Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-11 / 292. szám
»Mal Í9i>0. <feeemf>eí íi, vasárnap Uiifik. Egy alkonyatba hajló délután a vasgyárban... A kiömlőnyílást eltorlaszoló agyagmasszát S. Bakos Mihály bácsi a csapolószigonnyal eltávolítja. A vörösen izzó vas szikrái szerteszét szórva ömlik a csatorna alá helyezett tégelyekbe. A vashor- dó-brigád tagjai két oldalt állnak, s ahogy telnek a tégelyek, úgy viszik futólépésben a nappali fényességet árasztó folytvasat a Zománeipari Művek Kecskeméti Gyáregységének öntödéjében. Ezek a félmeztelen testű, kérges tenyerű munkások nem sokat beszélnek. Ha szólnak, akkor is csak szűkszavúan: gyerünk, ide vidd, a középső hajóba, a bejárattól jobbra, balra... Érthető ez a rövidség, mert reggel háromnegyed 9-től a munkaidő végéig, a 10 perces salakolási időt kivéve, S. Bakos Mihály két percenként engedi ki a fortyogó vasat a kohóból. Kihasználva az egyik rövid kis szünetet megkérdeztem tőle: hogy érzi magát a kemence mellett? — Ha máshova tennének, visszaszöknék, — mondja tömören. A művezetőtől a kővetkezőket tudom meg: — Tizenhét éve melegszik az 1400 fokos vasat tartalmazó kohóknál, s annyira megszokta, hogy megszakadna a szíve, ha máshova helyeznék. közben ömlik a vas a kohóból. Vajda Sándor és Kállai Mihály kezdi a sort, utána Farkas Sándor és Szúrom! János következik, majd Sótényi László és Verozsnyik Mihály kapja fel a vashordótégelyt, végül Blaskovics Ferenc és Szűcs Vince iramodik tova a 80 kilogramm folyt-vasat tartalmazó tégellyel. S hogy miért kell gyorsan vinni erre Vajda Sándor, a vashordó-bri- gád „veteránja” válaszol: — Ha lassan megyünk, akkor nehezebb . i. A gyors tempót szükségessé teszi a balesetek megelőzése is. Ezzel kapcsolatban Szuromi János a következőket mondja: — Ez évben még nem ért baleset... Ennek jelentőségét akkor értjük meg, ha figyelembe vesszük, hogy egyikmásik brigádtag nadrágját szitává lyuggatta a szerte fröccsenő vas szikrája. Igény és kiutalás — a KOHÍRT Vállalat figyelmébe — A kádhoz! — hangzik a határozott utasítás. A képen S. Bakos Mihály csapoló, Farkas Sándor, Kállai Mihály, Szuromi János, Virágh Mihály. Kö — Néha úgy szóródik a szikra, mint a karácsonyfán a csillagszóró, — avatkozik a beszédbe a brigád egyik tagja. — Az öntödében állandó a mozgás, azért a vashordóknak vigyázniok kell, nehogy megégessék munkatársaikat, — zárja le ezt a témát Kerekes Emil művezető, miközben kettőnket egy harsány vas-ldáltás szólít félre a vashordók útjá* ból. M íg mindezt megtudtam, közben az alkony ráborította köpenyét a városra. Erre az időre az egyes kohóból S. Bakos Mihály 250 mázsa vasat engedett ki, ennyit hordtak szét az öntődében a vashordóbrigád derék férfi tagjai. V enesz—Pásztor Jelszóvá vált, hogy a mezőgazdaság, különösen pedig a termelőszövetkezetek és más társulások segítése minden vállalatnak kötelessége. A gyárak, üzemek patronáló gárdái nem egy vasárnapjukat áldozzák fel, hogy segítsék a közös gazdaságokat a mind nagyobb termés- eredmények elérésében. Pártunk és kormányunk azonban nemcsak az üzemi patronázsmoz- galmat érti ezen a jelszón, hanem mindazt, ami része a komplex segítségnek, többek között a gépekkel, felszereléssekkel való megfelelő ellátást is. Ezért tapasztaltuk meglepetéssel, hogy vannak, akik nem tulajdonítanak valami nagy jelentőséget ennek a támogatásnak. Mivel megyénk az ország szőlő- és gyümölcsterületének jelentős részét foglalja magában. arról érdeklődtünk a Tisza- kécskel Permetezőgépgyárban, hogyan készülnek tavaszra, mit adnak majd a termelőszövetkezeteknek, a bor- és gyümölcs- termelőknek? Válaszuk lehangoló volt. A gyárnak egyetlen állandó jellegű gyártási profilja a különböző típusú permetezőgépek OOOOOOOOOOO-OOOOOOO-Q-OO-OOOOOOOOOOO-OOO650000 faint (nzptakaútás Termelési tanácskozást tartott a keceli tőzegüzem A KECELI KISZ-szervezet székházában ünnepélyes keretek között tartotta meg termelési tanácskozását a BáCs-Kis- kun megyei Tőzegkitermelő és Talajerőgazdálkodási Vállalat keceli tőzegtermelő üzeme. Az értekezleten megjelentek a helyi pártszervezet és a tanács vezetői, valamint a vasút és a posta képviselői. Az eddig elért eredményekről és a felszabadulási munkaversenyben elért sikerekről Szilvölgyi Miklós elvtárs, az üzemegység vezetője tartott beszámolót. Elmondotta többek között, hogy a szovjet komplex-gépsor üzembehelyezése és a jobb munkaszervezés érdekében tett intézkedések, komoly eredménnyel jártak. A keceli tőzegkitermelő üzem dolgozói 104,4 százalékra teljesítették termelési előirányzatukat, az egy főre eső termelés értéke pedig meghaladta a 22 300 forintot, Másként szólva, az idén háromnegyedév alatt több mint a kétszeresét termelték az 1957-ben kibányászott tőzeg mennyisé- gének A BESZÁMOLÓT követő Vitában többek között felszólalt vállalatunk igazgatója, Koncz Mátyás elvtárs is. Részletesén elemezte a téli nagyjavításokra való felkészülés tennivalóit, különösen a nagyértékű szovjet tőzegkombójnok lelkiismeretes karbantartásának jelentőségét. Elismerését fejezte ki az tizem valamennyi dolgozójának szép termelési eredményeikért. Hangsúlyozta, hogy a keceli tőzegkitermelő üzem kollektívája a felszabadulási munkaversenyben, jó gazda módjára, takarékosan bánt az anyagokkal és a termelési költségekkel. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat 372 ezer forint értékű anyagot és 278 ezer forint értékű egyéb költséget takarított meg ebben az esztendőben. A TERMELÉSI tanácskozás végén Szil völgyi Miklós üzemegységvezetőnek és Iván Sándor szállítási dolgozónak a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést és a vele járó két heti fizetést adományozták. Frick Mátyás és Takács Ferenc Kiváló Dolgozó jelvényt kapott, tizenhárom dolgozót pedig pénzjutalomban részesített az igazgató. F. Szabó István üzemi tudósító készítése. Az értékesítő vállalat, a MEZÖSZÖV minden évben nagy mennyiséget rendel ezekből a gépekből. A jövő év tavaszára azonban nincs biztosítva az igények kielégítései Az első negyedévben 3000 darab batériás permetezőt, 400 darab hidronettet, 2000 darab Vermo- rel permetezőt és 100 darab motoros töltőgépet kér a mező- gazdaság. Ennek a mennyiségnek a legyártásához 20 780 kilogramm színesfémet igényeltek a" HÓHÉRT Vállalattól. A napokban azonban meglepetéssel olvasták, hogy az anyagellátó csak 5230 kiló színesfémet igazolt vissza. Nem tudjuk, milyen indokolás szülte ezt a döntést, de a visszaigazolt mennyiség alig 740 batériás permetezőgép szl- nesfémszükségletét fedezi. Szőlő- és gyümölcstermelőinknek viszont e mennyiség többszörösére van szükségük a hidroneU és Vermorel típusú permetező- gépek mellett. Ismerve a tavasz- szai jelentkező keresletet, a MEZÖSZÖV teljes mennyiségben igényi! az említett géneket, sőt az 5400 darab még kevés Is. Reméljük ezért, hogy rövidesen sikerül jobb belátásra bírni a KOHÉRT Vállalat illetékeseit. Ez annál is inkább szükséges, mert minden hét késedelem az anyagok biztosításánál, akár egy hónapos eltolódást is jelenthet a tervszerűtlen termelés körülményei között. Ennek pedig a szőlő- és gyümölcstermelők, a társulások és sző- vetkezetek látnák kárát. SG »Hromek űr angyalai« New Yorkban a Hill and Wang kiadónál Dorothy Sterling gyűjtésében megjelenik egy antológia »Gyűlölöm a háborút« címmel. Az antológiában számos ország kiváló íróinak elbeszélései jelennek meg, köztük Jan Drda novellája, melynek címe: -Hromek úr angyalai«. IRATKOZZON BE OLVASÓNAK a megyei, járási és a községi könyvtárakba. 2393 IHIPié A munkaszervezés és a jövedelemelosztás formái in. A tervkészítéssel egy időben dolgoztuk ki a termelőszövetkezetünkben alkalmazásra kerülő munlkaszervezésí és jövedelem- elosztási formákat. Ehhez a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizottságának az új termelőszövetkezetek munkaszervezési és jövedelemelosztási formáira vonatkozó útmutatása adta a kiinduló alapot. Ez elősegítette olyan formák alkalmazását, melyek a szocialista elosztási elvekre épülnek, segítik az egyén anyagi érdekeltségének fokozását, ezáltal a tagság és a családtagok mozgósítását, a közös munka elvégzésének érdekében. A megyei pártbizottság határozata szerint helyes a brigádok, munkacsapatok megszervezése, de ezen belül osszák fel a terület aszerint, hogy egy-egy tag