a vegyszeres gyomirtásról. te megköveteli azt, hogy gyom legyen a kulturális fejlődés. A megszilárdításnak két ol­dala van. A gazdasági tenniva­lók az egyik, a másik: a poli­tikai kulturális és világnézeti nevelőmunka. Csak ennek a cél­tudatos és állandóan végzett munkának nyomán ébred rá minden új tagja a szövetkezet­nek, hogy a közösön át vezet az út a boldoguláshoz. A meg­szilárdítást éppen ezért nem le­het csak gazdasági tevékenység­nek felfogni, mert aki ezt teszi, az egy nagyon fontos eszközé­től fosztja meg a szövetkezetek gyors megerősödését Bárki néz körül a portáján, sok munkát talál magának. Ne késlekedjünk ezek elvégzésévet mert a szövetkezetek megszer­vezésével még nem értünk él mindent. A közös olajozott mű­ködtetése ezután következik, és ebből a munkából nő ki egész népünk hőn óhajtott célkitűzé­se: a szocializmus. Weither Déué& Uj techüológia, termelékenyebb munka A Tiszakécskei Permetezőgépgyárban új technológiát alkal­maznak a könnyű- és színesfémek hegesztésénél. Ipari alkalma­zásban most kezd elterjedni a kísérletezés eredménye, az argon­gáz védelmében végzett ívhegesztés. Az új technológiának többféle előnye van a lánghegesztéssel szemben. Ez az eljárás kiküszöböli a hegesztőpor alkalmazását. Az argongáz ugyanis mint egy burok veszi körül a hegesztés ívét, s ezzel megakadályozza, hogy a magas hőmérsékletre heví­tett alumínium, vagy más esetben a különböző színesfém, a leve­gővel egyesülve oxidálódjon. Az így készült tartályok, berende­zések utólagos reszelést, eldolgozást nem igényelnek' Mindennek eredményeként az argongáz használata lényegesen növeli a mun­ka termelékenységét. Képünkön: a nagycsarnokban már az új eljárással hegesztik az alumíniumtartályt.

Next

/
Thumbnails
Contents