Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-22 / 19. szám

1961. Január ZZ, vasániMÍ «. oldal 240000 kémény — 100 kéményseprő 800 cserépkályha — 1600 igény Gondok éa eredmények egy szolgáltató vállalat életében A HÁROMÉVES terv »órán sokat fejlődött és szép terme­lési eredményeket ért el a Bács-Kiskun megyei Kémény­seprő és Cserépkályhaépítő Vál­lalat. Munkasikereikben jelen­tős része van az évek óta tartó hagyományos szocialista mun­kaversenynek. Nagyházi Bálint elvtárssal, a vállalat igazgatójá­val beszélgetünk erről, aki egy­ben a HVDSZ megyei bizottsá­gának az eliíöke is. — Statisztikát, igaz, nem ké­szítettünk róla — mondja mo­solyogva —, de biztos kellene egy egész vonatszerelvény an­nak a sok koromnak az elszál­lítására, amit kéményseprőink három év alatt kikotortak, — Egy egész szerelvény! Nem lesz ez egy kicsit sok? — Hogy sok. Hiszen ha jól utána számolnánk, még több is ennél. Tessék, győződjön meg róla — veszi elő az igazgató a kéménykatasztert. — 240 ezer kémény karbantartásáért felel vállalatunk. Ennyi helyet kell meglátogatni 100 kéményseprő­nek minden évben hatszor, illet­ve tizenkétszer, attól függően, hogy téli vagy nyári kémények­ről van szó. Ez pedig olyan nagy munka, amit bizony jól­szervezett szocialista munka­verseny nélkül nehezen tud­nánk elvégezni. Vállalatunk ve­zetősége, a pártszervezet és a szakszervezet ezért tulajdonít olyan jelentőséget a körzeti és a párosversenynek, ami nálunk a szocialista vetélkedés fő for­mája. — Számszerűen hogyan ala­kultak ezek az eredmények? — Kötelességünknek igyekez­tünk mindenkor eleget tenni. Különösen a második félév számadatai mutatják ezt. Min­den tekintetben élüzem szinten dolgoztunk, s így sikerült elér­nünk, hogy tervünket 121 szá­zalékra teljesítettük. — Ezek az eredmények két­ségtelenül dicsérendők. Én azonban panaszokat hoztam a tarsolyomban. — Az igazgató rögtön kapcsolt. — Csak nem a cserépkályhák­ról van szó? — De éppen arról. Többen fordultak hozzánk panasszal, hogy csak többszöri sürgetésre tudják kielégíteni az igényeket, számos rendelőt pedig eltaná­csolnak. Hallhatnánk ezzel kap­csolatban valami bővebbet? •— Nehéz kérdést említett. Ne értsen félre, nem mentegetőzni akarok, de ez az ügy bővebb magyaráaztot igényel. 1958-ban szerveztük meg ezt a részleget. Akkoriban még csak egy bri­gádunk foglalkozott cserép- kályhaépítéssel. Az elmúlt év­ben viszont már hét brigádunk járta a megyét. Eredményeinket tekintve, úgy érzem, megtettünk minden tőlünk telhetőt, hogy az igényeket kielégítsük. Köztudott, hogy a csempe országos hiány­cikk. A gyártóvállalatok éppen ezért csak egy részét tudták ki­elégíteni igényeinknek, bár az ország minden részén kerestük a beszerzés lehetőségeit. Ennek ellenére 800 cserépkályhái si­került beépítenünk az elmúlt esztendőben. — És mennyi volt az igény? — Csaknem 1600 darab kály­ha... A CSERÉPKALYHAK keres­letének ilyen rohamos növeke­dése láttán felvetődik a kér­dés: Nem lenne-e gazdaságos eay megyei csempeégető özem létesítése, hogv a lakosság igé­nyeit kielégítsük? Igaz, vannak olyan tervek, hogy a városokban távfűtéssel oldják meg a lakótömbök téli ellátását. Ezek azonban csak részleges megoldások és távlati tervek. A lehetőség és a való­ság sokkal inkább a cserép- kályhaépítés kiterjesztésében találkozik egymással. Ez vá­rosra és vidékre egyaránt vo­natkozik. Magyarázata minde­nekelőtt a fűtőanyag megtaka­rításában jelentkezik, ami az egyén érdeke