vagy család mekkora terület megművelésére képes. Megállapítják a termelési terveket, és ha ezeket túlteljesítik, akkor a többlettermék bizonyos százalékát prémiumként megkapják a tagok. Mindez elősegíti a fiatalok, asszonyok és általában a családtagok bevonását a közös munka végzésébe. Az új jövedelemelosztási módszert a március 6-i küldöttgyűlésen tárgyaltuk meg és alapos vita után jóvá Is hagytuk. Ennek megfelelően termelőszövetkezetünkben a következő jövedelemelosztási és munkaszervezési módokat vezettük be. A szántóföldi növénytermesztésben: A kukoricaterületeket — amiket teljes egészében géppel vetettünk — a megmunkáló rendelkezésére bocsátottuk. Ettől kezdve minden munkát a tagok végeztek egészen a góréba rakásig és a szár letakarításáig. Minden megtermelt mázsa kukorica után fél munkaegység- jóváírásban részesült a megmunkálást végző tag és ezenkívül mázsánként 20 kilogramm kukorica járt néki természetben. A burgonyánál, a vetéstől a betakarításig, mázsánként 0,3 munkaegységet írtunk jóvá és mázsánként szintén 20 kiló burgonyát kapott természetben a megmunkáló. A többi szántóföldi növénynél Is hasonló jövedelemelosztási elveket alkalmaztunk. Az állat- tenyésztésben és a fogatosoknál pedig a munkaegységkönyv szerinti jóváírásokat eszközöltük. A kapásnövények megmunkálása kevés külön munkaerőt igényelt, mivel ezeket részben a zöldségtermesztő munkacsapatok, ■ részben a szőlőtermesztésben dolgozók vállalták el megmunkálásra. A növénytermelési brigádvezető — aki függetlenítve volt — hatáskörébe tartoztak a fogatosok, vaLamint azok a tagok, akiket, a másik két brigád nem foglalkoztatott. A szőlőtermelésben: A termőszőlőknél a közös gazdaság a területet egyéni megmunkálásra kiosztotta a tagok, illetve a családok között. Kimondtuk, hogy a termelőszövetkezeti tag és családja köteles az általa művelésre elvállalt területet a jó gazda gondosságával egész éven át a nyitástól a fedésig megművelni. Ezért részére holdanként 90 munkaegységet ír jóvá a termelőszövetkezet az elvégzett munkák arányában. A szőlő állapotától függően a taggal egyetértésben a vállalt területre termelési tervet határoztunk meg. A terven felüli termés 20 százaléka természetben, ugyancsak 20 száza- léka_ pedig állami szabad felvásárlási áron számítva, készpénzben a megmunkálót illeti meg. Amennyiben a tag saját hibájából a növényápolási, vagy növényvédelmi munka elmulasztása, esetleg késedelmes elvégzése következtében a termelési tervet nem teljesíti, akkor a kiesés összegét a részére jóváírt munkaegységből le kell vonni. Ha a megmunkáló a szőlő között köztest termel, a köztes termény értékének 50 százaléka illeti meg részesedésként. A termelőszövetkezet a fogatos munkák elvégzéséhez fogaterőt ad. Családi művelés Szőlőtermelésben a családtagok fokozottabb foglalkoztatása és a termelésben való fokozott érdekeltségük érdekében a szőlő- területek családokra történő ki- oszrtását tekintettük fő irányelvnek. Már előzetesem a munkaerőmérleg készítésénél arra törekedtünk, hogy a szőlővel belépő tagjaink lehetőleg vállalják el családjukkal egész évi megmunkálásra az általuk termelőszövetkezetbe hozott szőlőterületet. Ez nagymértékben sikerült is. A 310 hold közös művelésű szőlő- területből családi művelésié mintegy 240 holdat vállaltak el a tagok. Olyan családok is vállaltak szép számmal szőlőt megmunkálásra, ahol a férj évek óta iparba jár dolgozni, csak a feleség tag. Az ilyen esetekben a férj Is segített szabad idejében az asszonynak. Ez a családi művelési módszer bizonyult legeredményesebbnek: egyaránt biztosítja mind a szövetkezet* mind a tag érdekelt. Negyven katasztrális hold szőlőterületen két munkacsapat alakult, ahol a tagok feleségeikkel együtt közösen végezték a szőlő egész évi munkáját és ennek arányában részesedtek munkaegységből és prémiumból. A fennmaradó 30 holdra azokból szerveztünk munkacsapatot, akik erejükhöz mérten kevés szőlőt vállaltak el egyéni művelésre. Ezt a munkacsapatot a köznyelv tréfásan Holdvilág munkacsapatnak nevezte el, miután létszáma a munkák sürgősségétől függően változott. (Folytatása következik.) Kovács László—Miskó István
