Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-07 / 288. szám

fl. oldal 1960. december 7, szerda Apróhirdetések A ..FODOR JÓZSEF” Alüami Egész­ségügyi Szakiskola felvételt hirdet 1961. február első felében induló nappali közegészségügyi-járvány ügyi ellenőrképző szakára. A tanfolyam időtartama: 2 év. Jelentkezési kor­határ: 1«—32 évig. A felvételi ké­relemhez csatolni kell az érettségi, vagyoni, orvosi bizonyítványt, szü­letési anyakönyvi kivonatot, iskola, illetve munkahely javaslatát. A fel- vételi kérelmeket legkésőbb decem­ber 30-ig kell az iskola címéire (Bu­dapest HI., San Marco u. 48—50.) beküldeni. A felvételi vizsgát előre­láthatólag január második felében tartjuk. A felvételi vizsga tárgyai: középiskolai kémia, biológia. Az iskola ingyenes élelmezést és tan­könyvellátást biztosít. —■ Korlátolt számban kollégiumi elhelyezést is biztosítunk. ________________________2915 A TAJÓI Állami Gazdaságban eladó 600 mázsa prima fűzfavessző, ken­derfűz és aranyi űz. Cím: Táj ói Á. G., Kiskunmajsa._________________2922 HÜ SJELLEGÜ és mangalica hízott sertések (kisebb és nagyobb) eladók. Kecskemét, Külső-Máiiaváros 18. sz. 4519 Kalocsa KALOCSA, Zöldfa utca 8. sz. alatti ház szabadkézből eladó. Azonnali be­költözhető. Érdeklődni: ugyanott. 61 Baja BAJA (tanya) három helyiségből álló lakóház, városihoz közel, 1272 négyszögöl szőlővel, azonnal beköl­tözhetően, eladó. Baja, Szabadság út 39. szám. 86 BEJÄRÖ takarítónő állást keres in­telligens családhoz. „Szorgalmas” jeligére a Bajai Hirdetőbe. W ELADÓ egy 550 mm-es szalagfűrész. Érdeklődni lehet: Baja, Petőfi Sán­dor utca 51 fb. Lantos. 85 ^Illllllllllllftlllilll(llllllll!lil«l!llllt1lttl!lllll!tl1lllllll£ I Hűszaki Anyag- I és Gépkereskedelmi ] I Vállalat | (MŰSZAKI BIZOMÁNYI) § I 1960. december hó 8-án, ” ? csütörtökön. Kecskeméten § | a Finommechanikai Válla- ,=- lat Kéttemplomköz alatti | | helyiségében becslést, illet- ~- ve lebonyolítást végez. I 2880 = | | rsiiiiiiiiRiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiKiiiiiiiitiuifiiiiaiii* ^OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXDOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXIOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXX \ FIGYELEM! FIGYELEM! Termelőszövetkezeti tagok, egyéni termelők, sertéstartók! * Olyan sertéshizlalási szerződésre, amelyet 1961. év január­tól októberig történő átadásra kötnek vagy kötöttek az ál- £ § latforgalmi vállalattal, az állam minden darab sertés után 2 mázsa szemestakarmányt ad készpénzért, az állami eladási áron. Kukorica esetében 215,— Ft mázsánként A takarmányt utalványra lehet átvenni, a Terményforgalmi Vállalat telepein. Akik eddig szerződtek hízott sertésre 1961. évi átadásra, szintén megkaphatják a 2 mázsa takarmányt darabonként Részletes felvilágosítást a községi felvásárlók és járási ki- rendeltségek adnak. Bács-Kiskun megyei Allatforgalmi Vállalat, Kecskemét, Csongrádi út 2. Tel.: 28-05. 2811 A KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ MŰSORA: December 7-én, szerdán du. 3 órakor Felkai—S zenkár: A hercegkisasszony Zenés vígjáték 3 felvonásban. Ifjúsági B-bérlet KWOOOOOOOOOOOOí Mozik Műsora December 7-én, szerdán Baja Központi: Diplomácia ó!, Baja Uránia: Ütött az óra, Bácsalmás: Fatima, Dunavecse: Gábor diák, Izsák: 2X2 néha 5, Jánoshalma: Tánc és szerelem, Kalocsa: Pillanat embere, Ke­cel: Idegen gyermekek, Kecske­mét Árpád: A Noszty fiú esete Tóth Marival, Kecskemét Vá­rosi: A Noszty fiú esete Tóth Marival, Kiskőrös: Kicsi, Kis­kunfélegyháza: A nap minden­kinek világít, Kiskunhalas: Ke­zedben az élet, Kiskunmajsa: A Sas tengeralattjáró, Kunszent- miklós: Boszorkány, Mélykút Alázatosan jelentem, Szabad- szállás: Fel a fejjel, Tiszakécs- ke Petőfi: Mindhalálig, Tisza- kécske Tisza: Csónak a tenge­ren. f Állami Áruház ; mai ajánlatai A Nylon kombiné fi | 135 Ft-tól 180 Ft-ig, | yj Nylon hálóing I 225 Ft-tól 280 Ft-ig, | H Női piké pizsama 200 Ft, " » Paplanhuzat-garnitura g 644,60 Ft. Megjelent a Népkutató Füzetek első száma Egy munkaközösség tagjaként hosszabb idő óta Kecskemét múltjával, a hajdanvolt jelesek­kel foglalkozom. Sok száz kiváló tudós, művész, politikus életé­nek adatait jegyeztük fel, nyo­moztuk, mérlegeltük. Donáth Györgyről, ahogyan mondaná szokás: édeskeveset tudtunk. Nem is gondoltuk, hogy a ren­delkezésünkre álló néhány adat milyen gazdag, becsülésre méltó életművet takar. Ezért örvendeztetett meg Tóth László vállalkozása: fáradságos munkával összegyűjtötte, sajtó alá rendezte az egykori barát, jórészt kéziratban maradt ri­portjait, költeményeit és hangu­latos bevezetésben rajzolta meg a fiatal marxista tudós-művész alakját, s ad hasznos útmuta­tást a szöveggyűjteményben kö­zölt írások jobb megértéséhez. A »-Dcmáth György emlékeze­te« a Népkutató Füzetek első számaként jelent meg. A kitűnő vállalkozás elé Bállabás Béla, az SZMT megyei kulturális veze­tője írt előszót. »A szocializmus építése növekvő és felelősségtel­jes feladatokat tűz a tudomá­nyok művelői elé. Céltudatos munkára van szükség, ezt át kell hatnia az egyedüli tudományos gondolkodásnak: a marxista— leninista világnézetnek.« Ennek elősegítése érdekében adja ki a megyei tanács támogatásával a Szakszervezeteik Megyei Taná­csa és a Katona József Társa­ság a Népkutató Füzeteket. Bí­zunk abban, hogy a jelzett ma­gas követelményekből soha — semmilyen, tetszetősnek látszó, meggondolás csábítására — nem engednek és — megtalálva a múlt, jelen és jövő kérdései kö­zül a számunkra fontosakat — kialakítják a sorozat sajátos ar­culatát. Az első szám ilyen szempont­ból is biztató reményeket kelt. Különösen a téma megválasztá­sát dicsérhetjük. Az egykori har­costárs értékelésével általában egyetérthetünk. Néha-néha azon­ban az emlékezés melegsége az indokoltnál harsányabb jelzőket eredményezett Olyan embernek állított méltó emléket Tóth László, aki már 1932-ben feltette a nyilvánvaló »szónoki kérdést«: »Az indulat sohasem lesz kohón főtt éles acél«, akit »nemcsak gyászolni kell, hanem követni az ember­ség útjain«. Az olcsó rotapirint-sokszorosí- tás tetszetős, jól olvasható szö­vegképet ad, de a »tördelés«-re máskor sokkal jobban kell vi­gyázni. Meg kell dicsérnünk a címlap tervezőjét. H. N, Ásványolajból készült „vitaminok66 