Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-04 / 3. szám

1961. január 4» szerda 3. oldal cA fánlali lem thS lépet&je. A tuberkulózis visszaszorítása Üzemi orvosok ötéves tervünk oéüfldtűzésed a* iparban, s a mezógsazdasághart egyaránt tekintélyesek. Ezzel azt előréhaliadással etongedhetetle-j nül lépést kefti tartania az egész­ségügyi ellátás fejlődésének, hi­szen a nagyszerű terveiknek nemcsak valóraváltója, hanem — mert magának épít — élve­zője is a dolgozó ember. Egész­ségét, szociális ellátottságát, a munka védelmét ezeregyféleikép- pen biztosítja népi államunk. Az üzemorvosi ellátás egyik formája ennek a széleskörű gon­doskodásnak. Az egészségvéde­lem e formája nem csupán, és nem elsősorban a rtiegbetegedett szervezet, a megsérült ember gyógykezeléséből áll. Talán még ennél is nagyobb jelentőségű az a feladat, amely a betegség, a baj megelőzését hivatott szol­gálni. Figyelemmel kísérni az üzem egészségügyi viszonyait, a terhes anyák, a fiatalkorúak, a csökkent munkaképességű dol­gozók foglalkoztatását. Ügyelni rá, hogy az üzem létszámához megfelelnek-e a mosdó-, fürdő-, öltözőhelyiségek, WC-k. Ellen­őrizni a munkafolyamatokat, a munka-, illetve a védőruházat helyes használatát, s így lehet­ne sorolni tovább. Rendkívül fontos feladat te­hát a dolgozó ember egészség- védelmében a megelőző szolgá­lat. Sok helyen mégsem keze­lik jelentőségének megfelelően. Kecskeméten hat üzemben biz­tosított a napi üzemorvosi ellá­tás, de egyediül a Konzervgyár I-es telepén van függetlenített orvos. A többi helyeikre csupán naponta 2—3—4 óra hosszára látogat ki. Ennyi időből bizony — a gyógyító munka mellett — még a legjobb szervezés esetén is kevés jut a tulajdonképpeni feladatra. Nagyrészt ennek tu­lajdonítható, hogy üzemeink egészségügyi viszonyai meglehe­tősen rosszak, elhanyagoltak. Több megértést, nagyobb fe­lelősséget követel ez a feladat az üzem vezetőitől, akik a mun­ka, a tervteljesütós lázában nem­egyszer megfeledkeznek arról, hogy minden az emberért törté­nik. Csakis ennek tulajdonítha­tó, hogy egyik-másik »főnök« nem fogadta az orvost, amikor az az üzem egészségügyi hely­zetével kapcsolatos észrevételete­kéi kereste. Fel kell számolni ezt a szűk- látókörűséget. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy az üzem egészségügyi helyzete elválaszt­hatatlanul összefügg a termelés­sel, a termelési tervek teljesíté­sével. A szakszervezet sokat tett, de még rendkívül sokat te­het az üzemek egészségügyi vi­szonyainak megjavításáért. A gazdasági vezetőkkel és a Kö- JÁLL-lal együttesen kell kézbe­venni ük a megoldásra váró fel­adatokat: az üzemorvosi órák számának fejlesztését, s a fő­foglalkozású üzemorvosok beál­lítása mellett az üzemi szak­rendelők létesítését, mert ez a fejlődés útja. Miért nem kapnak műtrágyát? Soltvadkerten tőbbezer ter­melőt érint az alábbi probléma. Evek óta nem lehet kapni a községben műtrágyát. Ez annál is inkább bosszantó, mert a jöldművesszövetkezet raktárá­ban igen nagy mennyiségű mű­trágyát tárolnak, ám tavasszal nem tudni mi okból — más zás, vagonberakás jelentős pénzbe kerül, s a községben levő háromezer termelő nem képes a talajerőt különböző ásványi sókkal pótolni A köz­ségben élő parasztok a közel­múltban a szövetkezés útjára léptek, de műtrágyát csak al­máért cserébe adnak. Miért községbe szállítják. A raktáro- van ez így? Magyar László Világkiállítás Moszkvában A SZOVJET EMBEREK nagy megelégedéssel fogadták a Nemzetközi Kiállítási Iroda azon döntését, hogy a követke­ző világkiállítást 1967. május 20-tól november 20-ig Moszk­vában rendezik meg. A kiállí­tás, amelynek jelszava „Hala­dás és béke”, bemutatja a