Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-06 / 287. szám
S. oldai 1360. december 6, kedd Megkezdték a szerfás épületelemek „gyártását" az erdészetekben ! — A tervezettnél két hónappal előbb befejezik a munkát — A Kiskunsági Állami Erdő- gazdaság 12 erdészetében az október végével lezárult gazdasági évben a tervezettnél harmincöttel több, összesen 161 szeríás épület faanyagát készítették el a termelőszövetkezetek számára. Minthogy megyénkben nem mindre tartottak igényt, 16 épület elemeit más három megye közös gazdaságainak szállították. A jövő esztendőre azonban 3650 köbméter fa feldolgozásával csupán a Bács-Kiskun megyei tsz-eknek 217 szerfás épületet „gyártanak”. Ezek között 95, egyenként húsz anyakoca befogadására alkalmas fiaztató, 30—30, egyenként 250, illetve 120 férőhelyes 6er- tésszállás és hizlaló szerepel. Elkészítenek továbbá 15 háromszáz férőhelyes juhhodályt, 52—52 növendékmarha részére 21 istállót, 10, egyenként háromezer férőhelyes csibenevelőt és 16 ötvagonos górét. Az erdészetek feldogozó telepein már hozzáfogtak a munkához, amelyre alaposan felkészültek. A többi között valamennyi műszaki dolgozó vizsgát tett a munkavédelem és a baleset-elháritás szabályainak' ismeretéből, s az erdőgazdasági gépesítés tudnivalóiból. Ami a fa kitermeléséhez és feldolgozásához szükséges gépekkel való ellátottságot illeti, a szovjet gyártmányú Druzsba kézi motorfűrészből a tavalyi ötön kívül újabb 15-öt kaptak az erdészetek. Már december végéig ! 24 szerfás épület faanyagá- ! nak a feldolgozásával el- j. készülnek, s az összes munkát a tervezettnél előreláthatólag két hónappal előbb, március 1-ig befejezik. Á legtöbb, 39 épület elemeit a bugaci erdészetben készítik, s a többiben általában 15—20, a kelebiai erdészetben 31 szeríás épület anyagát „gyártják”. A minél gyorsabb szállítás végett a munka elosztása úgy történt, hogy az erdészetek lehetőleg a körzetükben működő termelőszövetkezetek számára dolgoznak. így nagyrészt lehetővé válik, hogy az utóbbiak a saját járműveikkel szállíthatják el az anyagot. Ahol ennek mégsem lenne meg a lehetősége, ott költségmegtérítés ellenében az erdészet végzi a szállítást. Tekintve, hogy a szerfás épületek felállításának a lebonyolítása eléggé tekervényes adminisztrációs munkával jár ía bank fedezetigazolása, a Tsz Beruházási Iroda engedélye, a MEZÖSZÖV közreműködése szükséges hozzá), ügyelni kell arra, hogy az idén előfordult hibák ne ismétlődjenek meg. Nem beszélve a kátrány, s a vasalkatrészek szállítása körüli bonyodalmakról, megtörtént például az is, hogy a mélykúti Alkotmány Tsz már májusban megkapta az egyik somogyi erdészetből a szerfás sertéshizlalója faanyagát, az épület felállítására azonban még októberben sem adta meg neki az engedélyt a Beruházási Iroda, azzal az indoklással, hogy azt csak a majorterv ismeretében teheti meg. Mindent összegezve: a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság erdészetein nem múlik, hogy megyénk termelőszövetkezetei jövőre időben hozzájussanak szerfás épületeik elemeihez, az állattenyésztés fejlesztése érdekében azonban a többi érdekelt szervnek is jobban kell megszerveznie az ezzel kapcsolatos munkáját ' T. I. A tsz-ellenorzö bizottságok a közösségi