Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-10 / 291. szám

-3 A MAGYAR* SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KISRUN MEOVEI LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek) XV. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM Ára 60 fillér 1960. DEC. 10. SZOMBAT A nagy átalakulás befejezése előtt Az országgyűlés pénteki ülése Az országgyűlés legutóbbi ülésszaka egyik napirendjeként nagy fontosságú kérdésről tár­gyalt. Elemezve a magyar me­zőgazdaság helyzetét és az előt­tünk álló feladatokat megálla­pította; »A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga figyelembe véve az ország politikai és gazdasági helyzetét, a termelőszövetkezeti mozga­lom eddigi eredményeit — szá­molva az átmeneti nehézségek­kel is — lehetségesnek és szük­ségesnek tartja, hogy a tél fo­lyamán végigvigyük a magyar faluban tíz évvel ezelőtt elkez­dett forradalmi nagy átalaku­lást: lényegében befejezzük a mezőgazdaság szocialista átszer­vezését.« A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejező lépése egy több mint tízéves folyamat utolsó akkordja. Ennek a lé­pésnek a megtétele szükséges is, meg lehetséges is. Szükséges nemcsak az ország, hanem me­gyénk szempontjából is, hiszen lakosságunk 70 százaléka me­zőgazdasággal foglalkozik és nem mindegy, hogy egy jelentős részük a szocializmus, vagy az egyéni gazdálkodás talaján áll-e? Lehetséges, mert me­gyénkben a mezőgazdaságból 60 százalékon felül részesedő szocialista szektor az elmúlt évek során sok jó példát szol­gáltatott a közös gazdaságok életéből és ezzel is összefogás­ra buzdította a még egyénileg dolgozó parasztokat. A termelő­szövetkezeti mozgalomban jár­tasságra nemcsak azok tettek szert, akik egyiknek-másiknak tagjai, hanem azok az egyéni­leg dolgozó szomszédok, roko­nok, ismerősök, akik bizonyos vonatkozásban kisebb-nagyobb mértékben kapcsolatban állot­tak a termelőszövetkezetekkel. Hiszen ezernyi látogatás, beszél­getés, találkozás volt az elmúlt évek során, amely mind-mind alkalmát teremtett arra, hogy az egyénileg dolgozó parasztok­ban ne csak ébresztgesse, de meg is érlelje az elhatározást, a termelőszövetkezeti mozga­lomban való részvételre. Az országgyűlés ide vonatko­zó beszámolói részletesen fel­tárták azokat az okokat, ame­lyek szükségessé teszik mező- gazdaságunk szocialista átszer­vezésének befejezését. A még egyénileg dolgozó parasztok szövetkezése, a szocialista me­zőgazdaság megteremtése egyet jelent a szocializmus alapjai­nak lerakásával, a kizsákmá­nyolástól mentes szocialista tár­sadalom megvalósításával, a szocializmus ügyének győzelem­re jutásával országunkban. Az a nagy mű valósul meg, amely­ről régen olyan sokan álmod­tak, amelyért a magyar mun­kásosztály és a parasztság év­tizedeken át hullatta vérét. A mezőgazdaság szocialista átszervezése több irányú gon­dunk megoldását teszi lehetővé. Minden bizonnyal növekedni fog az árutermelés, jobb lehe­tőségeink lesznek az ipar nyers­anyagszükségletének kielégítésé­re és a mezőgazdasági export­feladatok teljesítésére. Az áru­termelés az egyéni gazdaságok­ban az utóbbi időben megcsap­pant. Megyénkben a termelő­szövetkezetek egy hold kenyér­gabona-vetés után 314 kilo­grammot adtak az ország ellá­tására, az egyénileg dolgozó pa­rasztok azonban csak 118 kilo­grammot. Ennek a két szám­adatnak az összevetése is azt igazolja, hogy az ország szem­pontjából, benne a parasztság szempontjából is, az áruterme­lés fellendítésének egyetlen le­hetséges útja, módja az egész mezőgazdaságunk szocialista alapokra való helyezése. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének szükségességét, dolgozó parasztságunk nagy­része megérti. Kétségtelen, azonban, hogy egy ilyen nagy átalakulásba belevegyülnek ma­radi, vagy zavartkeltő hangok is. De az is kétségtelen, hogy ezek csak kis mértékben tud­ják befolyásolni azt az általá­nos közvéleményt, amely a ter­melőszövetkezetek felé fordul. Ez annál is inkább így van, mert termelőszövetkezeteink egyre szilárduló gazdálkodása az összefogás eredményei azt igazolják, hogy termelőszövet­kezeti parasztjaink kevesebb gonddal, megbecsültebben és kevesebb fáradsággal élnek, mint egyéni gazda korukban. Ebben nagy szerepe van a szö­vetkezetbe lépett gazdák szor­galmának és az állam segítsé­gének. Ez a segítsége rendkí­vül sokoldalú. Számos kedvez­mény, hitel, kihelyezett szakem­ber példázza, hogy a termelő- szövetkezetek jó gazdálkodása az egész társadalom érdeke. Kö­zös gazdaságaink boldogulásá­nak alapvető feltétele azonban az, hogy a szövetkezet egész tagsága jól sáfárkodjon a nagy­üzem adta lehetőségekkel és azzal a segítséggel, amellyel az állam rendelkezésükre áll. A szövetkezet annyiban lesz erős és gazdag, amennyire azt a ta­gok erőssé és gazdaggá teszik. Az egyénileg dolgozó parasz­tok a szövetkezeti mozgalom iránti érdeklődését megyénk­ben az utóbbi napok eseményei jól igazolják. A dunavecsei já­rásban közel ezer taggal nö­vekedett a szövetkezetek lét­száma, a kiskunhalasi járás­ban közel 800 az új belépők száma. A kiskunfélegyházi já­rásban mintegy 900-an, a vá­rosban pedig 700 dolgozó pa­raszt választotta a szövetkezés útját. A kecskeméti járásban néhány nap alatt 500-an írták alá a belépési nyilatkozatot. Ezek a jelek is arra mutatnak: nem kétséges, hogy megyénk­ben is a befejezés szakaszába jutott a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése. Az országgyű­lés útmutatása és állásfoglalása bizonyosan fellendíti a szövet­kezeti szervezkedést. Párt-, ál­lamhatalmi és tömegszervezete­inknek, a tömegmozgalmaknak legfőbb kötelességük, hogy fel­világosítsák a még egyénileg dolgozó parasztokat a szövetke­zés előnyeiről és a szövetke­zetbe lépés után is hatékony segítséget adjanak a közös munka megindítása, a szövetke­zetek gyors megszilárdítása ér­dekében. Az aktivisták nagy körültekintéssel és minden ere­jükkel azon legyenek, hogy me­gyénk mezőgazdaságában is tel­jes győzelemre jusson a szocia­lizmus. Bácsssőlősi változások A bácsalmási járás nyolc köz­sége a tél folyamán Bácsszőlős kivételével termelőszövetkezeti községgé alakult. Most ebben a faluban is megindult az erje­dés. A község két termelőszö­vetkezetébe: a Törekvésbe és az Üj ötéves Tervbe pár nap leforgása alatt több mint 200 helybeli dolgozó paraszt lépett be. Az új tagok között van a 15 holdas Petrekanics Lozó közép­paraszt, a 10 holdon gazdálkodó id. Ferber Ferenc, Spur Gyula szőlősgazda, s számos más, te­kintélyes, egyénileg dolgozó pa­raszt. A meglevő két termelőszövet­kezet, az újonnan belépettek, s az állami gazdaság területével együtt Bácsszőlősön a szocialista szektor földaránya elérte a 68 százalékot. és indulhat útjára a Kalocsai Fémipari Ktsz új gyártmánya, a zúzalékszárító. Várják ezt már a megye útépítői, mert lehetővé teszi, hogy a rossz időjárás esetén is — a száraz zúzalék jobban tapad a bitu­menhez — dolgozzanak. Eddig négy gépet szállított le a ktsz, s még kettőt készít a jövő év első negyedében. (Pásztor Z. felvétele.) 200 vagon zöldségfélét dolgoznak fel a Kecskeméti Konzervgyárban Két hónapja már terven felül dolgozik a Kecskeméti Konzerv­gyár, s azóta] a hazai és a kül­földi fogyasztóknak mintegy 70 millió forint értékű árut adtak át. Nemrégiben az újfajta töl­tött paprika gyártását is meg­kezdték, amelynek érdekessége, hogy az eddigiektől eltérően, olajban párolják a zöldpapri­káit, s a töltés után sűrített pa- dicsomlével öntik le. Az újdon­ságból eddig már 40 vagonnal exportáltak a Szovjetunióba. A téli hónapokra csaknem 200 vagon zellert, sárgarépát, hagy­mát és egyéb zöldségfélét télie­sítettek, ennek kisebb részét még decemberben, nagyobbik ré­szét pedig 1961 első negyedében dolgozzák fel a hazai fogyasz­tók részére, (my Az országgyűlés pénteki ülé­sén folytatta a mezőgazdaság helyzetéről és az előttünk álló feladatokról szóló beszámoló vitáját. Részt vett az ülésen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, Bisz- ku Béla, Fehér Lajos, Fock Je­nő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor. Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zol­tán, Szirmai István, az MSZMP Bács-Kiskun megye állami gazdaságaiban, termelőszövet­kezeteiben már hagyományossá TATAHÁZA három termelő­szövetkezete közül eddig a Pe­tőfi és a Dózsa Tsz foglalkozott baromfineveléssel. Az eredmé­nyek az Aranykalász Tsz tagsá­gát is meggyőzték ennek az ága­zatnak hasznosságáról, hiszen egy-egy pulyka 30 forint tiszta jövedelmet adott a két tsz-nelk. A három szövetkezet vezető­sége nemrégiben úgy határozott, hogy közös baromfiüzemet léte­sít. E határozatot előbb a párt- szervezetek, majd mindhárom közös gazdaság közgyűlése jóvá­hagyta. A közös nevelő megépí­téséhez mindössze 160 ezer fo­rint állami hitelt igényelnek, ugyanakkor 600 ezer forint ér­tékű helyi anyaggal és munká­val járulnak hozzá a szövetke­zetek egyenlő arányban. A TELEPEN a tervek szerint tavasszal már 105 ezer darab baromfit nevelnek fel; ebből 89 ezer csirkét, 12 ezer kacsát és négyezer pulykát. A telep szak­mai irányítását Laki József, a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat szakembere látja el, s a három tsz vezetőségéből ala- * kuit Brigád ellenőrzi, a Uz~ak Politikai Bizottságának pótta- jai, Benke Valéria, Csergő Já­nos, Czinege Lajos, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Losonezí Pál, ár. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sík Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti dip­lomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg, majd a vitában először Papp Lajos szólalt fel. vált a silózási verseny. Az idén 54 termelőszövetkezetben, 4 ál­lami gazdaságban tettek ígére­tet a fiatalok a silógödrök meg­töltésére, 32 közös gazdaságban pedig a holdanként harminc mázsa kukoricatermés eléré­séért versengtek a fiatalok. A verseny kiértékelésére a napokban került sor, a megyei KISZ-bizottságon. Kiderült, hogy a fiatalok a vállalatnál százezer mázsával készítettek! több silótaj^armányt. Legjobb eredményt a nagybaracskai Jó­zsef Attila Termelőszövetkezet KISZ-fiataljai érték el. Silóku­koricából öntözéssel holdan­ként 330 mázsa zöldtakar­mányt állítottak elő. A 30 mázsa kukorica-ter­mesztési mozgalomban is kitű­nő eredmények születtek. A fia­talok bebizonyították, hibrid- kukoricából megfelelő talajerő­pótlással holdanként 31—37 mázsa májusi morzsolt kukori­cát is lehet termeszteni. arányosan vállalják a gondozók beállítását, a takarmányozást, s együttesen értékesítik a barom­fit. AZ ÉPlTÖBRIGAD — hat kőműves, s megfelelő létszámú segéderő — máris munkához lá­tott. Az építésben társadalmi se­gítséget adnak a tsz-aket patro­náló budapesti munkások is. A telep tavaszra még a kéL- tetőállomásoktól kap naposba­romfit, de 1962-re már közös törzset létesítenek. 1963-ban pe­dig saját keltetésre rendezked­nek be, s nemcsak saját, de a járás több tsz-éne(k naposbaxom- fi-igényét is kielégítik. A tele­pet évről évre bővítik úgy, hogy 1965-ben már félmillió darab baromfit állítanak elő Tataház zán a közös gazdaságok. EZT A KEZDEMÉNYEZÉST csak dicsérni lehet. A tapasz­talatok azt bizonyítják, hogy a baromfitenyésztés nagyban a leggazdaságosabb. — Emellett egyetlen szakember ellátja a kö­zös telep irányítását, szaksze­rűbb a takarmányozás, s köny- nyebb az értékesítés, mintha a szövetkezetek külön-külön ne­velnének párezer baromfit. Még egy csavarhúzás... Közös baromfitelepet létesítenek a tataházi termelőszövetkezetek A silózási versenyben részt vett fiatalok túlteljesítették vállalásukat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents