Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-23 / 302. szám

1980. december 83, péntek 8. oldal Az olcsó borjútól a „márkás“ hízómarháig #- * (Uf általtinyíiztíd módizerek a 'Báei almád cAUami Qazdaiág.ban A gazdálkodás megindítása A Bácsalmási Mami Gazdaság állattenyésztésében az idén sóik új dolog született — mint erről Kazinczi Mihály igazgató tájékoztat. A szarvas­marhatenyésztésben áttéritek a szabadtartásos módszerre. Első­nek a barjúnevelöt építették át. Jelenleg hait istállóban folyik a nevelés és egy dolgozó 70 borjút lát el egymaga. Az ered­mény máris beszédes számok­ban tükröződik. A napi súly­gyarapodás a korábbi 70 de­káról 90 dekára emelkedett s a tervezettel szemben minden ki­ló ránevelt súly 5,50 forinttal olcsóbb. Négy ember helyett ma egyet­len dolgozó elégséges 100 nö­vendékmarhához az idén meg­épített, mindössze 60 ezer fo­rintba került, szalmatetős istál­lóban, ahol íüggőcsille szállítja a takarmányt az istálló közvet­len közelében elhelyezett siló- gödörből s az itatást is vízveze­ték segítségével oldják meg. összesen 300 növendékmarhát tartanak ilyen módon s az egy kiló súlyra fordított 11 hónap átlagában az előirányzott 21,70 forinttal szemben 15,70 forintra csökkent. Jövőre a szállastakar- mányt és az alomszalmárt is az istállók mellett kazlazzák fel s így a takarmány«» foga­tok költségeit is megtakaríthat­ják. A szarvasmarha-hizlalást Illetően a Bácsalmási Ál­lami Gazdaság jószágai már «•márkás-« áruvá léptek elő kül­kereskedelmi vonalon. A kiváló minőség mellett elérték, hogy egy kiló marhahúst a tervezett­nél egy forinttal olcsóbban ál­lítanak elő. Csupán a vízveze­ték beszerelésére azt jelenő, hogy a vízhordó fogatok kikap­csolásával közel napi 400 forint költséget takarítanak meg. Január elején a sertéstelepen is megváltoznak a körülmények, önetetőket szereztek be, trágya- íeürakákat szerkesztettek s 600 sertés gondozását csupán egyet­len ember látja majd éL Be­vezették a vizeit a tyuktelepre h. shot ugyancsak az önetetők A földművelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttes utasítása szerint zárszámadást kell készítenie minden termelő- szövetkezetnek, amely a közös gazdálkodást 1960. szeptember 1-e előtt kezdte meg. A sárszámadás készítését 1961. január 25-ig be kell fejezni » a felülvizsgált zár­számadásokat a tsz-ek köz­gyűlései február 20-lg hagy­ják jóvá. Ä zárszámadás valódiságának biztosítása érdekében a tsz kö­zös tulajdonában vagy haszná­latában levő eszközöket év vé­gén leltározni kelL A leltárba as eszközök között a tsz-nek bármely címen használatában levő álló- és forgóeszközöket, a kötelezettségek között pedig az Állammal, bankkal, gazdaságok­kal, Intézményekkel, tagokkal szemben fennálló összes tarto­zásait részletesen fel kell tün­tetni. A tsz-nek a zárszámadás so­rán mindenekelőtt az állam Iránti s egyéb kötelezettségek teljesítésének fedezetét kell biz­tosítania. Az ezután felhasz­nálható Jövedelemből elsősor­ban a közös vagyon növelésé­ről, a termelés biztosítását szol­gáló alapok ellátásáról és a szükséges egyéb tartalékolások­ról kell gondoskodni. beállításával könnyítik meg a munkát annyira, hogy a jelen­legi 1000 darab helyett 3000 ba­romfi ellátásét oldja meg egy gondozó, aki 8—10 naponként feltölti az etetőket s a tiszta­ságra vigyáz. A gazdaság az idén ta­vasszal 60 ezer forintos költség­gel kacsatelepet létesített s a telep a nyár folyamán 240 ezer' forint tiszta jövedelmet — a be­ruházási költség négyszeresét — adott. Ezt jövőre kibővítik s to­vább korszerűsítik. Az ugyan­csak házilagosan épített fekvő- vőkéményes előnevelőben olcsó hulladékkal fűtenek a kiska­MAR két órája ülünk a szobá­ban, de a férj, Vincze Lajos, még nem jött. Felesége is vár­ja, hiszen egy órára ígérte, hogy hazajön. — Bizonyosan fontos elintéznivalója akadt a termelő- szövetkezetben. Mióta elnöke lett az Üj Életnek, gyakran éj­szaka is dolgozik™ » magya­rázza. VÉGRE megérkezik. Mesélni kezd arról, hogyan élnek. 