tulajdon védelmezői Szorgos tsz-asszonyok AMIKOR a tsz-gazdaságok munkájáról és irányításáról érdeklődünk, sok mindenről szívesen beszélnek a vezetők, de legritkábban az ellenőrző bizottság tevékenységéről szólnak. Annál többet beszélnek a tsz tagjai az ellenőrző bizottságról, hiszen ők tényleg a magukénak érzik. Az ő képviseletükben vesz részt a bizottság minden munka ellenőrzésében a működési szabályzat alapján, amely így határozza meg tennivalóját: „Az ellenőrző bizottság feladata, hogy ellenőrizze a szövetkezeti közös vagyon kezelését, megőrzését és gyarapítását, a közös gazdálkodást, a tagokkal való elszámolást, továbbá a közgyűlés határozatainak végrehajtását és a jogszabályok, valamint a jelen alapszabály rendelkezéseinek megtartását.” Mindez a 3—5 tagú ellenőrző bizottságtól — mert járásunk termelőszövetkezeteinek többségében 3—5 tagú ellenőrző bizottság van — nagyon szorgalmas, körültekintő munkát követel meg. AZ ELLENŐRZŐ bizottságok többségében megvan a törekvés a jó munkára, de ez egymagában nem elegendő. Sajnos szép számmal vannak tsz-vezetők, akik nem akarják tudomásul vermi, hogy az ellenőrző bizottság a tagság, a közgyűlés ellenőrző szerve és kizárólag annak a megbízásával végzi munkáját és csak annak tartozik beszámolni. KI HINNÉ el, hogy valamennyi tsz-vezetőnk csalhatatlan ember és hogy munkájuk soha nem hibátlan? És olyankor, amikor hibát követnek el, a tagság szavát és hangját közvetíti az ellenőrző bizottság. A nyár derekán történt, hogy a felsőereki Rákóczi Tsz-ben — ahol különben a vezetők jól értik munkájukat és hivatásukat — nézeteltérés támadt a munka ellenőrzése során a tsz- elnök, főkönyvelő és az ellenőrző bizottság között. Ez a nézeteltérés odáig vezetett, hogy az ellenőrző bizottság lemondott megbízatásáról. Mint később kiderült, sok mindenben igazuk volt a bizottság tagjainak. Ne az ellentmondásokat keressük a tsz-vezetők és,az ellenőrző bizottság kapcsolatában, hanem a munka összehangolásának a módját kell megtalálni. Mándity József, a Hazafias Népfront Kalocsai Járási Bizottságának titkára A drágszéli Űj Barázda Tsz-ben rendszeresen több mint 10« asszony és leány — tsz-tagok és családtagok vegyesen — vesz részt a közös munkában. Némelyikük munkaegysége már a 200-at is meghaladta. Képünkön: fokhagymát készítenek elő a kiültetéshez, mivel öt hold fokhagyma termesztésére szerződött a szövetkezet. (Pásztor Zoltán felvétele.) „Kékvérűek" vadászhistóriái t/adászok közt járva jőleső ” érzéssel tapasztalja az ember, hogy ma már dolgozó népünk fiai űzik ezt a nemes sportot. Azok, akik azelőtt legfeljebb mint hajtők vehettek részt a vadászatokon, egyre kulturáltabb vadászokká válnak, azaz nemcsak lövik a vadat, hanem gondoskodnak a védelméről, a tenyésztéséről is. Nem úgy, mint a múlt uralkodó osztályának Nimród férfiújai, akiknek idejében a vadászkodás nehezebbik része az erdészekre, az alkalmazottként tartott hivatásos vadászokra hárult, — míg ők csak pusztították a vadat. Szerencsére egyikük-másikuk nem sok eredménnyel. Hogy miért nem, erről szól az alábbi két, megtörtént eset, amelyek egyszersmind fényt vetnek arra is: hogyan vadászik — kéhlek- alássan — az ember akkor, ha A kiskőrösi asszonyoké a pálma A kiskőrösi járás termelő- szövetkezeteiben folyó baromfitenyésztési versenyben a kiskőrösi József Attila Tsz érte el a legjobb eredményt. A szövetkezet 100 hold szántóról 369 kilogramm baromfihúst értékesített és 400 darabos törzsállományt hagyott meg továbbtenyésztésre. A szövetkezet nőbizottsága — hiszen a sikeres baromfitartás az asszonyok érdeme — 1000 forint pénzjutalomban részesült. A második, 500 forintos díjat a tázlári Vörös Csepel Tsz nyerte. ŐSZINTE LÉGKÖR zők vannak, érdemes felvenni, mert intenzívebbé lehet tenni a gazdálkodást, növelni lehet a kertészet területét, több munkaigényes növény termesztésére van lehetőség, ami ismét csak hatványozottan növeli a termelőszövetkezet jövedelmét. Ez pedig minden tagnak érdeke. Nagy vita alakult ki a háztáji gazdaságokkal kapcsolatban, a vezetőségnek — helyesen — az az álláspontja, hogy azoknak az asszonyoknak, akiknek a férje az iparban, vagy másutt dolgozik, kevesebb háztájit adjanak, mint az olyan családnak, ahol a férj, az asszony és estleg egykét családtag is részt vesz a közös gazdálkodásban. Szorgalmas, okos, értelmes tagjai vannak a Tiszagyön- gye Termelőszövetkezetnek, mint azt ez a közgyűlés is bizonyítja. A vezetőség igyekszik a tőle telhetőén jól igazgatni a közösséget. Akadnak még hibák, bajok, de ezek leküzdhetők. Már az első év bizonyítja, hogy rendkívül fejlődőképes ez a termelőszövetkezet és a következő közgyűlések bizonyára újabb sikerekről adnak majd számot. Erre biztosíték az az őszinte légkör, az a segíteni- akarás, amely ezt a közgyűlést is jellemezte. K. S. Kint szakad az eső, hideg szél fúj, de bent a kultúrteremben jó a hangulat a Ti- szagyöngye Termelőszövetkezet tagjai között. A helyiség zsúfolásig megtelt, akinek nem jutott a pádon hely, az a sorok mögött szorong. Érdeklődve hallgatják az elnök. Mészáros Béla közgyűlési beszámolóját Alig egy éve alakult a Tisza- gyöngye sok remény és kétkedés közepette, bár még nem zárult le az esztendő, de az eddigi eredmények bizonyítják, hogy a tagság derekas munkát végez. Az emberek különböznek egymástól külsőleg, természetben, de a közös munka összehozta, összekovácsolta őket. A beszámoló számos eredményről értesíti a tagokat. A zöldborsóból a tervezett 112 ezer forint helyett 191 ezer, a zöldbabból 69 ezer forint helyett 154 ezer, zöldpaprikából az előirányzott 47 ezer helyett 82 ezer forint bevételre tettek szert. A kedvezőtlen időjárás okozta nehézségeket azonban nem tudták teljességgel leküzdeni és bizony görögdinnyéből, paprikából, fejeskáposztából, kelkáposztából nem lett meg a tervezett jövedelem. Téli almából is kevesebb termett, mint amennyire számítottak, nyári gyümölcsből viszont a tervben szereplő 191 ezer forint helyett 478 ezer forint bevételre tettek szert. Árutermelési tervüket máris 130 százalékra teljesítették. Jelenleg 250 ezer forint értékű műtrágyát vásárolnak. Ebből is látszik, hogy a kertészet, valamint a szőlő és a gyümölcsös adja a legtöbb jövedelmet a tiszakécskei Ti- szagyöngye Termelőszövetkezetnek. A beszámoló után rövid csend, majd Sikala János, a termelőszövetkezet üzemi párt- szervezetének titkára szólal fel: — Kedves tagtársaim, mindenki mondja el véleményét bátran a beszámolóról, tegye meg javaslatát, Lehet, hogy