Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-17 / 297. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XV. ÉVFOLYAM, 291. SZÄM Ára 60 fillér I960. DEC. 17, SZOMBAT Nagy beszélgetés Az őszi mezőgazdasági mnn- kák zöme az esős időjárás elle­nére már megyeszerte befeje­ződött. December 21-én naptár szerint is beköszönt a tél. Igaz, a hideg, télies időjárás még késlekedik, de a falusi emberek ilyenkor már ráérősebbek. A reggeli jószágetetés elvégzése ntán sok helyen már a délelőtti órákban megkezdődött a szom­szédolás, a beszélgetés. A tsz- tagok meglátogatják az egyé­nieket és fordítva. Mindez azonban nem a régi, megszokott időtöltés. Élénkség, pezsgés, erjedés jellemzi a falut ezekben a napokban. Ezeken a beszélgetéseken heves, szen­vedélyes viták folynak a falu jövőjéről, a közös gazdálkodás előnyeiről. Megyénk számos községében városi és falusi agitátorok ke­resik fel az egyéni gazdákat. Széleskörű, sokoldalú eszme­cserének vagyunk szemtanúi. Tíz és tízezrekkel folyik a be­szélgetés a párt politikájáról, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, belső gondjainkról, a terméshozamok növeléséről, a gazdálkodás megjavításáról, a szövetkezetbe lépés hasznos­ságáról. Helyiek és vidéki népnevelők, tsz-tagok, új belépők és városi munkások együttesen járják a falut, őszintén és nyíltan be­szélgetnek az emberekkel, hi­vatkoznak az országgyűlés leg­utóbbi ülésén elhangzottakra, Kádár elvtárs nagyhatású be­szédére, a környező termelő- szövetkezetek eredményeire. Megmagyarázzák: a nagy­iizem olyan lehetőségeket nyit meg a terméshozamok emelé­sére, a gépesítésre, öntözésre, a szakszerűbb gazdálkodásra, az ország szükségleteinek mara­déktalan kielégítésére és a jólét gyarapítására, amilyenek a kis­üzem keretei között elérhetet­lenek voltak. A népnevelők az ország la­kosságának és a dolgozó _ pa­rasztságnak az érdekeit képvi­selik, barátként kopogtatnak be naponta mintegy 6—8 ezei egyéni gazdához megyénkben. ■A szövetkezeti mozgalom sok­sok évi tapasztalata és a nép­nevelő-munka gazdag gyakor­lata állt legtöbbjük háta mö­gött. Idegességnek, kapkodás­nak nincs nyoma sehol. Nép­nevelőink tudják, hogy a jó szó nem marad eredmény nél­kül. Nem egyedülálló az a pél­da, ami a lászlófalvi agitátorok­kal történt meg. Még nem ju­tottak el minden családhoz, amikor az egyéni gazdák már a dülőutakon várták a népne­velőket, hogy velük is meg- hányják-vessék a jövőt. Faragó István, Adám Imre és Adám I.ászló egyéni gazdák már ré­gen elhatározták, hogy szövet­kezetbe lépnek, azonban meg­várták a hazafelé tartó népne­velőket és úgy Invitálták be egy-egy rövidebh beszélgetésre tan válókba. — Tanácskozni, be­szélgetni akarunk, mindenről szeretnénk tudni, ami a község, ben, a megyében és az ország­ban történik — mondották. Megyénk nagyobb részén már az elmúlt évben is nagyüzemi gazdálkodás folyt. Ez a tél, a meeveszerte folyó nagv beszél­getések űlabb gyümölcsöt, a szövetkezeti mozgalom teljes diadalát érleli; Befejeződtek Kecskeméten as akadémiai napok A tudomány és gyakorlat kölcsönös segítségével inlözött növénykultúrát teremtenek a kiskunsági homokon Csütörtökön délután befeje­ződtek Kecskeméten az akadé­miai napok, melyen megyénk öntözéses növénytermesztését vitatták meg. kultúra megteremtéséhez. Cé­lul tűzték ki többek között, hogy még az elkövetkezendő évben tudományos kísérleteket állítanak be a homoki öntözé­Megkezdte tanácskozását a KISZ első kongresszusa Pénteken reggel az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házá­ban megkezdődött a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség I. kongresszusa. A magyar fiatalok küldöttei mellett 21 ország ifjúsági szervezetének delegációja vesz részt a kongresszuson. Képviselteti magát a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és a Nemzetközi Diákszövetség. Pullaí Árpád, a KISZ Központi Bizottságának titkára üdvö­zölte a kongresszus részvevőit, a kongresszus vendégeit, majd megválasztották a kongresszus elnökségét, munkabizottságait. A kongresszus elnökségében foglalt helyet Kádár János, aa MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, Marosán György, aa MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. A megnyitó ntán a kongresszus a következő napirendet fogadta el: 1. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának beszámolója. Előadó: Komócsin Zoltán. 2. A KISZ Központi Revíziós Bizottságának jelentése. Elő­adó: Simon Ferenc. 3. Javaslat a KISZ szervesen szabályzatának módosítására. 4. A KISZ Központi Bizottságának és Központi Revíziós Bizottságának megválasztása. A kongresszus ezután megkezdte az első napirendi pont tárgyalását. A beszámolót Komócsin Zoltán, a KISZ Központi Bizottsága első titkára mondta eL Felvételünk az akadémiai napokról készült. Képünkön Molnár Frigyes elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára tart előadást. Az akadémiai napok aEkaftmná­ses növénytermesztéssel kap­Kiss Károly elvtárs mondott beszédet a kecskeméti pártnapon val több értékes előadás hang­zott el. A takarmánynövények öntözéséről dr, Fekete István mezőgazdasági mérnök tartott előadást, a kertészeti növények öntözését Cselőiei László, a me­zőgazdasági tudományok kandi­dátusa ismertette. Dr. Oroszlány István, a mezőgazdasági tudo­mányok kandidátusa az öntözés egyes kuli űrtechnikai kérdései­ről beszélt, míg az öntözés né­hány üzemtani kérdéséről dr. Tóth Mihály tartott előadást. A vitában a mezőgazdasági tudományok hat kandidátusa, számos kutatóintézet tudósa és a gyakorlatban már hosszú éveket eltöltött mezőgazdasági mérnökök nyilvánítottak véle­ményt a Kiskunság nagy kiter­jedésű homoktalajainak öntö­zéssel történő hasznosítására. A javaslatok összesítésére csütörtökön délután a megyei tanács kultúrhelyiségében tar­totta ülését a Magyar Tudomá­nyos Akadémia öntözési Bizott­sága, hogy az elhangzottakból további javaslatokat készítsen a Duna—Tisza közi öntözéses csolatban: például kidolgozzák ezen a területen termelt növé­nyek vízigényét, valamint an­nak öntözését Bács-Kiskun megye területén — mint a vita során kitűnt — évente négy—ötezer hold terü­leten valósítják meg majd az öntözéses növénytermesztést és az ötéves terv végére csak csó­káiból 20 ezer hold homokterü­leten öntözik a szőlőt, gyümöl­csöst, de legfőképpen a takar­mánynövényeket December 15-én, csütörtökön délután Kecskeméten, a Városi Moziban pántnapert tartott az MSZMP városi bizottsága, ame­lyen Kiss Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, a Politi­kai Bizottsága tagja mondott beszédet. A zsúfolásig megtelt helyi­ségben több mint 800 üzemi dolgozó, tsz-tag, értelmiségi és alkalmazott jelent meg. A gyű­lés elnökségében foglalt helyet Molnár Frigyes, a megyei párt­bizottság első titkára, dr. Dnl­lot Ferenc, a megyei fenéé* v. b. elnöke, Gombot Aladár, M városi pártbizottság tftfcánfe Gombos Aladár elvtárs meg* nyitója után Kiss Károly elv-* társ előadáséiban a kommunistát és munkáspártok moszkvai ta­nácskozásának jelentőségéit mél­tatta. A szocialista tábor jelenet leg több mint egymilliárd em­bert tömörít soraiban. A kapi­talista államok tömbje viszont ezzel szemben 750 millió lakosfi tart nyilván. A Föld lakosságá­nak másik csoportja, több mini 1200 millió ember olyan orszá­gokban ól, amelyek nemrég szabadultak meg a gyarmati rendszertől, vagy pedig még most is a felszabadulásért küz­denek, és egyáltalán nem tá­mogatják az imperialisták ag­resszív terveit. Kiss Károly elvtárs, a moszk­vai értekezlet nyilatkozatát ele­mezve. többek között rámutatott arra, hogy a háború veszélye még nem szűnt meg, azonban létrejöttek azok az erők, ame­lyek képesek az imperialisták terveit meghiúsítani, ezért a há­ború napjainkban már nem vég­zetszerűen elkerülhetetlen. A Szovjetunió következetes béke­politikája nagy vonzást gyako­rol a világ dolgozóira. Megálla­pította, hogy a Moszkvai Nyi­latkozat a kommunista és mun­káspártok megbonthatatlan egy­ségének újabb bizonyítéka. Kiss Károly élvtárs előadásá­ban foglalkozott a szocialista építőmunkánk napi feladataival is. Elmondotta, hogy 1957 szep­temberében Bács-Kiskun megyé­ben kilencezer család. 1960 szep­temberében pedig már 47 ezer család dolgozott a közös gazda­ságokban. A nagyüzemi gazdálkodás létrejötte megteremti a feltéte­lét annak, hogy a mezőgazda- sági termelés is gyorsabb ütem­ben növekedjen, és a dolgozó parasztság jobban, kulturáltab­ban éljen, gazdálkodjon. Befejezte éves tervét, 700 000 forintot takarított meg a Tiszakécskei Permetezőgépgyár A Tiszakécskei Permetezőgépgyár dolgozói és vezetősége táviratot küldött szerkesztőségünknek, melyben örömmel jelen­tik, hogy a felszabadulási munkaverseny eredményeként a gyár december 15-én teljesítette 1960. évi termelési tervét. A kollek­tíva huszonötmillió forint értékű munkát végzett, s az év ele­jén tett takarékossági vállalásait is jelentősen túlteljesítette. A felajánlott 520 000 forinttal szemben 620 000 forint értékű anya­got takarítottak meg. Más vonatkozásban pedig közel 80 000 forinttal csökkentették a termelés költségeit. NÖVEKEDIK A CSALÁD 121 holdon gazdálkodott eddig a 16 tagú fajszi paprikatermesztő szakcsoport. A szakcso- >ort tagjai most elhatározták, hogy ezentúl ők is termelőszövetkezetbe tömörülve gazdál­kodnak. Amikor a községi tanácsházán jártunk, már véglegesen határoztak es eppen azon vi- atkoztak, hogy milyen nevet adjanak az új termelőszövetkezetnek. Legtöbben a Dunagyon- iye névre szavaztak. Képünk az új nagy. család tagjairól készült. (Pásztor Zoltán felvetele.)

Next

/
Thumbnails
Contents