Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-21 / 18. szám
IMI. Jstrnlr mmmtal A MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BAC5 r KISKUN MEOVÉI LAPJA ,...aki hozzánk jött látogatóba, segítő szándékkal jött...” <5^ tíz vend egrinek néaiora Kattognak a számológépek az alpári Búzakalász Tsz irodájában. Készül megyénk egyik legnagyobb termelőszövetkezetének zárszámadása. A tavaly tavasz- szal alakult 5100 holdas gazdaságban most veszik számba az első érv munkájának eredményeit. Az elnök, Czinege István ott jár az asztalok között, néha szót vált a számadókkal, s már tudja, hogy nem volt hiábavaló a 770 tagú nagy család közösen végzett munkája. „Jól ismert ember nálunk* Tőle — mint a legületéke- sebbtől — kérdeztük meg, hogy az átszervezés után nem maradtak-e magukra ezernyi '"ond- jukkái, bajukkal, segítették-e őket azután is, amikor az új úton meg kellett tenniük az első lépéseket? Czinege elvtárs nyugodt. derűs arcán mosoly fut át, amint visszaemlékezik az elmúlt esztendőre. — Hát bizony, az első napokban sokat töprengtünk: vajon hogyan birkózunk meg egy ilyen hatalmas gazdaság irányításával, de valóban nem hagyták magunkra. Sokan látogattak el hozzánk és mindenki segítő szándékkal. Jól ismert ember nálunk Molnár Frigyes elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára. Többször járt itt és hasznos tanácsokat adott az öntözéses kertészet létesítésére és a prémiumrendszer kidolgozására. Túri József elvtárs, a járási pártbizottság titkára pedig személyesen intézte ÓL, hogy hitólt kapjunk 120 hold gyümölcsös létesítéséhez. Nem ritka vendég szövetkezetünkben Bank Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, munkatársai közül pedig Molnár András és Szán- tósi János. Sokat beszélgettek velünk az üzemszervezés kérdéseiről, a brigádok kialakításáról. Figyelemmel kísérték: milyen gépeikre van szükségünk. Tőlük kaptunk kiutalást U—28-as traktorra és a napokban megyünk egy belorusz gyártmányú traktorért, meg egy Maulwurfért, amelyhez hat erőgépet Is vásárolunk. Ex a felsorolás nem unalmas Legsűrűbben természetesen a járási tanács mezőgazdasági osztályának agronómusaival, állatt tenyésztőivel találkozunk. Hetenként kijárnak, s szaktanácsokon kívül jogügyi kérdésekben is segítenek bennünket. — Nemkülönben Juhász László, a járási tanács v. b. elnökhelyettese, aki maga segítette kidolgozni szövetkezetünk számára a jövedelemelosztási javaslatot, amit a tagság el is fogadott. — Igen jól esett a Hazafias Népfront gondoskodása. A Kiskunfélegyházi Városi Kórház orvosainak közreműködésével tüdőszűrést, rákszűrést, szemészeti, belgyógyászati és fogászati vizsgálatot szerveztek szövetkezetünkben. Jó a kapcsolatunk a községi pártszervezettel és tanáccsal is. A párttitkár segítsége révén már 17 tagú pártszervezetünk van. amelynek munkája nyomán megszilárdult a társadalmi tulajdon védelme, s a munka631 újítást nyújtottak be tavaly a bajai üzemekben, s közülük 326-ot fogadtak el. Az újítások értéke a millió 628 ezer forint, fegyelem. A tanácstól különösen Gergely Ferenc elnökhelyettes, agrármérnök jár sokat hozzánk, mondhatni köztünk él, velünk dolgozik. Első én SOO ex er forint sajátberuházás v Meg kéül említeni még a Nemzeti Bank instruktorát, aki a hitelek tervezésében, a gazdaságossági számításokban nyújt hathatós segítséget Jó a kapcsolatunk a termeltető vállalatok munkatársaival. Az Állatforgalmi Vállalat például nem egyszer határidő előtt átvette meghízott sertéseinket Segítség lesz számunkra az is, hogy a Kecskeméti Konzervgyár a szerződött borsó feldolgozására szövetkezetünkben egy borsófejtőgépet akar üzembe állítani. — Nem panaszkodhatunk hát: — mondta végül Czinege élvtárs —, aki eddig hozzánk jött látogatóba, segítő szándékkal járt Ez is hozzájárult ahhoz, hogy 300 000 forint beruházást hajtottunk végre saját erőnkből már az első évben. Most már a saját lábunkon állunk, s úgy tervezzük, hogy az idén megkétszerezzük jövedelmünket. Kattognak a számológépek a Búzakalász Tsz irodájában. Ha minden jól megy, jövő ilyenkor kétszer akkora lesz a végeredmény, mint a mostani zárszámadásnál. Nagy Ottó «* j Ui, magyar csőnakmotor Buday Béla, a világhírű magyar vízimotor-konstruktőr «4« készítette a »Buday« csőnakmotor előre és hátra járó minta» darabjait A 175-ös és 530 köbcentis motorokat, amelyek a világ legkisebb fogyasztású motorjai közé tartoznak, tavasz- szal mutatják be a nagyközönségnek. A képen a motor és tervezője. KJOOOOOOOOOOOOOOOOOt I960: szerencsés év Kinek az volt, kinek nem. A lottózók közül soknak hozott szerencsét az elmúlt év, hiszen r4 rokoni kap.no/at fontot koae<ke?menye a tartáti kö/p/ezetfiéy Ki — liit líöleles eltartani A rokoni kapcsolatból eredő tartási jogok és kötelességeik a szocializmus épülésével fokozatosan csökkennek, mert , egyre kevesebb lesz az eltartásra szorulók száma: a nevelés költségeit egyre inkább az állam viseli, s a munkaképtelenekről is fokozottabban gondoskodik az állam. Ez idő szerint azonban az eltartásra szorulók gondja elsősorban még a rokonokat terheli. Az őket illető tartási jogokról és kötelezettségekről a Családjogi törvény (1952. évi IV. tv.) rendelkezik. Ezúttal az egyenesági rokonok egymással szembeni tartási kötelezettségeiről kívánunk rövid tájékoztatást adni. Alapvető szabály, hogy a tartásra jogosultat — aki magát eltartani nem tudja — házastárs hiányában egyenesági rokonai kötelesek eltartani. Ez azt jelenti, hogy a szülő, nagyszülő tartást igényelhet le- származottaitól, ha pedig tartásra szorítható leszármazottja nincsen, akkor a felmenő rokonok kötelesek őt eltartani. Az említett egyenesági rokonok közül az, aki a tartásra jogosulthoz a leszármazás rendjében közelebb áll, a tartás kötelezettségében a távolabbit megelőzi. Vagyis, ha van tartásra szorítható gyermek, nem kötelezhető a nagyszülő tartására az unoka, s fordítva: ha van megfelelő, tartásra szorítható szülő, nem lehet a nagyszülőket undkatartásra kötelezni. Alapvető szabály az is, hogy az egysorban tartásra kötelezettek (gyermek vagy szülők) egymás között egyenlő arányban kötelesek a tartásban részt venni. A kötelezettek anyagi viszonyaira való tekintettel azonban el lehet a tartás egyenlő arányú r (egosztásától térni. Rendszerint az egyik szülő személyesen gondozza a tartásra szoruló gyermeket. Ilyen személyes gondozás előfordul a tartásra szoruló szülők, nagyszülők vonatkozásában is. Éppen ezért a bíróság a tartás anyagi terhének megosztásakor a személyes gondozást teljesítő javára figyelembe veszi a személyes gondozás értékét. Legnagyobb jelentőségűek az egyenesági rokonok közötti tartási ügyek közül a gyerektartási perek. Ezekre általában akkor kerül sor, amikor a házasság felbomlik, s a különélő szülők egyiké- l nek gondozásába kerül a gyermek és a másik szülő nem hajlandó megfelelő módon anyagilag hozzájárulni a gyermek tartásához. A 7/1953. M. T. sz. rendelet szerint a tartásra kötelezettel szemben legalább olyan összegű tartásdíjat kell megállapítani, amely gyermekenként eléri az átlagos kereset 20 százalékát. A vele szemben érvényesíthető tartási igények azonban nem haladhatják meg keresete 50 százalékát. A bírói gyakorlat szerint azonban e százalékos mértékeik nem tekinthetőik abszolút mértéknek, melytő3 akár így. akár úgy nem lehet eltérni. Amikor a tartásdíj fizetésére kötelezhető szülő csak saját szükséges tartásának rovására tudna a rendelet szerinti összeggel a gyermek tartásához hozzájárulni, az említett mértékűnél kisebb tartásdíj is megállapítható. A gyermekenkénti 20 százaléknál alacsonyabb mérték ak. kor is megállapítható, ha a tartásra kötelezett legalább két másik gyerek tartásáról is köteles gondoskodni. Előfordul az is, hogy a két, vagy több gyerek nem ugyanazon a helyen van elhelyezve, s az egyik gyermeket gondozó szülő kedvezőbb anyagi körülmények között van, mint a másik. Ilyenkor a bíróság állapítja meg a tartásdíjat, hogy egyik gyerek se kerüljön kedvezőtlenebb helyzetbe. Viszont a rendeletben előírtnál magasabb tartásdíj is megállapítható, amikor a gyermek érdeke azt megköveteli. (Pl.: betegség esetén) s amikor a kötelezett kereseti- és személyi körülményei ezt lehetővé teszik. Jelenlegi gazdasági és társadalmi viszonyaink között — főleg az egyénileg dolgozó parasztok és kisiparosok között — elég gyakori eset, hogy a tartásra kötelezett felnőtt gyermek a szülői gazdaságban, vagy más, szülői keresőfoglalkozásban dolgozik, s ezért nem kap fizetést, hanem a szülői háznál teljes ellátásban részesül. Előfordul az is. hogy a tartásra kötelezett tevékenységét más rokon, vagy esetleg a házasságon kívül vele élő élet- társ kereső foglalkozása körében fejti ki, az előbb említetthez hasonló körülmények között. Ilyenkor különkiereset hiányában a tartásdíj a tartásra kötelezett személyen nem volna behajtható, ami méltánytalan helyzetbe hozná a gyermeket eltartó másik szülőt, s a gyermeket is nélkülözésnek tenné ki, a tartásra kötelezett pedig vagyoni előnyhöz jutna. Éppen ezért mondta ki a Legfelsőbb Bíróság, hogy ilyenkor a tartásra kötelezettel együtt azok is egyetemlegesen felelnek, akiknek gazdaságában, vagy egyéb kereső foglalkozásában a tartásra kötelezett munkáját kifejti. Ez a megoldás nemcsak méltányosságnak, hanem a fokozott gyermekvédelem követelményeinek is- megfelel. Utalunk még a.ra, hogy a gyermektartásdíjak vonatkozásában elmondottak nemcsak a házasságból származott és azon gyermekeik tekintetében • irányadó, akiknek apaságát elismerték, vagy a bíróság ítéletileg megállapította,1 hanem a fentiekben kifejtett elveket kell alkalmazni az apaság megállapítása nélkül tartásra kötelezett személyt terhelő és bíród ítélettel megállapított gyermektartás vonatkozásában is. Végezetül arra kívánunk még rámutatni, hogy a családi pótlék a fentiek szerint megállapított tartásdíj ösz- szegén felül jár a gyermeket gondozó részére. Dr. Dobos László megyei bírósági tanácsvezető A Kőbányai Porcelángyár kondenzátor részlegét vidékre, Balassagyarmatra telepítette. Az új üzemet Sokup Lajos építésügyi miniszterhelyettes adta át rendeltetésének. Az új üzemrészben az idén nyolcmillió kondenzátort gyártanak. A képen Balkó Anna feszültségmérőn ellenőrzi csomagolás előtt a kondenzátorokat. a megyénkben nyereménykém kiosztott 8 073 949 forintból mintegy 333 799 lottózó ért el négyes-, hármas- vagy kettes találatot. (Négyes találatot ötvenötén, hármas találatot 4049" en, kettes találatot 228 695-en értek el.) Mint tudjuk, az 1960- as évben öttalálatos lottószelvény nem akadt megyénkben. öttalálatos szelvény 1959-ben volt először és eddig utoljára. Az ezt követő évben, tehát tavaly sokkal több lottószelvény fogyott el. Számuk 8 220 573-ra tehető. Ebből 2 641 075 darab szelvény a megyeszékhelyen talált gazdára; s eközül mintegy 67 971 szelvény hozott szerencsét tulajdonosának, ha az 57 378 darab kéttalálatos szelvény tulajdonosait is a szerencsések közé soroljuk. A lottójáték híveinek tábora sokkal nagyobb, mint a fotózásé. Legalábbis ezt bizonyítják a számok: míg 8 220 573 lottó- szelvény kelt el, addig totószelvény csak 1 083 470. A totózók kifizetett nyereményösszege csupán egymillió forint, nyolcad- része a lottójátékosok részére kifizetett összegnek. 1960-ban tehát megyénkben összesen 9 304 043 totó- és lottó- szelvény fogyott el. Ez annyit jelent, hogy Bács-Kiskun megye minden lakosa, beleértve a csecsemőket és az öregeket is 15 alkalommal játszott a totón, vagy a lottón. N. É. UDVARIAS FÉRJ — A kuglóf égett, a tej savanyú .,. Különben jó a reggeli. PETŐFI NEPB \ Magyar Szocialista Munkáspárt Bacs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottsági Felelős szerkesztő Weither Dániel. Kiadjaa Petőn Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőségi Kecskemét Széchenyi tér t. számi Szerkesztőségi telefonközponti 26-18. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-2* Szerkesztő bizottság: lí-J* Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér lit Telelőn; 17-09 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető t a helyi posta hivataloknál és kézbesitőknéL ElőHzetési dH l hónapra 12 Ft Bacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskeméti = TeL; 15-29. 27-«