van egy-két dolog, amit rosszul csinált a vezetőség, hiszen tapasztalatlanok vagyunk még. Egy fiatal parasztember áll fel: — A juhhodály építését sürgősen be kellene fejezni, elnök elvtárs. Itt az esős idő és nem tudjuk hova tenni a jószágokat. Az elnök feljegyzi az észrevételt. Nagy ez a termelőszövetkezet, majdnem 2000 hold- nyi területen fekszik, bizony nem lehet ott mindenütt a vezetőség. Mások a takarmányszín építését sürgetik, az egyik felszólaló egy dűlőút megjavítását javasolja. Egy asszony a baromfitenyésztés fellendítéséről beszél, szerinte helyes volna a nagyüzemi iibatenyésztést megvalósítani. Szó van arról, hogy a termelőszövetkezet foglalkozzon nádpalló készítésévé] Ezekből a felszólalásokból látszik a törekvés arra, hogy gyarapodjon a közös vagyon, javuljon a gazdálkodás. Érthető az igyekezet, hiszen ez az egész tagságot érinti. Megegyeznek abban, hogy addig nem adják ki a természetbeni járandóságokat szalmából, kukoricából stb., míg nem fejeződik be a szőlőtakarás. Czagány József arról beszél, hogy a vezetőség egy-két tagja néha ideges, nem megfelelő hangon beszél egyes tagokkal, különösen a nőkkel. Hangzik el olyan állásfoglalás is, hogy ne vegyenek fel több tagot. Ezzel nem lehet egyetérteni. Igaz, hogy a szövetkezetnek jelenleg 577 tagja van, de ha becsületes, dolgos jelentketörténetesen kék vér csergede- zik az ereiben. IS ét úr mindenképpen vad- *' disznót akart lőni. Teljes fegyverzetben felkeresték egyikük erdejének vadászházát, s itt töviről-hegyire elmagyaráztatták az erdésszel: hogysmint kell elejteni az agyaras vadat. — Az egyik tisztáson pontosan hajnali fél négykor vonulnak át a disznók — mondotta az erdész. — Ott kitűnő célpontot nyújtanak. Másnap már éjfél után kettőkor a kijelölt, ( jól védett helyen szorongott a két uraság. Persze, közelükben tartózkodott az erdész is, netán ha baJclövést követnének el, hát puskájával korrigálhassa a hibát. A jelzett időpont táján esör- tetést hall az erdész a tisztás körül, majd lát három vaddisznót is. Hiába várja azonban, hogy néhány méterrel odább eldördüljenek a puskák, azok bizony némán maradtak. — Méltóságos uraim, hát miért nem lőttek? — kérdezte a lesben állá hatalmasságokból, miután már bottal üthették a vaddisznók nyomát. — Kéhlek, János — felelte egyikük —, még csak öt pere múlva lesz fél négy, t te azt mondtad, hogy pontosan fél négykor jönnek a disznók. • E gy másik erdészetben az államtitkár úr óhajtott volna szarvast lőni. Az erdészek tudták róla, hogy rendkívül sután kezeli a fegyvert, de mert valamilyen engedményt akartak tőle kicsikarni, a kedvében járandó, elhatározták: élve elfognak, s két fa közé kikötnek számára a tisztásra egy szarvastehenet. Ügy is tettek. A szarvas mégis megmenekült, mert az államtitkár ellőtte — a kötelet. (tarján) Üzemi újság a Garai Állami Gazdaságban Bács megye legnagyobb állami gazdaságában Garán, üzemi újság tájékoztatja a dolgozókat a gazdaság eredményeiről, a munkaversenyről és a gazdaság dolgozóira vonatkozó rendeletekről. A havonta megjelenő „Üzemi Híradó” című lapot félezer példányban készítik. Az újság nagyban előreviszi a gazdaság munkáját azáltal, hogy hasábjain a dolgozók is megírják véleményüket, ! javaslataikat.