1956- ban jöttek ide. A kerekdombi A termelőszövetkezet elnöke a get a A jövedelemnek az a része, amely az alapok és a tar­talékolások után fennma­rad, a tagság között része­sedésre és földjáradékra ki­osztható. Részesedésnek tekintendő min­den olyan — közös gazdálko­dásból származó — juttatás, amely munkája után bármely tagot megillet. Az utasítás részletesen közli a mérlegnek és a gazdasági be­számoló elkészítésének módo­zatait is. A gazdasági beszá­moló a zárszámadás egyik leg­fontosabb és egyben befejező része is. Az elnök köteles a zárszáma­dási munka menetéről a tagsá­got — készítés közben is — legalább egy ízben tájékoztatni. A beszámoló alapja a mérleg. A mérleget bizonylatokkal alátámasztott, ellenőrzött és szabályszerű leltárral egyez­tetett olyan könyvelési fel­jegyzések alapján kell ké­szíteni, amely az év min­den gazdasági eseményét tartalmazza. A zárszámadás megerősíté­sét a járási mezőgazdasági osztály által e célra alakított bizottság végzi. csálkra, amelyek 2—3 hetes kor­ban kerülnek a telepre. A prak­tikus, olcsó módszer tökéletes­ségéit igazolta az idei, igen ala­csony elhullás! százalék. Decem­ber végén megindul a gazdaság­ban a csibékeltetés s január kö­zepén a nevelés. A termelékenység eme­lése. az önköltség csökkentése, az olcsó tartás, egyszerű építke­zés és a gépesítés révén — ez az eredményes állattenyésztés »receptje« a Bácsalmási Állami Gazdaságban. Csupa olyan mód­szer, amelyet termélös zdvetkeze- teinic is megvalósíthatnak. G. K. iskola igazgatója lett, majd az év elején megválasztották ter­melőszövetkezeti elnöknek. Ez­előtt is sokat tett a kerek- dombiak érdekében, ő volt aki kiharcolta, hogy legyen Vasúti megálló. Azután azért küzdött, hogy villany legyen. Ez is sikerült... Nemsokára már az avatásról is beszámol­hatunk. Vincze Lajos szűksza­vúan beszél munkájáról, azt mondja, hogy amit elértek ed­tagokkaL dig, főleg a tagság érdeme. — EZERKÉTSZÁZ holdon gazdálkodunk, kétszázba rminc- kilenc taggal Az Idén sokat építkeztünk, saját erőből növen- dókmarha-istállót, 250 férőhe­lyes süldőszállást létesítettünk, magunk erejéből vettük az ar- tézikút meghosszabbító beren­dezését is, melyet a szarvas- marha istállóba vezettünk. Két- százharminc hízót adunk el az államnak az idén. Elmondja, hogy mezőgazdász­ra volna szüksége a közösség­nek. Ez nagyon fontos ahhoz, hogy tovább haladjon előre a gazdálkodás. Reméli, hogy ez sem lesz sokáig gond. (Tóth Sándor felvételei.) Mit olvassunk? — az iskola- igazgatóból lett termelőszövet­kezeti elnök és felesége ottho­nában. Mit kell tudni a zárszámadás készítéséről ? Tanár, aki termelőszövetkezeti elnök jövő évi beruházásokról beszól­A párt és a kormány helyes politikája megteremtette a ter­melőszövetkezeti mozgalom fej­lesztésének kedvező politikai és gazdasági előfeltételeit. Igen fontos, hogy a tsz-ek Az alakuló Ha a községben a politikai feltételek megértek a tsz meg­alakulására, kezdjük meg a tsz-ek szervezését. Ha a várható tagság 80 százaléka már be van szervezve, akkor tartsuk meg az alakuló közgyűlést. Ezt követőleg meg kell választani a termelőszövetkezet vezetősé­gét. A megválasztott vezetőség gondoskodjék egyben arról, hogy az új termelőszövetkezet­ben a közös munka már más­nap meginduljon. A parasztság már a tsz megalakítása előtt egy vagy több tsz alakítási szándéka szerint csoportosul. Ennek megfelelően történik a belépési nyilatkozatok aláírása is, mely szerint a község egész parasztsága vagy egy tsz-be lép be, vagy a meglevő tsz mel­lett újabb tsz-t alakít, illetve egyszerre több tsz-t létesít A belépési nyilatkozatok alap­ján már előzetesen számba le­het venni a belépő tagságot, s A vezetőségi Az alakuló ülés után mielőbb meg kell tartani az első vezető­ségi ülést is. Ennek főbb pont­jai a következők legyenek: a) a tagság számbavétele, b) a vezetőség munkaköreinek megoszlása, c) javaslat