Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-17 / 297. szám

1960. december 17, szombat l oldal Tevékenységüknek az egész község hasznát látja A keceli tanács egészségügyi állandó bizottságának munkájáról Tanácsaink és a tömegek kapcsolata nem egyszerűen elvi kérdés. Annak nap mint nap meg kell valósulni a gyakor­latban. Nélküle nincs szocialista államigazgatás és hamisan csen­gő frázissá válna a jelmondat, hogy „Tanács = minden ha­talom a dolgozó népé”. Erről beszélgettünk a minap Szőke Mihály keceli tanácstitkárral hivatali szobájában. Amit a bizottság kivizsgál... Elmondta, hogy náluk sem megy még minden úgy, mint kellene, de igen szép fejlődés mutatkozik az államigazgatási munka egyes területein. Érde­kessége és tanulsága a dolog­nak az, hogy a lakosság aktív részvétele nélkül szó sem le­hetne szóbanforgó eredmények­ről. — Különösen a községi ta­nács egészségügyi állandó bi­zottságának tevékenységével vagyunk elégedettek — mondta Szőke elvtárs. Irattartót vett elő, amelyben a bizottság jegy­zőkönyvei sorakoztak. Legfölül volt féléves munkatervük, amelynek ütemezése alapján minden hónapban pontosan megtartják ülésüket. — Nem töltik üres szócsép- léssel az időt — jegyzi meg a vb-titkár, míg a jegyzőkönyve­ket lapozgatjuk. — Megtárgyal­ják az általuk észlelt hiányos­ságokat, s javaslatokat dol­goznak ki javításukra, amelye­ket dr. Tihanyi László, az egész­ségügyi állandó bizottság elnö­ke a legközelebbi tanácsülés elé terjeszt. Nem is múlik el tanácsülés, hogy nem javasolna valamit a község egyészség- ügyének javítására. ...arról a tanácsülés dönt Előkerülnek a tanácsülések jegyzőkönyvei. Az egyikben a szülőotthonhoz vezető, sáros út 6alakozását javasolja, a másik­ban a pékségek ellenőrzését. A harmadikban szociális ügyek­re vonatkozik felszólalása és így tovább. Ezek a felszólalások már kiforrott véleményt vagy javaslatot tükröznek, mert elő­zőleg már alaposan megvizsgál­ták az állandó bizottsági ülé­sen. Egyébként Igen sokoldalú munkát végez az egészségügyi állandó bizottság. Az általa javasolt feladatok nagy részé­nek végrehajtását is saját maga vállalja. Erre azért képes, mert jó a tömegkapcsolata és 25 tagú, védőnőkből és Vöröske­A telekftönyvröl szóló törvény végrehajtása Intézkedtek a telekkönyvről Szóló törvénycikk végrehajtá­sáról. A Magyar Közlöny 107. számában közzíétett kormány- rendelet a többi között azt is előírja, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezet használatá­ban levő, közös gazdálkodási területhez tartozó földeket, to­vábbá a tagok használatába adott háztáji földeket termelő­szövetkezetenként egy betétben kell kezelnie A telekkönyvi betét -A« lap­ján azt is fel kell tüntetni, hogy az egyes földek melyik termelőszövetkezet használatá­ban vannak. A »B« lapra a sa­ját földdel belépett tagok neve kerül, továbbá azoké. akik földjüket közös használatba ad­ták. Ezen a »B« lapon a föld- tulajdonosok neve mellett az ál­taluk közös használatba adott föld területének nagyságát és kataszteri tiszta jövedelmét, er­dők és nádasok esetében pedig az illetőségeket is feljegyzik. resztes tagokból álló, állandó aktívahálózata van. Az elmúlt félévben az egész községre kiterjedő egészségügyi ellenőrzési tervet dolgoztak ki. Júliusban a földművesszövetke­zet boltjait, augusztusban a Sütőipari Vállalatot, szeptem­berben az italboltokat, novem­berben az általános iskolákat, decemberben pedig a cigány­telepet ütemezték ellenőrzésre. Minderre