Dzseobrail Guszjenov, azer­bajdzsán professzor érdekes kí­sérletet végzett. Az olajipari melléktermékeket lúgokkal ke­zelve olyan anyagot sikerült előállítania, amely tulajdonsá­gait tekintve a hormonokhoz és a vitaminokhoz hasonló. Az új készítmény hatását állatokon próbálták ki, nyulak, juhok, és csirkék eleségéhez keverték. Az eredmény minden várakozást felülmúlt. Az új anyag nagy­szerűen elősegítette az állatok fejlődését IHLET Ma már a professzor készít­ményét rendszeresen felhasz­nálják a Balvu közelében fekvő állattenyésztő telepen. A prepa­rátum fokozza az anyagcserét, intenzíven elősegíti a szervezet fejlődését. Azok a baromfiak, amelyeknek eleségéhez ilyen anyagot kevertek, két hónap alatt a szokásosnál 20 százalék­kal nagyobb súlygyarapodást érnek el. Körülbelül ugyanilyen mértékben növekszik a tojás­hozam is. A készítmény előállítása igen egyszerű és rendkívül olcsó. A hivatalnok halála E gyik gyönyörű este a nem kevésbé kitűnő hi­vatalnok, Iván Dimitries Cserv- jakov, ott ült a második sor egyik székében, és látcsövén keresztül figyelte a „Kornevil- lei harangok” előadást. Nézte, és gyönyörködött. Ekkor egy­szerre ... Elbeszélésekben gyak­ran előfordul ez az „egyszer­re ...” és az íróknak igazuk van: az élet tele van váratlan dolgokkal. Tehát egyszerre: ar­ca eltorzult, szemei kidülledtek, lélekzete elállt... leemelte sze­métől a látcsövet, lehajolt, és — hapci! ! ! Amint látják, — tüsszentett. Tüsszenteni senki­nek és sehol nem tilos. Tüsz- szentenek a parasztok, a rend­őrfőnökök, és olykor a titkos tanácsos is. Mindenki tüsszent. Cservjakov csöppet sem jött za­varba, megtörölte orrát zseb­kendőjével, és mint udvarias ember, körülnézett: nem za­vart-e meg valakit tüsszenté­sével? De ekkor megzavarodott. Lát­ta, hogy előtte, az első sor egyik székében ülő öregúr buz­gón törölgeti kopasz fejét, és nyakát kesztyűjével, és mormog valamit. Az öregúrban fel­ismerte Brizzsalovot, aki a köz­lekedési minisztérium táborno­ki rangú tisztviselője volt. — Lefröcsköltem! — rettent meg Cservjakov. — Nem főnö­köm ugyan, máshol dolgozik, de mégis kellemetlen. Bocsána­tot kell kérnem!-' Cservjakov köhécselt, majd előrehajolt, és a tábornok fülé­be súgta: — Bocsánat, méltóságos uram ... önre prüszköltem... véletlenül történt! — Nem történt semmi... — Az istenért, bocsásson meg! Igazán... Nem akar­tam .., — Eh, üljön le, kérem! Ne zavarjon! C servjakov most igazán zavarba jött, bután el­mosolyodott, és a színpadra né­zett. Nézett, de boldogsága már nem volt sehol. Nyugtalanság kezdte kínozni. Szünetben oda­ment Brizzsalovhoz, egy dara­big mellette lépdelt, majd fé­lénkségét leküzdve, megszólí­totta: — Én önt lefröcsköltem, méltóságos uram ... Bocsásson meg... Én igazán... Nem azért, mert... — Eh! Elég! Én már elfelej­tettem, és ön még mindig erről beszél! — Mondta a tábornok, és türelmetlenül mozgatta alsó állkapcsát. „Elfelejtette, szemében pedig gyűlölet van — gondolta Cserv­jakov, és gyanakodva nézegette a tábornokot messziről — Be­szélni sem akar velem. Talán meg kellene magyaráznom, hogy egyáltalában nem szán­dékosan történt, hogy ez a ter­mészet törvénye, — és talán azt gondolja, hogy akarattal tettem. Ha most nem is, de később majd azt fogja gondolni.. Hazatérve, Cservjakov el­mondta feleségének, mi tör­tént. Az asszony — úgy tűnt neki. — túlságosan könnyel­műen vette a balesetet, éppen csak megijedt, később, amikor megtudta, hogy Brizzsalov nem főnöke férjének, hamar meg­nyugodott. M égis, menj el, és kérj bocsánatot tőle, mond­ta. Még azt hiszi, hogy nem tudsz társaságban viselkedni! — Éppen ez az! Megkértem, mégis olyan különös volt. Egyetlen kedves szót sem mon­dott. Idő sem volt megbeszél­ni... Másnap Cservjakov vadonat­új egyenruhájába öltözött, meg- nyiratkozott, és elment Brizzsa­lovhoz, bocsánatot kérni. Be­lépvén a tábornok fogadószo­bájába, ott már sok kérelmezőt talált, és azok között magát a tábornokot, aki már megkezdte a fogadást. A tábornok meg­hallgatott néhány kérelmezőt, majd szemét Cservjakovra emelte. — Tegnap az „Árkádiában”, talán emlékszik rá méltóságos uram, — kezdte mondókáját a végrehajtó, — én önre prüsz­költem, véletlenül lefröcsköl­tem ... bocsás... — Micsoda locsogás ez! Isten tudja, mit fecseg! Mit óhajt? — fordult a tábornok a követke­ző kérelmezőhöz. „Nem is akar velem beszélni! — döbbent meg Cservjakov el­sápadva. — Haragszik tehát. Ez nem maradhat így. Megma­gyarázom neki.. Amikor a tábornok befejezte utolsó látogatójával is a beszél­getést, és belső szobájába in­dult, Cservjakov utána ment, és megszólította: — Méltóságos uram! Ha za­varni merészelem méltóságos urat, ez éppen a bűntudat érzé­séből fakad! Nem szándékosan tettem, ön is tudhatja ... A tábornok bosszús arcot vágott, és legyintett ke­zével. — ön gúnyolódik velem, uram! — mondta aztán, majd eltűnt az ajtóban. „Micsoda gúnyolódás...? — töprengett Cservjakov. — Egy­általában nem gúnyolódás! Tá­bornok, és nem képes megérte­ni! Ha így van, többé meg sem kísérlem, hogy bocsánatot kér­jek ettől a felfúvalkodott fickó­tól! Ördög vigye! Írok neki egy levelet, de nem jövök el hozzá többé! Istenemre, nem!’* így gondolkodott Cservjakov, útban hazafelé. De nem írt le­velet a tábornoknaik. Gondol­kozott, gondolkozott, és nem jutott eszébe, mit kellene írnia. Eljött a másnap, és mégis el kellett mennie személyesen, magyarázkodni. — Én tegnap eljöttem, és megzavartam méltóságos urat — hebegte, amikor a tábornok kérdően ránézett. — Nem azért, hogy kigúnyoljam, amint mon­dani méltóztatott. Azért kér­tem bocsánatát, mert tüsszen­tés közben lefröcsköltem... de arra nem gondoltam, hogy ki­csúfoljam. Hogyan is merném? Ha én kinevetném, akkor... szóval... a személyi tisztelet nem lenne ... — Takarodjék innen! — or­dította egész testében elkékül- ve, és remegve a tábornok. — Hogyan...? — kérdezte suttogva Cservjakov, elhűlve a rémülettől. — Takarodjék! ismételte meg a tábornok, és dobbantott. C servjakov bensejében va­lami megszakadt. Sem­mit nem látott, semmit nem hallott, az ajtóig hátrált, kitá- molygott az utcára, és e'ind ült. Ment, gépiesen, hazáig, le sem vette új egyenruháját, lefe­küdt a díványra, és — meg­halt ... A. P. Csehov elbeszélése. Orosz* bál fordította: Antalfy István.

Next

/
Thumbnails
Contents