Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-24 / 303. szám
1960 december 24, szombat 5. oldal Az új pgreszii élet aranytartaléka a kecskeméti Vörös Csillag Tsx-ben A Kecskeméttől mintegy tíz kilométerre, a borbási határrészen működő Vörös Csillag Termelőszövetkezet nem ismeretlen már olvasóink, s főként a közös gazdaságok tagjai előtt. Az év elején három és fél ezer hold területűre megnövekedett tsz néhány éve különösképpen azáltal lett közismert, hogy a megyében elsőnek alkalmazta az eredményességi munkaegységet. S tegyük hozzá sikerrel. A tsz nagyrészt ennek köszönhető terméseredményeiről, valamint a nagyüzemi gazdálkodás módszereinek bátor alkalmazásáról (a csőkutas öntözésről, az uborkának másodnövényként való termesztéséről, az állattenyésztés korszerűségéről, a savanyú homokos területeken történő talajjavításról, az őszi vetések repülőgépről való fejtrágyázásáról stb) szintén többé-kevésbé tájékoztattuk már olvasóinkat. Ezúttal nem másról számolunk be, mint arról: hogyan dolgozik, művelődik, szórakozik, él a tsz ifjúsága? Itt, ahol nem is olyan régen az egyénileg gazdálkodó családok gyermekeinek nem kis része — tudva az országban egyebütt történt hatalmas változá- I sokról — elkívánkozott e pers- j pektívanélkülinek hitt tanya-j világból, a másik része pedig beletörődve a változhatatlannak gondolt sorsába, közömbösen tekintett jövője elé, vagy irigy- : séggel szemlélte az év elejéig! ezer holdon gazdálkodó tsz ifjúságának egyre gazdagabban, színesebben kibontakozó életét. A tartalmas ifjúsági élet két feltétele Ahhoz, hogy a fiatalok jól érezzék magukat a termelő- szövetkezetben, két feltételre volt és van szükség. Az egyik: munkájuk által megfelelő jövedelemre tehessenek szert; másrészt: biztosítva legyenek számukra mindazok a lehetőségek, amelyek elősegítik, hogy egészséges romantikával telítődjék életük. Anti az előbbit illeti: a tsz idősebb tagjaihoz hasonlóan jól kereshetnek, hiszen a Vörös Csillagban évek óta előre meghatározottan 30 forint készpénzt osztanak munkaegységenként, s az összegnek több mint a felét előlegként minden hónapban pontosan kifizetik. Az ifjúság nevelésével kapcsolatban sokat hangoztatott forradalmi romantika megteremtéséhez pedig a termelőszövetkezet vezetősége, és párt-, valamint KlSZ-szerve- zete bölcs hozzáértést tanúsítva a körülna&iyekhez képest minden lehetőséget megadott, s állandóan fokozódó mértékben megad most és a jövőben is. E lehetőségek közvetlenül vagy közvetve a termelő munkával kapcsolatosak. S ezekkel élve tartalmassá, vidámmá vált a munka, a fiatalok örömüket lelik benne. Ahol keresik, meg is találják a megfelelő ifjúsági vehetőt Mint mindenütt, itt is a KISZ az ifjúság szervezője, közvetlen irányítója. A szervezeti élet kibontakozása azonban nem ment végbe zökkenők, nehézségek nélkül. A tsz három és félszeresére történt fejlődésével nehezebbé vált a fiatalok összefogása, s ráadásul hónapokon át nem találtak megfelelő vezetőt a KISZ-szervezet élére. A Hódmezővásárhelyen kéthónapos KISZ-iskolát végzett, s nagyon lelkes Tihanics Júlia képtelen volt a titkári teendőket ellátni, ami érthető is, hiszen mindössze tizenhat esztendős, nem rendelkezhet kellő tapasztalattal ilyen felelősségteljes funkció betöltésére. Utána Kiss Ervin traktorost választották meg a fiatalok vezetőjükül, öt viszont a termelőmunkája akadályozta abban, hogy elvégezze a KISZ-titkári feladatokat. Megtörtént, hogy a taggyűlésen sem vehetett részt, mert a határban nem tűrt halasztást a szántás. Végül is a tsz-ben már esztendeje dolgozó fiatal Bereczky Sándor okleveles mezőgazdasági mérnököt, az öntözés agro- nómusát választották meg augusztus 12-én KlSZ-titkár- nak. A fiatalember rátermettsége, munkaköre alkalmassá teszi a harmincnyolc kiszes (22 leány és 16 fiú) vezetésére. (Folytatása következik.) Tarján István Bereczky Sándor mim KISZ,-titkár, s mint agronómus át »eligazítást« tart a csibenevelő KISZ-es lányoknak. >000000000000000000 Á kezdési idő ísí 2^ JPJL »!£ JEPÍ Ä közösség ereje Egyik falunk tekintélyes középparasztja — már a belépési nyilatkozat aláírása után — töprengve azt mondta: — Csak azért félek a közös munkától, mert nem egyforma emberek kerülnek a szövetkezetbe. A becsületes gazdák ott is tudni fogják, hogy munka nélkül nem hullik ölünkbe semmi és dolgozni fognak —, de vannak olyanok, akikről tudjuk, hogy szívesen elmennének a munka temetésére. Is- merjük őket: nekik van a legsoványabb lovuk, a legrongyo- sabb gyerekük, s a kocsmák küszöbét is ők koptatják legtöbbet. Eddig legfeljebb a falu közvéleménye szólta meg őket —, de a szövetkezetben az ő lustaságuk miatt mindannyian károsodunk. Hogyan szoríthatók majd az ilyenek tisztességes munkára? A szövetkezeti tagok kötelességeit — a jogokkal egyetemben — az alapszabály világosan előírja. Minden tag köteles az alapszabály rendelkezéseit betartani, a közgyűlés határozatait teljesíteni, a szövetkezet közös munkájában a lehetőségekhez képest családtagjaival együtt résztvenni, s évente a férfiaknak legalább 120, a nőknek pedig legalább 80 munkaegységet teljesíteni. A tag kötelessége a szövetkezetben kialakított munkarend betartása, a brigádban, a munkacsapatban rábízott feladatok időben és gondosan való elvégzése. Kötelessége őrködni a közös vagyon felett, közreműködni annak gyarapításában, károkozás esetén pedig megtéríteni a szövetkezetnek okozott kárt. A termelőszövetkezeti tag végzett munkája alapján részesedik a közös jövedelemből; munka nélkül nem juthat részesedéshez. Ezért a hanyagoknak is elemi érdekük, hogy dolgozzanak, mert másként felkopik az álluk. A szövetkezeti közösségnek azonban egyéb, törvényben biztosított eszközei is vannak a rendszabályozásra. Azt a tagot, aki az alapszabályt, vagy a munkarendet megsérti, a szövetkezet vezetősége, súlyosabb esetben a közgyűlés vonja felelősségre. A mulasztást elkövető taggal szemben elsősorban nevelő jellegű társadalmi rendszabályt, súlyosabb esetben pedig fegyelmi felelősségrevonást alkalmaznak. A tagok összességét képviselő közgyűlés a szövetkezet legfőbb szerve; a közgyűlésnek nemcsak a tagok tartoznak felelősséggel, hanem az elnök és a vezetőség is. A term el ő- § szövetkezet vezetőségét, az ellenőrző bizottság tagjait is a 1 közgyűlés választja meg. A közgyűlés hatáskörébe tartozik ' a gazdasági tervek jóváhagyása, a különféle szerződések ! megkötése, a bevételi és kiadási költségvetés, a hitelfelvétel 3 stb. Minden erővel arra kell törekedni, hogy a közgyűlés ha- § tározatai helyesek legyenek, mert a szövetkezet munkáján nak sikere nagy mértékben függ attól, hogy a közgyűlés milyen határozatokat hoz. Az elmondottakból világos, hogy a szövetkezet tagságának túlnyomó részét képviselő becsületes, szorgalmas emberek elegendő erkölcsi erővel és az alapszabályban biztosított jogokkal is rendelkeznek ahhoz, hogy munkára, rendes életre késztessék a helyenként itt-ott közéjük kerüli hanyagabbakat is. ooooooocooocxxiooooasooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooDaooo' Azt hiszem Kecskeméten sokan tanúsíthatják, hogy a plakátokon feltüntetett kezdési időt nem szabad komolyan venni. Erről újólag hétfő este győződhetett meg velem együtt néhány száz színházlátogató. Mint ismeretes, hétfő este mutatták be Kecskeméten Haydn: Évszakok című oratóriumát. A Petőfi Népe az előadás kezdési időpontját az ősszel összeállított programról vette, amely szerint 8 órakor kezdődik az előadás. Egy hete viszont megjelent az utcán az a bizonyos plakát, amely azt hirdette, hogy a koncert fél nyolckor veszi kezdetét. Mint érdekelt, felhívtam a színházat, s megkérdeztem, melyik kezdési időnek higyjek? A válasz határozott volt: Az előadás fél nyolckor kezdődik. Hittem neki. Néhány perccel fél nyolc előtt érkeztem a színházhoz, ahol már vagy százan toporogtak a hűvös decemberi estén, várva a kapuk nyitását. Jó negyedóra múlva be is jutottunk, majd