az agronómus és könyvelő személyére, d) a munkaszervezet kialakí­tása, e) a közös munkák megkez­dése, f) a mezei leltár felmérése és összeírása, g) a belépő tagok állatállo­mányának számbavétele és a szükséges takarmány össze vite­lének megszervezése. h) a belépő tagok felszerelé­sének számbavétele, i) a közös vezetéshez szüksé­ges vetőmag megállapítása és összevitelének megszervezése, J) a működési engedély iránti kérelem felterjesztése a megyei tanácshoz, k) kapcsolatok felvétele a már a meginduláskor olyan értékű útbaigazítást kapjanak a legfontosabb teendőikről, hogy a megindulás minél köny- nyebb és akadálymentesebb le­gyen. közgyűlés az általa bevitt földet és ter­melőeszközöket. Ezek ismerete a tsz további szervezése és az előzetes tervek elkészítése szem­pontjából igen jelentős, ezért a belépési nyilatkozatot nem­csak a családfőnek, hanem az összes, tagként belépni szándé­kozó családtagnak alá kell írni. Már az alakuló közgyűlés döntsön a mintaalapszabály ál­tal a közgyűlés hatáskörébe utalt kérdésekről, így többek között a bevitt vagyontárgyak­ról, a bevitt eszközök értéke után a fel nem osztható szövet­kezeti alap javára levonandó százalékról, illetve a holdan­ként! szövetkezeti alapra törté­nő befizetés összegéről, a föld­járadékösszegéről, a háztáji föl­dek nagyságáról és elhelyezé­séről, a földrendezés irányelvei­ről, a máj őrhelyek kijelöléséről, a munkaszervezet kialakításá­nak szempontjairól. ülés feladata Magyar Nemzeti Bankkal és a különböző vállalatokkal, l) építkezési és beruházási igények összeírása. Célszerű, ha már az alakuld közgyűlésen sor kerül az ag­ronómus és a könyvelő meg­választására Is, mert így ezek is jobban tájékozódnak a köz­ség és a tsz helyzetéről, és a jó tájékozódásuk alapján a tsz gazdálkodását kezdettől fogva kezükbe vehetik. Helyesen te­szik a tsz-ek, ha szakmai veze­tőiket mielőbb kiválasztják* ment így kellő időben, megfele­lő szakembereket tudnak ma­guknak biztosítani; nagyrészt sokszor ezeken múlik, hogy milyen mértékben kezdi meg a tsz a közös tevékenységet. Rendkívül fontos az, hogy a tsz havonta rendszeresen tart­son közgyűlést, kéthetenként pedig vezetőségi ülést Ez alap- feltétele a tagság összefogásá­nak és a közös tevékenység előmozdításának. Csak így tud a vezetőség a tervezésben is a tagsággal kapcsolatot tartani, és a tagság kívánságának meg­felelően működni. Egy népnevelő naplójából SZÁNKON is, mint járásunk és me­gyénk számos köz­ségében, a mezőgaz­daság szocialista át­szervezése folyik. Az egyénileg dolgozó parasztokkal beszél­getnek a népneve­lők, a parasztság többsége megérti az idők szavát, a nagy­üzemi gazdálkodás útját választja. Így történt ez Szánkon is idős Pál Ferenc­nél és családjánál. Beszélgettünk ve­lük és a rövid esz­mecsere után a Pál család hívott össze egy népes gyűlést a saját tanyáján, ahol a dolgozó parasztok a kérdések özönét tették fél. Este 6-kor kezdő­dött a rögtönzött gyűlés, köziben 7 órakor meghallgat­tuk a rádióközvetí­tést, amely az or­szággyűlésről adott éppen hangképüket. Mindez csak meg­erősítette a részve­vőket a mezőgazda­ság átszervezésének szükségszerűségéről. A RÁDlOHALL- GATÁS után első­nek a családfő, idős Pál Ferenc szólalt meg: «Én egyetér­tek a nagyüzemi gazdálkodással, de kérem, hogy pár nap múlva jöjjenek el ismét, mert tud­ják, nem magam döntök, hanem az egész család.« Amikor ismét meglátogattuk ókéit, azzal elemik, hogy mivel úgyis új életre lépnek, le­gyen az ő szövetke­zetük neve Üj Élet. Ezzel tehát idős Pál Ferenc, s felesége, ifjú Pál Ferenc és félesége, Pál József ugyancsak felesé­gedtől egy még na­gyobb család, a kö­zös gazdaság tagjai lettek. Amikor eljöttünk, az idős gazda utá­nunk szólt: »Holnap mondják be a hang­szóróba, hadd hall­ja az egész falu, hogy a Pál család belépett. TALÁN mondani sem kell, hogy szí­ves-örömest teljesí­tettük kívánságát. Dóczi Frigye» levelező

Next

/
Thumbnails
Contents