tu­domány, a technika, a kultúra fejlesztésében elért eredménye­ket, egyszersmind visszatükrö­zi a népek azon törekvéseit, hogy béke legyen a földön, hogy pusztítsák el a fegyvere­ket, hogy a népek életéből száműzzék a háborút. A világkiállításra minden or­szágot és nemzetközi szerveze­tet meghívnak. A legkülönbö­zőbb országokból milliók rész­vételére számítanak. A látoga­tók nemcsak a kiállítási tár­gyakat tekinthetik meg, hanem a Szovjetunió, valamint fővá­rosa, Moszkva eredményeivel is megismerkedhetnek. A Szovjetunióban atlaszt adnak ki az Aníarktiszról Vén Boriska, a drágszéti népi táncegyüttes tagja próbára készül. Társnőim türelemmel várják az utolsó »simításokat« Pásztor Zoltán (elvétele A Szovjet Tudományos Aka­démia Elnöksége határozatot ho­zott az Antarktisz Atlaszának elkészítéséről. Az Atlasz általá­nosítani fogja azon tudományos kutatások eredményeit, amelye­ket a világ különböző országai- j naik számos expedíciója végzett 5 a hatodik kontinensen és a ’környező vizeken. } Az Antarktisz Atlaszát két ' kötetben adják ki. Az első kö­tetben jelennek meg az Antark- tiszon folyó vizsgálatok történe­tét, a szovjet és a külföldi ex- , pedíciók munkáját bemutató, } fényképekkel és rajzokkal gaz- ' dagon illusztrált cikkek. Az Atlasz összeállítását az Északi- és Déli-sarki Tudomá­nyos Kutató Intézet irányítja. A szerkesztő bizottság vezetője Viktor Bakajev, a műszaki tu­dományok doktora, a tengeri flotta minisztere. Az ő irányí­tásával neves szovjet tudósok, híres sarkkutatók vesznek részt a szerkesztés munkájában. Az Atlasz főszerkesztője Jevgenyij Tolsztyikov, a földrajzi tudo­mányok kandidátusa, aiki 1958— 1959-ben a harmadik antarktiszi szovjet expedíció vezetője volt. Új műszerek a véradáshoz Vérvételhez szükséges mű­anyagtűt és gumicsövet rendelt a Kecskeméti Véradóállomás. Egyelőre kétezer darab érkezik belőlük és felhasználásukra in­gyenes vérvételeknél kerül sor. Rendkívüli előnye az újfajta segédeszközöknek, hogy köny- nyen csomagolhatok és aránylag kis helyen elférnek. A KÖRÜLBELÜL 8 MILLIÓ lakost számláló Moszkva a via lág egyik legnagyobb városa* világhíres ipari, tudományos* kulturális és művészeti köz­pont Moszkva Európa legna* gyobb közlekedési gócpontja* ahol számos vasútvonal, műút* légi útvonal keresztezi egy* mást. A szovjet kormány határos zata folytán az 1967. évi világa kiállításra Moszkva délnyugat ti kerületében 520 hektárnyi tea rületet jelöltek ki. A kiállítás területe a Moszkvai Állami Egyetem épületétől 6,5 kilómé* térré délnyugatra fekszik, m Moszkva—Kiev autóút, a Ka* lugai út és a fővárost körül* vevő hatalmas útgyűrű egyik szakasza határolja. A KIÁLLÍTÁSI TERÜLET* HEZ két Metro-útvonalat, to­vábbá számos autóutat építe­nek. A város központjában fék* vő kényelmes szállodákon kí­vül a vendégeket a kiállítás közelében épülő vendéglőkben* panziókban helyezik el. „A Szovjetunióban most ren­deznek először világkiállítást* — írja N. Dudorov, a világkiál­lítás szovjet főbiztosa, a Nem* zetközi Kiállítási Irodának címzett levelében. — Számunk* ra igen kedves az a körülmény* hogy a kiál’ítás megnyitása egybeesik a szovjet állam éle­tének kimagasló dátumával, az Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulójával. A szov* jet nép 1967-ben örömmel fog­ja üdvözölni a kiállításon részt­vevő országokat és kellő ven* dégszeretettel fogadja őket. A moszkvai világkiállítás újabb lépés lesz előre az álla­mok közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok bővítése útján, a népek barátságának megszilárdítását fogja szolgálni a békés egymás mellett élés alapján. Január elsejével új, nagy je­lentőségű kormányrendelet lép