Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-08 / 289. szám
t960. december 8. csütörtök B. oldat A lehetőségek és rejtett tartalékok Megteremtik a normák és technológiák összhangját — Sebestény János főmérnök nyilatkozata — Nemrég zajlott le a bajai vá rosi pártbizottság ülése, ahol a Politikai Bizottság szeptemberi határozatából takadó feladatost vitatták meg. A tanácskozáson pártonkívüli műszakiak is részt vettek. Közülük kerestük fel Sebestény Jánost, a Bajai Gyapjúszövetgyár főmérnökét, akivel a határozat végrehajtásából adódó azonnali ten nivalókról s tervekről beszélgettünk. KÉRDÉS: Ml jellemzi az üzem termelőképességét, illetve kapacitását? VÁLASZ: A párt határozata alapján üzemünkben is megkezdtük a kapacitásfelmérést. Arról beszélni, hogy azt ma már teljes egészében ismerjük, — korai. Annyit azonban megállapítottunk; legszűkebb a kapacitás a fonoda és ezen belül a kártoló üzemrészben. Ennek megszüntetése céljából 1961-ben több műszaki intézkedést valósítunk meg. Ennek révén a termelést 8—12 százalékkal emeljük. A többi üzemrészekben a kapacitás összhangját kívánjuk megteremteni. Üj munkaszervezéssel, a gépek jobb kihasználásával, nem utolsósor ban a termelékenység emelésével a szövő előkészítőben, — ahol túlnyomó részt nők dolgoznak — az éjszakai szakmányt meg akarjuk szüntetni. A harmadik szakmány kiesése nem okoz gondot, mert két műszakban többet tudunk termelni, mint a jelenleg ki nem használt három műszakban, ugyanakkor az asszonyokat mentesítjük az éjszakai munka alól. KÉRDÉS: Milyen eredményt várnak a jobb munkaszervezéstől? VÁLASZ: Az elmúlt Időben tervfeladataink könnyebb teljesítése nem követelt magasabb szintű szervezettséget. Ennek következtében gazdasági vezetőink a kapott vállalati önállóság jegyében a munka szervezése helyett inkább bérkérdésekkel foglalkoztak, melynek eredményeként munkaügyi dolgozóink legfőbb feladatuknak az átlagórabéreik és az órabér- szintek ellenőrzését és betartását szorgalmazták, — lényegében akkordelszámolók lettek. Az 1961. évre elkészített munkaügyi intézkedési tervünkben részletesen megjelöltük feladatainkat, melynek végrehajtásaként év végéig átlag 4—4,5 százalékkal nő a termelékenység. Ez egyúttal azt jelenti, hogy nemcsak a munkaügyi dolgozók, hanem a termelést irányító műszakiak is kénytelenek lesznek majd a munkával foglalkozni, tanulmányozzák a veszteségidők okait, s majd megteremtik a normák és technológiák összhangját. A munkaszervezéssel egy időben tökéletesítjük a műszaki szervezést. Jól megalapozott technológiákkal akarunk termelni. Ennek érdekében javítóik a műszaki propagandát. Ezzel az a célunk, hogy a műszakiak ne csak saját műhelyük problémáit ismerjék, s ott jól vagy rosszul irányítsanak, hanem a gyár összes termelési problémáit, mert csak ennek birtokában tudnak minden esteben hatékonyan intézkedni. Ennek hiányára ez év augusztusában döbbentünk rá, amikor is kiállítást rendeztünk termékeinkből, s megállapítottuk, hogy műszaki dolgozóink jó része nem ismeri a gyár termékeit, s így a gyár nagy gondjait sem tartja sajátjának. Erre vonatkozólag még csak annyit: a szakmai továbbképzést fokozottabban megköveteljük. a Művezetők joga és kötelessége című kormányrendeletnek pedig maradéktalanul érvényt fogunk szerezni, kibővítve mindazokkal az új intézkedésekkel, melyek a fejlődés eredményeként jöttéik létre, Az előbbiek mellett tökéletesítenünk kell az