Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-19 / 16. szám

1961. január 19, csfitörtBlí 9. oldat Lépésről — lépésre Ágasegyházán tavaly még nagy viták voltak a dolgozó pa­rasztokkal a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését illetően. S most? Jávorcsik Ferenc elv­társ, a községi párttitkáx szinte maga sem hitte még a múlt hét elején, hogy ennyire megváltoz­zék a hangulat. Pedig ha vala­ki, hát ő, a munkásmozgalom e lelkes veteránja ismeri a falu­ját. A meggyőződés ott érett vala­hol a szfvek-lelkek mélyén, s ezekben a napokban bomlik ki egymásután rendre, akár a fák dús terméscsíráját tartalmazó rügyei. Persze, többféle »érlelő me­leg« sugárzott e község földmű­velő népére is. Van, aki azt mondja: »Most már nem lehet egy helyben topogni, hiszen az ország parasztságának több mint a nyolcvan százaléka a nagyüze­mi gazdálkodás útjára lépett.« Van, akinél más egyéb képezi az indítékot ahhoz, hogy ne hát­rafelé tekintgessen. hanem elő­re nézzen. A leghatékonyabb meggyőző erőt azonban a helyi pártszerve­zet alapos népnevelő munkája képezi. Mindig szem előtt tart­va a következő lépések teendőit is, a község kommunistád — mint mondani szokás — nem ajtóstól mennek a falnak, ösz- szevont pártaktíván mozgósítot­ták a tömegszervezetek tagjait, majd elbeszélgettek a közmeg­becsülésnek örvendő gazdákkal, s végül a különböző határrésze­ken, Köncsögön, a Sándor- telepen kisgyűlésekem vitatták meg részletekbe menő alapos­sággal az egyéni gazdálkodás tarthatatlanságát, valamint a szövetkezetinek a módját. A földdel rendelkező pártta­gok nemcsak szóval, hanem tet­tel is példát mutatnak. Loson- czi József öt hold és 400 négy­szögöl területén (amelynek pon­tosan a harmadrésze szőlő), idős Balogh István tíz hold szántó­ján, s egyéb területén, valamint két hold 1330 négyszögöl szőlő­jén hagyta abba az egyénileg gazdálkodást. Ami a parasztság belső meg­győződését illeti, ez kitűnt a kiváló gazdálkodók vetélkedésé­ből is. Az iskolázott és egyéni gazdaságát példásan vezető Gó- bor Bertalan már arról vitázott a népnevelőkkel, hogy s mint kellene egy ezerholdas nagy­üzemben a termelést megszer­vezni. S ami az átformálódás tömeges méreteire jellemző, pél­da a Sándor-telepiek kis-, de in­kább nagygyűlése. Január 11-én mintegy százhatvanan hallgat­ták meg a falu kommunistáit. És a többi között már a közös alapról beszélgettek. A pártszervezet munkájának eredményeképpen az elmúlt hét közepéig közéi hatvanan aláír­ták a belépési nyilatkozatot A községben jócskán ta­lálható, s két-három hold föld­del is rendelkező, az állami és erdőgazdaságban dolgozó kétla- kiak egyébként »felszámolták« birtokaikat. Valamennyien meg­ígérték, hogy megmaradnak munkahelyükön, családjaik tag­jai azonban a földdel belépnek a kialakulóban levő valamelyik közös gazdaságba. Az ágasi ha­tárban földterülettel bíró izsá- kiak közül is többen itt lépnek a szövetkezés útjára. Egyszóval: Ágasegyháza pa­rasztsága megtette első lépését a végtelen fejlődés lehetőségeit nyújtó nagyüzemi gazdálkodás felé. Tarján l. „Kuitúrkombinál“ és húsbolt — részben társadalmi munkával Az Űjbögi Állami Gazdaság központjában még tavaly 220 személyt befogadó, színpaddal ellátott mozihelyiséget építettek. Már többször tartattak a mindig zsúfolásig megtelt teremben filmelőadást. A mozi mellett, részben az igazgatói alapból fedezett költ­ségen, másrészt a gazdaság dolgozóinak társadalmi munkájá­val 120 ezer forint értékű épületet emeltek, amelyben a párt és a szakszervezet irodáját, valamint a klubhelyiséget rende­zik be. A még válaszfalak nélküli hatalmas teremben tartot­ták a szilveszteri