Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-22 / 301. szám

1960. december 22, csütörtök 5. oldal n gyorsan fejlődő társadalombiztosítás új feladatai megyénkben A társadalombiztosítás hely­zetét, fejlődését, a társadalom- biztosítási szolgáltatások alaku­lását vizsgálva megállapíthat­juk, hogy a felszabadulás után itt is óriási fejlődés és döntő változás következett be. Első állami feladat A felszabadulás előtt hazánk­ban 33 kapitalista biztosító in­tézet működött Céljuk volt: a legalacsonyabb anyagi és egész­ségügyi ellátás biztosítása. A szolgáltatások különböző volta, a munkásosztály egységének megbontását, szembeállítását szolgálta. A felszabadulás után lépésről lépésre megtörtént a rétegbiz­tosító intézetek fúziója, meg­szűnt a múlt öröksége: a biz­tosítottak nagy tömegére hát­rányos megkülönböztetés a tár­sadalombiztosítási szolgáltatá­sokban. öt évvel később a társadalom- biztosításban részesülők beteg- ellátása, a közegészségügyi fel­adatokkal együtt, az Egészség- ügyi Minisztérium szakirányí­tása mellett, a tanácsok hatás­körébe került. Ezzel látszólag a társadalombiztosítás ketté vált. Mert amíg a társadalom- biztosítási jogból eredő beteg- ellátás az egyéb társadalombiz­tosítási, egészségügyi feladatok­kal együtt a tanácshoz tarto­zik, addig a készpénz- a gyógy­szer-, a családipótlék-, a nyug­díjszolgáltatás az SZTK-nál maradt. Még ugyanebben az évben a párt javaslatára a kor­mány a szakszervezetekre bízta — mint első állami feladatot — a társadalombiztosítás irányítá­sát és ellenőrzését. Ti* év eredményei Az elmúlt egy évtized alatt a társadalombiztosítás olyan ha­talmasat fejlődött, hogy bár­milyen nemzetközi összehason­lítást is kiáll. A biztosítottak száma országosan megkétszere­ződött, megyénkben pedig 36 százalékról 75 százalékra emel­kedett. Nagyot fejlődtek a szol­gáltatások is. Új juttatások be­vezetésével, a régiek kibővíté­sével, felemelésével az igény- jogosult hozzátartozók körének kiterjesztésével javult az ellá­tás színvonala. Bevezették a 75 százalékos táppénzt, felemelték a családtagok kórházi ápolásá­nak idejét, tíz hétről tizenkét hétre növelték a szülési szabad­ságot, emelték az anyasági és temetkezési segély összegét, a tébécés betegek táppénz joga két évre emelkedett, a dolgozók a keresőképtelenség első há­rom napjára is kapnak táp­pénzt, az 1959-ben életbelépett nyugdíjtörvény megnyugtatóan rendezte a régi sérelmeket, s ennek alapján 22 millióval több nyugdíjat fizet ki államunk, mint azt megelőzően. Ma már az ipari biztosítottak 54 százaléka 102 üzemi kifizető, helyen, a munkabérrel együtt kapja a társadalombiztosítás Bzolgáltatásait. Gyorsabb, egy­szerűbb lett az ügyintézés, csök­kent a bürokrácia, az ügyvitel költsége. A szakszervezeti tár­sadalombiztosítás lehetőséget adott a társadalombiztosítás de­centralizálására, a szakszerve­zeti aktivisták bevonására. Az út, amelyet megtettünk, nem volt sima, hiba nélküli. 