ügyviteli munkát is. Arra törekszünk, hogy a párhuzamosan végzett munkák megszűnjenek, s ezzel is növeljük az adminisztratív munka hatékonyságát, megbízhatóságát, minőségét. Ebben az esetben nem intenzitásemelésről, hanem a munka jobb megszervezéséről, több és jobb irodagép alkalmazásáról van szó. Ennek jegyében javasoljuk majd az adminisztráció átszervezését. KÉRDÉS: Hol, milyen mértékben nő a termelékenység, javul-e a termékek minősége? VÁLASZ: A jövő évi munkaügyi intézkedési terv műhelyenként, üzemrészenként jelöli meg a termelékenység emelésének módját, tervét. Ennek alapján ugyanazon létszámmal 1961-ben aránylag csekély külső segítséggel 5 százalékkal tudunk többet termelni. Ez évi viszonylatban körülbelül 100 ezer méter szövet többlettermelést jelent. A termelékenységet éves szinten 4,5 százalékkal emeljük, s így az év végére 1960. harmadik negyedévhez viszonyítva termelékenységünk indexe 107 százalék körül lesz. Ennek érdekében korszerűsítjük a fonoda! gépparkot, ahol annak ellenére, hogy kilenc fővel kevesebb munkás dolgozik majd, a termelés 3—4 százalékkal lesz több mint az előző évben. A szövőelőkészítő üzemünkben a gépek meggyorsításával és a munkanormák rendezésével 7— 10 százalékkal magasabb termelékenységet kívánunk elérni. A mosó, festő, savazó üzemünkben — melyet még e felemelt terv mellett sem tudunk kihasználni — testvér vállalatainktól körülbelül Svi 100 tonna bérfestési munkát vállalunk. A termelékenység növelésével egyidejűleg bővítjük az exportcikkek választékát, új műszálféleségeket adunk belkereskedelmünknek. Az eddiginél jobban kívánunk takarékoskodni az anyaggal, s az előbb említett feladatokat a munkaverseny középpontjába helyezzük, s ezeknek elvégzésére hívjuk fel dolgozóink figyelmét, kérjük segítségüket. KÉRDÉS: Milyen tartalékot rejt magában a fegyelmezetlenség? VÁLASZ: Ha csak a munkaidő jobb kihasználását biztosítjuk egyes műhelyeinkben, máris 2—3 százalékkal tudjuk emelni a termelékenységet, főleg ott, ahol a dolgozók teljesítménye nem függ a gépektől. A gyapjú- és rongyválogatóban majdnem 8 százalékkal tudjuk növelni a termelékenységet. Ha nem is ugyanilyen mértékben, de a többi üzemrészekben is a munkafegyelem megszilárdításával jelentős termelésemelést tudunk biztosítani. Ehhez az szükséges, hogy csökkenjen az igazolatlan hiányzások száma, javuljon a termékek. a fonal, a nyers szövet és a kész szövet minősége. Ennek érdekében tökéletesítjük a munkaszervezést, melynek következménye az egyéni és kollektív felelősség megerősödése. Mindenki számára meghatározzuk azt a munkaterületet, amelyért anyagilag és erkölcsileg felel. Ezzel egy időben meg akarjuk szüntetni azt, hogy egyes vezetők húzódozzanak a látszólag „népszerűtlen feladatok” végrehajtásától. Ennél a kérdésnél egy dolgot kell tisztázni: ki képviseli igazán a munkások érdekét? Az, aki elnézi a fegyelmezetlenséget, vagy az, aki megköveteli a munkaidő alapos, jó kihasználását? Véleményem szerint az utóbbiak, s ezért arra törekszünk, hogy minden műszaki beosztású dolgozó így fogja fel irányító feladatát. Mindezeket a feladatokat a pártszervezettel, szakszervezettel és az üzem dolgozóival karöltve kívánjuk megvalósítani — fejezte be nyilakozatát Sebestény János főmérnök. Jubileumi közgyűlés Meghitt hangulatú közgyűlés zajlott le Baján a Fodrász Kisipari Szövetkezet rendezésében. Születésének tizedik évfordulóját ünnepelte a jubiláló ktsz. A díszközgyűlésen megjelent Fekete László elvtárs, a KISZÖV elnöke, képviseltette magát a pártbizottság, a KSZKBI és a KIŐSZ. Ott voltak a kecskeméti és a kalocsai fodrászok is és az összes bajai szövetkezet elnökei. A társas termelés útjára lépett fodrászok a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítését tekintve is kerek számmal ünnepelték szövetkezetük fennállásának tizedik évfordulóját,mert éppen 2 millió forint értékű munkát végeztek. Meghatóan kedves epizód volt, hogy a jubileumi közgyűlésen búcsúztatták Emszt Miklóst, az alapító elnököt és tagtársát, Ginder Jánost, okik tíz esztendő közös munkája után nyugdíjba mentek. A Bajai Fodrász Szövetkezet azonban továbbra is övék marad, hiszen a tagság a pihenéssel töltött napjaik alatt is igényt tart a szaktudásukra, segítségükre, okos javaslataikra. Alszegi József tudósító Á területfelosztás eredménye a kiskunhalasi Vörös Szikra Tsz-ben Kiskunhalas minden termelőszövetkezetében kidolgoztuk a kapások területfelosztását, s ezzel egy időben minden szövetkezet bevezette a prémiumrendszert: a megtermelt többletmennyiségnek 40—50 százalékát az illető tag kapta. A kiosztáskor a terület fekvésének és a föld minőségének megfelelően, különböző normákat állapítottunk meg. Minden szövetkezeti tag tudta hogy melyik az ő parcellája s az elnök vagy más vezetőségi tag a jelzőkaróra felírt szám alapján ellenőrizhette, hogy a munkálatokat ki hogyan végezte el; >00<KK><K><K><>0<XK>0<><K>< Exportra is készül almaié Tíz és fél vagon almaié-sűrítményt készített exportra a Kecskeméti Konzervgyár. Ezt az alapanyagot üdítő ital gyártásához használják fel. Az áru kiszállítása a jövő év első negyedévében történik meg. A termelt mennyiség felét a Német Demokratikus Köztársaságba, felét Nyugat-Németországba küldik. KUTYASZORÍTÓBAN 1J'gyik jó hírű termelöszö- vetkezetünk egyébként tehetséges elnökének bokros hibája van. Nagyon kemény fejű, s különösen azt nem szíveli, ha asszonyok szólnak bele a dolgába. Ez pedig elkerülhetetlen, lévén a szövetkezetben nemcsak úgy számra sok asz- szony, de ezek szorgalmuk mellett olyan kardosak is, hogy gyakran van villódzás közöttük és a nadrágban járó vezetőség között. Nemrég jutott eszükbe ezeknek a derék asszonyoknak, hogy az igen jól jövedelmező kertészet mellett meg kell próbálkozni a közös baromfitenyésztéssel is. Otthon a saját portáján ki-ki évtizedek óta tudja, hogy milyen biztos, állandó jövedelmet ad a számyastartás, — nem lehet ez másként nagyban sem. Igen, de az elnök csak lábasban, paprikás lében megpuhulva szereti látni a tyúkcombot, — kotkodácsolva kapirgálni már nem tűri a baromfifélét, ki tudja, miért. Össze is hordott tücsköt-bogarat érvként, hogy miért nem lenne náluk jövedelmező a baromfitenyésztés. Az asszonyoknak persze egy kifogásra tíz helyes ellenérvük volt, — hogy nem jutottak semmire. 'T'örtént aztán, hogy a já- rási nőtanács vezetője kiígérkezett a szövetkezet nőbizottságának egyik ülésére, ahol az elnök megpuhításának harci fortélyait vették volna számba. A látogatást azonban előző nap lemondta a járási vendég. Ekkor lépett akcióba elnökbarátunk, legjobb védekezésének a támadást tartva. Al- szent ábrázattal javasolta, hogy a nőgyűlést azért tartsák meg, majd négyszemközt maga elé citálva a szövetkezeti nőbizottság elnökét, egy magakészítette beszámolót nyomott a kezébe, hogy azt mondja el a többi asszonyoknak — saját nevében. A beszéd lényege ez volt: — Kedves asszonytársak, tényleg rájöttem, hogy szeretett elnökünknek igaza van a baromfi- tenyésztés haszontalanságát illetően, mondjunk is le a tervről. Az asszonytárs jámboran beleegyezett s kedveskedve kérte az elnököt, hogy ő is vegyen részt a nőgyűlésen. Az peckesen, ravaszdi eszére büszkén, foglalat helyet az asszonyok között. De már az első percekben szorítani kezdte a gallér. A nőbizottság vezetője az áruló papírlapokat lobogtatva elújságolta, hogy mire akarta rávenni az elnök, s amúgy keresetlen szavakkal leszedte a keresztvizet az effajta csaló módszer ilyen meg amolyan kitalálójáról. Az asszonynépség felzúdult, szörnyű kavarodás támadt, — de ez volt a szerencséje a bajbajutott elnöknek, mert csak így tudott kimenekedni a kutyaszorítóból. T Tgy hírlik — s ezt a szava- hihető könyvelő állítja — hogy azóta kiszedte az évek óta fiókjában porosodó baromfitenyésztési szakkönyveket s morgolódva tanulmányozza azokat. Még nem nyilatkozott, de az asszonyok sűrűn összemosolyognak: — nekünk érik ez a vetés... — G. K. Ez a rendszer igen bevált, amit bizonyít az, hogy az aszályos év ellenére a város termelőszövetkezeteiben ilyen magas átlagtermés még nem volt kukoricából. A munkában élen jártak a Vörös Szikra Tsz tagjai. Ez a szövetkezet elsőnek végzett a betakarítással, a vetéssel, s elsőnek telepítetlek 25 hold gyümölcsöst. A szövetkezetben Szegedi József 3 hold kukorica megművelését vállalta, s jó munkája eredményeképpen 19 mázsa prémiumot kapott amellett, hogy a munkáért járó munkaegységet is természetesen a javára írták. A fiatalok sem maradtak el. Borbás Erzsébet és Bálint Irén 5 hold kukorica megmunkálását vállalta s ketten 30 mázsa prémiumot kaptak. Igaz* hogy önszorgalomból kerékpáron hordták ki a műtrágyát a kukoricához, amit először páran mosolyogtak is, de amikor a két lány megkapta a prémiumot, kénytelenek voltak elismerni a lelkiismeretes munkát? Cukorrépából is túlteljesítették tervüket és ezért ugyancsak prémiumot kapnak a Vörös Szikra Tsz tagjak Kiskunhalas termelőszövetkezeted igen silány területen dolgoznak, hiszen az átlagos aranykorona-érték 5,34 korona. De ezen a területen az 1959. évi 12 mázsás csöveskukoríca-átlag- gal szemben az idén 26 mázsás termést értek el. Tóth Balázs ütőiken! a túlóra A Bányászati Berendezések Gyárában az első negyedév után alaposabban nézték meg kinek, s mikor engedélyeznek túlórát. Ennek eredményeképpen az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva a második és harmadik negyedévben a termeléshez 6400 túlórával használtak fel kevesebbet. Figyelembe véve az első negyedévben utalványozott 4730 túlórát, ez év kilenc hónapjában 4500- zal kevesebb túlórát engedélyeztek, mint tavaly ugyanebben az időszakban. COOOOOOOOOOOOCK Új angol tűzoltóberendezés Az angliai Boreham Woodban néhány héttel ezelőtt új tudományos laboratóriumokat helyeztek üzembe, amelyekben a tűzvészek leküzdésének legkorszerűbb módozatait próbálják ki. A kipróbálás alatt álló legújabb készülék egy sugárhajtású motor, amely teherautóra szerelve, gázt szivattyúz az égő épületbe és ezzel fojtja el a lángokat és a füstöt. A készülék percenként 15 000 köbméter gázt fejleszt és a gázzal együtt vizet is adagol, hogy csökkentse az oxigénkoncentrációt. Az új készülék segítségével a tűzoltók meg tudják közelíteni a tűzfészket, anélkül, hogy a láng és a füst életüket veszélyeztetné.