újabb félóra telt el, amíg a vasfüggönyt felhúzták, jelezve azt, hogy lassan megkezdődik az előadás. Az előadás szívet, lelket gyönyörködtető volt. S feledtette a kezdeti bosszúságot. E néhány sort mégis megírtam, mert a kecskeméti rendezvények kezdési időpontjai körül általában nincs rend. Nem elég körültekintőek a rendező szervek ezen a téren. Milyen jó lenne, ha újra bízhatnánk a falragaszon feltüntetett kezdési időben. Ha az ember azt olvassa valahol, hogy j az előadás fél nyolckor kezdődik, akkor az valóban abban az időben kezdődik meg. Megérjük ezt? Mezed István A közös gazdaság egyik jöredelemforrása •ra. tiszakécskei Béke Tsz-ben dolgozta Tyuboda János jejő. A szövetkezetnek 30 fejőstehene van jelenleg és az istállőátlag községi viszonylatban a legjobbak közé tartozik. Száz növendékmarhát is nevelnek s az eddig értékesített sertésekért már közel 150 ezer forintot kaptak. (Tóth Sándor felvétele) >ooooooooo-oo-o<x>oooo< cA tz&ajel ntezfiaazdatághál Főzelékgyár A Leningrádi Agrdfizikai Intézet tervei alapján kísérleteket folytatnak főzelékfélék és bogyós növények mesterséges termesztésével. E növényeket föld és napfény nélkül, többemeletes melegágyakban nevelik. A napot elektromos úton helyettesítik. A kísérletek első eredményeképpen megállapították, hogy pl. a paradicsom 60 nappal a csírázás után érik be és cukor-, sőt vitamintartalma is magasabb a szokásos módon termelt paradicsoménál. Egy négyzetméteren 15—20 kilogramm paradicsom termett ilyen módon. A »főzelékgyárakat« az olcsó villanyáram miatt vízierőművek mellett akarják létesíteni. * Uj cukorrépakombájn Ukrajnai mérnökök olyan kombájnt szerkesztettek, amely teljesen gépesíti a cukorrépa! betakarítását A gép egyidejűleg három sorban levágja a répa szárát, kiemeli a gyökereket és megtisztítja a földtől, majd a mellette haladó teherautóra rakja a termést. Az új kombájn a réginél sokkal gazdaságosabb és 15—20 százalékkal könnyebb. Óránként 8 kilométer sebességgel halad a répaföldön. Jövőre a Dnyepropetrovszki Mezőgazdasági Gépgyár megkezdi az új gépek sorozatgyártását Lakodalom kétszáz vendéggel PÁRJÁT nem lehetett találni ennek a lagzinak, az idősebb emberek is csak ámultak, amikor meglátták a tsz-esküvőt. Mert tsz- esküvő volt Gorjanácz Matyié és Vöő Erzsébeté, méghozzá olyan, hogy erről regényt lehetne írni. A fiú, Mátyás most szerelt le a katonaságtól és mindketten a hercegszántói Felszabadulás Termelőszövetkezetben dolgoznak. Villámként futott szét a hír az alig négyezer lakosú községben: Erzsi és Matyi szombaton tartja esküvőjét ... De milyen esküvő lehet, amelyre hétszáz vendéget hívnak?! — Jól megy nekik, tsz-tagok. Tehetik — mondogatták az esküvő előtti napokon. AKI csak tehette ezen a héten többször is megfordult a kul- túrház környékén. Itt készültek ugyanis az esküvőre. A két öröm apa — á fiú apja tanácselnök — még éjjel is azon gondolkozott, elég lesz-e az ennivaló? KILENC bográcsban főtt a leves, háromban ínycsiklandozó illatot árasztott a sertéspörkölt, másik három bográcsban pedig sertéssült várt a vendégekre. MEGMOZDULT az egész falu az esküvő napján. Amikor a 700 vendég elindult a kul- túrház felé, nem látszott a vége a menetnek. Még a legvallásosabb asszonyok sem emlékeznek arra, hogy valaha is láttak volna községükben ilyen „körmenetet”... A községi tanács hangszóróját is igénybe vették, ezen köszöntötték az ifjú házasokat. Ott voltak az esküvőn munkatársaik, öt tsz-elnök és az egész tagság, eljöttek még a járástól is boldogságot kívánni a két tsz-fia- talnak. Két napig tartott a vigalom, ötven felszolgáló tálalta az ételeket, s a jóllakott vendégek 600 liter bort csúsztattak le torkukon. A fiatalasszonyt is alaposan megtáncoltatták, de megérte: 15 ezer forintot »keresett” a menyasszonytáncon ... NAGYON boldogok az új házasok. Megtalálták számításukat a termelőszövetkezetben. A lakodalmukat pedig Hercegszántón még tíz év múlva is biztosan emlegetni fogják. (márkás)
