Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-14 / 294. szám

1960 december 14, szerda Harminchat ipari tanuló - nyári ruhában Egy bürokratikus bonyodalomnak szegte nyakát a NEB Harminchat elsőéves ipari ta­nuló vacogott napok hosszat nyári munkaruhában a repülő­tér melletti külső munkahelyem, egészen az utóbbi napokig. Kö­zülük megfázás következtében tizenegyen megbetegedtek, s emiatt 354 órát mulasztottak. A dologra a megyei KISZ- bizottság figyelt fel. Megkereste az iparitanuló­intézet igazgatóját és kérte, orvosolják ezt a súlyos problémát, adjanak az if­jaknak megfelelő téli mun­kaöltözéket. De: »Nem olyan egyszerű a do­log — vélekedett az igazgató —, hiszen a rendelet erre nem biz­tosít lehetőséget.« A megyei K ISZ-bdzottságnak más volt a véleménye. Bejelen­tette az ügyet a Népi Ellenőr­zési Bizottságnál és annak a se­gítségét kérte. A NEB soron kívül kivizsgálta a panaszt. A népi ellenőrök megállapították, hogy az ipari tanulókat eredetileg az ÉM. Bács megyei Építőipari Vállalat szerződtette, látta él munka­ruhával és a szakma tanulásá­hoz szükségles szerszámokkal. A tanulók felvételi vizsgáján meg­jelent Munkaügyi Minisztérium küldötte kifogásolta ezt, mond­ván, hogy a dolog szabályelle­nes és elrendelte, hogy a helyi- ipari-iskoia hatáskörébe adják át a fiatalokat, s az iskola gon­doskodjék munkaruházattal való ellátásúkról. így is történt, de csak rész­ben. A kőműves szakmában fog­lalatoskodó ipari tanulók megkapták a téli munka­ruhát, a villany-, vízveze­ték- és fűtésszerelő tanulók viszont — hitel hiányában — nem. Sebaj — vélekedett az iskola —, hiszen ezeket a fiatalokat csak tanműhelyben lehet foglalkoz­tatni, oda pedig nem kell téli ruha. Ám a vállalatnál csak most épül a tanműhely, eléggé keser­vesen, mert anyaghiány akadá­lyozza. Mit lehet hált tenni? Sokat vitatkoztak a dologról, s már-már személyeskedésig fa­juló nézeteltérések keletkeztek az iskola és az építőipari vál­lalat között. Mindez azonban keveset segített a 36 — nyári munkaruhában szabad ég alá küldött — 14—15 éves ipari ta­nulók fázékonyságám. Amit a hivatott illetékesek hosszas viták után sem tud­tak megoldani, elintézték a népi ellenőrök. Megállapodtak a két érintett szervvel, hogy addig is, míg központilag nem rendeződnek a két minisztérium között jelen­leg fennálló nézetkülönbségek, az építőipari vállalat látja el a gyerekeket megfelelő munka­ruházattal. s ezzel remélhetőleg megelőzik a további megbetege­déseket. * A bürokrácia nemcsak akta- tologast jelent. A paragrafu­sokhoz való merev ragaszkodás, csak az orrunkig látás is töké­letesen kimeríti ezt a fogalmat. Egy kicsike utánjárással, több szívvel, lélekkel a 36 ipari ta­nuló ügyét is el lehetett volna intézni a Népi Ellenőrzési Bi­zottság közbeavatkozása nélkül. Annál is inkább, mert a helyi- ipari-iskolára, s az építőipari vállalatra egyaránt nemcsak az ifjak mesterré való képzése van bízva, hanem melegen érző, de­rék állampolgárrá nevelése is. Jégkorszaki lő csontmaradványa Dávodon Az elmúlt napokban levelet kapott szerkesztőségünk az Al- só-Dunavölgyi Vízügyi Igazgató­ság egyik dolgozójától. Urbán Jda arról számolt be, hogy a dávodi Augusztus 20 Tsz-ben végzett kútfúrás alkalmával 20 méter mélységből csont került a felszínre. A Vízügyi Igazga­tóság dolgozói a csontot átad­ták a Bajai Türr István Mú­zeumnak, hiszen a tudományos kutatóknak sokszor nagy segít­séget nyújt munkájukban egy- egy eltört edénydarab, hozzá nem értő emberek számára fi­gyelemre se méltó csontdarab. Mint kiderült, a Vízügyi Igazgatóság dolgozói nagyon helyesen cselekedtek, amikor az értéktelennek látszó csont­darabot átadták a múzeumnak. A múzeum felküldte a csontot Budapestre a Természettudo­mányi Múzeumba, ahol Jánossy Dénes paleontológus meghatá­rozása szerint Dávodon egy jég­korszakbeli ló ujjperecére ta­láltak rá. Megkértük Kőhegyi Mihály muzeológust, tájékoztasson ben­nünket röviden a Dávodon ta­lált jégkorszakbeli csontmarad­vánnyal kapcsolatos tudomá­000000000000-0000000000000-000-0000000 Kis földművesssövethesset — nagy tervek A karácsonyi forgalom már az új boltokban zajlik Késve érkezett az állomásra. Utolsó próbálkozásként a sze­relvény egyik hátsó lépcsőjét igyekezett elérni. Ujjat görcsö­sen markolták a kapaszkodót — már a legalsó lépcsőn állt, amikor izgalmában megbotlott... Aztán csak az ismétlődő jaj­gatás hallatszott, hol halkab­ban, hol hangosabban. Életét csak a sürgős orvosi beavatkozás tudta megmenteni. Vérre volt szüksége. Szerencsé­re, a megyei kórház baleseti sebészetén mindjárt kapott: először több mint egy litert, majd amennyire szüksége volt. Orvosai fáradhatatlanul küz­döttek életéért... Most itt ül előttem az ügye­letes orvos szobájában. Telt­arcú, barnahajú kislány, alig több tizenhatévesnél. Már túl van a veszélyen, de ha emlé­keznie kell a történtekre, most is megrándul a szája. Nyomot hagyott lelkében a súlyos sze­rencsétlenség. — Soha többé nem tennék ilyet, inkább megvárom a kö­vetkező vonatot. Jaj, ha tud­tam volna, dehogy ugrok én fel a mozgó kocsira! Csakhát ez a sietség, hogy az ember időben ott legyen. bánatosan hangzanak a fiatal lány szavai, tekintete elkomo- rodik, mintha csak újból át­élné a szörnyű perceket. D. Rozália dolgos lány volt, a termelőszövetkezetben meg­becsülték. Nyáron kapált, ara­tott, mikor hogy hozta a munka sora. Most azonban nem mehet vissza a többiek közé, hiányzó balkarja miatt nem foghat ka­pát, — erre képtelen. Mi lesz hát a sorsa? Telefonkezelő, esetleg portás lehet belőle; de kínálkozik még számos alkalom, újabb lehető­ség, hogy D. Rozália — épség­ben maradt jobb karjával — egyéb, nekivaló munkával ke­resse kenyerét. Orvosai visszaadták őt az életnek. Derekas munkát végez­tek, hogy válságos állapota jobbra forduljon. Most rnár egy üzemen, vállalaton vagy hivatalon a sor, hogy a fiatal lány — e szörnyű megrázkódta­tás után — valamilyen köny- nyebb foglalkozást találjon ma­gának. Példája viszont valameny- nyiünknek figyelmeztető lehet! (kohl) tett megvilágítását készítik el. Ahogy mondják, — ez a bolt olyan szép lesz, hogy keresni kell a párját a me­gyében. — Szemben, a jelenlegi ru­házati bolt helyén önkiszolgáló élelmiszerboltot nyitunk — be­széli az ügyvezető. — Negyven­ezer forintot fektetünk bele. Az eddigi élelmiszerbolt helyén pe­dig az élőbb említett háztartási bolt nyílik meg. — Van egy másik kezdemé­nyezésünk is. A Budapest—Sze­ged főútvonalon autócsárdát lé­tesítünk. Az is belekerül vagy 30 ezer forintba, de bizonyosan rövid idő alatt behozza saját költségét a forgalmas útvonal mellett. Aránylag közel van a Szegedi Halgazdaság tava, s majd állandóan tudunk itt ven­dégeinknek halászlevet főzni. — Mikor nyitnák az új üzle­tek? — December közepére sze­retnénk befejezni a költöz­ködést, úgy, hogy a kará­csonyi csúcsforgalom már az új boltokban zajlik le. Kis földművesszövetkezet — nagy tervek. Amint látjuk, a kereskedelem színvonalának az emelését nagy feladatuknak te­kintik, s emellett még az ide­genforgalom kiszolgálására is futja idejükből, gondoskodásuk­ból. Tóth Gábor nyos munkákról. — A Vízügyi Igazgatóság dol­gozói találta csont egy jégkor­szakbeli ló csontmaradványá­nak bizonyult. Ez így önmagá­ban nem sokat mond a hozzá nem értő ember számára* de egyszeriben érdekes lesz, ha tudja, hogy a jégkorszak körül­belül 10 ezer esztendeje fejező­dött be. A jégkorszaknak négy nagyobb elhidegülési szakasza volt. A korszakbeosztás csilla­gászati számításokon alapul. A jugoszláv Milánkovics 1924-ben adta közre erre vonatkozó ered­ményeit. Abból, hogy naprend­szerünk bolygói örök keringé­sük közben milyen zavaró ha­tásokat gyakorolnak a Föld pályájára, kiszámította, mikor került a Föld olyan helyzetbe, hogy kialakulhatott a jégkor­szak. A magyar Bacsák György alig két évtizede módosította és helyesbítette Milánkovics adatait. Az ö beosztásukat hasz­nálják jelenleg is a szakembe­rek. A jégkorszak alatt a mai Magyarország területén külön­legesen alakult a növényzet és az éghajlat. A fák elterjedésé­nek északi határát ugyanis a Kárpátok képezték. A terület közepét lösz-sztyepp foglalta el, a Dunát fenyő-, fűz- és nyir- cserjékből álló erdő szegélyezte. A síkságon mammut és taránd- szarvas kóborolt és vádló-csor­dák vágtattak. A Vízügyi Igazgatóság által talált lelet új adatot szolgálta­tott a nevezett állat elterjedé­sének megállc.pításához, segít­séget nyújtott az idevonatkozó tudományos kutatásoknak — mondotta tájékoztatásul Kőhe­gyi Mihály. —né— Gazdag bagolygyűjtemény a berlini állatkerlben A berlini állatkertnek világ- viszonylatban jelentős bagoly­gyűjteménye van. Az állatkert látogatói 16 fajta bagolyt is­merhetnek meg, körtük füles­baglyokat, hóbaglyokat, füles­kor vikokat stb. Az állatkert a napokban egy, csak Kelet- Európában honos macskabagoly­fajtát is kapott Leningrádból. cí (two szene szerelmesei Gyakorol a mukásőr-zenekar HA VALAKI HÉTFŐN ESTE az Okollégium környékén jár, pattogó fúvószenére lesz figyel­mes. Itt tartja próbáit egy föld­szinti teremben a kecskeméti munkásőrség 35 tagú fúvószene­kara. Minden hét első napján este, amikor már a gyárakban és a hivatalokban vége a mun­kaidőnek, munkásokkal, diákok­kal, if jakkal és idősebbekkel telik meg a zenekar próbahélyi- sége. Az itt gyülekezők szabad idejükben hódolnak a muzsika szenvedélyének. Vannak emberek, akiknek a zongora, vagy a hegedűszó tet­szik — ők viszont a fúvószené­nek a szerelmesei. Nagyobb ré­szük már több évtizede zenész, kilencen közülük a Szocialista Kultúráért Érdeméremnek is birtokosai. A ZENEKART ÁDÁM JÓ­ZSEF, az Állami Zeneiskola igazgatója vezényli. Művészeti >oooooooooooooo-oooo< A sztrájktörők ellen vezetőjük Bánó Gergely, aki a hét más napjain is foglalkozik a fiatalok zenére tanításával. A munkásőr-zenekar közis­merten jelentős helyet foglal el Kecskemét kulturális életében; Műsorszámaik közül az első he­lyet pattogó, gyors indulók fog­lalják el, ezenkívül sok a kon­cert, az opera, vagy operettegy­veleg is. Fennállásuk óta gyak­ran szerepeltek különböző ren­dezvényeken, a jövőben pedig még több nyilvános fellépést terveznek. MUNKÁSŐREINK a felvonu­lások és gyakorlatok alkalmával a zenekar pattogó ütemű in­dulóira lépkednek, bátran, ha­tározottan. fáradságot nem is­merő frissességgel. Az együttes tagjai szép hivatást teljesítenek és feladatukat örömmel, lelkese­déssel, társadalmi munkában látják él. Köszönet és dicséret érte valamennyiüknek. MazáJc Károly Egy tokiói bányagépgyárban a munkások többsége úgy döntött, hogy sztrájkba lép a bér emeléséért. A kisebbség meg­tagadta a sztrájkot és bezárkózott az üzembe. Képünkön a sztrájkolok fakalapácsokkal akarják kibontani az üzem falát, hogy így bejussanak és kikergessék a sztrájktörőket. PETŐFI NEPE .1 Magyar Szocialista Munkáspárt Báes-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság; Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiádő: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szárra Szerkesztőségi telefonközpont: 26-1», 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-2S Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér I/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft; Kecskemét. — Tel.- 15-« 49 Báes-Kiskun megyei Nyumda V. Kecskemét, = Tol.: 15-29, 27-49 Nagy a zűrzavar a Pálmomos- tori Föidművesszövetkezet bolt­jaiban. Különösen a vásárlók érzik ezit. Aki ugyanis motor- kerékpárt, vagy cipőkrémet akar vásárolni, az a kisvendéglő félé tart. mert oda helyezték á1 ideiglenesen a vegyesiparci'kk- bolitot. A ruházati boltban is egymás hegyén-háitán hevernek a szövetgombolyagok, mert a berendezésnek még csak a fele van a helyén. Nem kell rosszra gondolni. Nincs itt semmiféle hanyag­ság — hanem most folyik a boltok korszerűsítése. Márta Ferenc, a szövetkezet igazgatóságának elnöke kalauzol bennünket végig a leendő üzle­teken. — Ez itt az iparcikk-szaküzilet Lesz — mutat az egyik, átalakí­tás alatt levő boltra. — Ebben sddig is ipar-, meg vegyicilkke- set árultak, de most nyitunk így háztartási boltot, ahová a szennyező vegyi árukat átvisz- izük. Belülről asztalosok kopácsolá- sa hallatszik, akik a modem áll­ványok, meg az üveges elejű sültök darabjait j.llesztgetik ösz- ;ze. Ezután jönnek maid a vil- anyszerelők, akik a pultok rej­Éleiben maradt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents