Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-13 / 293. szám

I960. december Í3, kedd 8. oldal Óvjuk hasznos madarainkat Túlteljesítette évi tervéta Bajai Gépállomás A traktorosok versenyben dolgoznak A Bajai Gépállomás decem­berig 108 százalékra teljesítette egész évi tervét. Eredményé­vel a megye gépállomásainak az élére került Tervének túlteljesítéséhez nagyrészt a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése nyújtott le­hetőséget, a termelőszövetkeze­tek ugyanis összehasonlíthatat­lanul nagyobb mértékben vet­ték igénybe a gépi munkát mint ahogy várni lehetett Ez már a tavasszal megmu­tatkozott. A gépállomás arra az idényre 2£ ezer normálholdnyi munka elvégzését vette tervbe. A tsz-ek részéről megmutat­kozó fokozottabb gépigény kielégítésével azonban több mint 30 ezer normálhold munkát végeztek el a trak­torosok. A közép- és vetőszántást 122, a széna és egyéb takarmánynö­vények gépi kaszálását 248 százalékra teljesítették. A gép­állomás tervében 2 200 kh be­vetése szerepelt, de ehelyett majdnem háromszor akkora te­rületein, 6 400 holdon vetették el géped a gabonát. A növény­ápolási munkákra a gépállomás­sal 1500 kh növényeinek a gé­pi kapálására szerződtek, s vé­gül 4 390 kh területet művel­tettek meg. Az igény hirtelen megnöve­kedése azt bizonyítja, hogy a szövetkezeti gazdaságok vezetői és tagjai nagyon gyorsan be­látták: a nagyüzemi gazdálkodás nemcsak lehetőséget nyújt a gépi munkára, hanem ez olcsóbb, gazdaságo­sabb is. A megnövekedett igény több helyütt megkövetelte a kettős műszak alkalmazását 23 gép dolgozott kettős, a többi nyúj­tott műszakban. Nyári tervét a tavaszinál is jobb eredménnyel, 154 száza­lékra teljesítette a Bajai Gép­állomás. Ez ismét tükrözi a gépi munkára való igény meg­növekedését, aminek viszont az is oika, hogy a nyárra számos — a gépi munka előnyeit jól is­merő — szakember került akár mint elnök, akár mint agronó- mus a tsz-ek élóra Aratási tervét 207 százalékra teljesítette a gépállomás. Jól­lehet a tervében 2 031 kh ter­mésének a betakarítása szere­pelt, 21 aratógépe közel 4 800 holdon végezte el ezt a mun­kát; 11 kombájnja szántén a tervezettnél nagyobb területen, 2134 holdon aratta-csépelte a tsz-ek gabonáját Pusenszki Mi­hály 382 holdon vágta le ara­tógépével a termést, s teljesítményével a megye első traktorosai közé került, Gilányi Béla kombájnos pe­dig 303 holdon végzett a betakarítással. A tsz-ek szakszerűbb gazdál­kodására jellemző az is, hogy amíg az elmúlt években — szerződés híján — soha nem tudta a gépállomás tarlóhántási tervét teljesíteni, az idei nyá­ron 8 032 holdon — 122 százalé­kos eredménnyel — végezhette el ezt a munkát. A nyáron több mint kétezer holdat mélyszán­tottak a traktorok. A gépállomás körzetéből egyébként még a tavasszal mint­egy negyvenen végezték ed Sza­badszálláson a mezőgazdasági gépészképző iskolát, s foglalkoz­tatásukkal a nyáron 40—45 erő­gép kettős műszakban való mű­ködtetése vált lehetővé. A többi nyújtott műszakban végezte a munkát. Persze, nem nélkülöz­te a gépállomás államunk se­gítségét sem. Amíg a tavaszi A növényvédelem Szántóföldön: A gabonafutrinka a megye déli részén több mint 3000 hol­don lépett fel. A fertőzött te­rületeken a védekezést HCH- porozással hajtsuk végre (25— 30 kilogramm kell holdanként). A bajai és a bácsalmási járás­ban a mezei pocok jelentkezik tömegesen. A kártevőt Árváim­nál, 5 százalékos DDT-vel, vagy Melipax-szal pusztítsuk. A ku­koricamoly-fertőzés leküzdése érdekében a kukoricaszárat hordjuk el a földekről. A következő évi burgonyabo­idény elején 73, nyárig már 101 erőgéppel rendelkezett, s kora ősszel is kapott négy új gépet Az esőzésék elég hosszú időn, körülbelül egy hónapon át fé­kezték a munkák ütemét ezért a gépállomás december elejéig 75 százalékra teljesítette őszi tervét A vetést azonban — 120 százalékos eredménnyel 6862 holdon sikerült elvégezi niök a bajai traktoros oknak. Hat járvasilózójával is kimagas­ló eredményt ért el a gépállo­más: 1300 hold területről mint­egy 21 ezer köbméter takar­mánynövényt tartósított. Az őszi idényben különösen példamutatóan dolgozik Juhász Ferenc, aki UE—28-as trakto­rával már közel 800 normál­holdnyi munkát végzett Az említett okokon kívül egyébként annak is köszönheti elsőségét a gépállomás, hogy hét traktoros brigádja ver­senyben áll egymással. A verseny szorosságát bizo­nyítja, hogy egy-két száza­lék eltérés van csupán a brigádok teljesítményei között Két csapat a »szocialista bri­gád« címért is küzd. A dekádok végén mindenegyes traktorost írásban tájékoztatnak a ver­senyeredményekről, sőt a hoz­zátartozókat is értesítik, ha va­lamelyik traktoros netán ha­nyagul dolgozott T. I időszerű teendői gárfertőzés megállapítása céljá­ból az idén erősen fertőzött te­rületeken egy négyzetméteren 40 centiméter mélységben ássuk ki a talajt és állapítsuk meg az áttelelő bogarak számát Ha ez három, vagy azon felül van, akkor a következő évben erős fertőzés várható. Gyümölcsösben: A hemyóenyves öveket de­cember végéig szedjük le és semmisítsük meg. A gyümölcsö­sök téli mechanikai munkáit kezdjük meg. Sz. J. A NÖVÉNYVÉDELEMBEN az ember egyik leghasznosabb segítőtársai: a hasznos mada­rak. Különösen a gyümölcster­mesztés kártevőinek az elpusz­tításában van nagy szerepük. Helyes, ha itthon telelő, hasz­nos madarainknak fészket ké­szítünk és időnként táplálékhoz juttatjuk őket Ennek érdeké­ben a gyümölcsösökben, vagy annak környékén lehetővé kell tenni e jószágok zavartalan fésakelését Létesítsünk mester­séges fésakelőhel yeket, és télen etetéssel csalogassuk a madara­kat. Deszkából, vagy fatönkből fészekodúkat tudunk létesítem és ezzel az odúlakó madarak megtelepedését segítjük elő. TÉLEN a csökkent hőmér­séklet miatt nagy mennyiségű és tápértékben gazdag élelemre van szüksége a madárvilágnak. Az etetéssel a kóborló madár­csapatokat a gyümölcsöshöz kössük, másrészt kevesebb pusz­tul el belőlük és ezzel elősegít­jük a következő év fészkelő ál­lományának szaporítását. Ete­tésre alkalmas a tökmag, nap­raforgó, szalonnabőr és így to­vább. A vetési varjú főleg rovar- táplálékkal él. A hasznos, a kö­zömbös és káros táplálék szá­zalékos aránya a varjúnál a kö­vetkező: hasznos 47,3, közöm­bös 33,1, káros 19,6 százalék. SVÁJCI, valamint németor­szági megfigyelésék szerint a fiatal, 8—10 napos fácánok erő­sen fertőzött területeken meg­gyéri tik a burgonyabogár-állo-j mányt. Hazai kutatások bebizo-i nyitották, hogy a fogoly és a’ fácán rendkívül hasznos madár,j Az előbbi táplálékának 80,5 szá­zaléka kártevőkből áll, az utób­binál az arány 62 százalék. Ai madárvédelemről szóló 54/1954. (IX. 9.) MT. számú rendelet elő­írja, hogy a vadon élő hasznos madarakat, azok fésakét és köl­tőhelyét védeni kell. Különösen védendő madarak: a kékvér­cse, a feketeharkály, a kere­csensólyom, vándorsólyom, kö­virigó, uhu sitb. Sz, J. Jól sikerült takarékossági est Bácsalmáson Néhány nappal ezelőtt a bácsalmási művelődési otthon­ban jól sikerült, vidám műsor­ral egybekötött táncestet ren­dezett a járás takarékossági bizottsága a Hazafias Népfront­tal és a helyi földművesszövet- kezettel karöltve. A járási ta­karékossági bizottság elnöke méltatta a takarékossági napok eredményeit, majd az OTP Lottó-együttese három és fél­órás műsort adott, melynek ke­retében Kérdezz—felelek-játékot is rendeztek. KXJOOOOOOOO-OOOOOOOOC Mi less akkor... GYAKRAN hallunk olyasmiről, hogy egyes emberek a legképtelenebb dolgokat gyűjtik. Van, aki a törött virágcsere­peket szortírozza, mások a kihúzott, rossz fogakat gyűjtik rá­írva, hogy melyiket mikor ragadta meg az orvos fogója. Ismét mások... na, de hagyjuk, inkább rátérek, miért született ez a kis írás. Az Élet és Tudomány című folyóiratunk mellékleté­ben ugyanis a következőket olvastam: Gyújtsunk kutyanyálat. Nem könyű feladat, de végrehajtható. UTÁNA leírja, hogy miként végezzük a »gyűjtési:«, külön­böző emésztési kísérletek végrehajtásához. Igaz, hozzáteszi* hogy olyan kutyával kísérletezzünk, amelyet jól ismerünk, ba­rátságos állat. AZ ÖRDÖG tudja, én az ilyesmit egy kicsit veszélyesnek tartom. Akármilyen hű és barátságos érzelmekkel viseltetüB irántam a »kísérleti alany«, nem tudhatom, hegy nem válik-« haraggá ez az érzelem, ha egy kávéskanállal az említett eél ér­dekében a szájában kotorászok. Ki szereti az ilyesmit? Mi lese akikor, ha esetleg dühében még meg is harap. Nemcsak, hogy fuccs a gyűjtésnek, tehát gyűjtő szenvedélyemet sem tudora kielégíteni, hanem még mehetek az SZTK-ba is. , Hát nem egyszerűbb, ha ökömyálat gyűjt az ember? & «■ 2 IV. A munkák ellenőrzése, a tél­iesített munkaegyséigek beírása, a növényvédőszerek biztosítása, valamint a megtermett növé­nyek összegyűjtése, szállítása és az egyéb munkák biztosítása vé­gett szükségessé vált, hogy a családi művelésiben dolgozó ta­gokat is valamilyen lazább mun­kacsapat-szervezetbe tömörítsük. Ezért minden 10—15 tag élére egy munkacsapatvezetőt állítot­tunk, aki az előbbieket elintézte és ezért a munkacsapat tagjai által teljesített munkaegység 15 százalékát kapta munkacsapat­vezetői pótlékként. A termelőszövetkezet fogatot biztosított a szőlészetben dolgo­zóknak. A szőlő és gyümölcsös növényvédelmi munkáira kevés permetezőgéppel rendelkeztünk. Mindössze nyolcat tudtunk fel­venni a leltárba, mivél tagjaink túlnyomó részének csak egy per­metezője volt, amit visszatartott a háztáji szőlőre. A zárt gyü­mölcsös növényvédelmének biz­tosítására vettünk egy Rapidtex III. típusú, lóvontatású motoros permetezőgépet. A szőlő perme­tezéséhez azonban mindössze 13 magasnyomású háti permetezőt tudtunk beszerezni. Tehát ösz- szasen csak 20 háti permetező- gépünk volt a 310 hold szőlő megvédésére. A tagság megértette, hogy a szőlőt, melynek hozama a bevé­telnek majdnem felét adja, csak közös összefogással tudjuk meg­védeni a peronoszpóra kártéte­létől. A vezetőség kérésére min­den anyagi ellenszolgáltatás nél­kül vállalták, hogy az általuk éves munkára elvállalt szőlő- területet háztáji permetezőgé­pükkel fogják permetezni. En­nek a közös összefogásnak lett az eredménye, hogy szőlőinket ötször meg tudtuk permetezni, és peronoszpóra-kártótei egyál­talán nem volt. Mivel a szőlőben kötött mun­kaegység volt, meghatároztuk, hogy az egyes műveletek elvég­zéséért hány munkaegységet le­het jóváírni. Erre azért volt szükség hogy a havonta teljesí­tett munkaegységeket nyilván tudjuk tartani és azokra rend­szeresen folyósíthassuk az elő­leget. A gyümölcs­termesztésben A 20 katasztráíis hold üzemi gyümölcsöst egy munkacsapat­nak adtuk ki megmunkálásra. A munkacsapat tagjai a munka­egységkönyvben élőírt munka­egység-jóváírásban részesültek. Részükre termelési tervet hatá­roztunk meg a terven felüli ter­mésnek 10 százalékát prémium­ként kapták. A szőlők között levő szórvány gyümölcsfák ápo­lásét arra bíztuk, süti a szőlőt is művelte. Az egész évi ápo­lásl és betakarítási mimikáért a termés értékének 30 százalékát állapítottuk meg részesedésként. Mint már korábban említet­tük, a zárt gyümölcsösre külön, munkacsapatot szerveztünk, a szórvány gyümölcsfákat pedig azok gondozták, akiknek a csa­ládi művelésre elvállalt szőlő- területében voltak. A szőlő- és gyümölcstermesztésben 180 csa­ládunk találta meg egész évi munkáját és megfelelő jövedel­mét. A szőlő- és gyümölcster­mesztés irányítására, ellenőrzé­sére függetlenített brigádvezetőt választottunk. A zöldség- termesztésben Az anyagi érdekeltség biztosí­tása érdekében az egyes zöld­ségféleségeknél a területet fel­szántva, palántázásra előkészít­ve, illetve a géppel mélybe ve­tett növény esetében, bevetve a megmunkálást vállaló termelő­szövetkezeti tag vagy munka­csapat rendelkezésére bocsátot­tuk. A szükséges palántameny- nyiséget két telepen neveltük. A művelést, palántázástól egé­szen az értékesítésig, beleértve a növényápolása, betakarítási és osztályozási munkákat is, a meg­munkáló köteles volt elvégezni, ezért a megtermelt zöldségféle értékesítési árának 40 százalékát kapta részesedésként. A zöldségtermesztésben fő­ként asszonyok dolgozták. A 230 holdnyi terület megmunkálásá­ban csak 13 férfi watt részt* szemben a 120—130 asszonnyal* A terület megmunkálását mun­kacsapatokra bíztuk. A munka­csapatok megalakításába a ve­zetőség nem szólt bele, szabad kezet adott az asszonyoknak. Ez­zel elejét vettük az esetleges ellentéteknek, mert már eleve azok az asszonyok tömörültek: egy munkacsapatba, akik jól megértették egymás* és meg­felelően együtt tudtak dolgozni. A munkacsapatok vezetőit is az asszonyok választották meg. Ré­szükre, hasonlóan a szőlészeti munkacsapatokhoz, biztosítottuk a 15 százalékos pótlékot. írásbeli megállapodás Tekintettel arra, hogy a zöld­ségtermesztésben elég sok fogat­munkára van szükség, ezért a nagyobb munkacsapatok egy tagjának beválasztottak fogatosí is, aki jövedelemelosztás szem­pontjából ugyanúgy számított* mint a többi tag, vagyis része­sedését ő is a munkacsapat ré­szére járó 40 százalékból kapta. Miután megalakultak a mun­kacsapatok a leszerződött zöld­ségfélék területét felosztottuk közöttük. Minden munkacsapat­tal írásbeli megállapodást kötöt­tünk, melyben rögzítettük egy­részről a termelőszövetkezet, másrészről a munkacsapat tag­jainak jogait és kötelességeit (Folytatása következik.) Kovács László^Mútkó István

Next

/
Thumbnails
Contents