a bizottság ereje nyilvánvalóan kevés lett volna, ezért' a feladat elvégzésére al­bizottságokat hoztak létre, ame­lyek vezetésével az egészség- ügyi állandó bizottság egy-egy tagját, vagy aktíváját bízták meg. A tanács és a tömegek kapcsolata Igen jó eredménnyel és hasznos tapasztalatokkal zárul­tak az egészségügyi vizsgála­tok. A feltárt hiányosságokat elsősorban az ellenőrzött szerv vezetőjével közölték, aki a hi­bák megszüntetésére megtette a szükséges intézkedéseket. Ha azonban az ügy meghaladta a vezető hatáskörét, a tanács­ülés elé terjesztették. Ilyen eset történt például a Sütő­ipari Vállalatnál, ahol a bizott­ság javaslatára új szivattyús­kutat épített a tanács. A bizottság szociális ügyek­kel is foglalkozik. Az akták­ból kiderült, hogy ők látják el véleménnyel a kórházi költ­ségek elengedése iránti kérel­meket, javaslatot tesznek a gyámok kijelölésére stb. A szo­ciális ügyintéző, Földes Terézia munkáját is rendszeresen ellen­őrzik és segítik. Jól példázza az egészségügyi állandó bizottság munkája azt is, hogyan kell a tanács és a tömegek kapcsolatát szorosabb­ra fűzni. A megyei tanács és a Vöröskereszt által szervezett 5 éves tisztasági versenyre olyan sikerrel szervezte meg a lakosságot, hogy a község nagy részében még a járdák szegé­lyén is virágágyakat létesítet­tek. Ily módon segítette elő a tanács a lakossággal karöltve a község egészségügyének fej­lesztését. N. O. ^oooooooooooooooooo Nagyszabású Bartók-Kodály-est A Felsőfokú Óvónőképző In­tézet munkájáról nagyon, keve­set tudnak városunkban. Ámbár a néhány hete általuk bemuta­tott Tolsztoj-emlékműsor magas színvonala sejtette: nemcsak az oktatásban, hanem a kulturális munkában is igényt tartanak a »felsőfokú« jelzőre. Jós zenént véletlenül vetődtem be a hét elején az iskola taná­rai által szervezett zenei estre. Bartók és Kodály emlékét élesz­tették, munkásságát, tanítását idézték. Kálmán Lajos igényes és ere­deti megállapításokban sem szű­kölködő előadása után a Köz- alkalmazottak Bartók Béla ének­kara (Lőrincz Béla vezényleté­vel), az Ádám József által irá­nyított Kodály-kórus és a Felső­fokú Óvónőképző Intézet ének­kara (vezényelt Kálmán Lajos) szólaltatta meg a két világhírű zeneszerző legszebb kórusműveit. A műsor további részében az in­tézet hegedűszakos tanárai gyö­nyörködtették a megjelenteket. Bensőséges, szép ünnepség volt, mégis szomorúan távoz­tunk. Ezt a hangversenyt való­sággal “-titokban«, a nagyközön­ség kizárásával bonyolították le az iskola szép, de sajnos, kis be­fogadó képességű, így is zsúfo­lásig telt dísztermében. H. N. Megszerették a KISZ-t A Kecskeméti Faipari Vál­lalatnál egy évvel ez­előtt alakult meg a KlSZ-szer- vezet 25 taggal. Azóta nem sok idő telt el, azonban a fiatalok gazdag tapasztalatokat szereztek az ifjúsági munkában. Kezdet­ben gyakran vitatkoztak, nem egyszer csüggedtek, elkesered­tek a nehézségek láttán. Az alakuló taggyűlésen is órákon át vitatkoztak, hogy ki legyen a titkár. Végre az egyik fiú el­vállalta, de hamarosan bevo­nult katonának. Űj titkárt vá­lasztottak. A titkárképző iskola elvégzése után azonban ismét titkár nélkül maradt a KISZ- szervezet, / lyen előzmények után, ahogy a mesékben szo­kott lenni, jött egy harmadik, aki megfogta a már-már csüg- gedők kezét. A kongresszusi előkészületek közben, a vezető­ség újjáválasztásakor L énárt Imre lett a szervezet titkára. Az új titkár nagy hozzáér­téssel, akarattal és lelkesedés­sel látott a KISZ-élet megszer­vezéséhez. A vállalat fiataljai mintha csak erre vártak volna. Néhány hét alatt 14-en kérték a KISZ-be felvételüket. A fia­talok kezdeményezték a szocia­lista címért küzdő brigád meg­alakítását is. A korábban pa­naszkodó fiatalokat tervekkel, elképzelésekkel, és javaslatok­kal előállók váltották fel. Az elmúlt két hónap a bizakodás, a kibontakozás időszaka volt az üzemi KISZ-szervezet életében. A KISZ-gyüléseket már nem a fagyos hangulat, hanem a felmelegedett légkör és a pa­rázs viták jellemezték. Min­Kecskeméti írók estje a Megyei Kórházban A Megyei Kórház MSZMP- szervezete KISZ fiataljai el­határozták, hogy időről-időre színvonalas szórakozási és mű­velődési lehetőséget biztosíta­nak a gyógyító intézmény dol­gozói számára. E szép és igazán dicsérendő sorozat keretében kedden a kecskeméti írók bemutatkozá­sára került sor. A Katona Jó­zsef Társaság nevében Heltai Nándor köszöntötte a megjelen­teket, majd néhány időszerű irodalmi kérdést fejtegetett A továbbiakban Fodor János és Tarján István elbeszéléseit fo­gadta a közönség nagy tetszés­sel. Nagy Istók Istvánnak fő­ként a béke megvédéséről írt költeményei arattak sikert An- talffy István, Coór Imre, ifj. Kántor Zoltán, Madarász Lász­ló, Á. Szabó István és Fazekas Lajos költeményeit a Kelemen László Színjátszó Kör tagjai: Dunai Erzsébet, Kelemen Éva, Molnár Bari, Rajnai Jánosné, Bende Ildikó, Szénási Olga és Záhonyi Ákos tolmácsolták. Altrichter Terézt, az Állami Zeneiskola ének-tanszakos nö­vendékét Forgács Erzsébet ta­nárnő kísérte. A műsorközlés feladatát Szabó Rózsa vállalta. A jól sikerült irodalmi est után — a kitűnő szervezés Radó Gyulát dicséri — a vendégek hosszan elbeszélget­tek a kórház dolgozóivaL denki arról beszélt, mit, ho­gyan csinálnak majd. Hertling Marika, ez az ízig-vérig becsü­letes, őszintén lelkesedő kis­lány javasolta a kultúrcsoport megalakítását. Indítványa nem maradt pusztába kiáltott szó. Esténként a kultúrcsoport tag­jai ma már szerepeiket tanul­ják és arról vitatkoznak, kJ hogyan alakítja a rábízott sze­repet. A kecskeméti sereg­szemlére készülnek. A KISZ- titkár is mindig ott van kö­zöttük. Énekkart is akarnak alakítani. A fiúk már azt ku­tatják, ki tud harmonikáznt lmja. esténként világosak a * * Faipari Vállalat KISZ- helyiségének ablakai, ez azért van, mert a színjátszás és dal­tanulás mellett a fiatalok po­litikai oktatásban is részt vesz­nek. A Világ térképe előtti kör tagjai az arab országokról, a mesés Indiáról és az afrikai népek öntudatra ébredéséről hallottakat összegezik ilyenkor. A KISZ-szervezet tagjai már a jövőre is terveket szőnek. Ha tavasszal a közeli sportpályán felhangzik a vállalat fiataljai­nak vidám nevetése, mindez gondos felkészülésüket dicséri majd. A vállalat vezetősége ugyanis labdarúgó-felszerelést, magasugrómércét, gerelyt és súlyemelőket ígért a fiatalok­nak. Ezer, meg ezer gondolat rendeződik a fejekben, fogam- zik meg a szívekben. Ezek a fiatalok már a szívükbe zár­ták szervezetük sorsát. Az elmúlt egy év alatt, de különösen az utóbbi hó­napokban szorosabb lett a kö­telék, amely összekapcsolja őket egymással és a KISZ-en kívüli fiatalokkal. Megtalálták a he­lyes útat. A kezdet nehéz volt, de emberséggel, a párt segít­ségével megerősítették, megked­veltették és vonzóvá tették KISZ-szervezetüket az üzem­ben. B. L KISZ-tudósító Összecsukható Tízalatti raktárak Egy angol műszaki oég a na­pokban bejelentette, hogy rövi­desen megkezdi hordozható és összecsukható -tartály-raktárak« gyártását, amelyeket a tenger­fenékre. vagy tavaik mélyére le­het lesüllyeszteni. A tartályok igen ellenálló, rugalmas, gumí­rozott anyagitól készülnek és üzemanyag, gaborja, vagy kü­lönféle élelmiszer tárolására al­kalmasak. Tekintettel a tenge­rek mélyéin uralkodó alacsony hőmérsékletre, egyben hűtőházul is szolgálnak. ESZÍENI)é Öntözéssel növeljük a terméshozamokat Az első, közös év tapasztalatai bebizonyították, hogy helyes munkaszervezéssel, valamint ösztönző jövedelemelosztási mó­dok alkalmazásával gazdaságo­san lehet termelni olyan növé­nyeket is, amelyek még egyelőre sok kézimunkát igényelnek. Ezek a szőlő- és zöldségfélék. Bebizonyosodott az is, hogy az időjárás szeszélyeinek, a gyakori aszályoknak kitett szán­tóföldi szárazkertészet nem tel­jesen biztos jövedelemforrás. — Egy aszályos év pótolhatatlan károkat okozhat. Az idén az aszály következtében húsz kát. holdon tarlóba ültetett kelká­posztánk, melynek legalább 90 ezer forintot kellett volna jö­vedelmeznie, tönkrement, ugyan­akkor 5 hold zöldpaprikánk, amit úgy ahogy öntözni tudtunk, a tervezett 47 ezer helyett 193 ezer forint bruttó jövedelmet biztosított. Mindezekből levontuk a szük­séges tanulságot és elhatároz­tuk. hogy már jövőre nagyobb területen, körülbelül 250—300 holdon, később pedig újabb 200 holdon fogunk öntözni. Az ön­tözendő terület egy része köz­vetlen a Ti&za-pantj án, árterü­leten van, ahol főleg takar­mánynövényeket, kisebb meny- nyiségben zöldségféléket kívá­nunk termelni. A másik részein főleg öntözött zöldségkertészetet létesítünk. Egymillió 200 ezer Ft állami hitelre lesz szükségünk, a többi költséget saját erőből fedezzük. Telepítési terveink Bebizonyosodott az idén, hogy a gyümölcs- és szőlőtermelést nagyon megdrágítja a kézi mun­kaerő. A jelenlegi kisüzemi par­cellákat viszont csak nagyon kis­mértékben lehet gépesíteni. — Ezért a szőlő- és gyümölcster­mesztésünket fokozatosan átala­kítjuk a nagyüzemi termesztés feltételeinek megfelelően. A sző­lőtermesztésben ezt részben dön­téssel, részben új telepítésekkel akarjuk megvalósítani. Első lé­pésként elkészítettük a termelő­szövetkezet szőlő- és gyümölcs- termesztésének, valamint fej­lesztésének távlati tervét. Már az idén, valamint az öt­éves terv minden évében, húsz hold szőlőt telepítünk a nagy­üzemi módszereknek megfelelő­en, és 1965-re 150 hold új tele­pítésű szőlőnk lesz. Az arra al­kalmas szőlőket pedig felújít­juk. Ugyancsak az ötéves terv idő­szakában telepítünk 60 hold gyümölcsöst. Mindezekkel elér­jük, hogy szövetkezetünk kor­szerű szőlő- és gyümölcstermesz­tő nagyüzemmé fejlődik. Már az első évben többlet A fiatalok már most látják, hogy a jelenlegi tudásuk kevés lesz a korszerű mezőgazdasági nagyüzem irányításához, ezért 13-an jelentkeztek a községben induló kertészeti technikum le­velező tagozatára, ugyanakkor 40 tagunk, köztük valamennyi munkacsapatvezető, részt vesz a közös gazdaságban szervezett ezüstkalászos tanfolyamon. Összefoglalva megállapíthat­juk, hogy már az első évben megvalósíthattuk pártunknak azt a célkitűzését, hogy a mező­gazdaság szocialista átszervezé­sével egy időben növelni kell a termelést. A Tiszagyöngyétől aa idén lényegesen több árut ka­pott a népgazdaság, mint a ko­rábbi években, amikor a tisza- bőgi dolgozó parasztok mé> egyénileg művelték földjeiket. Kovács I-ászló—Miskó Uivái

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents