Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-19 / 16. szám
1961. január 19, csfitörtBlí 9. oldat Lépésről — lépésre Ágasegyházán tavaly még nagy viták voltak a dolgozó parasztokkal a mezőgazdaság szocialista átszervezését illetően. S most? Jávorcsik Ferenc elvtárs, a községi párttitkáx szinte maga sem hitte még a múlt hét elején, hogy ennyire megváltozzék a hangulat. Pedig ha valaki, hát ő, a munkásmozgalom e lelkes veteránja ismeri a faluját. A meggyőződés ott érett valahol a szfvek-lelkek mélyén, s ezekben a napokban bomlik ki egymásután rendre, akár a fák dús terméscsíráját tartalmazó rügyei. Persze, többféle »érlelő meleg« sugárzott e község földművelő népére is. Van, aki azt mondja: »Most már nem lehet egy helyben topogni, hiszen az ország parasztságának több mint a nyolcvan százaléka a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett.« Van, akinél más egyéb képezi az indítékot ahhoz, hogy ne hátrafelé tekintgessen. hanem előre nézzen. A leghatékonyabb meggyőző erőt azonban a helyi pártszervezet alapos népnevelő munkája képezi. Mindig szem előtt tartva a következő lépések teendőit is, a község kommunistád — mint mondani szokás — nem ajtóstól mennek a falnak, ösz- szevont pártaktíván mozgósították a tömegszervezetek tagjait, majd elbeszélgettek a közmegbecsülésnek örvendő gazdákkal, s végül a különböző határrészeken, Köncsögön, a Sándor- telepen kisgyűlésekem vitatták meg részletekbe menő alapossággal az egyéni gazdálkodás tarthatatlanságát, valamint a szövetkezetinek a módját. A földdel rendelkező párttagok nemcsak szóval, hanem tettel is példát mutatnak. Loson- czi József öt hold és 400 négyszögöl területén (amelynek pontosan a harmadrésze szőlő), idős Balogh István tíz hold szántóján, s egyéb területén, valamint két hold 1330 négyszögöl szőlőjén hagyta abba az egyénileg gazdálkodást. Ami a parasztság belső meggyőződését illeti, ez kitűnt a kiváló gazdálkodók vetélkedéséből is. Az iskolázott és egyéni gazdaságát példásan vezető Gó- bor Bertalan már arról vitázott a népnevelőkkel, hogy s mint kellene egy ezerholdas nagyüzemben a termelést megszervezni. S ami az átformálódás tömeges méreteire jellemző, példa a Sándor-telepiek kis-, de inkább nagygyűlése. Január 11-én mintegy százhatvanan hallgatták meg a falu kommunistáit. És a többi között már a közös alapról beszélgettek. A pártszervezet munkájának eredményeképpen az elmúlt hét közepéig közéi hatvanan aláírták a belépési nyilatkozatot A községben jócskán található, s két-három hold földdel is rendelkező, az állami és erdőgazdaságban dolgozó kétla- kiak egyébként »felszámolták« birtokaikat. Valamennyien megígérték, hogy megmaradnak munkahelyükön, családjaik tagjai azonban a földdel belépnek a kialakulóban levő valamelyik közös gazdaságba. Az ágasi határban földterülettel bíró izsá- kiak közül is többen itt lépnek a szövetkezés útjára. Egyszóval: Ágasegyháza parasztsága megtette első lépését a végtelen fejlődés lehetőségeit nyújtó nagyüzemi gazdálkodás felé. Tarján l. „Kuitúrkombinál“ és húsbolt — részben társadalmi munkával Az Űjbögi Állami Gazdaság központjában még tavaly 220 személyt befogadó, színpaddal ellátott mozihelyiséget építettek. Már többször tartattak a mindig zsúfolásig megtelt teremben filmelőadást. A mozi mellett, részben az igazgatói alapból fedezett költségen, másrészt a gazdaság dolgozóinak társadalmi munkájával 120 ezer forint értékű épületet emeltek, amelyben a párt és a szakszervezet irodáját, valamint a klubhelyiséget rendezik be. A még válaszfalak nélküli hatalmas teremben tartották a