Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-28 / 24. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Cjabb lépés mezőgazdasági nagyüzemeink fejlesztésében »• Oaaxmvoniak több állami gaxdaságol Es év elején megyénkben összevontak több állami gazdaságot és ezek mintegy 30 ezer katasztrális holddal más gazdaságokhoz kerültek. A Vaskúti, Mohácsi, Garai Állami Gazdaságot a Bajai Állami Gazdasághoz csatolták, a Hildpusztait a Hosszúhegyihez, valamint egyesült a Bácsalmási és Mátételkx, és a Tájéi, Kiskunhalasi Állami Gazdaság is. A megnagyobbodott területű Bajai Állami Gazdaság például 1961. január 1-től már 26 ezer katasztrális hold területen gazdálkodik. Az összevonással kapcsolatban felkerestük az Állami Gazdaságok Igazgatóságának főagronómusát Egri Andrást, aki elmondta, hogy a területi ösz- szevonás nagy jelentőséggel bír az állami gazdaságok életében. Olyan nagymérvű a fejlődés a gépesítésben, hogy minden lehetőség megvan a két-három- ezer holdas táblák kialakításához. Ezentúl nemcsak 50—60 holdas táblán termelnek egy bizonyos növényfajtát. Az ezerholdas táblákon lehetőség nyílik arra is, hogy bizonyos növényt több éven keresztül ugyanazon a földterületen termelhessenek. Az állami gazdaságok területének megnövekedése nagyban megkönnyíti az állattenyésztés összpontosítását is az eddig szétszórt istállóA Moszkvai Nyilatkozat szellemében Megyénk dolgozóinak figyelme most ismét a Moszkvai Nyilatkozatra irányul. Hruscsov elvtárs ezzel foglalkozó legutóbbi nagyhatású beszéde után még inkább látható az Értekezlet előzőleg is érzékelt történelmi jelentősége. A világhelyzet sokoldalú, alapos elemzése Hruscsov elvtárs ellenállhatatlan erejű, ragyogó logikája, az értelemre és érzelemre egyaránt ható érvelése megdobogtatta a sziveket, céltudatos cselekvésre, a béke sáncainak éber Óvására, jobblétükön való munkálkodásra serkenti az akaratot. Valóban nagyszerű időkben élünk. Korunk a marxizmus-lc- ninizmus diadalának időszaka. Már az 1957. évi Moszkvai Értekezlet megállapította, hogy korunk fő tartalma a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal kezdődött meg. A második moszkvai tanácskozás ismét szem előtt tartotta ezt az igazságot és ennek alapján elemezte az azóta eltelt idő tanulságait, napjaink jellegzetességeit, • fejlődés fő irányát és sajátosságait. Az értekezleten elfogadott Nyilatkozat és Kiáltvány a marxizmus—Ienlnizmus tudományos elméletének alkotó továbbfejlesztése, az életbe való alkalmazásának nagyszerű példája, a nemzetközi munkás- mozgalom legújabb tapasztalatainak sokoldalú összegezése. Tovább folytatása annak a gazdagon gyümölcsöző politikának, amely olyan nagy erővel a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. Kongresszusán buzgott fel és amely az 1957. évi moszkvai tanácskozást is áthatotta. A Moszkvai Nyilatkozat Írásban is rögzített programja »az órák összeigazításának«, a kommunista és a munkáspártok szilárd elvi egységének. Az imperialisták számításaikat nem kis mértékben a kommunista mozgalom egységének megbontására építik. A Moszkvai Értekezlet csattanós választ adott ezekre a hiábavaló reményekre. A tanácskozáson tovább erősödött a marxizmus—leninizmus elvein álló pártok egysége, ösz- szeforrottsága és ismét lelepleződött a revizionizmus, valamint a dogmatizmus. A kommunisták és munkáspártok egységüket a jobb és baloldali elhajlások, a burzsoázia érdekeit, az imperialisták törekvéseit szolgáló revizionizmus, másrészt a dogmatizmus elleni küzdelemben védték meg és erősítették. Pártunk gyakorlati tapasztalatai számtalan példával Igazolják, hogy a marxizmus—leninizmus meghamisítóinak leleplezése és elszigetelése, a szektás hibák elkerülése, a mozgalom sikereinek záloga. A Moszkvai Nyilatkozat újabb eszmei fegyvert ' adott a kezünkbe helyes politikánk következetes továbbfolytatására. Ezekben a napokban folynak párt-alapszervezeteinkben a január havi taggyűlések. Ezeken az értekezleteken és a majd azt követő pártnapokon a Moszkvai Nyilatkozatot vitatják meg megyénk kommunistái, a párttagok és a pártonkívüliek, A taggyűlések és a pártnapok akkor felelnek meg igazán és maradéktalanul a követelményeknek, ha azokon a világhelyzetről, a kommunista mozgalomról, valamint a békeharcól alkotott mélyreható elemzés ismertetésével egyidejűleg következtetéseket vonnak le saját tennivalóikra. Mit tehetünk mi a béke megvédése érdekében? Milyen feladataink vannak itt a megyében az üzemekben, vagy a termelőszövetkezetekben a Nyilatkozattal kapcsolatban? — kérdezte még a taggyűlést megelőzően Pálinkás László, a Kecskeméti Gépállomás dolgozója a pártszervezet vezetőitől. Jogosak az ilyen kérdések. A párt-alapszervczetek kollektív vezető testületet, a taggyűlések adjanak választ a párttagok és pártonkívüliek kérdéseire. Körültekintően vizsgálják meg és vitassák meg a tennivalókat, fűzzék még szorosabbra pártunk sorainak egységét, erősítsék a pártonkfvü- Hekkel való tömegkapcsolatokat, hogy megyeszerte még eredményesebbe» munkálkodjunk feladatainkon, valósítsuk meg gazdasági és politikai célkitűzéseinket, szilárdítsuk a termelőszövetkezeteket, több, jobb minőségű iparcikket és elegendő mezőgazdasági terméket adjunk a népgazdaságnak. Hagy József rendszerrel Szemben. Az új gazdaságok gépei a gépállomáshoz hasonlóan tudnak dolgozni: egy- egy hatalmas területen időben lehet majd minden munkát elvégezni. Az összpontosítással elérjük azt, hogy nem lesznek szigorúan körülhatárolt üzemegységek, hanem a gazdaságok központjában a műszaki vezetők mellett néhány szakember irányít majd. Hasonló elképzelések vannak az állattenyésztésben la Nem lesz majd minden üzemegységben istálló, hanem például egy hatalmas mesterségesen öntözhető legelőn — ahol májustól októberig fillérekbe kerül a takarmányozás — többezer szarvasmarhát is egy helyen tarthatnak. A felszabadulási verseny eredménye III százalékos tervteljesítés, 30 millió forint áru terven felül, 7 százalékkal nőtt a termelékenység fl tanácsi könnyűipar 1350. évi eredményeiből MILYEN eredményekkel zárta a helyiipar a hároméves terv utolsó esztendejét? — erről kértünk tájékoztatást a megyei tanács v. b. ipari osztályán. A közgazdasági csoport már ösz- szesítette a vállalatok ezzel kapcsolatos statisztikai jelentéseit. Ami az össztermelést illeti, a számok dicsérendő eredményekről vallanak. Az egyes iparágak fontosabb termelési, illetve gazdaságossági mutatói azonban figyelmeztetnek is, hogy nem minden tanácsi válMegyei tanácskozás Kecskeméten a mezőgazdaság előtt álló legfontosabb feladatokról Pónteíkem aktívaér tekezíl etet tartott Kecskeméten az MSZMP Bács-Kisikun megyei Bizottsága a különböző megyei intézményeik, valamint a járási, városi és községi vezetők részvételével. Ott volt az értekezleten Molnár Frigyes, az MSZMP megyei Bizottságának első titkára. Tompa Béla, az MSZMP megyei Bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője, dr. Dallos Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Sarok Antal, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, Bank Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője. Molnár Frigyes elvtárs megnyitójában elmondotta, hogy a megye összterületének 82 százaléka már a szocialista szektorhoz tartozik. Megyénkben a Központi Bizottság októberi határozatának megfelelően, lényegében befejeztük a mzőgazda- ság szocialista átszervezését. Megyénk termelőszövetkezeti megye lett. A mezőgazdaság előtt álló legfontosabb feladatokról Sarok Antal élvtárs tartott beszámolót. Hangoztatta, hogy december hó 1-től január 25-ig 56 ezer parasztcsalád 315 ezer katasztrális hold földterülettel gyarapította á szocialista szektort. A későbbiekben foglalkozott a termelőszövetkezetek megszilárdításának sokrétű feladataival, az árutermelés, felvásárlás stb. problémáival. A beszámolót vita követte. A Tiszakécskei Permetezőgépgyár kooperációs munkában egyre több megrendelést kap az exportra termelő vállalatoktól. Itt készülnek az Ikarusz Gyár exportra kerülő alumínium tejtar- táiyai is. Képünkön; csiszolják az egyik tartály belsejét lalat élt a lehetőségekkel. Vonatkozik ez elsősorban a termelékenység tervszerű emelésére, valamint a munkáslétszám és a bérfelhasználás összefüggéseire. TANÁCSI könnyűiparunk tizenhét vállalata 290 millió forint értékű áru előállításával 111,8 százalékos tervteljesítést ért el. Más szóval, a felszabadulási szocialista munkaverseny azt eredményezte, hogy 5 millió 400 ezer forint különbözői anyag és termelési költség megtakarítása mellett, az előirányzottnál 30 millió forint értékű áruval többet adtak a népgazdaságnak. A vasipari vállalatok több mint 107 millió forint értékű gépet, alkatrészt és fémtömegcikket készítettek. A téglagyárak és építőanyagipari üzemelt termelése megközelíti az 52 millió forintot. Faipari Vállalataink 34 millió forint értékű bútort, parkettát és nyílászáró szerkezetet adtak a kereskedelemnek, Illetve az építőknek. A Vegyesipari Vállalat 51 millió forint értékű textilruházati cikkel járult hozzá a vásárlók Igényeinek kielégítéséhez. A Cipőipari Vállalat két üzeme 21 millió 700 ezer forint értékű gyermek- és női cipőt adott a kereskedelemnek. A Tózegklter- melő és Talaierőtmzdál kodást Vállalat több mint 17 millió forint értékű szervestrágyával segítette a mezőgazdasági terméshozamok növelését, a Bács megyei Nyomdaipari Vállalat pedig mintegy 6 millió 800 ezer forint értékű könyvet, újságot és kereskedelmi nyomtatványt készített. IPARÄGI szinten kedvezően alakultak a termelés gazdaságosságának mutatói a textiliparban. A Bács-Kiskun megyei Vegyesipari Vállalat 121 százalékos tervteljesítés mellett 28 százalékkal növelte a munka termelékenységét, s a tervezettnél lényegesen kevesebb létszámot és bért használt fel. Hasonlóan szép a termelékenység, a létszámgazdálkodás és a bérfelhasználás a faipari vállalatoknál is. Baján, Kecskeméten és Kiskunhalason a faipar dolgozói 13 százalékkal növelték a munka termelékenységét, s a 15,4 százalékos terven felüli termelést 102 százalékos létszám és 100,6 százalékos bér felhasználásával biztosították. KEDVEZŐTLENÜL alakult a termelékenység az építőanyag- iparban. Az egy munkásra jt>- tó termelési érték 3,4 százalékkal alatta maradt a tervezettnek, ugyanakkor 15,7 százalékkal több létszámot és 9,2 százalékkal több bért használtak fel az előirányzottnál. Nem teljesítette termelékenységnövelés! tervét a Tőzegkitermelő és Talajerőgazdálkodási Vállalat valamint a Kiskun Cipőüzem. A* említett hiányosságok ellenére az 1960. évi terv 11,8 százalékos túlteljesítését 105 százalékos bérfelhasználás mellett, a termelékenység 7,1 százalékos növelésével érte el a tanácsi könnyűipar. Sándor Gáoo KVL ÉVFOLYAM. 11 SZÁM Ara 60 filter 1961. JANUÁR 28, SZOMBAT