táncmulatságot, s január 22-én háromíelvo- násoe színdarabot mutat be a gazdaság KISZ-szervezetének színjátszó csoportja. A kisebb fajta »kultúrkombinát«-nak beillő épülettömbbel szemben egyébként korábban szintén társadalma munkával boltot is építettek a gazdaság dolgozói, amelyben a Tiszakécs- kei Földművesszövetkezet húst árul. Kéthetes tanfolyam nyílt Kunfehértón J •! az új szövetkezeti elnökök részére A Kunfehértói Állami Gazda­ságban hétfőn délelőtt negyven új szövetkezeti elnök részére kéthetes tanfolyam kezdődött, Visszapillantás három év munkájára A MEGYEI növényvédő állo­más laboratóriuma immár há­rom éve működik. Ezalatt je­lentős eredményeket ért el. Többek között a megye 31 prog­nózisfelvételező helyének 7 44 adatát dolgoztuk fel, s ennek alapján készítettük el az 1961. évre vonatkozó előrejelzést. — Négy megyei és egy országos előrejelzést adtunk ki, 19 kár­tevőről. A laboratórium részle­tes vizsgálata alapján hajtottuk végre az 1960. évi általános vé­dekezést megyénkben a burgo­nyabogár ellen. Számításunk szerint mintegy 300 ezer vagon burgonyát mentettünk meg. A szalkszentmártoni kostelepen, 150 katafztrális hold sziki mézpázsi­ton az általunk kikísérletezett és javasolt védekezési módszerrel 100 ezer forint takarmányt men­tettünk meg. CSAK a laboratórium részéről 103 előadást tartottunk, melyen több mint 6000 fő vett részt. Számos szakcikkünk, tanulmá­nyunk, dolgozatunk látott nap­világot. öt monográfiánkat a külföldi agrárirodalom is is­mertette. Tevékenyen részt vet­tünk és veszünk számos községi, járási, növényvédelmi operatív bizottsági ülésen és szakmai ta­nácsadással segítjük a munkát. ■ AZ A CÉLUNK, hogy tovább­ra is minden segítséget megad­junk a termelőszövetkezeteknek. A közös gazdaságok szakszerű növényvédelemmel jelentősen növelni tudják terméseredmé­nyeiket és bevételeiket. Szűcs József amelyet Sarok Antal, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese nyitott meg. A tanfolyam keretében a megyei tanács, az állami gazdaság és a Nemzeti Bank legjobb mezőgaz­dasági és pénzügyi szakembered tartanak előadásokat a szövet­kezeti gazdálkodás üzemszerve­zési és munkaszervezési kérdé­seiről, az ide vonatkozó törvé­nyekről, a gazdálkodás külön­féle tennivalóiról, az alapsza­bályról és a szövetkezeti élet sok irányú vonatkozásairól. A szövetkezeti elnökök az állami gazdaság új szőlő- és gyümölcs- telepítéseiben, nagy gépparkjá­ban és fejlett állattenyésztésé­ben a helyszínen tanulmányoz­hatják a nagyüzemi gazdálkodás gyakorlatát. Huszonkét óvoda működik a bajai járás területén. Egy statisztikai felmérés szerint az óvodákban 1480 kisgyermek kap helyet. Nevelésükre, foglalkoz­tatásukra igen nagy gondot for­dítanak az óvónők. Uam elírás. Csakugyan: bá- nyász is vagyok. Néhány hete mellékfoglalkozásiként ezt a szakmát űzöm, s rövid idő alatt olyan gyakorlatra tettem benne szert, hogy bizonyára megállnám helyem a valódi bá­nyászok között is. Bányász? Az Alföldön? Itt el­sajátítani ezt a földalatti mes­terséget? No, ne! Valószínűleg elolvastam egy-két bányász- szaikkönyvet. s a tanultak alap­ján teszem a nagyképű kijelen­tést — vélheti bárki. Nem, nem. Könyv nélkül, valóban a gya­korlat árán váltam a szénfejtés mesterévé, és ismereteimet min­den reggel gyümölcsöztetem is. Elmesélem: hogyan. Az egész a tél beköszöntésével kezdődött. Jó előre vásároltam vagy húsz mázsa szenet, amely ici-pici pincénknek több mint a felét megtöltötte. Aztán jött a hideg, én meg minden reggel lesattyogtam a pincébe, s fel­vittem lakásunkba két kanna tűzrevalót. BÁNYÁSZ LETTEM... Mind ennek persze, semmi * * köze a bányászathoz, az ellenkezőjét magam se állítom. De ami ezután következett, an­nak már igen, sőt, nemcsak köze van hozzá, hanem maga a merő bányászat. Ismerőseim ugyanis megma­gyarázták, hogy legjobb alá­gyújtós a kukoricacsutka, — s vásároltam ebből is öt mázsát. Mi az az öt mázsa, nem igaz? Hogy mennyi, akkor döbben­tem rá, amikor már a szén te­tejére ömlesztve megláttam. — Egek, mennyezetig érő csutka­halom az egész pince! De nekünk naponta mindösz- sze nyolc-tíz darab csutkára van szükségünk — a két kanna szénre azonban továbbra is. En­nek a kibányászása viszont már szakértelmet igények S ettől kezdve vagyok bá­nyász — a magam erejéből. Deggelente fél héttől hétig, 11 előfordul, hogy negyed nyolcig a szén előteremtésén ügyködöm. (Régi jó, csutka- előtti idők, amikor öt perc alatt felszállítottam lakásunkba a szenet, hova lettetek?!) Bányászikodásom első napján vájatot csináltam a csutkatö­megben, de egy lapát szén meg­szerzése után beomlott az egész, s kezdhettem mindent előírói Aztán felülről lefelé aknát váj­tam, de azzal sem jártam kü­lönben. Kétszer már rám is om­lott a »bánya«. (S nem tudom, milyen szaga van a sújtólégnek, de a kukoricacsutkáé — alulról érzékelve — meglehetősen kel­lemetlen.) Azóta, ha lemegyek szénért, mindig elbúcsúzom a családomtól. javaslatok a iöveíelemetosztás és mnnkadfjazás formáira a termeliszivotkezefekbea A Mezőgazdasági Értesítő ez évi második számában megje­lentek a földművelésügyi minisz­ter által aláírt javaslatok, a jövedelemelosztás és a munka­díjazás formáira vonatkozóan a termelőszövetkezetekben. Eszerint a szövetkezeti ter­melés gyorsütemű fellendítése ezáltal az ország jobb ellátása, a szövetkezeti parasztság életszínvonalának emelése szükségessé teszi a termelő- szövetkezetekben meghono­sodott munkamérés és díja­zás olyan továbbfejlesztését, olyan módszerek alkalmazását, amelyek jobban ösztönzik a ta­gokat és családtagjaikat a kö­zös munkában vaíó részvételre, a jó minőségű munkára, a ta­karékosságra, az önköltség csökkentésére. A párt és a kor­mány támogatja a termelőszö­vetkezeteket abban a törekvé­sükben, hogy a munkaegység­rendszert továbbfejlesztő és a munkaszerinti elosztás szocia­lista elvének megfelelő munka­díjazási formákat alkalmazza­nak. A termlőszövetkezetek saját viszonyaik mérlegelé­se alapján maguk döntse­nek a részükre legalkalma­sabb munkadíjazás megho­nosításáról, s a feltételek változásával annak tovább­fejlesztéséről. E munkájuk során azonl>an fel­tétlenül tartsák szem előtt, mérlegeljék az alábbiakat: m A szövetkezet csak ab- _____ bői oszthat, amit a kö­zös gazdaság megtermelt. I I Bármilyen munkadíja- LrJ zást is alkalmaz vala­mely szövetkezet, arra kell tö­rekednie, hogy egyre követke­zetesebben valósítsa meg a munkaszerinti elosztás elvét, vagyis mindenki végzett mun­kája szerint részesüljön at jö­vedelemből. Szövetkezeteink olyan munkamérési és díjazási módszereket alkalmazzanak, me­lyek egyre több s jobb minőségű munkára serkentik a tagokat és családtagokat, s ezáltal elősegí­tik a hozamok fokozását, a kö­zös árutermelés növelését, a termelési költségek csökkenté­sét. I II A közös gazdálkodás fej­lesztésével, a termelési terv és a bevétel-kiadási költ­ségvetés megalapozott elkészí­tésével — az állam által nyúj­tott rövidlejáratú hiteleket is felhasználva :— elő kell segí­teni a rendszeres évközi pénz­előlegezést. I - I A munkadíjazás formá- * jónak és mértékének elő kell segítenie *a közös alapok tTjév napján aztán felfedez­tem (egészen jól kezdődik az esztendő), hogy a fal mellett jó­kora keménypapír-doboz állja vitézül a szén- és csutkatömeg nyomását. S vagy harminc cen­tivel feljebb