életbe, melyet a tbc elleni küz­delem távlati tervéről alkotott a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa. Túl azonban a rendeletnyújtotta aktualitáson, több ok is indokolja, hogy rész­letesen foglalkozzunk e népbe­tegség felszámolásának kérdé­sével. Sokan — különösen a nagy- közönség «— az eddigi ered­ményeket látva, hajlamos a tuberkulózis felszámolásának problémáját leegyszerűsítve ke­zelni. Határozott megállapítás azonban, hogy Magyarországon a tbc még lftsszú ideig jelen­tős probléma marad, annak el­lenére, hogy e népbetegség fel­számolásának a lehetőségei ad­va vannak. Kormányunk a tbc felismerésére, megelőzésére és gyógykezelésére nagyarányú be­ruházásokat ír elő. Ezek terve­zett összege megközelíti az 1 milliárd forintot. A tbc eMieni küzdelem kiadásaira szánt évi költségvetés összege pedig elő­reláthatólag szintén 1 milliárd forintra emelkedik. Bács megye jelentős összeget kap ezektől a pénzekből. Tol­lal és lencsével ott tettünk lá­togatást, ami az intézkedések nyomán eddig megvalósult — A tbc diagnosztikájának legfontosabb működési területe a baktériumtenyésztés — tájé­koztat bennünket dr. Csapó Jenő igazgató-főorvos a me­gyei tbc-kórházíban. Az itt lát­ható tenyésztőállamás felállítá­sa és berendezése többszázezer forint beruházást igényelt. A munkát egy labor-főorvos irá­nyításával három asszisztensnő és egy kisegítő személy végzi. — Mennyivel könnyebb így * gyógyító munka? — Egy köpet mikoszkópikus nagyítás alatt csalt akkor vizs­gálható a fertőzöttség szem­pontjából eredményesen, ha egy köbcentiméterben legalább 100 ezer baktérium van. Tenyész­tés útján viszont már egy két baktérium is elegendő a fertő­zőképesség megállapításához. E kis tudományos bevezető után látogatást tettünk a bak­tériumok »lakosztályán-« is, az úgynevezett termosztát szobá­ban, melynek állandó 37 fokos melegéről külön automatavezér­lésű elektromos berendezés gon­doskodik. — Minden egyes vizsgálandó anyagot szilárd és folyékony táptalajra oltunk. Amennyiben a köpetben baktérium volt, úgy az 6—8 vagy 10 hetes tenyész­tési idő alatt a kedvező körül­mények hatására szabad szem­mel is jól látható telepeket al­kot, ami hasonló a befőtteken néha előforduló penészhez. i— Kielégíti az igényeket a te- nyésztőállamás kapacitása? — Több mint 1000 tenyész­tést tudunk itt elvégezni, ami sajnos kevés. Ezért újabb állo­más felállítása válik szükséges­sé a jövő évben Baján, a déli részen levő kórházak és gondo­Bujdosó Melitta röntgenasszisztensnő rétegfelvételt készít dőt félcentiméterenként »fel­szeletelve« térben is tudjuk látni a filmfelvételeken. Ezzel az eljárással egész sor tbc-s góc, üreg (kaverna) kerül ész­lelésre, amit eddig egyszerű át­világítással, illetve filmfelvétel- lel nem tudtunk megállapítani. — Hány darab ilyen réteg­felvevő röntgengép működik megyénkben? — Kalocsán és Baján már régebben üzemel ilyen gépünk. Kiskőrösön és Solton pedig a napokban lép működésbe egy- egy rétegfelvevő röntgengép. Ezeknek a beruházásoknak az eredményekép eljutottunk odá­ig, hogy Bács megyében a tbc diagnosztika fővárosi színvona­lon mozog, ami igen nagy se­gítség orvosainknak a fertőző­képesség, illetve a beteg meg­felelő kezelésének, valamint gyógyultsági fokának megálla­pításához. Sándor Géza Pásztor Zoltán zók igényeinek a kielégítésére. — Tbc-diagnosztikánk másik igen fontos része, a minél tö­kéletesebb mellkasi röntgen, el­sősorban a sorozatos rétegfelvé­telek készítése —■ vezet ben­nünket pár szobával arrébb Csapó főorvos. — A gyakorlat­ban ez azt jelenti, hogy a tü­Molnár Klára laborasszisztens centrifugálja a táptalajra oltott vizsgálati anyagot.

Next

/
Thumbnails
Contents