Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-11 / 292. szám

»Mal Í9i>0. <feeemf>eí íi, vasárnap Uiifik. Egy alkonyatba hajló délután a vasgyárban... A kiömlőnyílást eltorla­szoló agyagmasszát S. Bakos Mihály bácsi a csapoló­szigonnyal eltávolítja. A vörö­sen izzó vas szikrái szerteszét szórva ömlik a csatorna alá helyezett tégelyekbe. A vashor- dó-brigád tagjai két oldalt áll­nak, s ahogy telnek a tégelyek, úgy viszik futólépésben a nap­pali fényességet árasztó folyt­vasat a Zománeipari Művek Kecskeméti Gyáregységének ön­tödéjében. Ezek a félmeztelen testű, kérges tenyerű munkások nem sokat beszélnek. Ha szól­nak, akkor is csak szűkszavúan: gyerünk, ide vidd, a középső hajóba, a bejárattól jobbra, balra... Érthető ez a rövidség, mert reggel háromnegyed 9-től a munkaidő végéig, a 10 perces salakolási időt kivéve, S. Bakos Mihály két percenként engedi ki a fortyogó vasat a kohóból. Kihasználva az egyik rövid kis szünetet megkérdeztem tőle: hogy érzi magát a kemence mellett? — Ha máshova tennének, visszaszöknék, — mondja tö­mören. A művezetőtől a kővetkezőket tudom meg: — Tizenhét éve melegszik az 1400 fokos vasat tartalmazó kohóknál, s annyira megszokta, hogy megszakadna a szíve, ha máshova helyeznék. közben ömlik a vas a ko­hóból. Vajda Sándor és Kállai Mihály kezdi a sort, utána Farkas Sándor és Szú­rom! János következik, majd Sótényi László és Verozsnyik Mihály kapja fel a vashordó­tégelyt, végül Blaskovics Fe­renc és Szűcs Vince iramodik tova a 80 kilogramm folyt-va­sat tartalmazó tégellyel. S hogy miért kell gyorsan vinni erre Vajda Sándor, a vashordó-bri- gád „veteránja” válaszol: — Ha lassan megyünk, akkor ne­hezebb . i. A gyors tempót szükségessé teszi a balesetek megelőzése is. Ezzel kapcsolatban Szuromi Já­nos a következőket mondja: — Ez évben még nem ért baleset... Ennek jelentőségét akkor értjük meg, ha figye­lembe vesszük, hogy egyik­másik brigádtag nadrágját szi­tává lyuggatta a szerte fröccse­nő vas szikrája. Igény és kiutalás — a KOHÍRT Vállalat figyelmébe — A kádhoz! — hangzik a határozott utasítás. A képen S. Bakos Mihály csapoló, Farkas Sándor, Kállai Mihály, Szuromi János, Virágh Mihály. Kö — Néha úgy szóródik a szik­ra, mint a karácsonyfán a csillagszóró, — avatkozik a beszédbe a brigád egyik tagja. — Az öntödében állandó a mozgás, azért a vashordóknak vigyázniok kell, nehogy meg­égessék munkatársaikat, — zárja le ezt a témát Kerekes Emil művezető, miközben ket­tőnket egy harsány vas-ldáltás szólít félre a vashordók útjá* ból. M íg mindezt megtudtam, közben az alkony rábo­rította köpenyét a városra. Erre az időre az egyes kohóból S. Bakos Mihály 250 mázsa vasat engedett ki, ennyit hordtak szét az öntődében a vashordó­brigád derék férfi tagjai. V enesz—Pásztor Jelszóvá vált, hogy a mező­gazdaság, különösen pedig a termelőszövetkezetek és más társulások segítése minden vál­lalatnak kötelessége. A gyárak, üzemek patronáló gárdái nem egy vasárnapjukat áldozzák fel, hogy segítsék a közös gazdasá­gokat a mind nagyobb termés- eredmények elérésében. Pártunk és kormányunk azonban nem­csak az üzemi patronázsmoz- galmat érti ezen a jelszón, ha­nem mindazt, ami része a komplex segítségnek, többek között a gépekkel, felszerelés­sekkel való megfelelő ellátást is. Ezért tapasztaltuk meglepe­téssel, hogy vannak, akik nem tulajdonítanak valami nagy je­lentőséget ennek a támogatás­nak. Mivel megyénk az ország szőlő- és gyümölcsterületének jelentős részét foglalja magá­ban. arról érdeklődtünk a Tisza- kécskel Permetezőgépgyárban, hogyan készülnek tavaszra, mit adnak majd a termelőszövetke­zeteknek, a bor- és gyümölcs- termelőknek? Válaszuk lehan­goló volt. A gyárnak egyetlen állandó jellegű gyártási profilja a kü­lönböző típusú permetezőgépek OOOOOOOOOOO-OOOOOOO-Q-OO-OOOOOOOOOOO-OOO­650000 faint (nzptakaútás Termelési tanácskozást tartott a keceli tőzegüzem A KECELI KISZ-szervezet székházában ünnepélyes kere­tek között tartotta meg terme­lési tanácskozását a BáCs-Kis- kun megyei Tőzegkitermelő és Talajerőgazdálkodási Vállalat keceli tőzegtermelő üzeme. Az értekezleten megjelentek a he­lyi pártszervezet és a tanács vezetői, valamint a vasút és a posta képviselői. Az eddig elért eredményekről és a felszaba­dulási munkaversenyben elért sikerekről Szilvölgyi Miklós elvtárs, az üzemegység vezető­je tartott beszámolót. Elmondotta többek között, hogy a szovjet komplex-gépsor üzembehelyezése és a jobb munkaszervezés érdekében tett intézkedések, komoly ered­ménnyel jártak. A keceli tőzeg­kitermelő üzem dolgozói 104,4 százalékra teljesítették terme­lési előirányzatukat, az egy fő­re eső termelés értéke pedig meghaladta a 22 300 forintot, Másként szólva, az idén három­negyedév alatt több mint a két­szeresét termelték az 1957-ben kibányászott tőzeg mennyisé- gének A BESZÁMOLÓT követő Vi­tában többek között felszólalt vállalatunk igazgatója, Koncz Mátyás elvtárs is. Részletesén elemezte a téli nagyjavításokra való felkészülés tennivalóit, kü­lönösen a nagyértékű szovjet tőzegkombójnok lelkiismeretes karbantartásának jelentőségét. Elismerését fejezte ki az tizem valamennyi dolgozójának szép termelési eredményeikért. Hangsúlyozta, hogy a keceli tő­zegkitermelő üzem kollektívája a felszabadulási munkaverseny­ben, jó gazda módjára, takaré­kosan bánt az anyagokkal és a termelési költségekkel. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a vál­lalat 372 ezer forint értékű anyagot és 278 ezer forint érté­kű egyéb költséget takarított meg ebben az esztendőben. A TERMELÉSI tanácskozás végén Szil völgyi Miklós üzem­egységvezetőnek és Iván Sán­dor szállítási dolgozónak a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést és a vele járó két heti fizetést adományozták. Frick Mátyás és Takács Ferenc Kiváló Dolgozó jelvényt ka­pott, tizenhárom dolgozót pedig pénzjutalomban részesített az igazgató. F. Szabó István üzemi tudósító készítése. Az értékesítő vállalat, a MEZÖSZÖV minden évben nagy mennyiséget rendel ezek­ből a gépekből. A jövő év ta­vaszára azonban nincs biztosít­va az igények kielégítései Az első negyedévben 3000 darab batériás permetezőt, 400 darab hidronettet, 2000 darab Vermo- rel permetezőt és 100 darab motoros töltőgépet kér a mező- gazdaság. Ennek a mennyiségnek a le­gyártásához 20 780 kilogramm színesfémet igényeltek a" HÓ­HÉRT Vállalattól. A napokban azonban meglepetéssel olvas­ták, hogy az anyagellátó csak 5230 kiló színesfémet igazolt vissza. Nem tudjuk, milyen in­dokolás szülte ezt a döntést, de a visszaigazolt mennyiség alig 740 batériás permetezőgép szl- nesfémszükségletét fedezi. Sző­lő- és gyümölcstermelőinknek viszont e mennyiség többszörö­sére van szükségük a hidroneU és Vermorel típusú permetező- gépek mellett. Ismerve a tavasz- szai jelentkező keresletet, a MEZÖSZÖV teljes mennyiség­ben igényi! az említett géneket, sőt az 5400 darab még kevés Is. Reméljük ezért, hogy rövide­sen sikerül jobb belátásra bír­ni a KOHÉRT Vállalat illeté­keseit. Ez annál is inkább szük­séges, mert minden hét késede­lem az anyagok biztosításánál, akár egy hónapos eltolódást is jelenthet a tervszerűtlen ter­melés körülményei között. En­nek pedig a szőlő- és gyümölcs­termelők, a társulások és sző- vetkezetek látnák kárát. SG »Hromek űr angyalai« New Yorkban a Hill and Wang kiadónál Dorothy Ster­ling gyűjtésében megjelenik egy antológia »Gyűlölöm a háborút« címmel. Az antológiában számos ország kiváló íróinak elbeszélé­sei jelennek meg, köztük Jan Drda novellája, melynek címe: -Hromek úr angyalai«. IRATKOZZON BE OLVASÓNAK a megyei, járási és a községi könyvtárakba. 2393 IHIPié A munkaszervezés és a jövedelemelosztás formái in. A tervkészítéssel egy időben dolgoztuk ki a termelőszövetke­zetünkben alkalmazásra kerülő munlkaszervezésí és jövedelem- elosztási formákat. Ehhez a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizottságának az új termelőszö­vetkezetek munkaszervezési és jövedelemelosztási formáira vo­natkozó útmutatása adta a ki­induló alapot. Ez elősegítette olyan formák alkalmazását, me­lyek a szocialista elosztási el­vekre épülnek, segítik az egyén anyagi érdekeltségének fokozá­sát, ezáltal a tagság és a csa­ládtagok mozgósítását, a közös munka elvégzésének érdekében. A megyei pártbizottság határo­zata szerint helyes a brigádok, munkacsapatok megszervezése, de ezen belül osszák fel a terü­let aszerint, hogy egy-egy tag vagy család mekkora terület megművelésére képes. Megálla­pítják a termelési terveket, és ha ezeket túlteljesítik, akkor a többlettermék bizonyos százalé­kát prémiumként megkapják a tagok. Mindez elősegíti a fiata­lok, asszonyok és általában a családtagok bevonását a közös munka végzésébe. Az új jövedelemelosztási mód­szert a március 6-i küldöttgyű­lésen tárgyaltuk meg és alapos vita után jóvá Is hagytuk. En­nek megfelelően termelőszövet­kezetünkben a következő jöve­delemelosztási és munkaszerve­zési módokat vezettük be. A szántóföldi növény­termesztésben: A kukoricaterületeket — ami­ket teljes egészében géppel ve­tettünk — a megmunkáló ren­delkezésére bocsátottuk. Ettől kezdve minden munkát a tagok végeztek egészen a góréba ra­kásig és a szár letakarításáig. Minden megtermelt mázsa ku­korica után fél munkaegység- jóváírásban részesült a meg­munkálást végző tag és ezenkí­vül mázsánként 20 kilogramm kukorica járt néki természet­ben. A burgonyánál, a vetéstől a betakarításig, mázsánként 0,3 munkaegységet írtunk jóvá és mázsánként szintén 20 kiló bur­gonyát kapott természetben a megmunkáló. A többi szántóföldi növénynél Is hasonló jövedelemelosztási el­veket alkalmaztunk. Az állat- tenyésztésben és a fogatosoknál pedig a munkaegységkönyv sze­rinti jóváírásokat eszközöltük. A kapásnövények megmunká­lása kevés külön munkaerőt igényelt, mivel ezeket részben a zöldségtermesztő munkacsa­patok, ■ részben a szőlőtermesz­tésben dolgozók vállalták el megmunkálásra. A növényter­melési brigádvezető — aki füg­getlenítve volt — hatáskörébe tartoztak a fogatosok, vaLamint azok a tagok, akiket, a másik két brigád nem foglalkoztatott. A szőlőtermelésben: A termőszőlőknél a közös gaz­daság a területet egyéni meg­munkálásra kiosztotta a tagok, illetve a családok között. Ki­mondtuk, hogy a termelőszövet­kezeti tag és családja köteles az általa művelésre elvállalt te­rületet a jó gazda gondosságá­val egész éven át a nyitástól a fedésig megművelni. Ezért ré­szére holdanként 90 munkaegy­séget ír jóvá a termelőszövetke­zet az elvégzett munkák ará­nyában. A szőlő állapotától füg­gően a taggal egyetértésben a vállalt területre termelési ter­vet határoztunk meg. A terven felüli termés 20 százaléka ter­mészetben, ugyancsak 20 száza- léka_ pedig állami szabad felvá­sárlási áron számítva, készpénz­ben a megmunkálót illeti meg. Amennyiben a tag saját hibájá­ból a növényápolási, vagy nö­vényvédelmi munka elmulasz­tása, esetleg késedelmes elvég­zése következtében a termelési tervet nem teljesíti, akkor a kiesés összegét a részére jóvá­írt munkaegységből le kell von­ni. Ha a megmunkáló a szőlő között köztest termel, a köztes termény értékének 50 százaléka illeti meg részesedésként. A ter­melőszövetkezet a fogatos mun­kák elvégzéséhez fogaterőt ad. Családi művelés Szőlőtermelésben a családtagok fokozottabb foglalkoztatása és a termelésben való fokozott érde­keltségük érdekében a szőlő- területek családokra történő ki- oszrtását tekintettük fő irányelv­nek. Már előzetesem a munka­erőmérleg készítésénél arra töre­kedtünk, hogy a szőlővel belépő tagjaink lehetőleg vállalják el családjukkal egész évi megmun­kálásra az általuk termelőszö­vetkezetbe hozott szőlőterületet. Ez nagymértékben sikerült is. A 310 hold közös művelésű szőlő- területből családi művelésié mintegy 240 holdat vállaltak el a tagok. Olyan családok is vál­laltak szép számmal szőlőt meg­munkálásra, ahol a férj évek óta iparba jár dolgozni, csak a feleség tag. Az ilyen esetekben a férj Is segített szabad idejé­ben az asszonynak. Ez a csa­ládi művelési módszer bizonyult legeredményesebbnek: egyaránt biztosítja mind a szövetkezet* mind a tag érdekelt. Negyven katasztrális hold sző­lőterületen két munkacsapat ala­kult, ahol a tagok feleségeikkel együtt közösen végezték a szőlő egész évi munkáját és ennek arányában részesedtek munka­egységből és prémiumból. A fennmaradó 30 holdra azokból szerveztünk munkacsapatot, akik erejükhöz mérten kevés szőlőt vállaltak el egyéni művelésre. Ezt a munkacsapatot a köznyelv tréfásan Holdvilág munkacsa­patnak nevezte el, miután lét­száma a munkák sürgősségétől függően változott. (Folytatása következik.) Kovács László—Miskó István

Next

/
Thumbnails
Contents