Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-11 / 292. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0ACS - KISKUN MEGYEI [.APJA XV. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM Ära 60 fillér I960. DEC. 11, VASÁRNAP Tudományos kutatás az önköltségszámításra a vaskúti Kossuth Tsz-ben Befejeződött az országgyűlés ülésszaka iáinkról, majd külpolitikánk Nagyszabású tudományos ku­tatómunka folyik a kétezer holdas vaskúti Kossuth Terme­lőszövetkezetben. A Magyar Tudományos Akadémia irány- mutatása mellett gyűjtik az adatokat huszonkétféle árucikk (kiemelt gabonafélék, állatte­nyésztés és zöldségtermesztés termékei) önköltségi árának ki­számításához. A felmérő, adatgyűjtő mun­kát még tavasszal megkezdték. Azóta súlyra is sokat nyomnak azok a munkalapok, melyekre egy-egy termék előállítását be­folyásoló költségeket feljegyez­ték. A negyedévenként Vaskútra Űj technológiát A technika fejlődése során el kell vetni az olyan elavult mód­szert, eljárást, ki kell cserélni azt a gépet, gépalkatrészt, ame­lyek fékezik a gyors iramú fej­lődést. Ilyen sors vár a még meglevő, korszerűtlen techno­lógiákra is megyénk üzemeiben is. A fejlettebb módszer beve­zetésének szükségességét több helyütt már felismerték, s meg­felelően cselekedtek, illetve cse­lekednek. A Bányászati Beren­dezések Gyárában a kézi ív­hegesztés helyett az automata ivhegesztés alkalmazásával nyolcszorosára emelik a terme­lékenységet. A nylonkorongos darabológépek használata pe­dig háromszorosára növeli a termelékenységet. A Bács-Kis- kun megyei Vegyesipari Válla­lat kalocsai konfekció részle­gében szalagosít.ják a termelést, másutt pedig több gyártmány előállítását zárt ciklusban old­ják meg. Van olyan üzemünk is, ahol a bevált újításokat új technológiaként írják elő. Ennek ellenére néhány üze­münkben a technológiai osz­tályok vezetői még mindig a felsőbb szervek utasítására vár­nak. Mit takar ez a tétlenség? Egyrészt a felelősségtől való húzódozást, másrészt az újtól való idegenkedést. De összefügg a technikusok viszonylag ala­csony politikai és szakmai kép­zésével. Egyrészükből hiányzik az új iránti fogékonyság, a bá­tor kezdeményezés, s inkább a régi úton járnak az új, a jobb út helyett. Többek között azért is, mert az új technológia be­vezetését fokozottabban kell ellenőrizni, s főleg segíteni. Ne­hezíti még az új technológiák bevezetését az is, hogy pré­miumrendszerünk nem ösztönzi Szemeink vezetőit. Emiatt olyan bevált módszereket, mint a hidrofix-másológépet, a gyors­ós szélesvágót nem alkalmaz­zák az esztergályosok. A VII. pártkongresszus hatá­rozata megjelöli, hogy 1961-ben a termelés kétharmadrészének a termelékenységből, egyhar- madának pedig létszámemelés­ből kell származnia. Ezt csak az új technológiák bevezetésé­vel lehet sikeresen megoldani. Mivel a termelékenység emelé­sének döntő módszere a mű­szaki feilesztés, ezen belül a technológiák korszerűsítése, he­lyes, ha üzemünk párt- és szak- szervezetei az eddiginél körül­tekintőbben szorgalmazzák az új termelési módszerek széles­körű alkalmazását. látogató Magyar Tudományos Akadémia munkatársának út­mutatásai szerint helyileg a tsz elnöke, Sárosi György ország­gyűlési képviselő irányítja az értékes felmérő kutatómunkát, melybe bekapcsolódott és sokat segít a járási tanács mezőgaz­dasági osztálya is. Az adatok összegezését és Tizenkettedszer csinálnak az idén zárszámadást a bácsalmási járás termelőszövetkezetei. Csu­pán a múlt évhez képest is nagy a változás. Tavaly 29 kö­zös gazdaság működött, s közü­lük csak 9 vezetett kettős köny­velési A zárszámadás után 8 szövetkezet egyesült, a tél folya­mán pedig a járás 8 faluja ter­melőszövetkezeti községgé ala­kult ál Így az idén már 33 ter­melőszövetkezet készít zárszá­madást s ezek közül 23-ban fo­lyik kettős könyvelés. A jövedelem alakulása meg­mutatja: melyik tsz-ben hasz­nálták ki jól és kevésbé jól az adottságokat, s a szorgalom dönti el elsősorban, hogy hol mennyit osztanak. A tataházi Petőfi, a katymári Vörös Csillag s még pár tsz a tervezett felett oszt egy munka­egységre. A tataházi Petőfi-ben az egy tagra eső átlagos jöve­elemzését előreláthatólag 1961. márciusára készítik el és teszik az ország valamennyi termelő- szövetkezetének közkincsévé. A gazdag adatgyűjteményből ed­dig a szőlő önköltségi árát szá­mították ki. Eszerint a vaskúti Kossuth Termelőszövetkezetben az idén egy mázsa szőlő elő­állítása 600 forintba kerül. délem 19 536 forint — vagyis havonta 1628 forint —, amihez még hozzá kell számítani a fej­lett háztáji gazdaság bevételeit. Ez a szövetkezet 2 millió 300 ezér forintos áruértékesítési ter­vét a napokban teljesítette, de a várható eredménye eléri a 180 százalékot, hiszen még mintegy 1 millió 100 000 Ft értékű cu­korrépája vár eüszállításra. Csu­pán az áruértek esi tési terv tel­jesítéséért annyi állami ked­vezményt kap a szövetkezet, amely egy munkaegység értőikét 2.50 forinttal emeli. A tataházi Dózsa Tsz-ben Is elégedett lehet a tagság: az egy tagra eső átlagos, közösből szár­mazó jövedelem 16 300 forint (ez a szövetkezet 122 százalékra teljesítette árutermelési tervét), a kunbajai Vörös Csillag Tsz- ben 11 208 forint jut tagonként. Lesznek persze — főleg a gyen­ge adottságokkal indult új szö­A országgyűlés pénteken foly­tatta a mezőgazdaság helyzetéről és a soronkövetkező feladatok­ról szóló beszámoló vitáját. A vitában felszólalt Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is. Beszédében —■ amelyet a Nép- szaba,dság szombati száma teljes terjedelemben közöl — átfogó képet adott népgazdaságunk helyzetéről és gazdasági feladar­Az országgyűlés a földműve­lésügyi miniszternek a mező- gazdaság helyzetéről és az előt­tünk álló feladatokról adott tá­jékoztatóját tudomásul veszi, jóváhagyja a forradalmi mun­kás-paraszt kormánynak a falu szocialista átalakítására és a mezőgazdasági termelés fejlesz­tésére irányuló politikáját. Az országgyűlés helyesli a kormánynak azt az elhatározá­sát, hogy a tél folyamiul a ter­melőszövetkezeti mozgalom győ­zelemre juttatásával lényegében fejezzük be a mezőgazdaság szocialista átalakítását A falu szocialista átszervezésének si­keres befejezésével még szi­lárdabbá válik a népi hatalom, a munkás-paraszt szövetség, a Magyar Népköztársaság, megte­remtjük alapját a nagyobb ho­zamú mezőgazdasági termelés­nek. Ez érdeke a munkásosz­tálynak, magának a dolgozó pa­rasztságnak, egész népünknek. Az országgyűlés ajánlja és tanácsolja a termelőszövetke­zeti parasztság, a falusi értel­miség, a munkásosztály leg­jobbjainak: meggyőző, jó szóval Az elmúlt évben komoly nyereséggel dolgozó Bácsalmá­si Gépállomást komoly feladat vetkezetek közül többen —, me­lyek kevesebbet osztanak a ter­vezettnél, de a fenti példák ép­pen őket serkenthetek jobb mun­kára, ésszerűbb tervezésre. Paradicsomsűrítmények v bírálata A Duna—Tisza közi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézetben pén­teken rendezték meg az előz» éveikhez hasonlóan az intézet által nemesített és más, ter­mesztés alatt álló külföldi faj­tákból 1960-ban készített para­dicsomsűrítmények értékelését. A bíráló bizottságiban részt vet­tek a konzervipar szakemberei is, s 25 fajta közül választották ki a feldolgozásra legalkalma­sabbakat. A jövő évi termesz­tésben a legjobb pontozást ka­pott fajtákat szaporítják majd. egyes kérdéséiről és a Moszkvai Nyilatkozat jelentőségéről szó­lott. Az országgyűlés pénteki ülé­sének vitájában részt vettek még Papp Lajos, Boros Gergely és Lombos Ferenc országgyűlési képviselők. Végezetül az ország- gyűlés az alábbi határozatot hozta: adjanak megfelelő baráti segít­séget ahhoz, hogy a még egyé­nileg dolgozó parasztság újabb tíz- és százezrei bátran válasz­szák a szövetkezeti gazdálko­dást, amely immár a parasztság egésze számára nyitja meg az emberibb, jobbmódú életet, a kulturális felemelkedés lehető­ségét. A termelőszövetkezeti mozga­lom továbbfejlesztésének mun­kája mellett az országgyűlés felhívja a figyelmet a mezőgaz­dasági termelés és a felvásárlás megjavításának időszerű tenni­valóira, általában a termelőszö­vetkezetek, állami gazdaságok» erdőgazdaságok gazdálkodásá­nak eredményesebbé tétedére» különösen pedig a mezőgazda­sági igazgatás és a felvásárlási apparátus munkájának határo­zott megjavítására. Mindez na­gyon fontos előfeltétele a máso­dik ötéves tervben, s ezen be­lül az 1961-es mezőgazdasági tervben a mezőgazdaság előtt álló jelentős termelés és áru­termelés! feladatok eredményei megoldásának. elé állította az a tény, hogy ta­vaszra a járás 8 községe ter­melőszövetkezeti községgé ala­kult át A majdnem megduplá­zódott géppark, a szövetkezét! pártszervezetekkel, vezetőségek­kel kiépített jó kapcsolat s a tnaktorosgárda lelkiismeretes munkája azonban meghozta az idei jó munka gyümölcsét is. A gépállomás éves tervét no­vember végére 100,2 százalékra teljesítette, ezen belül a járva- silózást 344,8, a szállításokat pedig 142,6 százalékra. Az L számú brigád 114, a VIL számú 100,8, a IX. számú pedig 101 százalékot ért el eddig az idő­pontig. A verseny eleven len­dítőerő ezen a gépállomáson: a tavasz és a nyár folyamán 23 ezer forint jutalmat fizetett ki a vezetőség a traktorosoknak. Gazdálkodásuk is dicsérő sző6 érdemel. A tervezett 14,5 milliö forintos bevételből november végéig már 13,6 milliót teljesí­tettek, s hogy a takarékossás j mennyire nemcsak jelszó, azt < bizonyítja, hogy egy normál-1 hold munkára eső költség al tervezett 90,12 forint helyett IS, hónap átlagában 84,58 forint*' — közel 6 forinttal olcsóbb az előirányzottnál HASZNOS TÉL! FOQLALKOZÁS Négy vagon káposztát savanyítanak a tiszakécskei Tisza- gyöngye Termelőszövetkezetben. Értékesítéséből körülbelül 100 ezer forint többletjövedelemre tesz szert a közös gaz­daság. 1623 forint egy tag havi jövedelme a közösből a tataházi Petőfi Tsz-ben JI z országgyűlés határozata Az előirányzatnál 6 forinttal olcsóbb minden normálholdnyi munka a Bácsalmási Gépállomáson

Next

/
Thumbnails
Contents