Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-27 / 23. szám

frm ifmtudiák a wm tvim ifi a Időben gondoskodjunk a tavaszi vetőmagvakról! Tudnivalók a beszerzési és cserelehetőségekről A termelőszövetkezetek túl­nyomó részében megtermett a vetőmag. Elsőrangú érdekük, hogy ezt tartalékolják s ha ez a készlet minőségileg megfele­lő, azt vessék el, ha nem, ak­kor nemesített vetőmagra cse­réljék ki. Az új, illetve területileg megnövekedett tsz-ekben a vezetőség gondoskodjék ar­ról, hogy az újonnan belé­pett tagok a bevitt szántó­terület arányában a szük­séges vetőmagmennyiséget adják a közösbe. A jóminőségű vetőmaggal nem rendelkező, elemi kártól sújtott régi, továbbá mostaná­ban alakult új tsz-ek korlátolt mennyiségben központi készlet­ből is kaphatnak utántermesz- tett nemesített tavaszi árpa- és zabvetőmagot. 100 kg nemesített tavaszi árpavetőmagért 110 kg szokványárpát, vagy 125 kg zabot, 110 kg májusi mor­zsolt kukoricát kell adni csereképpen. 100 kg nemesített zabvetőma­gért 110 kg szokványzab, vagy 100—100 kg árpát illetve sze­meskukoricát kell adni. Országosan és megyénkben is egyre kedvezőbb eredményt mutat a hibridkukorica-vető­mag használata. A kormányzat az idén mintegy 210 ezer má­zsa hibridkukorica-vetőmagot bocsát a termelők rendelkezé­sére. Ez a mennyiség az ország kukorica-vetésterületének mint­egy 75 százalékára elegendő. 100 kilogram beltenyésztéses hibridkukorica-vetőmagért cse­rébe adható 200 kg szokvány­kukorica, vagy ugyancsak 200 kg takarmányárpa, vagy 220 kg zab. A vetőmagigénylésnél hol­danként sorvetésre 10—16 ki­logrammot, szemenként! vetés­re pedig 8—10 kilogrammot számítsunk. A napraforgótermesztés foko- eása érdekében rQünnMiül^ KORMÁNYHATÁROZAT szü­letett a Termelőszövetkezeti Elnökképző Tanfolyam létesíté­séről szóló minisztertanácsi ha­tározat módosításáról, illetve kiegészítéséről A tanfolyam el­nevezése „Termelőszövetkezeti Vezetőképző Iskola” elnevezésre változik. Az iskola feladata a termelőszövetkezet vezetéséhez szükséges szakmai és politikai ismeretek oktatása; a tanulmá­nyi idő 10 hónap. * A MEZÖGAZDASAG1 Érte­sítő 3. száma közli a földműve­lésügyi miniszter rendeletét a termelőszövetkezeti csoportok gazdálkodásáról és szervezeté­ről, illetve a termelőszövetke­zeti csoportok részére készített alapszabálymintát. Ez utóbbi részletesen taglalja a csopor­tokba lépett dolgozó parasztok jogait és kötelességeit, a mun­kafegyelemmel, a föld bevite­lével, a közös vagyon kialakí­tásával, a működéssel, a zár­számadással és jövedelemelosz­tással kapcsolatos tudnivalókat, a termelőszövetkezeti csoport választott szerveinek tenni­valóit • MEGJELENT a „Magyar Me­zőgazdaság” zsebkönyve, 305 ol­dalas terjedelemben, 20 forin­tos áron. E népszerűvé vált zsebkönyvsorozat idei kiadása új célt tűzött ki. Közvetlen se­gítséget nyújt a termelőszövet­kezeti tervek elkészítéséhez s néhány rövidebb tanulmány is található benne a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről. a kormány Jelentősen fel­emelte a napraforgó felvá­sárlási árát s a vetésterü­let nagyobb részére a ha­zai fajtáknál nagyobb olaj- tartalmú krasznodári fajtát bocsát a termelők rendel­kezésére. Burgonya-vetőgumó tekinte­tében az irányelv az, hogy a termelők saját készletből fedez­zék a szükségletet. Étkezési burgonya termesztésére szerző­dő tsz-ek a termeltető vállalat­tól korlátolt mennyiségben kap­hatnak vetőgumót Mind az új, mind a régi tsz- ek készpénzért központi kész­letből vásárolhatnak lucerna-, vöröshere-, tavaszi bükköny-, takarmányborsó-, baltacim-, somkóró-, keserű csillagfürt-, szegletes lednek-, napraforgó-, szójabab-, lencse-, mustár-, kö­les-, muhar-, szudáni fű-, édes cirok-, szemescirok- stb. vető­magvakat. Indokolt, hogy a tsz- ek lucerna- és vöröshere-vető- magkészletüket a megyei Mező­mag kirendeltségeknél mielőbb cseréljék ki fémzárolt vető­magra. A 3004/3. kormányhatározat értelmében zöldtrágyázás cél­iára az idén is kedvezményesen kaphatnak vetőmagot a tsz-ek. Somkóró-vetőmagot 500. ke­serű csilagfürtöt 300, szeg­letes ledneket 300, napra­forgót pedig mázsánkint 380 forintért kapnak. Ezekből az árakból az újonnan alakult, vagy jelentős terület­tel megnövekedett tsz-ek továb­bi 50 százalékos engedményt kapnak. Számba veszik a közös vgrcrvont Pár napja még szántottak Kissé elkésett ez a kép. Nem gondoltunk ugyanis arra. hogy ilyen hirtelen beköszönt a tél. Az elmúlt napokban a foktői Rákóczi Termelőszövetkezet gazdái is vidáman szán­tottak a földjükön. 300 tagja van az új termelőszövetkezet­nek és 1700 holdon gazdálkodnak, s mint mondták: minden időt kihasználnak a mélyszántásra. WWWWWl/*/VW»AevWWVWWV<i Mármost gondoljunk az öntözés megszervezésére! Az ordasi Ottörő Termelőszövetkezet új tagjainál két ori­gód leltározott az elmúlt héten. A leltározók 200 házat lá­togattak végig és számba vették azokat a felszereléseket, ame­lyeket a tsz-tagok magukkal hoztak a közösbe. Képünkön az egyik leltározó-bizottság éppen Szuhai István, volt öt­holdas gazda lovait becsüli feL Most van az ideje a külföldi búzafajták téli fejtrágyázásának! Megyénkben is évről évre több termelőszövetkezet egyre nagyobb területen foglalkozik öntözéses gazdálkodással. Bár a tényleges öntözés ideje még messze van, egyes előkészületek megtétele annál indokoltabb. A tavalyi tapasztalatok azt mutatják: azokban a tsz-ekben volt sikeres, fennakadás nélküli az öntözés lebonyolítása, ahol a terület nagyságától függően megfelelő létszámú önálló öntö­zési munkacsapatot szerveztek. Ilyen működött például tavaly önálló munkacsapatvezetővel az élén a tiszakécsked Szabadság Tsz-ben; az idén a hartai tsz- ek pedig 30 fővel szervezik meg. Az önálló öntöző munkacsa­patnak számos előnye van. Az ide beosztott tagok előre tudják feladataikat s nem fordulhat elő, hogy éppen az öntözés sür­gős időszaka alatt két-három- naponként cserélődnek a gének­nél az emberek. Az időben megszervezett munkacsapat már kora tavasszal munkához lát­hat, megjavítja a csatornákat, a gépeket stb. Az öntözéssel foglalkozó tsz- ek az éves munkaerőmérleg összeállításakor feltétlen vegyék mindezt figyelembe, s töreked­jenek az öntözési munkacsapat mielőbbi összeállítására. MEGYÉNK termelőszövetke­zeted az idén több ezer holdon termesztenek az intenzív, nagy hozamú szovjet és olasz búza- fajtákbóL E búzatáblák egyik igen fontos munkájára, a téli fejtrágyázásra hívjuk fel a ter­melőszövetkezeti vezetők fi­gyelmét A külföldi tapasztalatok alap­ján az intenzív búzafaiták fej­trágyázása igen kedvező ered ményt mutat A jugoszláv és az olasz gazdaságok általában háromszor: december, január és február folyamán adnak mű­trágyát e búzának. Hazánkban Martonvásárhe^yen folynak szintén hasznos tapasztalatokat adó fejtrágyázási kísérletek. A szakemberek javaslata szerint nálunk elégséges a kétszeri — január végén és február végén — holdanként 60—90 kilogram­mos pétisó-adaggal végzett fej- trágyázás. MI TESZI szükségessé a kül­földi búzafajták téli fejtrágyá­zását? Elsősorban az, hogy ezeknél a fajtáknál a kalász­kezdemények kialakulása ha­marabb, már a tél végén meg­Kertészeti tanfolvamot szervezett Baján a népfront A Hazafias Népfront nagy segítséget nyújt megyénkben te a közös gazdaságok kialakításéhoz, a mezőgazdasági szakisme­retek gyarapításához. Ezen a héten Baján a járása népfront helyiségében szervezett egyhetes kertészeti és zöldségtermesztési tanfolyamot a népfront. A tanfolyamon a járás és város termelőszövetkezeteiből 30 brigád- és munkacsapatvezető vesz részt. A járás termelőszövet­kezeteiből 18-an, a városiból pedig 12-en jelentkeztek a tan­folyamra. Neves szakemberek tartják a tanfolyam előadásait, s az előadások során megismerkednek a hallgatók a hagyma- és a korai zöldségtermesztés legfontosabb kérdéseivel Ugyanakkor szakmai tudományos filmeket is vetítenek. A jó gyümölcstermés alapja A gyümölcsfákat illet­ve ezek termését károsító kü­lönféle állati kártevők és gom- babetegségek elleni eredményes védekezésnek az az alapja, hogy a fákat időben megtiszto­gatjuk. Ezzel nemcsak a kár­tevőket irtjuk és gyérítjük, ha­nem a vegyszeres védekezés eredményességét is nagymér­tékben elősegítjük. Egy rende­let az egész ország területére kötelezően előírja, hogy a gyü­mölcsfák téli tisztogatását feb­ruár 28-ig el kell végezni. Ilyenkor elegendő munkaerő áll rendelkezésre és annál is inkább sürgető a tisztogatás. mert ha nem igyekszünk, az a veszély állhat elő, hogy gyors kitavaszodás esetén megkésik a rügyfakadás előtti permetezés. Szed'ük le a fákról a nyár végén, ősz elején felrakott her­nyófogó gyűrűket, ezeket sem­misítsük meg. A gyümölcsfák koronájáról vágjuk le a külön­féle kártevőktől erősen fertő­zött, beteg, elszáradt, va”- meg­sérült ágakat, gallyakat. Egy­úttal ritkítsuk ki a koronát, tá­volítsuk el a fákról a fattyú­hajtásokat és tősarjakat Is. Ügyeljünk arra, hogy csonkok ne maradjanak vissza a vágás után, tehát mindig simára vág­junk, hogy a sebek könnyebben gyógyuljanak be. A fatőrzset kaparóvassal és drótkefével tisztítsuk. Egészen fiatal fáknál drótkefe helyett, erős súroló­kefét használjunk. Az össze­gyűlt ágakat, gallyakat, hulla­dékot és kaparékot elégetéssel semmisítsük meg. Számos űj közös gazdaság alakult napjainkban és a meg­levők jelentős része is számot­tevően megnövekedett. Sok gyümölcsfa került közös tulaj­donba, összefüggd gyümölcsö­sök és szétszórt gyümölcsfák is. Helyes, ha mindjárt alakulás után megszervezik a közös fa­tisztogatást Székely Jenő történik, mint a hazai fajták­nál, amelyek egyébként is ké­sőbb érnek be. Érthető, hogy­ha a talajban több a táperő e kai ászkezdemények kialakulá­sakor, akkor több szem te vár­ható. Az időben adott műtrá­gya tehát a szemtermést növe­li, míg a késve végzett fejtrá­gyázás már csak a lombozatot fejleszti ezeknél a fajtáknál. INDOKOLJA a téli fejtrágyár zást az is, hogy a műtrágya fo­kozza e búzafélék fagytűrő ké­pességét. A nagyhozamú, korán érő külföldi búzák vegetációja télen te nagyobbmérvű, mint a hazaiaké s a műtrágya formájá­ban fejlődésükhöz olyan késa tápanyagot adunk, amelyet egyébként a talajbaktériumok csökkent, vagy éppen megszűnt működése miatt a talajból fel­venni nem tudnak. Különös gonddal kell töre­kedni a téli fej trágyázás idő­ben való elvégzésére azokban a tsz-ekben, ahol a külföldi bú­za fajtákat öntözni akarják* mert az öntözés többletkiadása csak akkor térül meg magas termésátlag formájában, ha jól telelt, a fagyoktól ki nem rit­kult, egészséges tábláik kerül­nek maid öntözés alá. A TÉLI fejtrágyázás üzem­szervezési szempontból te elő­nyös, mert január—február fo­lyamán mind a szükséges gé­pek, mind a munkaerő rendel­kezésre áll s nem okoz fenn­akadást a tavaszi munkacsúcs tennivalóiban. Minél több ter­melőszövetkezetünk kövesse a solti Szikra Tsz példáját, amely búzatábláján már el is végezte a szükséges téli fejtrágyázást. Az útrongálások megakadályozása Az utóbbi időben rendkívül elszaporodtak az állami gazda­ságok, gépállomások és terme­lőszövetkezetek járműveivel és egyéb gépeivel elkövetett út- rongálások. A károk jelentős részét azzal okozzák, hogy a közútra való felhajtás előtt a kormos traktorokra nem szere­lik fel a védőabroncsot, továb­bá engedély nélkül 12 tonná­nál nagyobb önsúlyú gépeket közlekedtetnek a közutakon. A földművelésügyi miniszté­rium felhívja az érdekeltek fi­gyelmét. hogy a közutak rongá- 'ása a közlekedésrendészet sza­bályaiba ütközik, s mint a tár­sadalmi tulajdon megrongálása bűncselekményt enyhébb eset­ben szabálysértést képez, s ezenkívül az elkövetővel szem­ben kártérítés érvényesítésére is lehetőség van.

Next

/
Thumbnails
Contents