van, mint a pince betonja. Alóla pedig vidáman ka lehet kotorni a szenet. Ez azonban hamarosan elfogy, ad­digra viszont újból vágok vája- tot a csutkahalomban, de most már kibélelem. Már meg is ren­deltem a bányafa-anyagot. Hát így lettem bányász. Ügy- buzgalommal, s már elégséges szakértelemmel űzöm e mester­séget. S remélem, ha az illeté­kesek a bányászoknak járó hű­ségjutalmat osztják, rám is gon­dolnak. Mert én kitartok a szén­fejtésnél — tavaszig. fi következő tüzelési évad- \ n ban már nem, — mert; nyáron eladom az összes meg­maradó, s gondolom, legalább négy és fél mázsát kitevő csut­kát, T. L i gyarapodását, a gazdaság kor­szerű gépesítését, a nagyüzemi agro- és zootechnika alkalma­zását és az adott körülményele között legmegfelelőbb nagyüze­mi munkaszervezet kialakítá­sát is. Szövetkezeteink töreked- LHj jenek arra, hogy az al­kalmazandó munkamérés és dí­jazás egyszerű legyen, a tagok könnyen megérthessék és ma­guk is kiszámíthassák mit kap­nak végzett munkájukért. Az elmúlt évben a termelő- szövetkezetek megszilárdulásá­hoz a tagok munkakedvének növeléséhez nagy mértékben hozzájárultak a hagyományos munkaegységrendszert kiegészí­tő és továbbfejlesztő különböző ösztönző munkadíjazási, mun­kaszervezési formák is. Lénye­ges szerepük volt abban, hogy a termelőszövetkezetek többségé­ben, különösein a kezdeti nehéz­ségekkel küzdő termelőszövet­kezetekben a viszonylag ala­csony gépesítettség mellett is a növényápolási, szénabetakarítá- si, aratási munkákat időben és jó minőségben végezték el. Az ösztönző munkadíjazás jelenleg elterjedt formái közül a legegyszerűbb és a tagok számára is legkönnyebben érthető a prémiummal ki­egészített munkaegység­rendszer. A premizálás kipróbált kiegé­szítő munkadíjazás, amely nemcsak átmenetileg alkal­mazható, hanem serkentő ha­tása miatt a jövőben is nagy szerepe lesz. A szövetkezetek több mint 60 százaléka a múlt évben ezt alkalmazta. Bárme­lyik termelőszövetkezet már aa idén bevezetheti. Az 1960-as évben több ter­melőszövetkezetben alkalmaz­ták azt a módszert, hogy ka­pásnövényeknél a munkaegységjóváírás mel­lett az össztermelés megha­tározott százalékát pré­miumként kiadták az e nö­vények művelésében, beta­karításában részt vállaló ta­goknak. E díjazási forma is jól bevált és sikerrel alkalmazható ott, ahol előzőleg megfelelő számí­tásokat végeznek a munkaegy­ség és az így kiosztható pré­mium együttes összegének vár­ható értékére. Fejlődésünk mai szakaszán ez a módszer is ösz­tönző, mert szem előtt tartja a mezőgazdasági termelés sajá­tosságait és azt a tényt, hogy a tegnap még egyénileg gazdál­kodó új termelőszövetkezeti ta­gok szocialista gondolkodás- módja csak fokozatosan alakul ki. Több termelőszövetkezet­ben például előzetes számítások után a kukoricatermés 15—20 százalékát, a cukorrépatermel és 10 százaléka után járó cukrot vagy pénzt adták ki prémium- mák. Zárszámadáskor a cukor­répa-, kukoricatermelésben tel­jesített munkaegységeket is el­számolták, de azoknak a tagok­nak, akik e növények után pré­miumot kaptak, egész évben szerzett munkaegységeikre ter­mészetbeni kukoricát nem osz­tottak. A továbbiakban a javaslatok között szerepel a célprémium alkalmazása, a kapásnövények megmun­kálásra való kiosztása tagok és családtagok között, a szőlőnél, a dohánynál és a köztesnövényeknél alkalma­zandó díjazási formák a közös és a háztáji kapcsolata, a teljesítmények közvetlen pénzbeli díjazása, az előleg­osztás. A tapasztalatok szerint be­vált és sorra vett munkadíja­zási formákból minden terme­lőszövetkezet kiválaszthatja azt* írni körülményeinek legjobba# megfelel.

Next

/
Thumbnails
Contents