6ok probléma vár még meg­oldásra, sók feladatot kell az eddigieknél jobban és figyel­mesebben megoldani. Ezért ed­digi eredményeinket csak alap­nak tekintjük az eredménye­sebb előrejutás érdekében. Két, egymástól elválasztha­tatlan területen kell előrehalad­ni a VII. pártkongresszus ha­tározatának szellemében, vagyis tovább javítjuk a társadalom- biztosítási szolgáltatásokat, be­leértve az egészségügyi — or­vosi, kórházi — ellátást is. Egyszerűbbé tesszük az ügyintézést Az előbbiek megvalósítása megkívánja, hogy tovább egy­szerűsítsük ügyvitelünket. En­nek alapvető feltétele az, hogy felsőbb szervednlknél megállítsák a nagyüzemi jogszabály-gyár­tást, amelyek nehézkessé, kö­rülményessé, bonyolulttá teszik az ügyintézést. Például a ter­melőszövetkezeti nyugdíjaknál a módosítások módosításai any- nyira szétforgácsolják az eredeti rendeletet, hogy ember legyen a talpán, aki gyorsan kiigazo­dik benne. Szétforgácsoltság helyett egységes szerkezetet vá­runk. Ezenkívül el kellene dön­teni azt is, hogy ki legyen a gazdája a tsz-nyugdíjaknak: az SZTK vagy az ONYI (Országos Nyugdíj Intézet). Ettől függetlenül mi, a gyor­sabb ügyintézés céljából, foly­tatjuk a társadalombiztosítás decentralizálását. A nyugdíj- igények üzemi felvételednek szé­lesítésével az eddigi kéthónapos ellátatlansági időt — amíg a nyugdíjat megállapítjuk — har­minc nap alá tudjuk csökken­teni. Ezért a társadalombiztosí­tási aktívák sokaságát neveljük szakemberekké. Ez irányú mun­kánk hármas: társadalmi, vál­lalati és SZTK. Ezeken a tan­folyamokon ismertetjük meg a hallgatókkal a társadalombizto­sítás sokágú tennivalóit, a je­lentkező új feladatokat. Terveink között szerepel az is, hogy a kifizetőhelyeken be­vezetjük az üzemi ellenőrzést, mélyet a társadalombiztosítási ta­nácsok végeznek el, s ránk csu­pán az instruktori munka ma­rad. Mindezek együttvéve ve­zetnek majd a társadalombizto­sítási munka megjavításához, a társadalombiztosítás társadalmi bázisainak szélesítéséhez. Új szervezési formák Az előbbiekkel egy időben az eddiginél gyorsabb ütemben emeljük az egészségügyi ellátás színvonalát Az orvosi rendtar­tásban foglaltak betartásának szorgalmazásán túl bátrabban alkalmazzuk az új szervezeti formákat, hogy ezzel is teher­mentesítsük a kórházakat és a rendelőintézeteket. Ennek érdekében fejleszteni kell a körzeti betegápolói rend­szert a fekvő betegek látogatá­sára. A körzetek arányosításá­val úgy gondoljuk, hogy az öt­éves terv végére falun három­ezer, városban 2800 lakosra jut majd egy körzeti orvos. Ennek megfelelően alakulnak majd a körzeti orvosi állások és terü­letek. A gyermekgyógyítás hatékony­ságát segíti majd a gyermek- orvosi hálózat bővítése, vagyis három-négy felnőtt orvosi kör­zetnek lesz majd egy gyermek- orvosa. Az üzemegészségügy színvonalának növelése sürgeti az üzemorvosi órák számának emelését és fő foglalkozásként üzemorvosok beállítását a na­gyobb üzemekben. Ezzel egy időben a helyi adottságoknak megfelelően célszerű megszer­vezni a szakrendeléseket — fo­gászat, sebészet, bőrgyógyászat, nőgyógyászat Már most kell azon gondolkodni, hogy miként oldjuk meg táppénzes betegek üzemi felülvizsgálatát Az elmondottakból is látható, hogy milyen szerteágazó a tár­sadalombiztosítási munka. Ered­ményes csak akkor lehet, ha mind az állami, mind a szak- szervezeti szerveink segítenek. Tudjuk, hogy látják munkánk célját, s támogatnak bennünket abban, hogy megyénk dolgozói­nak társadalombiztosítási és egészségügyi feladatait az ed­diginél jobban oldjuk meg. Virányi Imre SZTK-ügyvezető Ha volna a verebekben tisztesség Egész nyáron kedvelt gyü­lekező helye volt a verébtár- sadalomnak az Alföldi Étte­rem kerthelyisége, amiből azt a következtetést lehet levon­ni, hogy a veréb muzikális madár. Eddig ez nem is baj. No, de a gyanútlan vendégek, akik a zengő csiripelésre érkeztek, igen megsínylették a zenét hallgató verebeket. Felhábo­rodásuk végül is cselekedetre késztette az étterem vezető­ségét. Fogadtak egy hajtőt, aki 3—4 napon át — fára föl, fáról le, — kereplővel, min­den erőt latbavetve elűzte onnan őket. A vendégek meg­nyugodtak. Áttették azonban a vere­bek székhelyüket a Kossuth szobor környékére, s most ott boldogtalanítják a járókelő­ket. Viszont beállott a tél... Az Alföldi Étterem kerthelyi­sége elnéptelenedett. Ha vol­na egy csepp tisztesség ezek­ben a verebekben, visszare­pülhetnének oda, vagy inkább a Műkertbe... (vj) MINDIG FRIS§ AZ Ä.K1J — Szívesen vásárolunk az Állami Gazdaságok Boltjában — mondják a bajaiak. Az üzlet vezetői valóban mindent elkövet­nek azért, hogy állandóan friss és változatos árukészlet várja a bajai vásárlókat. Az Állami Gazdaságok Boltja mindössze három éves, de ennyi idő alatt is nagyon megkedvelték a ba- jaiak. A hentesárut és a tejtermékeket állandóan Garáról kap­ják. Az üzlet népszerűségére jellemző, hogy múlt havi forgal­muk is meghaladta az 517 ezer forintot. Hillner Ferenc, a hen­tesrészleg vezetője elmondja, hogy hentesáruból is megközelíti forgalmuk a 250 ezer forintot. (Pásztor Zoltán felvétele.) Foltot ejtett becsületén Az ember életé­ben előfordul, hogy megtóved. Rernél- jüík, ez történt F. M.-el, a Bányászati Berendezések Gyára forgácsoló üzemé­ben dolgozó segéd­munkással ís, aki társadalmi tulajdon eliená vétség miatt állt a társadalmi bí­róság előtt. Miben vétkes F. M.? Nemrég máso­dik műszakban dol­gozott, s ez idő alatt módot talált arra, hogy egy hasáb fát kihajítson a keríté­sen. Elmondása sze­rint a fából odaha­za baltanyelet akart készíteni. Tettét a szolgálatát becsüle­tesen teljesítő őr észrevette, és jelen­tette a gyár veze­tőinek. A hasáb fa ára 4 forint 50 fil­lér, tehát nem nagy összeg, s egyáltalán nem lendít F. M. anyagi helyzetén. Az előbb említet­tek ismeretében a társadalmi bíróság, figyelembe véve F. M. négyévi becsüle­tes munkáját, csa­ládi körülményeit, az összeg csekély voltát, úgy határo­zott, hogy tettéért Írásbeli megrovás­ban részesíti és csökkenti nyereség- részesedését. Voltak, akik sú­lyosabb ítéletet ja­vasoltak, mert az utóbbi időben töb­ben megsértették a társadalmi tulaj­dont, ugyanakkor több lopás is előfor­dult A bíróság tagjai nem változtatták meg ítéletüket, ment úgy találták, hogy F. M. csak megté­vedt. Határozatuk, kai a gyár igazga­tója is egyetértett Titrcs&nyi Lajos üzemi tudósító Baromfi vásár Kiskunmajsán Nyolc új épületelemgyár az NDK-ban A Német Demokratikus Köz­társaságban idén nyolc új épü­letelemgyárat helyeztek üzembe. Ezek évente 3850 lakás előre­gyártóit elemeit szállítják le. 1960 végéig még két épületelemgyár építése fejeződik be. A hétéves terv keretében összesen 50 új nagy, épületelemeket gyártó üzem felállítása szerepel, ame­lyek meg fogják könnyíteni az