Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-11 / 292. szám
I960, december 11, vasárnap Az első bolttól a „saját erőig" Egy f&ldművesszövetkezeti alapító tag emlékei Ilyen most az Aranyhomok Szálló Többször beszámoltunk már a kecskeméti Aranyhomok Szálloda építéséről. Ezúttal képet közlünk a már ötödik emeletén is betonzsalukat hordó épületről. Képünk a raktár- és konyhaépület felől mutatja a szállodát. >0000000000-0-00OOOOCK Tanácselnök a tanítói katedrán Gyűjtögetem az anyagot, — ahogyan ezt szaknyelven mondják —, azaz a község életéről beszélgetek Bácskai Jánossal, a Vaskúti Tanács V. B. elnökével. Már éppen búcsúzni készülök, amikor ez a meglett korú, a községben köztiszteletnek örvendő férfi — miközben asztalfiókjából jegyzete két vesz elő és megtörli homlokát — megjegyzi: — Lámpalázas vagyok ... Számomra egészen új szerepre készülők... — majd kérdő tekintetemre nyomban folytatja: — A járási tanács kezdeményezésére a bajai járás továbbképző iskoláiban, s így nálunk is, a megszabott tanrenden kívül az évi anyagba 16 külön nevelési tárgyú órát vezettünk be. Az első ilyet én tartom községünk huszonegy fiataljának. S ez olyan megtisztelő, olyan különös feladat számomra, szóval..., hogyan is mondjam?... soha nem álltam még mint nevelő az iskolában a gyermekek előtt... — S mi az előadás témája? — »Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a községi vezetőnek?« — mondja lesütött szemmel, szerényen mosolyogva. Bizonyosak vagyunk benne, nem lesz ez nehéz feladat az elnök elvtárs számára. Mert Vaskút község tanácselnöke személyes életével, magatartásával példát mutat. S igaz hitele, eredménye csak ilyen ember szavának van. (— ír —) >00000000000-0000 OCKX Gombát termesztenek télen a kalocsai úttörők Bács-Kiskun megye úttörő- házaiban hetenként csaknem foglalkoztatnak a különböző szakkörökben. Az úttörők több■ — öregember vagyok én már, kérem. Nem tudok én már meséim sem úgy, mint régen — mentegetőzik a 67 éves Csontos Lajos bácsi, a Kiskunmajsa és .Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet alapító tagja, amikor arra kérjük, mondja el a szövetkezet megalakulásának történetét. „Hátunkon hordtuk a terményt” Üjabb kérésünkre azonban mégis mesélni kezd. — Hát az úgy volt, hogy amikor vége lett a háborúnak, itt is, ott is szövetkezetét alakítottak a parasztok a kereskedelmi ügyek intézésére. Mivel Kiskun- majsán is alig volt a boltokban valami, ezért Szakóra Fülöp, Fehér Béni, Kaposvári Kálmán, meg néhányan elhatároztuk a szövetkezet megalapítását 1946 márciusában' 42 taggal meg is tartottuk az alakuló ülést Engem választottak elnöknek, Mar- kovics Józsefnek pedig volt egy szatócsüzlete, azt felajánlotta a szövetkezetnek. Így aztán ő lett az ügyvezető, meg a boltos — egy személyben. Nem tudtuk mi még akkor, milyen funkciók kellenek egy földművesszövetkeaethez, — de nem is ez volt a fontos. Áru kellett, hogy pártolókra találjunk, akik minél többen mellénk állanák majd. Kezdetben »...ha az ember egyszer belekezd valamibe...« — mondja Csontos Lajos bácsi. természetesen a pénznek nem volt értéke, — csereberélni kellett Pestről leutazó kereskedőkkel. Bizony sokszor előfordult, hogy hátunkon hordtuk össze a terményt, amiért aztán ruhaneműt, meg más egyebeit kaptunk. Sokáig ez az egy boltunk volt, de a forint megjelenése után pénzt adtunk össze — ekkor már 500-an voltunk — s új boltot nyitottunk. Ebben az időben nemcsak anyagi, politikai nehézségeink is voltak. A régi kereskedők másik szövetkezetét alakítottak, s különböző ámítgatásokkal próbálták magukhoz édesgetni tagjainkat. A politikai helyzet szi- lárdulásával ez a gondunk is elmaradt. Aztán már csak hol az egyik sarkon, hol a másikon nyitottunk új boltot, majd megalakítottuk a vezetőséget, s ettől kezdve már alapszabály szerint működtünk. Szer res a nyugdíjas Én is vezetőségi tag voltam egészen a múlt évig, de mivel már eljárt fölöttem az idő, no meg beteg is vagyok néha — lemondtam. Intézzék az ügyeket a fiatalabbak. Ügy érzem, mi megtettük, amit kellett, most már ránkfér egy kis pihenő... — Nem hiányolják a szövetkezetnél Lajos bácsit? — Majd minden nap bemegyek a szövetkezetbe. Most is a TÜZÉP-telepről jövök, ott segítettem reggel öt órától. — Csak tán nem szenet lapátolt? — Nem. Hanem, hogy ne legyen olyan nagy tolongás a tüzelőért, javasoltam, osszunk sorszámot a jelentkezők között. Ezt segítettem szervezni. Mert én úgy vagyok vele, hogy ha az ember egyszer belekezd valamibe, ne hagyja abba, amíg él... Különösen, ha a szövetkezeti eszme győzelméről van szó... A ma — a tegnap tükrében Másfél évtized telt el azóta, mióta Lajos bácsiék lerakták a szövetkezet alapjait. Ez idő alatt bizony sokat gazdagodott a kis földművesszövetkezet. Sipos Jenő, igazgatósági elnök így beszél a mostani helyzetről: — Szövetkezetünknek négymillió forint vagyona van, de 1965-re már teljesen saját erőből akarunk gazdálkodni. Tagjaink száma 2600 fő, az általuk befizetett részjegyek értéke pedig meghaladja a 220 ezer forintot. 33 kiskereskedelmi és 11 vendéglátóipari egységünk működik, közülük nyolc modern kiskereskedelmi formában, ösz- szesen 148 dolgozót foglalkoztatunk, akik közül 18 »Kiváló dolgozó-jelvényt, 39 pedig »Kiváló dolgozó«-oklevelet kapott. Van egy „Kiváló bolt”-unk is és jelenleg 14 üzletben folyik e címért munkaverseny. Az idei nyereség már megközelíti a másfélmillió forintot. Lám, — mi lett a kicsiny szövetkezetből... — Országunk bármely földművesszövetkezetét vizsgálnánk meg így — ugyanezeket tapasztalhatnánk. A földművesszövetkezeti mozgalom kinőtt a gyermekcipőből, saját erejéből fog mihamarabb gazdálkodni. .. Tóth Gábor 5000 általános iskolás tanulót VONATON Két. enyhén pocakos úr meséli egymásnak gáláns kalandjait. Jó hangosan. Egy-egy megálló-távolságra átlagosan három »hőstett« jut. Hosszú az út és hovatovább attól kell tartanom, nem marad a földtekén asszonyi erkölcs fehéren. Szerencsére azonban Don Juan uraimék maguk is elképedvén sikereik végtelen során, azon kezdenek lamentálni: vajon minek tulajdonítható ellenállhatatlanságuk? Végül abban állapodnak meg, hogy nem is annyira délceg termetüknek, sokkal inkább titoktartásuknak köszönhetik hóditá- ; saikat. Ki hitte volna...! féle hasznos munkát végeznek. Baján például nemrégiben megjavították két óvodában a játékokat, és elhatározták, hogy megírják saját úttörőházuk történetét A színjátszó-csoport rendszeres látogatója a szociális otthonnak, ahol vidám műsorokkal szórakoztatják az otthon idős lakóit. A kalocsai úttörőház mezőgazdasági szakkörének kis termelői pedig nyáron a híres kalocsai paprika termesztési módjaival ismerkednek meg, míg a téli hónapokban pincében gombát tenyésztenek. Eddig már mintegy 12 kilogramm gombát értékesítettek, s a tél folyamán még 100—120 kilogramm termésre számítanak. A jövedelmet nyári táborozásra fordítják az úttörők. (mi) Nem rest a kecskeméti „resti*6 A kecskeméti vasútállomás Utasellátó Éttermének vendégei aligha vették észre kedden este, hogy a konyhában igazi nagytakarítás: meszelés, festés folyik. A ragyogóan tiszta, kellemes légkörű étteremben a kiszolgálás udvarias és zavartalan volt. Legfeljebb az ételfélékből nem volt a kínálat olyan bőséges, mint máskor. A tisztasági és higiéniai előírásokra gondosan ügyelő utasellátó üzemegység évente kétszer tart meszeléssel egybekötött nagytakarítást. Kedden is ilyenre került sor. Délelőtt a konyha személyzete még megfőzött, kielégítette a déli vendégsereget és egyúttal meleg étellel felkészült a vacsorára is. Főzés után pedig három derék mesterember vette át a konyha művészeinek helyét. Délután PETŐFI NÉPE n Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépltés és ipart rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér lía. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kéz besi tőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft. Kecskemet. — Tel.: 15-29. 27-49 Bács-KiskUn megyei Nyomda V. Kecskemét. => Tei.: 15-29. 27-49 991 megkezdett serény ténykedésük benyúlt a késő éjszakai órákba, s reggelre ragyogó konyha fogadta a munkába álló szakácsot. Mindez nem valami hőstett. A munka helyes, okos szervezését az ember természetesnek veszi. S hogy az utasellátóról mégis miért teszünk említést? Azért, mert, ha természetes is, mégsines mindenütt így. Sok olyan vendéglátóipari egység akad, ahol kevesebbet törődnek a tisztasággal, s ha pedig rászánják magukat a nagytakarításra, el sem tudják képzelni napokig, sőt hetekig tartó »felforgatás«, üzemszünet nélkül. Legyen hát példa a kecskeméti utasellátóé! (békés) | C okfajta gyűjtő- f szenvedélynek ■ hódolnak az emberek. } A hagyományos bé- í lyeggyűjtés mellé fel- '■ sorakozott az auto- | gramm-, a papírszal- i véta-, a gyufacímke- gyűjtés, sőt egyik tavalyi lapszámunkban adtunk hírt arról, hogy egy orvos — »finánclábszárakat«, azaz a cigarettákban talált dohánycsutkákat gyűjt —, külön- külön celofántasakban elhelyezve azokat. Legutóbb ismét újabb gyűjteményt láttam: ceruzagyűjteményt. Kihegyezet- > len ceruzák sorakozQjemza adag kait tak itt egymás mellé. Színes, grafit-, csavar- írónők — keménypapírra ragasztva. AA int megtudtam, — itt is sorozatok vannak. A »B« jelzés a puha-, a »HB« oz átmenet-, s o »H« jelzés a kemény ceruzafokozatot jelzi. A gyűjteményben külön csoportot képeznek a gyorsíró- és a rajzceruzák. Különösen a csehgyárt- mányú ír ónokból található több, gazdag sorozat. — És a tintaceruzák? — kérdezzük, s a gyűjtemény tulajdonosa már mutatja azokat is. D rága és nehéz szenvedély lehet ezt a szép gyűjteményt összehozni, melyben mintegy 300 fajta van jelenleg. Nehéz az »utánpótlás«, cseretárs alig akad, s legutóbb egy szovjetunióbeli utazás lendítette fel a gyűjteményt. Ceruzavilági kalauzom elmondja, hogy tíz éve gyűjti az irónokat. Tudtával az ország legnagyobb ceruzagyűjteménye pár évvel ezelőtt még Kiskőrösön volt, az egyik bíró tulajdonában. E gyűjteményben 800 különféle ceruzafajta volt. É rdekes szenvedély. Hüvelyk- nyi ceruzámmal szégyenkezve írom e sorokat: Ha ennél több ceruzám, vagy csavaros, finom volna — bizonyosan elveszteném. “ I —s—B
