Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-17 / 297. szám
I960, december 17, szombat 3. oldal f'Oálaiz a párt&kfat'ís réizrxpafiinrk kérdéieirt Az alapvető osztályokról A PARTOKTATÁS tanfolyamain az elméleti vitákban felszólalók közül néhányan helytelenül leegyszerűsítették az osztályviszonyokat. Abból kiindulva, hogy a kizsákmányoló jellegű társadalmak közös jellemvonása a kizsákmányolok és kizsákmányoltak létezése, azt a téves következtetést vonták le,, hogy a fenti megfogalmazás már az alapvető osztályok meghatározását is magában foglalja. Másszóval, szerintük alapvető osztályoknak — a szocializmust megelőző osztálytársadalmak-, ban — egyrészt a kizsákmányo- lókat, másrészt a kizsákmány ol- takat tekintjük. Ez a nézet helytelen, mert összekeveri az osztályokat, nem tesz különbséget a történelmi fejlődés különböző fokozatai között. Az igazság az, hogy a történelmi fejlődés a kizsákmányoló társadalom három típusát hozta létre, a rabszolgarendet, a feudalizmust és a kapitalizmust. Amikor valamelyik osztály szerkezetét vizsgáljuk, akkor az elmondottak szerint különbséget kell tenni a rabszolgarend, a feudalizmus és a kapitalizmus osztályviszonyai között. A rabszolgaság idején a rabszolgatartók és a rabszolgák képezték az alapvető osztályt, de rajtuk kívül az ősközösség szabad embercsoportjai, kézművesei, később pedig a hűbéri gazdálkodás csírái is fellelhetők voltak. A FEUDALIZMUSBAN egyrészt a hűbérurak, másrészt a jobbágyparasztok alkották az alapvető osztályt. Két alapvető osztályt találunk a kapitalista társadalmi rendben is. Ennek egyik alapvető osztályát a tőkések, a másik osztályát pedig a munkások alkotják. E két alapvető osztályon kívül több kapitalista országban, így a régi Magyarországon is más kizsákmányoló osztályok és kizsákmányoló tömegek is éltek. A burzsoázia mellett kizsákmányoló szerepet töltött be a föld- birtokos osztály, amely a kapitalizmus idején már nem volt alapvető osztály. A falusi lakosság nagyobb részét a parasztság képezte, a hajdani jobbágyok földhözjuttatott utódai és a volt kisnemesek. A kapitalizmus idején a parasztság nem számított alapvető osztálynak. A parasztság nagyobb részét az elszegényedés fenyegette és sokan közülük ténylegesen tönkre is mentek Egy kisebb részük viszont meggazdagodott. A kapitalista társadalmi rend léte nem a föld- birtokosokon és nem a parasztságon múlott, ezek a múlt maradványaként éltek, és ezért nem is képeztek alapvető osztályt. Szerepük bár rányomta bélyegét a kapitalista viszonyokra, nem változtatta meg annak jellegét. A burzsoázia és a munkásosztály nélkül viszont nem beszélhettünk volna kapitalizmusról, az adott társadalmi alakzat az ő létüktől függött. GYÖKERESEN KÜLÖNBÖZNEK az előző társadalmi osztályviszonyoktól a szocialista államok osztályai. A szocializmus felépítése során létrejön az egységes paraszti osztály, amely hű szövetségesével, a munkás- osztállyal együtt képezi a szocialista társadalom két alapvető Osztályát. Az egységes szocialista parasztság kialakulásának folyamata nálunk most megy végbe. A történelem során a szocializmus az első olyan társadalmi rend, amelyben az alapvető osztályok érdekei nem ellentétesek, ahol az egyik osztály nem nyomja el a másikat és nincs kizsákmányolás. A két alapvető osztály barátsága, testvéri együttműködése a szociaA 3004/3-as kormányhatározat alapján államunk a tsz-ek állatállományának fejlesztéséhez sokoldalú segítséget nyújt. Az új tsz-ekben az állomány megteremtésének alapja a bevitel és a tagok háztáji gazdaságából történő közvetlen vásárlás, a régebben működő tsz-ekben pedig a közös és háztáji állomány szaporulata. A háztáji gazdaságból és az állami vállalatoktól vásárolt tenyészállatok kifizetéséhez államunk továbbra is középlejáratú hitelt nyújt azzal a feltétellel, hogy a tsz a megfelelő férőhelyet, a takarmányt és az állatgondozókat biztosítsa. A tsz-ek saját nevelésű üszőállományuk után, kérésükre a következő hiteleket kaphatják: Egy éves kor elérése után üszőnként 600, 21 hónapos korig befedeztetett üsző után 1600, az üsző leellésekor pedig 1800 forintot. A szövetkezet minden saját nevelésű előhasd üsző után 1000 forint hitelelengedésben részesül, ha az állam iránti szerződéses kötelezettségének eleget tesz. A tsz-ek természetbeni törlesztésre is kaphatnak te- nyész- vagy vemhesüszőt, értékét hízott marhával vagy sertéssel törlesztik, ami sertés esetében 2 éven, szarvasmarha esetében pedig 4 éven belül történik. A szerződéses borjúkihelyezési akcióban résztvevő tsz-ek a nevelésre átvett borjak árának kifizetésére rövidlejáratú hitelt kapnak, 6 hónapos kor elérése esetén pedig minden állat után 1 mázsa korpát állami áron. Azok a tsz-ek, amelyek tejszállítási szerződést kötnek, minden leszállított liter tej után 20 deka korpát vagy tehéntápot kapnak. Ahol sertés- és baromfitenyésztéssel foglalkoznak, az igény szerint a tejgyűjtő állomásnak átadott tej 50 százaléka után fölözött tejet vagy egyéb tejterméket kaphatnak vissza a tsz-ek. A marhahízla- lással foglalkozó tsz-eknek — ha az állami gazdaságokra megállapított feltételek mellett adnak át hízómarhát — az érvényben levő export felvásárlási árat fizetik ki. Ha a tsz egy tételben legalább 30 szarvas- marhát ad át, az Állatforgalmi Vállalat a minőségi átvételt a helyszínen végzi el. A sertéstenyésztést illetően a tsz-ek minden saját nevelésű koca ellésekor 800 forint összegű középlejáratú hitelt kaphatnak. Államunk 1961-ben mintegy 50 ezer darab tenyészsertés vásárlásához ad középlejáratú hitelt. Az újonnan alakult vagy jelentősen megnövekedett tsz-ek a tenyészkocák és az Állatforgalmi Vállalattól vásárolt hízóanyag után igénybevehetik az ipari keverék abraktakarmány- kölcsönt. A sertéspestis elleni megelőző oltáshoz államunk ingyen adja a tsz-eknek a szükséges oltóanyagot. A természetbeni iörlesztéses juhtenyésztési akciót az újonnan alakult, jelentősen megnövekedett, vagy közös juhállománnyal nem rendelkező tsz-ekben alkalmazzák. Állami gazdaságoktól azok a tsz-ek kaphatnak törzskönyvezett, legalább 5 kilogrammos gyapjúhozamú jerketoklyókat, amelyek az utolsó termelési évben közös juhászaiban 4,5 kilogrammos átlagos gyapjúhozamot és 100 anyajuh után 100 darabos bárányszaporulatot értek el. Államunk 1961-ben középlejáratú hitel igénybevételével mintegy 50 ezer temyészjuh kihelyezését segíti elő. Tenyészbaromfi beszerzéséhez a tsz-ek 2 éves középlejáratú hitelt igényelhetnek, állományt a nemesítő és szaporító telepekről kapnak. KXXWOOOOOOOOOO Kecskeméti anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Bányai Erzsébet (anyja neve: Horváth Erzsébet), Sárközi Elek (Zöldi Ilona), Piszécsi Mihály (Földházi Márta). MEGHALTAK: Virágh Istvánná Kovács Anna 68 éves, Hegedűs Imréné Szentkirályi Mária 62 éves, Kiss Lenke 8 hónapos, Piszécsi Mihály 1 napos és Keskeny István másféléves korában. adatok várnak a fiatalok bevonulás előtti katonai előképzésében. Ezért arra kell törekedni, hogy minél több sorköteles fiatalt vonjanak be az MHS szervezeteibe, A küldöttértekezlet a beszámoló és a vita után megválasztotta az MHS városi elnökségét és ellenőrző bizottságát, valamint a küldötteket a megyei értekezletre. A városi elnökség elnöke Novotny Károly, az ellenőrző bizottság elnöke pedig Lakos Alfréd lett. Kiskőrösön december 14-én tartották meg a járási küldöttértekezletet, ahol Lévai János, az MHS járása elnökségének elnöke mondott beszámolót. Beszámolójában részletesen elemezte a községek MHS szervezeteinek tevékenységét, s külön megdicsérte a keceli, kiskőrösi és soltvadkerti szervezeteket eredményes munkájukért. A beszámolót széleskörű vita követte, majd megválasztották a járási elnökséget, ellenőrző bizottságot és a megyei küldötteket. A járási elnökség elnöke újra Lévai János, az ellenőrző bizottság elnöke pedig Gologi János lett. Csütörtökön a bajai járási elnökség tartott küldöttértekezletet. Pénteken a bajai városi, a kecskeméti járási, szombaton pedig a dunavecsei és a kalocsai járási elnökségek újjáválasztása történik meg. Az eddigi tapasztalatok szerint a küldöttértekezletek igen aktívak. A küldöttek felszólalásaiból kifejezésre jut, hogy érzik a felelősséget a honvédelmi tömegmunka eredményességéért, s ennek, megjavítására sok hasznos javaslatot tesznek. lista gazdasági rend sikerének forrása, előrehaladásunk záloga. SZOCIALISTA társadalmi rendünk szilárd alappillére a két alapvető osztálynak, a munkásoknak és a parasztoknak a testvéri szövetsége. Szemtanúi vagyunk annak, hogy itt a megyében is meggyorsult a szocializmus építése, a szövetkezeti mozgalom terebélyesedése. Napi feladatainkat akikor oldjuk meg eredményesen, ha szüntelenül erősítjük a munkások és parasztok barátságát, elősegítjük az egységes paraszti osztály mielőbbi kialakulását, két alapvető osztályunk szoros együttműködését. Nagy József A honvédelmi tömegmunka megjavításáról tárgyalnak az MHS-küldöttértekezleteken Megyénkben most folyik az MHS járási és városi elnökségeinek újjáválasztása. Először a kiskunhalasi küldöttértekezleteit tartották meg — eaTŐl már beszámoltunk lapunkban —, az elmúlt napokban pedig Kecskemét városban és a kiskőrösi járásban történt meg az elnökség újjáválasztása. Kecskeméten Seremet László, az MHS városi elnöke számolt be a küldöttek előtt az alap- szervezetek és az elnökség munkájáról Megállapította, hogy megfelelő eredményeket értek el a honvédelmi tömegmunkában. Külön foglalkozott a tartalékos tisztek továbbképzésével. Ezután arról beszélt, hogy az MHS-szervezetekre nagy félEZZEL ÉRVEL IC/NK Milyen segítséget ad az állam a közös állattenyésztés kialakításához? A tej minőségének javítását tartja szem eiőtt a PcÜmonostori Tejszövetkezet Másfél évvel ezelőtt öíven pálmonostori dolgozó paraszt termelőszövetkezetet alapított. Mindjárt össze is adtak néhány ezer forintot, s ezzel megalapozták a szövetkezet jövőjét. Ma már 92 tagja van a Pálmomos- tori Tejszövetkezetnek, s részjegyeik értéke közel ötezer forint. Nem is a részjegyek értéke azonban a lényeges. Régebben ugyanis az volt a gyakorlat, hogy átlag alapján fizettek a tejért. A szövetkezetben azonban minden termelőnek minden reggel lemérik a behozott tej zsírfokát, s a jobb tejért többet fizetnek. Így mindenkinek érdeke. hogy helyesebben takar- mányozza tehenét, s nagyobb zsírfokú tejet hozzon be. Ezzel a módszerrel elérték, hogy sokat javult a tej minősége, s literenként hét fillérrel magasabb árat fizethetnek ki. Csekélynek látszik ez, de ha számolunk* mindjárt látjuk, hogy a másfél év alatt begyűjtött hat és félezer hektoliter tejért közel 50 ezer forinttal többet fizettek ki* mint azelőtt Egy-egy termelő tehát mintegy 500 forint többletbevételre tett szert. Másfél év alatt 19 ezer forinl nyereség halmozódott fel, de a szövetkezet nem is törekszila különösebben a nyereség növelésére, hanem — mint fentebb láttuk — a tej minőségének növelését, s a termelők érdeké* tartja szem előtt. A Csongrád megyei Tejipari Vállalat jelenleg a budapesti csecsemőotthonok ellátására továbbítja tőlük a tejet, mert aa tisztának és jó minőségűnek bizonyult. Ezt a célt szolgálja a tejipari vállalattól kapott új* modern tejcsamok is. (TG) K"]EC§lC]E>ff:iÉTTr<Ö]Ei Országúti jegyzetek a sárról A gépjárművek nem járnak slicceken, néha azonban nem ártana ilyenekről is gondoskodni. A solti TÜZÉP-telep környékén például, ahol a sármassza olyan csúszóssá, sikamlóssá teszi az 51-es főközlekedési útvonalat, hogy a biztonságosabb közlekedés kedvéért igazán elkelne a sítalp. De mivel ezt nem lehet megtenni, feltétlenül hasznos lenne hát, ha a TÜZÉP-telepről kigördülő és A társadalmi összefogás szép példái Aki Szánkon járt az utóbbi időben, láthatta, mint épül, szépül ez a község. Ha a látogató leszáll a vonatról, rögtön szemébe tűnnek a szépen parkosított és fásított utcák. Ennek azonban története van, mindez nem olyan egyszerűen jött létre. A községfejlesztési alapból eddig 15 ezer négyzetméter parkosítást készítettek betonszegéllyel, füvesítve. A Nőtanács vállalta a virágágyak kialakítását, gondozását és öntözését. A dolgozó parasztok több száz kocsi föld hordását végezték el társadalmi munkával. Ebben többek között kitűntek Nagy István, Tóth Károly, Papp Sz. Béla és Faragó Imre. Az összefogás másik ilyen követendő példáia az ugyancsak Szánkon épült kultúrház. A már meglevő és kicsinek bizonyult kultúrház mellé új épületet emeltek, nagyrészt heivj anyagokból. Ebből a munkából jól kivette a részét a helyi KlSZ-szer- vezet, amely 600 négyzetméter falat meszelt le. Saiát erőbő] építették meg a fedett tekepályát is, és így a kultúrház építéséhez 22 ezer forint társadalmi munkával járultak hozza. A közelmúltban telepítettek Szánkon társadalmi munkával egy kisebb erdőt, most 10 ezer csemete érkezett ismét, amelvet rövidesen elültetnek. Dicséretre méltó eredményt értek el a dűlőutak javításánál, ahol 40 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a dolgozó parasztok: 2,5 km hosszú kövesútat és mintegy 8—10 km dűlőutat javítottak meg. Ügy gondolom, hogy a fenti példa bármelyik községnek díszére válnék. Dóczi Frigyes levelező a sarat az úttestre hordó jár* művek is megszívlelnék a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium útosztályának a közelmúlt napokban kiadott felhívását: » balesetek megelőzése érdekébe» — az úttestre való ráhajtáí előtt — takarítsák le a sarat a kocsi kerekéről! * BIZONYÁRA nem szereztek! tudomást a felhívásról a Kalo- csa-kömyéki traktorosok sem,- éppen azért nem ártana, ha erre munkahelyeiken (gépállomás, állami gazdaság) is felhívnák figyelmüket. Több helyen találkoztunk dűlőútról az országúira pöfögő Zetorokkal* melyekről bizony nem szállt le a gazdájuk sarat tisztogatni* hanem lerázta azt — a főútvonal aszfaltján. Tessék csak körülnézni a dűlőutak környékén! Vajon ki veszi a lelkére, ha az ilyen, sárral borított útszakaszon megsiklik a gépjármű és utasainak esetleg életébe is kerül ez? * A piros paprikafüzérekkei díszített Bátyát is sár csúfítja, és teszi életveszélyessé főútvonalán a közlekedést. Ahol kevés a kövezett utca, nehéz gond ez. Egy kis jóakarattal azonban lehet enyhíteni a bajon. Jelenleg a főútvonalra való rá- hajtás előtti leszállással, keréktisztogatással. jövőre pedig esetleg olyan módon, hogy helyi anyagok (téglatörmelék, folyami kavics, salak stb.) felhasználásával legalább az országúira torkolló utcák végén szilárdítsák meg a járdát, tegyék azt sárnélkülivé.