mellett országos érdek is. Cserépkályhában ugyanis jóformán fele annyi és gyengébb minőségű szénnél hi­giénikus tüzelési mód mellett egyenletes meleget lehet bizto­sítani. Ráadásul egy szép kály­ha dísze is a lakásnak. TUDJUK, hogy egy ilyen me­gyei önellátó üzem létrehozása nem kis dolog. Alapos körül­tekintést. sokoldalú vizsgálódást és komoly gazdaságossági szá­mításokat igényel. Mégis az a meggyőződésünk, hogy lakos­sági, de népgazdasági érdekből is keresni kell a megoldás lehe­tőségét. Sándor Géza Összefogtak a tataházi tsz-ek Tataháza három közös gazda­ságának —- a Petőfi, a Dózsa és az Aranykalász Termelőszö­vetkezet — tagsága még az ősz­szel elhatározta, hogy „barom­figyárat” 'tesít. A gondolatot tett követte és a közös házi építőbrigád mun­kához látott, a három termelő­szövetkezet tagságából alakult intézőbizottság ellenőrzése mel­lett. Azóta két baromfiéi elké­szült, a harmadiknak már a te­tőszerkezetét építik, sőt egy ne­gyedik alapozásához is hozzá­kezdtek. ahogy az idő engedi, folytatják a munkát. A négy Korszerűsítették a kazánt az Izsáki szeszfőzdében. Üj el­járással, az alulsalakozással je­lentős megtakarítást tudnak el­érni. Azelőtt 18 kilogramm tü­zelőt használtak heiktoliteren- ként a pálinkafőzéshez, most elegendő ehhez 9—10 kilo­gramm. A tervek szerint tava­szig 18 vagon törkölyt főznek ki a szeszfőzdében. Harmincöt prémium-malac Az elmúlt év tavaszán ala­n kult, valamivel több mint 800 hold területű kalocsai Űj Elet Termelőszövetkezetben na­gyon szép az állatállomány. Ez, amellett, hogy a közös gazdaság gondoskodott tenyésztésre alkal­mas állatok kiválasztásáról és megfelelő takarmány biztosítá­sáról — a gondozók lelkiismere­tes munkáját is dicséri. A termelőszövetkezet hetven szarvasmarhával ■— ebből 2S tehénnel —, 206 anyajuhval és 5i—51 jerkével, ürüvel rendel­kezik. Az állatgondozók ösztönzésé­re és egyszersmind munkájuk el­ismerésére most dolgozzák ki a premizálás legmegfelelőbb mód­ját. A sertésgondozókat már az első évben is premizálták. A nyáron vásárolt 26 előhasi ser­tésnél fiálási átlagként hat ma­lacot vettek tervbe, s az ezen felüli mennyiség felét Kovács László és Kovács Gábor gondo­zóknak adták. Nem kis részben az ő szakszerű, odaadó munká­juknak köszönhetően 8.7 lett az állag, s így összesen 35 mala­cot, illetve ezek piaci árának megfelelő pénzösszeget kaptak. A malacokból 84 darabnak az elválasztása már megtörtént, — s az eredményes szaporulat fá­éiban az idén 100 ezer baromfit akarnak felnevelni. Az egészet árubaromfiként adják át a nép­gazdaságnak. Az ötéves terv végére tíz elő­nevelő, tíz utónevelő, négy törzsól lesz a három termelő- szövetkezet tulajdonában, ame­lyeket fokozatosan énítenek fel és egy év alatt félmillió ránta- nivaló csirke kerül maid innen a hazai és a külföldi piacokra. Gépíüciől könyvelők tanfolyama Bács-Kiskun és Csongrád me­gye gépállomásain dolgozó be­osztott könyvelők részére ki­lenc hónapos képesítettkömy- velői tanfolyam indul Kecske­méten. A gépállomások főigaz­gatósága által szervezett tanfo­lyam teljesen ingyenes. Megyénkből 18-an vesznek részt ezen a tanfolyamon. Töb­bek között a Kiskunfélegyházi Gépállomásról hárman, a Solti Gépállomásról szintén hárman, a Tiszakécskei Gépállomásról pedig ketten. A tanfolyam cél­ja, hogy a gépállomások szám­viteli dolgozói megszerezhessék az előírt képesítést. A tanfolyam január 28-án kezdődik a megyei tanács épü­letében és a hallgatók — több ségük nő — szeptemberben vizs gáznak. 'Tjanneiaink frnto-i feladata. a termelés és a felvásárlás irányítása Felvásárlási terveinket több cikkből nem tudtuk teljesíteni az elmúlt évben. Éppen ezért már 1960 végén hozzákezdtünk az 1961. évi felvásárlási terv teljesítésének előkészítéséhez. Az őszi kenyérgabona-vetéster­vünket az előző évhez viszo­nyítva 40 százalékkal maga­sabban teljesítettük. Ez egyik biztosítéka a felvásárlási terv teljesítésének. Minden hold után 281 kiló kenyérgabonát kell felvásá­rolnunk ahhoz, hogy az előirányzatot teljesítsük. Eddig 102 vagonra kötöttünk szerződést. Az állatfelvásárláshoz szük­séges hízóanyag, annak ellené­re, hogy 1959-hez képest ser­tésállományunk majdnem 7000 darabbal több, még mindig nincs biztosítva. A szerződéskö­téssel is lemaradtunk. Igen alacsony a háztáji gazdaságokkal való szerző­déskötés aránya, pedig a termelőszövetkezetek az össztakarmány több mint 40 százalékát a tagok kö­zött osztják ki. A szarvasmarha-felvásárlási terv teljesítése biztosítottnak látszik a meglevő állományból. Sajnos, az állományunk 266 da­rabbal csökkent 1959-hez viszo­nyítva, ennek oka, hogy nem nevelnek fel minden borjút. Sok a feketevágás, amit a jövő­ben sokkal határozottabban kell meggátolnunk. A baromfi­felvásárlási terv teljesítését elő­segíti, hogy termelőszövetkeze­teink zömében igyekeznek nö­velni a baromfiállományt, törzs- állományt hoznak létre. A járási tanács végrehajtó bi­zottsága a termeléssel és a fel­vásárlással kapcsolatosan In­tézkedési tervet készített, me­lyet a községi tanácsok vezetői­vel, a felvásárlási intézmények irányítóival megvitatott. Ennek alapján a községi végrehajtó bizottságok és a felvásárlási intézmények el­készítették a helyi adottsá­goknak megfelelő intézke­dési tervüket. Ennek alapján a felvásárló intézmények dolgozói a járás termelőszövetkezeteiben ismer­tetik, hogy milyen kedvezmé­nyek illetik meg a szerződés- kötőt. A termelőszövetkezetele közgyűléseiken megvitatják a termelés és a felvásárlás gond­jait. Ezeken részt vesznek a tanácsi vezetők és a felvásár­lást irányító intézmények veze­tői. Községi tanácsainknál egyre inkább előtérbe kerül a terme­lést irányító gazdasági szervező tevékenység. A februári tanács­ülésen a járási és a községi ta­nácsok foglalkoznak majd ez­zel. Helyes, ha a tanácstagok példát mutatnak a szerző­déskötésekben. A termelés és a felvásárlás helyzetét külön bizottságok vizsgál­ják majd, amelyet a tanácsok alakítanak. Rendszeresen beszámoltatjuk a felvásárló intézmények vezetőit. A tanácsok megnövekedett feladata természeteden nem csökkenti a felvásárló szervele felelősségét. A különböző taná­csi határozatok végrehajtására következetesen kell törekedniük. A községi vezetők a termelő- szövetkezetek termelési tervei­nek készítésében eddig is segí­tettek, most pedig a tervek fe­lülvizsgálatába is bevonjuk őket Tavaly safnos, irreális volt egyes közös gazdaságokban a tervezés. Az idén körül­tekintőbben, több szakem­ber bevonásával vizsgáljuk felül a terveket A termelés és felvásárlás lrá«i nyitása megköveteli tőlünk, hogy mind a kettőt társadalmi üggyé tegyük és ellenőrzéséb® minél több szakembert von­junk be. Vízin Gergely • Bácsalmási Járási Tanács vb-elnökhelyettese A sárfehér megvédi hírnevét AZ IZSÁKI sárfehér külföl­dön is nagy hírnevet szerzett magának. Éppen ezért ragasz­kodott ehhez a névhez az egyik izsáki új termelőszövetkezet. Nem is alaptalanul. A sárfe­hér bort és szőlőt — nem túl­zunk, ha ezt állítjuk — a szor­galmas izsáki gazdák tették nagyhírűvé. AZ „ISZONYŰAN" művelt ember nek körülöttünk a po­lihisztorok, de vallom, hogy ennyi okos, sok mindenben jártas em­ber nem taposta még e földet, mint napja­inkban. Ő azonban meg­győzhetetlennek bizo­nyult, s észrevettem rajta, hogy úgy tekint rám, mint aki szintén az ő »iszonyújainak« a táborába tartozom. Egyszer csak — hogy, hogy nem, mi végre, mi célból, már pontosan nem emlékszem — megemlítettem neki a kecskeméti Czotlner te­ret. Eliszonyodva bámult rám, tekintetéből ez su­gárzott: »Na, ugye!« S hogy végre tanítsonis, úgy forgatta a szót, hogy többször is kiejt­hesse a tér nevét, mondván: »Kollner.« Igen, így ismételte meg néhányszor: »Kollner tér.« S ha élőbb nem tette volna, ezzel elárulta sa­ját műveltségének a mértékét, amelynek a határa addig terjed csak, amíg a többi kö­zött arról is szó esik, hogy idegen hangzású nevek C betűje K-nak ejtendő, addig azonban már nem. ahol a Cz tárgyal tátik. Hason’ót hasonló­val, — s hogy lássa, jó tanítvány vagyok, be­szélni kezdtem neki Kukor Dzserdzsejnek az irodalomban betöl­tött szerepéről. Erre meghökkent. — Bármennyire is akarta, nem tudta palástolni, hogy fogalma sincs ró­la: kiről van szó. Végre hirtelen bú­csút mondott, s az ab­lakon át láttam: a könyvtár felé vette-út­ját. Azóta bizonyára át­böngészte az egész bib­liotékát, keresve az ál­talam említett nevet. Ha még nem talál­ta meg, üzenem neki, hagyjon fel a kutatás­sal, mert akiről beszél­tem neki. nem más, mint: Czuczor Gergely. Tarján István ERRŐL beszélgettünk as fij tsz elnökével, K. Szabó Sándor­ral. Ö nagyon Ismeri az izsáki kis- és középparasztok helyzet tét, hiszen itt élt közöttük, a tanácsnál dolgozott és jártas » mezőgazdaságban. Az új termelőszövetkezet pro­filja teljesen a szőlő- és gyü­mölcstermesztés, de nem ha­nyagolják el az állattenyésztés* sem. — Megválasztottuk a vezető-; séget is. Elnökhelyettes Kormos Béla lett, aki szőlészeti és borá­szati szakiskolát végzett. Van olyan fiatal tagunk is, Erdősi László, aki most jár a techni­kumba. Főkönyvelőt az állami gazdaságtól kapunk. AZ ÜJ vezetőség olyan kezde­ményezést valósít meg, amit ér­demes követni más termelőszö­vetkezetben is. Esti tanfolyamon indít tagjai — főleg a fiatalok — részére szőlészeti és gyü-i mölcstermesztési szakon. Ez ai tanfolyam a napokban indul a volt gazdaköri helyiségben, amin székháznak kap a termelőszö- vetkezet i ÍGY AKÁRJA lehetővé tenni a termelőszövetkezet vezetőség ge, hogy a tagság nagyrésze ai tavaszi munka megkezdéséig alaposabban megismerkedhes­sen a szőlészeti és gyümölcster­mesztési kérdésekkel. ; Jövőrei már magasabb fokú tanfolya­mot szerveznek. Barátunk jó óra­hosszat itt ült a nya­kamon szerkesztőségi szobámban, s vehemens fölényességgel magya­rázta, hogy: »iszonyú­an sok hazánkban a műveletlen ember.« Próbáltam meggyőz­ni állításának az ellen­kezőjéről, de mint aki meglehetősen messzire hajítván a sulykot, ad­dig nem nyugszik, míg még távolabbra nem dobhatja, már az álta­lános műveltségi szín­vonalunk (azaz ni- veaunk) »iszonyúan« alacsony fokát emle­getve öntötte rám szó­áradatát. Hiszen magam sem állítom, hogy hemzseg­vén biztosítva van a tsz hízó- alapanyaga. Az Új Élet ugyanis — amíg tavaly 52 hízott sertést adott el az állami felvásárlónak — az idén 200-nak a hizlalására kötött szerződést. Harminc da­rabot februárban már értékesí­tenek is.

Next

/
Thumbnails
Contents