szilveszteri táncmulatságot, s január 22-én háromíelvo- násoe színdarabot mutat be a gazdaság KISZ-szervezetének színjátszó csoportja. A kisebb fajta »kultúrkombinát«-nak beillő épülettömbbel szemben egyébként korábban szintén társadalma munkával boltot is építettek a gazdaság dolgozói, amelyben a Tiszakécs- kei Földművesszövetkezet húst árul. Kéthetes tanfolyam nyílt Kunfehértón J •! az új szövetkezeti elnökök részére A Kunfehértói Állami Gazdaságban hétfőn délelőtt negyven új szövetkezeti elnök részére kéthetes tanfolyam kezdődött, Visszapillantás három év munkájára A MEGYEI növényvédő állomás laboratóriuma immár három éve működik. Ezalatt jelentős eredményeket ért el. Többek között a megye 31 prognózisfelvételező helyének 7 44 adatát dolgoztuk fel, s ennek alapján készítettük el az 1961. évre vonatkozó előrejelzést. — Négy megyei és egy országos előrejelzést adtunk ki, 19 kártevőről. A laboratórium részletes vizsgálata alapján hajtottuk végre az 1960. évi általános védekezést megyénkben a burgonyabogár ellen. Számításunk szerint mintegy 300 ezer vagon burgonyát mentettünk meg. A szalkszentmártoni kostelepen, 150 katafztrális hold sziki mézpázsiton az általunk kikísérletezett és javasolt védekezési módszerrel 100 ezer forint takarmányt mentettünk meg. CSAK a laboratórium részéről 103 előadást tartottunk, melyen több mint 6000 fő vett részt. Számos szakcikkünk, tanulmányunk, dolgozatunk látott napvilágot. öt monográfiánkat a külföldi agrárirodalom is ismertette. Tevékenyen részt vettünk és veszünk számos községi, járási, növényvédelmi operatív bizottsági ülésen és szakmai tanácsadással segítjük a munkát. ■ AZ A CÉLUNK, hogy továbbra is minden segítséget megadjunk a termelőszövetkezeteknek. A közös gazdaságok szakszerű növényvédelemmel jelentősen növelni tudják terméseredményeiket és bevételeiket. Szűcs József amelyet Sarok Antal, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese nyitott meg. A tanfolyam keretében a megyei tanács, az állami gazdaság és a Nemzeti Bank legjobb mezőgazdasági és pénzügyi szakembered tartanak előadásokat a szövetkezeti gazdálkodás üzemszervezési és munkaszervezési kérdéseiről, az ide vonatkozó törvényekről, a gazdálkodás különféle tennivalóiról, az alapszabályról és a szövetkezeti élet sok irányú vonatkozásairól. A szövetkezeti elnökök az állami gazdaság új szőlő- és gyümölcs- telepítéseiben, nagy gépparkjában és fejlett állattenyésztésében a helyszínen tanulmányozhatják a nagyüzemi gazdálkodás gyakorlatát. Huszonkét óvoda működik a bajai járás területén. Egy statisztikai felmérés szerint az óvodákban 1480 kisgyermek kap helyet. Nevelésükre, foglalkoztatásukra igen nagy gondot fordítanak az óvónők. Uam elírás. Csakugyan: bá- nyász is vagyok. Néhány hete mellékfoglalkozásiként ezt a szakmát űzöm, s rövid idő alatt olyan gyakorlatra tettem benne szert, hogy bizonyára megállnám helyem a valódi bányászok között is. Bányász? Az Alföldön? Itt elsajátítani ezt a földalatti mesterséget? No, ne! Valószínűleg elolvastam egy-két bányász- szaikkönyvet. s a tanultak alapján teszem a nagyképű kijelentést — vélheti bárki. Nem, nem. Könyv nélkül, valóban a gyakorlat árán váltam a szénfejtés mesterévé, és ismereteimet minden reggel gyümölcsöztetem is. Elmesélem: hogyan. Az egész a tél beköszöntésével kezdődött. Jó előre vásároltam vagy húsz mázsa szenet, amely ici-pici pincénknek több mint a felét megtöltötte. Aztán jött a hideg, én meg minden reggel lesattyogtam a pincébe, s felvittem lakásunkba két kanna tűzrevalót. BÁNYÁSZ LETTEM... Mind ennek persze, semmi * * köze a bányászathoz, az ellenkezőjét magam se állítom. De ami ezután következett, annak már igen, sőt, nemcsak köze van hozzá, hanem maga a merő bányászat. Ismerőseim ugyanis megmagyarázták, hogy legjobb alágyújtós a kukoricacsutka, — s vásároltam ebből is öt mázsát. Mi az az öt mázsa, nem igaz? Hogy mennyi, akkor döbbentem rá, amikor már a szén tetejére ömlesztve megláttam. — Egek, mennyezetig érő csutkahalom az egész pince! De nekünk naponta mindösz- sze nyolc-tíz darab csutkára van szükségünk — a két kanna szénre azonban továbbra is. Ennek a kibányászása viszont már szakértelmet igények S ettől kezdve vagyok bányász — a magam erejéből. Deggelente fél héttől hétig, 11 előfordul, hogy negyed nyolcig a szén előteremtésén ügyködöm. (Régi jó, csutka- előtti idők, amikor öt perc alatt felszállítottam lakásunkba a szenet, hova lettetek?!) Bányászikodásom első napján vájatot csináltam a csutkatömegben, de egy lapát szén megszerzése után beomlott az egész, s kezdhettem mindent előírói Aztán felülről lefelé aknát vájtam, de azzal sem jártam különben. Kétszer már rám is omlott a »bánya«. (S nem tudom, milyen szaga van a sújtólégnek, de a kukoricacsutkáé — alulról érzékelve — meglehetősen kellemetlen.) Azóta, ha lemegyek szénért, mindig elbúcsúzom a családomtól. javaslatok a iöveíelemetosztás és mnnkadfjazás formáira a termeliszivotkezefekbea A Mezőgazdasági Értesítő ez évi második számában megjelentek a földművelésügyi miniszter által aláírt javaslatok, a jövedelemelosztás és a munkadíjazás formáira vonatkozóan a termelőszövetkezetekben. Eszerint a szövetkezeti termelés gyorsütemű fellendítése ezáltal az ország jobb ellátása, a szövetkezeti parasztság életszínvonalának emelése szükségessé teszi a termelő- szövetkezetekben meghonosodott munkamérés és díjazás olyan továbbfejlesztését, olyan módszerek alkalmazását, amelyek jobban ösztönzik a tagokat és családtagjaikat a közös munkában vaíó részvételre, a jó minőségű munkára, a takarékosságra, az önköltség csökkentésére. A párt és a kormány támogatja a termelőszövetkezeteket abban a törekvésükben, hogy a munkaegységrendszert továbbfejlesztő és a munkaszerinti elosztás szocialista elvének megfelelő munkadíjazási formákat alkalmazzanak. A termlőszövetkezetek saját viszonyaik mérlegelése alapján maguk döntsenek a részükre legalkalmasabb munkadíjazás meghonosításáról, s a feltételek változásával annak továbbfejlesztéséről. E munkájuk során azonl>an feltétlenül tartsák szem előtt, mérlegeljék az alábbiakat: m A szövetkezet csak ab- _____ bői oszthat, amit a közös gazdaság megtermelt. I I Bármilyen munkadíja- LrJ zást is alkalmaz valamely szövetkezet, arra kell törekednie, hogy egyre következetesebben valósítsa meg a munkaszerinti elosztás elvét, vagyis mindenki végzett munkája szerint részesüljön at jövedelemből. Szövetkezeteink olyan munkamérési és díjazási módszereket alkalmazzanak, melyek egyre több s jobb minőségű munkára serkentik a tagokat és családtagokat, s ezáltal elősegítik a hozamok fokozását, a közös árutermelés növelését, a termelési költségek csökkentését. I II A közös gazdálkodás fejlesztésével, a termelési terv és a bevétel-kiadási költségvetés megalapozott elkészítésével — az állam által nyújtott rövidlejáratú hiteleket is felhasználva :— elő kell segíteni a rendszeres évközi pénzelőlegezést. I - I A munkadíjazás formá- * jónak és mértékének elő kell segítenie *a közös alapok tTjév napján aztán felfedeztem (egészen jól kezdődik az esztendő), hogy a fal mellett jókora keménypapír-doboz állja vitézül a szén- és csutkatömeg nyomását. S vagy harminc centivel feljebb van, mint a pince betonja. Alóla pedig vidáman ka lehet kotorni a szenet. Ez azonban hamarosan elfogy, addigra viszont újból vágok vája- tot a csutkahalomban, de most már kibélelem. Már meg is rendeltem a bányafa-anyagot. Hát így lettem bányász. Ügy- buzgalommal, s már elégséges szakértelemmel űzöm e mesterséget. S remélem, ha az illetékesek a bányászoknak járó hűségjutalmat osztják, rám is gondolnak. Mert én kitartok a szénfejtésnél — tavaszig. fi következő tüzelési évad- \ n ban már nem, — mert; nyáron eladom az összes megmaradó, s gondolom, legalább négy és fél mázsát kitevő csutkát, T. L i gyarapodását, a gazdaság korszerű gépesítését, a nagyüzemi agro- és zootechnika alkalmazását és az adott körülményele között legmegfelelőbb nagyüzemi munkaszervezet kialakítását is. Szövetkezeteink töreked- LHj jenek arra, hogy az alkalmazandó munkamérés és díjazás egyszerű legyen, a tagok könnyen megérthessék és maguk is kiszámíthassák mit kapnak végzett munkájukért. Az elmúlt évben a termelő- szövetkezetek megszilárdulásához a tagok munkakedvének növeléséhez nagy mértékben hozzájárultak a hagyományos munkaegységrendszert kiegészítő és továbbfejlesztő különböző ösztönző munkadíjazási, munkaszervezési formák is. Lényeges szerepük volt abban, hogy a termelőszövetkezetek többségében, különösein a kezdeti nehézségekkel küzdő termelőszövetkezetekben a viszonylag alacsony gépesítettség mellett is a növényápolási, szénabetakarítá- si, aratási munkákat időben és jó minőségben végezték el. Az ösztönző munkadíjazás jelenleg elterjedt formái közül a legegyszerűbb és a tagok számára is legkönnyebben érthető a prémiummal kiegészített munkaegységrendszer. A premizálás kipróbált kiegészítő munkadíjazás, amely nemcsak átmenetileg alkalmazható, hanem serkentő hatása miatt a jövőben is nagy szerepe lesz. A szövetkezetek több mint 60 százaléka a múlt évben ezt alkalmazta. Bármelyik termelőszövetkezet már aa idén bevezetheti. Az 1960-as évben több termelőszövetkezetben alkalmazták azt a módszert, hogy kapásnövényeknél a munkaegységjóváírás mellett az össztermelés meghatározott százalékát prémiumként kiadták az e növények művelésében, betakarításában részt vállaló tagoknak. E díjazási forma is jól bevált és sikerrel alkalmazható ott, ahol előzőleg megfelelő számításokat végeznek a munkaegység és az így kiosztható prémium együttes összegének várható értékére. Fejlődésünk mai szakaszán ez a módszer is ösztönző, mert szem előtt tartja a mezőgazdasági termelés sajátosságait és azt a tényt, hogy a tegnap még egyénileg gazdálkodó új termelőszövetkezeti tagok szocialista gondolkodás- módja csak fokozatosan alakul ki. Több termelőszövetkezetben például előzetes számítások után a kukoricatermés 15—20 százalékát, a cukorrépatermel és 10 százaléka után járó cukrot vagy pénzt adták ki prémium- mák. Zárszámadáskor a cukorrépa-, kukoricatermelésben teljesített munkaegységeket is elszámolták, de azoknak a tagoknak, akik e növények után prémiumot kaptak, egész évben szerzett munkaegységeikre természetbeni kukoricát nem osztottak. A továbbiakban a javaslatok között szerepel a célprémium alkalmazása, a kapásnövények megmunkálásra való kiosztása tagok és családtagok között, a szőlőnél, a dohánynál és a köztesnövényeknél alkalmazandó díjazási formák a közös és a háztáji kapcsolata, a teljesítmények közvetlen pénzbeli díjazása, az előlegosztás. A tapasztalatok szerint bevált és sorra vett munkadíjazási formákból minden termelőszövetkezet kiválaszthatja azt* írni körülményeinek legjobba# megfelel.