építkezés ipari módszereire való áttérést. A Kiskunimajsal Földműves- ” szövetkezet központi fel­vásárló telepének pénztárosa — két türelmetlenül topogó termelő között — sebtében szá­molja össze: ezen a napon 100 dés nem volt a faluban a ba­romfitenyésztés iránt. Csirkéből a tervezett 128 mázsa helyett 163 mázsára szerződtünk, ka csából majdnem 3 ezer darabra, pulykából több mint 6 ezerre. A Kiskunmajsai Földművesszövetkezetnek ez az egyetlen fel­vásárló telepe hetipiaci napon több száz baromfit — pulykát, csirkét, hízott libát — vesz át, amit az évről évre nagyobb számban szerződő tenyésztők szállítanak. libát, 120 pulykát és több száz csirkét vettek át. Szép ered­mény, ha figyelembe vesszük, hogy ezen a telepen kívül még három helyen folyik felvásárlás s a toronyóra mutatója afig haladta meg a tízes számot. De lovaskocsin, talicskán, kerékpá­ron még mindig egyre hozzák a gágogó, káricsáló szárnyaso­kat, törekkel bélelt kosarakban a sok tojást. A földművesszövetkezeti iro­dában Sípos igazgatósági elnök számokkal támasztja alá a fel­vásárlóhelyen szerzett jó ta­pasztalatokat. — Soha ilyen nagy érdeklő­lábából — a Kiskunmajsai Föld­művé sszövetkezet fennállása óta először — 17 000 db-ot kötöttek le a termelők, ennek zöme a jól fizetett és külföldön is igen keresett májliba. — A szövetkezet éves baromfi- felvásárlási terve 1679 mázsa — ebből dec. 10-ig 1623 mázsa futott be. Eddig az időpontig a 96,7 százalékos eredménnyel nemcsak Kiskunfélegyházát előzték meg, de a járási 79 százalékos átlagot is jóval fe­lülmúlták. Az év végéig hátra­levő pár piaci nap forgalmá­val bízvást elérik a 102—104 százalékot. Tojásból a tervezett 1 millió 840 ezer darabból ugyancsak december 10-ig 1 millió 431 ezret vásároltak fel* — eredményük szintén jobb* mint a járási átlag. A felvásárlás számadatai­ból kitűnik, hogy az amúgy is hagyományos libate­nyésztés és hizlalás Kiskun­majsán is erősen fellendülő­ben van. Számtalan gazdasszody évek óta lelkiismeretes szállí­tója a földművesszövetkezet­nek — Juhász Alajos felvá­sárló nemcsak szervezi a tö­mést, de maga is neves te­nyésztő. Nem véletlen ez a te­nyésztői kedv, hiszen a jól ki­érlelt májliba kilójáért 21, a nem májjellegű hízott libáért pedig 19 forintot fizet a szövet­kezet a szerződött hizlalóknak. Gyors, biztos pénzt ad a hízott baromfi — a külön érteiknek szá­mító toliról nem is beszélve. Az új, szerződéses akció iránt még nagyobb az érdeklődés. Tudvalevő, hogy a szerződő termelők hitelben kapják a naposbaromfit és a libatömők állatonként 20 kiló kukoricát kapnak állami áron. A Kiskun­majsai Földművesszövetkezet már ebben a negyedévben is tekintélyes mennyiségű takar­mányt adott el. Liba esetében darabonként 40 forint előleget is fizetnek s ha a tenyésztő a tolira is szerződik, akkor két­szeres előleg üti a markát: egy- egy liba után három tépést szá­molva 25 forint. A faluszéli apró legelők, a •* mellékutcák füves árok­partjait jövő tavaszra még na­gyobb számban lepik el a sár- gapelyhes kislibák, s a szöcske- járásos tanyákról egy év múlva még több pulyka kerül a fel­vásárló telep ketreceibe — on­nan az ország és a külföld háziasszonyainak fazekába. Gáspár K.—Pásztor Z.

Next

/
Thumbnails
Contents